Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

VESZÉLYBEN A ZENEBARÁTOK KLUBJA? A Szakmaközi Bizottság Ze­nebarátok Klubjának tagjai másfél éve minden második hétfőn találkoznak és ismer­kednek a zeneirodalom hal­hatatlanjainak életével, mű­veivel. Most úgy alakult a helyzet, hogy az összeszokott társaság néhány tagot elveszít. A ter­met ugyanis, ahol eddig össze­jöttek, más célra foglalták le. Egy alkalommal a Kötöttáru- gyár adott nekik helyet, de ott a vonatok dübörgésétől nem hallották a muzsikát. Ezért a klub vezetői úgy dön­töttek, hogy csütörtökre teszik az összejöveteleket, ám ez a nap sok tagnak nem felel meg. Kár lenne ezt a nagyszerű társaságot felbomlasztani. Bi­zonyára lehet találni valami megoldást, hogy zavartalan le­gyen a Zenebarátok Klubjá­nak munkája. Annál is in­kább, mert ismét két nagysze­rű programot terveznek. A hó­nap utolsó csütörtökén Schu- mannról tart előadást Marton Klára klubvezető, májusban pedig Beethoven életével is­merkednek. Ezt a májusi összejövetelt a Művelődési Központban tart­ják, ahol a zeneiskola tanárai adnak koncertet a nagy zene­szerző műveiből. KEDDEN: Könyvtárat avatnak a Finom fonóban Kedden délután új üzemi könyvtárat avatnak a Finom­fonó és Cérnázó gyárban. A könyvtáravatóra neves vendé­get hívtak: Jókai Anna József Attila-díjas írónő találkozik olvasóival. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1970. ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK PÜSPÖKHATVAN! HÍREK: Thc-mentes szarvasmarha-állomány Új tanácsháza épül - Menyecske­kórus alakult A püspökhatvani Üj Baráz­da Termelőszövetkezetben már kora reggel a helyén találni Pálházi József állattenyésztőt. Tőle tudjuk meg, hogy 1966- ban még csak négyszáz szarvasmarha volt az istálló­ban, az idén már hatszáz és fokozatosan — évenként száz állattal szaporítva — szeret­nék elérni az ezres állományt. Arra a legbüszkébbek, hogy a szövetkezetben és a ház­táji állományban egyaránt tbc-mcntes állatokat tar­tanak. Tejtermelésük átlagosan 3 ezer 300 liter, ami felette van az országos átlagnak, de mu­tatott több 25—28 liter tejet adó állatot is. Nyolcszáz má­zsa húst termelnek egy évben — túlnyomórészt exportra. A két, száz-száz férőhelyes, önitatásos, gépi etetős istálló­ban az állatokat nyolc gon­dozó és nyolc fejőasszony lát­ja el. A tehenészetben dolgo­zók hetenként szabadnapra mennek, és öltözőjük, hideg-meleg vizes fürdőjük, megállná a helyét bármelyik ipari üzemben is. A községi tanácsházán Ja- kus Lászlóné, a végrehajtó bizottság titkára örömmel új­ságolta, hogy a járási felsza­badulási verseny húszezer fo­rintos második díja mellé el­nyerték a megyei verseny má­sodik díját is, ami ötvenezer forint jutalommal járt. A hetvenezer forintot fél­reteszik az új, emeletes tanácsház építésére, amit a jövő esztendőben kez­denek el. Ebben az esztendőben saját kővel kikövezik a Nefelejcs és a Tavasz utcát. A község lakói ed­dig mintegy százezer forint ér­Ki volt Lupicinus ezredes? több egyéb között leggyakrab­ban a téglagyár parancsnoká­nak a neve szerepel. Mivel a parancsnokok gyakrabban vál­toztak, mint a csapattestek, így ezek a bélyegek pontosabb időmeghatározásra adnak, le­hetőséget. A „Bolhavár” tetőcserepei­nek bélyegzőjén a LVPICIN1 alak Lupicinus nevének rövi­dítése, illetve birtokos esete, míg a TRB a tribunus, az ez­redes rangfokozat hivatalos rö­vidítése volt. Lupicinus ezre­des a 360-as, 370-es években volt téglagyárának parancsno­ka. A tégla- és tetőcserépgyár pontos helyét, sajnos, nem is­merjük, két dologra azonban mégis következtetni tudunk. Az egyik az, hogy nem lehetett messzire Váctól, és a dunántúli parton-kellett lennie.- Erre ab­ból következtethetünk, högy sok téglagyáruk volt, ezek te­hát nem lehettek messze egy­mástól, a védelem céljából a folyam túlsó partján voltak; a vízi szállítás miatt a víz köze­lében. Váctól nem délre, ha­nem északra volt. A rómaiak megszállottjai voltak a szerve­zésnek és a gyakorlati gondol­kozásnak. Téglagyáraikat úgy helyezték el — hogy mivel a folyón csak az evező állt ren­delkezésükre mint hajtóerő —, a hajók megrakottan mindig lefelé menjenek, és vissza min­dig üresen jöjjenek. St-efaits István REKLÁM? lába — tőből le van ampu­tálva”. Ki tudja, hátha ezt is fel­használják??? Hiszen a „Cipőt a cipőboltból” reklámkorsza­kon már régen túl vagyunk! Vagy mégsem? (—k—e) Kamatmentes kölcsön A Cement- és Mészművek váci gyárában ebben az esz­tendőben tizenkét család igé­nyelt eddig lakásépítéshez ka­matmentes kölcsönt. Ismere­tes, hogy a vállalati kamat­mentes kölcsön feltétele; az igénylőnek meghatározott ideig a gyárban kell dolgoznia. Tavaly egyetlen igény érkezett csak, ebben az esztendőben ti­zenkettő. tékű társadalmi munkát aján­lottak fel az útépítéshez. A harmadik hír arról szól, hogy a „Röpülj páva” hatásá­ra a művelődési központ KISZ-kórusa mellé megala­kult a termelőszövetkezet me­nyecskekórusa is. A menyecs­kék április 4-én mutatkoztak be és nagy sikert arattak. A két kórust Patonai Ferenc ének- és zenetanár vezeti. u. i. Diákbál az Ifjúság téren Szombaton este hangos volt a Petőfi, Attila, Hámán Kató és Palmiro Togliatti utcák tor­kolata. Az Ifjúság téren éjjel kettőig világosak voltak a köz- gazdasági szakközépiskola ab­laksorai. A szépen feldíszített előcsarnokban szólt a zene, félezernél több diák táncolt. Kitűnő volt a hangulat. A di­ákbál bevétele az iskolai KISZ-szervezet pénztárába vándorol, a nyári üdülőtábor költségét fedezik belőle. Bírságok A járasd tanács szabálysér­tési főelőadója Sz. G. alsógödi lakost jogosulatlan iparűzés miatt 1500 forintra, T. L. felső­gödi lakost kontárkodásért 1000 forintra bírságolta. Tanácstagválasztás, négy körzetben Mérnök, művezető, tanár, postaalkalmazott a jelöltek között Vasárnap, április 26-án reg­gel hét órától négy választó- kerületben tanácstagot válasz­tanak Vácott. A 31-es körzetben: Harmos Béla mérnök-közgazdász- és tanár a jelölt. A helyi autó­klub titkára, a TIT országos műszaki választmányának a tagja. E választókerülethez a következő terület tartozik; Ady Endre sétány, Csokonai utca, Fürdő utca, József Atti­la sétány, Katona Lajos utca és Rév köz. A 70-es körzet jelöltje Mé­száros Pál művezető. A jelö­lőgyűlésen társadalmi munka felajánlást is tettek a megje­lentek, miután a kerületnek sok megoldandó problémája van. E választókerülethez tar­tozik: Bottyán utca 32—62 és 37—71, Kárász utca, Somogyi Imre u. 36—68, 27—61, Szivár­vány utca 5—17 és 20—38. A 71-es körzet nagy re­ménykedéssel jelölte tanács­tagnak Bodnár Ferenc tanárt, aki mint szakfelügyelő és test- nevlő tanár eredményesen dolgozik a sport területén. Vá­lasztókerületének területi fel­osztása: Diófa u., Ernst Thäl­mann tér, Szeder utca és Tölgyfa utca. A 76-os választókerület ta­nácstagjelöltje Rónai Ferenc, a posta alkalmazottja, akinek jelölését a körzet lakói és munkatársai egyaránt öröm­mel fogadták. Területéhez tar­tozik: Fácán utca, Fürj utca, Harkály utca, Kakukk utca, Rigó utca, Gerle utca, Szent Mihály hegy dűlő és Ürge- hegy. A választási elnökség fel­hívja a négy körzet lakóinak figyelmét: tekintsék meg a választói névjegyzéket, hogy abban szerepelnek-e? Április 25-én a névjegyzéket lezárják, és mindenkit írásban értesíte­nek, hogy jogosult-e vasárnap a szavazásra. Az újságok is késnek A Váci Napló 10-i számában az „Amin bosszankodunk” ro­vatban azt olvastuk, hogy az újságok késői kézbesítésnek o!<a a posta emberhiánya. Mi újságkézbesítők szeretnénk ezt azzal kiegészíteni, hogy a késés oka nemcsak emberhiány, ha­nem az is, hogy az újságok gyakran Budapestről későn ér­keznek. S bár mi mindennap öt órától várjuk az újságokat, előfordult, hogy csak fél hét­kor érkeztek meg. Ez nekünk nagy időveszteséget, az előfi­zetőknek pedig bosszúságot okoz. Ilyenkor akkor kezdjük el kihordani a lapokat, ami­korra már az utolsó előfizető­nek is meg kellett volna kap­nia. Ha a reggeli lapok időben érkeznek Vácra, akkor mi a jelenlegi létszámmal is feltét­lenül biztosítjuk, hogy az elő­fizetők időben kézhez kapják! Tisztelettel: Dénes Mihályné, Rózsahegyi Lászlóné, Hugyecz Józsefné, Havan Istvánné, Papp László­né, Lestyánszki Lászlóné, Mes- kó Sándorné, Jánosi János, Mayerné, Noficer Józsefné, Dubnicki Józsefné váci kézbe­sítők. Az aranysarkantyús költő Beniczky Péter, az első vá­ci költő halálának nemrég volt 306. évfordulója. Birtokos nemes, aranysarkantyús vitéz, és költő volt. Apja Beniczky Ferenc, a váci vár kapitányi rangját töltötte be 1606-tól. Itt, a végvárban nyiladozott a kis Péter szeme arra a világ­ra, amelyben csak a tiszta szí­vű vehette észre a szépet és a jót. Körül pusztított a török, de benn a városfal mögött is csak nyomai látszottak a ré­gi, Mátyás kori humanista művészetnek. Az első váci költő volt, aki városunkban a nép nyelvén, magyarul szólalt meg. Ehhez hozzájárult az, hogy gyer­mekkorát a jobbágy gyerekek, ifjúságát pedig a végvárak vi­tézeivel egykenyéren élte. Em­léke élt már csak akkor az emelkedő magyar műveltség­nek, és kire másra várhatott feltámasztása, mint a végvá­rak hőseire? Nemcsak karddal szolgálták hazájukat, de a vi­tézség, a magyarság megének- lése is őreájuk várt Balassi Bálint mellett Beniczky Péter az, aki még három évszázad után is elevenen él verssorai­I ban. A magyar reneszánszot i fejezi ki, ha nem is olyan ma­gas fokon, mint elődje, Balas­si Bálint. A Magyar rithmusok-ban — amelyet halála után adott ki Bartók Lajos — példabeszé­dei tiszta magyarsággal beszél­nék az emberekről, gondola- tolzról és a meghurcolt hazáról. Példabeszédéiben — amelyeket versben mondott —, ellenál­lásra tanított, harcra a török ellen. Tudnak-e róla, és próbál- ták-e már megismertetni le­gendás alakját az ifjúsággal? Megérdemelne a Beniczky ut­ca egy kicsiny emléktáblát is, ha előbb nem, városunk fenn­állásának 900 éves évforduló­jára megérdemelné az a köl­tő, aki így írt a szabadságról: Farkas, ha koplal is, Nem cserélne mégis A kalmárok ebével: Ebnek vaslánc nyakán, Kötve szekér farkán, Noha lakik jó lével. Farkas úr magának, örül szabadságnak, Ritkán ütik vesszővel. Csankó Lajos MA: INGYENES JOGI TANÁCSADÁS Ma délután öt órakor ismét ingyenes jogi tanácsadás lesz a Lenin úti párt- és tömeg- szervezeti székház első emele­ti üvegtermében. Ügyeletes tanácsadó: dr. Inczédy Rudolf, a Váci Ügyvédi Munkaközös­ség tagja. — Felsögöd és Alsógöd lakói együtt ünneplik május 1-ét. A váci ÁFÉSZ „RÉVKAPU" borozóját MINDEN NAP DÉLELŐTT 10 ÓRÁTÓL ÉJJEL 2 ÓRÁIG TARTJA NYITVA Délelőtt kitűnő termelői borok, palackozott, minőségi sörök, hűtött Coca-Cola, presszókávé, hidegtálak. Este aranyéremmel díjazott, minőségi borok, hangulatos cigányzene, figyelmes kiszolgálás. Rendezvényeket vállalunk ÁFÉSZ, VÁC IMPORTÁLT női és férfi reklámáron, 330 Ft-ért Vácott csak a leértékelt áruk boltjában kaphatók: Március 15. tér. Vácon többen emlékeznek arra, hogy néhány évtizede a Bolhavárnál még lehetett ta­lálni római tetőfedő cserepeket — igaz, hogy ép alig akadt köztük —, amelyeken még az égetés előtt beleütött bélyegző „LVPJCINITRB” szövege volt olvasható. A váci múzeum gyűjteményében is van belőle néhány, köztük ép is, sajnos, helyszűke miatt egyelőre csak a raktárban. Mit jelent a fel­irat, és miért van rajta min­den tetőcserépen? A „Bolhavár” szabályos ró­mai őrtorony, csak egy a sok közül környékünkön. Az alsó­várossal szemben van a Duna partján. Bár szabályszerűen sohasem tárták fel, a tégla és tetőfedő cserép bélyegzőiből, bélyegzőlenyomataiból megál­lapították, hogy /. Valentinia- nus idején, 364 és 375 között épült, ugyanakkor, amikor a verőcei és sok más hasonló. Ez volt a római birodalom utolsó katonai próbálkozása a dunai határ megtartására. A birodalom egész területén a mai spanyol félszigettől Arábiáig, Skóciától a Szaha­ráig katonai tégla- és tetőcse- répgyárak dolgoztak a légiók és a segédcsapatok építkezései számára. Hazánk területén is sok ilyen katonai gyár volt. Ezeknek a termékeit tilos volt polgári építkezések számára felhasználni. Ennek ellenőrzé­sére radikális módszert alkal­maztak. Minden egyes téglába és tetőcserépbe belenyomták a katonai téglagyár bélyegzőjét, amit a kiégetés után abból el­távolítani már nem lehetett, hacsak össze nem törték az egész téglát vagy cserepet. Vi­dékünkön a római uralom el­ső három századában a bélye­geken a csapattest neve olvas­ható, míg a negyedik század­ban leggyakrabban a tégla­gyár parancsnokának a neve. Sajnos, mint az a közelmúlt­ban egy Kölnben megjelent szakkönyvben olvasható, a vi­lág kutatói mind a mai napig nem tudják, hogy a bélyegzőn szereplő római csapattest csak a gyártót jelenti-e vagy pedig a felhasználót is? Hogy volt-e minden római csapattestnek külön téglagyára, vagy hasz- nálhatták-e egymás tégláit. A negyedik században az­után a római hadsereg szerve­zete vidékünkön is lényegileg megváltozik, és a téglákon A reggeli készülődés köz­ben a rádióreklám foszlányai jutnak el fülembe: Superfilt, Superfüt, Superfilt — minden­kinek, minden mennyiségben. Kávék, speciális ízek, keveré­kek. Most vegyen fényképező­gépet. Sok hasznos tanács Li­ga nagymama is elmondta már az „e hetit”. Hirtelen megrázom a fejem. Nem akarok hinni a fülemnek Kedélybeteg női- és férfi han­gok panaszos, cifrázott dalla­ma cseng fel. S a dallam még hagyj án... De a szöveg, a „szöveg”: „olcsó és neem ráz ] a Cent­rum Áruház”! Ez nem igaz! Hogy reggel, éhgyomorra a költészetnek ily magas csúcsára captasson fel a Pegazus?!? De a dalárda újfent trillázni kezd és megismétli világren­gető közleményét Most, most kell megállnia a föld forgá­sának, ez már a líra túlszár- nyalhatatlan foka! Mi minden van besűrítve eme néhány re­mek sorba. Információ, dal­lam, rímek, szárnyaló képzelet — még végiggondolni is sok! — És sok pénzt adtak ki eme fontos tény közléséért. Pénzt és fáradozást nem kímélve kö­zölték velünk eme nagyszerű megállapítást. Mellesleg gyermekkoromból feldereng egy hasonló nívójú és talán ma is használható kis orvosi reklámnak alkalmas re­mekmű: „nem fáj többé keze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom