Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

Napirenden: a költségvetés SOK VOLT A BETEG ÜLLŐN IS Tanácsülést tartottak a na- [ pókban Üllőn. A napirenden I a tavalyi költségvetés és köz- 1 ségfejlesztési alap végrehaj­tására vonatkozó számadá­sok szerepeltek, valamint is­mertették az idei községfej­lesztési tervet. Üllő község bevételi ter­vét 104 százalékra, a kiadá­sit pedig 99,9 százalékra tel­jesítette. Járdákat, autóbusz- várót építettek, parkosítottak, elkészítették a parcellázási tervet, körzeti orvosi lakást vásároltak, átalakították, és pedagóguslakást építettek. Az idén ugyancsak tete­mes összeg jut még a jár­dákra, az új iskola építé­sére. Bővítik az óvodát és parkosítják, hozzájárul­nak a járási szociális ott­hon létesítéséhez. A ház­helyrendezés, a művelődé­si otthon felújítása, a sport és a tűzoltók támo­gatása lesz még feladat az idén. A parcellázási tervet az il­letékes hatóságok már jóvá­hagyták, a soron következő teendő: a telkek kimérése és a házhelyek kiosztása. A második napirendi pont keretében dr. Leyrer Lóránt ügyvezető körzeti orvos a község 1969. évi egészség- ügyi helyzetéről számolt be. Elmondotta, hogy az egész­ségügyi ellátás megfelelő, de szót emelt a még mindig gya­kori alkoholfogyasztás ellen. A községben három kör­zeti orvos működik; ta­valy magas volt a járóbe­tegek és a fekvőbetegek száma. Influenzában az üllői lakosok 60 százaléka betegedett meg. Hetente 15—20 szövődményes i eset fordult elő. Hárman ! haltak meg kórházban, de a I halált kiváltó ok az álap- I betegségük volt, s ezt súlyos- ! bította az influenza. Az ügy­vezető orvos ezután javasol­ta, hogy létesítsenek a köz­ségben központi rendelőt, a Dóra-majorban fiók orvosi rendelőt, s az épülő új isko­lában biztosítsanak egy ren­delőszobát. A tanácsülés az üllői orvo­sok önfeláldozó munkájáért köszönetét fejezte ki. (cm) MOHOR'Vmfn XII. ÉVFOLYAM. 94. SZÁM 1910. Április 23., csütörtök ALTALÁNOS ISKOLÁSOK JÁRÁSI KRESZ-VETÉLKEDŐJE A biztonságos közlekedés előfeltétele: a szabályosan felszerelt jármű Április 19-én, vasárnap zaj­lott le az általános iskolás gyerekek járási KRESZ-vetél- kedője Monoron és Gyomron. Az illetékesek véleménye sze­rint a növendékek kitűnőre vizsgáztak. Minden községet öt-öt versenyző képviselt, akik versenyszerűen jegyzett ered­ményeik alapján minősitést, helyezéseket értek el. Gyomron, ahol öt község 25 versenyzője vetélkedett, első helyezést a gyömrői 3. sz. általános iskola ért el. A nyerteseket és a helye­zetteket a Pest megyei Rendőrkapitányság értékes tárgyakkal és elismerő ok­levéllel jutalmazta. Monoron nyolc község 40 versenyzője mérte össze tudó­sát. Legjobb helyezést értek el: Czira István Nyáregyháza Névadón voltunk a múlt hét végén a vecsési ta­nácsházán. Borbás József Im­re fia kapta meg a kis ünnep­ség alkalmával a Ferenc utó­nevet. A névadó szülők: Tóth József és Csurgai Klára. A névadó ünnepségen szép kultúrműsorral kedveskedtek a 2. számú általános iskola ta­nulói. Tanácsülés lesz ma délelőtt 9 órakor Gom­bán. Beszámolnak a lakosság áruellátásáról, a kereskedel­mi hálózat fejlesztéséről, a szolgáltatások, valamint a közrend és közbiztonság helyzetéről. Vasadon délután egy óra­kor vb-ülést tartanak. Itt megtárgyalják az 1970. évi fejlesztési terv végrehajtásá­val kapcsolatos feladatokat és jelentés hangzik el az in­tézmények gazdálkodásának ellenőrzéséről. Egy nap — alkalm munkában Párbeszéd a monori főtéren: — Na, jöttök holnap alkal­mi melóra, a Nyugatiba? — Mi az hogy, apám! Régi törzsvendégek vagyunk ott. Nyugati pályaudvar. „Rako­dási főnökség” — igazít el egy kis keskeny, piszkos tábla a bejáratnál. Kopott, váróterem­szerű helyiség. Középen ócska kertipad, Tökrnaghéj halmok. Emberek... Gubbasztanak vé­gig a pádon, arcukon ráncok­ba gyűrődött egykedvűség. Legtöbbjük alszik. A fal mellett állók külön „kasztot” képviselnek. Megje­lenésük, ruházatuk elárulja, hogy diákok, elvétve egy-két szakmunkás a környező köz­ségekből. Köztük két monori, egy vecsési és egy üllői fiú. Várakozás közben, pillanatok alatt sok mindent megtudok róluk. Az egyetemista „ösztön­díj-kiegészítést” keres, a tech­nikumi hallgató egy átdorbé- zolt éjszaka tartozását próbál­ja kiegyenlíteni. Nyílik az ajtó. Termetes, pocakos vasutas köszönt ránk. — Egy vagon kádat kellene átrakni egy másik kocsiba — jelenti be, miközben pillantá­saival „végigválogatja” a tár­saságot. Senki sem mozdul. Még a legmarkosabbak is szo- borszerűen merednek pár percig maguk elé. A vecsési fiú lép elő elsőnek. — Mi ketten vállaljuk — sandít felém beleegyezést re­mélve. Nem ellenkezem. A vasutas azt mondja: — Mára, azt hi­szem, nem is lesz más mun­ka... Baktatok a fiúval, utánunk még vagy tizenöten, ök más­hol próbálkoznak. Színes lámpaernyök + Gombán, a termelőszövetke­zetben, még az elmúlt év őszén új melléküzem létesült: a szö­vetkezeti asszonyok itt lámpa- ernyőket készítenek a RAVILL és a KERAVILL számára. Az üzem dolgozóit -Ratio Miklós­áé irányítja, az ő útmutatása, szakvezetése mellett festik az állólámpák, hangulatlámpák színes, modern ernyőit. Az er­nyők keretét egy fiatalember: Zákó József hegeszti egy ügyes készülékkel. (Foto: Péterffy) Rákosrendező. Egymásba ágazó sínek, vagonlabirintu- sok. Percekig bolyongunk, mire feltűnik a két kocsi. Ön­kéntelenül is megtorpanok. Elképesztenék a hatalmas ká­dak! Két fiú már ott van az egyik mellett. Kezdjük. Egy mázsa darabja ... Ujjainkat tapasztjuk legömbölyített szé­le alá, felső tenyerünkkel le­rögzítjük. Az első órán még gyors, vibráló ritmussal he­lyezzük egymásba őket. A má­sodik óra... Nem szólunk egymáshoz, de tekintetünk mindent elárul. Ki, meddig bírja?! Ha egyikünk kidől a sorból, nem tudjuk befejezni. Négyen mégis összehangolód­tunk valahogy. Ujjaimban ége­tő fájdalmat érzek. Elpattant vérhólyagok a tenyeremen. Mindkettőnk lába reszket, már csoszogunk. Félünk egymás­tól. Nem mer kidőlni egyikünk sem. Aztán mégis... Megbil­len a kád, hatalmas robajjal zuhan a vagon deszkájára. A társam . hálja. — Nem bírom — zi­Hanyatt dőlünk mind a né­gyen a deszkán, s nem bán­nám, ha most akár egy úthen­ger is gördülne keresztül raj­tam. Annyi erőt sem érzek magamban, hogy arrébb csússzak. Az izmos, hosszúhajú tá- pászkodik fel először. Felrán- cigál bennünket. Angyalföldi srác... — Csinálni kell. Érti­tek? Trikómat terítem az ujjam- ra, s úgy fogom meg a kád szélét. Így nem vágja, köny- nyebb. De a súly, az súly... Az ütem is lassabb. Mindenki egyformán fáradt. Ahol tu­dunk segítünk egymásnak. Es­te hét óra van. Délelőtt 11-kor kezdtük, 180 mázsával... Döcög velünk a vonat ha­zafelé. Elnyúlva fekszünk az üléseken a vecsési fiúval. A két monori még most is vic­cet mesél. Nekik szénlapáto­lás jutott. Azt mondják: men­nek holnap is. Baky László Felsőszőlősről, Szabó Pál Mo- nor Kossuth- és Szász László Monor. Ady-iskolából. A két körzet legjobbjai, összesen 15-en, májusban a megyei KRESZ-vetélke- dőn vesznek részt. Tinkel Loránd, az önkéntes rendőrök megyei parancsnoka elmondotta, hogy a gyerekek a vetélkedőkre készülve, megle­hetősen magas szinten elsajá­títják a közlekedés szabályait. Ez nemcsak a jó rend érdeké­ben szükséges, hanem a bal­esetek megelőzését és az élet­védelmet is szolgálja. Az elmúlt négy hónapban az átlag fölé emelkedtek a balesetek, a közlekedés- rendészeti kihágások, el­sősorban a hiányos felsze­relésű, megfelelő világítás nélküli kerékpárok és fo- gatos kocsik miatt. Sok a hanyagul, a felügyelet nélkül hagyott kerékpár is, és ezért több a lopás is. Mi is csak azt javasolhat­juk: a kereskedelem r.e adjon el új kerékpárt teljes világító felszerelés nélkül, mert a jár­műveknek nappal is üzembiz­tos állapotban kell lenniük. Legjobb lenne, ha a ke­reskedelem nem ráadás­képpen, hanem a jármű szerves részeként hozná forgalomba a világító be­rendezést. Az is rossz, hogy az .üzletek­ből gyakran hiányzik a kerék­páréi tagi tó-fel szerel és. (TE) JEGYZET FELMEGYE A BUSZ A FALU VÉGÉRE? Gombáról kapott panaszos levelet szerkesztőségünk. Az ottani lakosok azt sérelme­zik, hogy az autóbuszok csak a templomnál állnak meg, s nem viszik fel az utasokat á falu végére. Pedig hosszú az út, és sok időbe telik, amíg a bejáró munkások az utolsó házakból le-, illetve felgya­logolnak. Ha végig is megy az autóbusz — például a sülyi járat, vagy a farkasdi — nem áll meg, csak Gomba főterén. — A tanács tud erről a prob­lémáról — írják — és még­sem segített. Megkerestük Gál Ferencet, a Gombai Községi Tanács megbízott elnökét. Jókor ér­keztünk, éppen egy végre­hajtó bizottsági ülés után, ahol a többi között erről a gondról is szó esett, mégpedig úgy, hogy sürgősen orvosol­ni kell. — A templomnál levő busz­megálló kanyarban van, rend­kívül veszélyes, ez is baj. Fel­jebb hozzuk majd, és még eb­ben az évben építünk egy korszerű buszvárót ide. A mostani kis „üvegkalitkát” pedig áthelyezzük a felső útra, ha sikerül a MÁVAUT- tal megbeszélni, megértetni, hogy ott is szükség van egy megállóra. Reméljük, a megoldás nem várat magára sokáig. — zs — GYERMEKNEVELES A házaspár kisgyerekkel j ő nevel, utazik. A kisgyerek többször ka”, hangoztatja: enni szeretne. Az apa. akit láthatóan zavar az újságolvasásban a kisfiú, megunja a nyafogást. — Zabálj! — mondja és ke­zébe nyom egy előre elkészí­tett szendvicset. — Add ide! — nyúl felé a kisfiú és úgy naturálisán, nem törődve az illemmel, az étke­zési etikettel, hangosan maj­szol. — rivall rá az „apu- —szaíti— Miért késett a kenyér? A gyömrői sütőüzem ke­nyere az utóbbi időben nap- 'ról napra javul. Ez örvende­tes, azonban nem válik a sütőüzem javára, hogy áp­rilis 20-án, hétfőn Üllőn, egész délelőtt nem volt ke­nyér. Pedig a szerződés értel­mében délelőtt 9 óráig min­den boltba el kell jutnia a kenyérnek. A lakosság joggal méltatlankodott. Sovány vi- gász, hogy Péteri sem ka­pott kenyeret. Az ÁFÉSZ központja a sütőüzemnél reklamált a kenyérszállítás elmaradása miatt. Azt a magyarázatot kapta, hogy nincs elegendő emberük. A sütőüzemnek za­vartalanul kellene működnie, hiszen kenyérre mindenütt szükség van. (cm) — Egyél nekem rendesen. Olyan hülye modorod van. mint anyádnak, látszik, hogy Sport innen—onnan Ml LESZ VELED KÉZILABDA ? Felújították Gyomron a ké­zilabda-pályát. Ám hiába gya­korolnak a játékosok, valószí­nű, hogy az idén sem indul járási bajnokság. Hogy miért? Mert nincs elegendő csapat az induláshoz. A gyömrőiek egy évig a budai járási bajnokság­ban játszottak, a monori gim­Talált történetek A kultúrteremben magasra csapnak a nevetés hullámai. Persze, a konferanszié dolga az, hogy jól töltse be a műsor­számok közötti szüneteket, s a legjobb erre, hogy nevetést csihol. Az előcsarnokban egye­dül ül egy öreg. (A büfésnő is bent, csak két poén között sza­ladt ki a teremből, s szánta meg a szomjazókat sörrel.) Né­zem, ahogy az öreg üldögél, nem ér el hozzá a zaj. rákö­nyököl az asztalra. — Nem tetszik a műsor? — kérdezem, mert a terem ajtaja nyitva, akár oda is állhatna,, jól látni mindent. Talán ko­pott kabátját szégyelli a dísz­ben nevetgélő közönség kö­zött ... Rámnéz, a tekintete fáradt és fátyolos. — Tudja... a fiam meg az unokám bent vannak. Ha szü­net lesz, akkor a Pista kihoz­za hozzám a kicsi Palkót. Azér’ jöttem ide. Mert a me­nyem nem engedi, hogy hoz­zájuk menjek, meg az unoka sem jöhet hozzám, hát most megnézhetem a gyereket. A szünetben kijönnek, azt várom én. Felemeli, aztán az asztalra ejti eres öklét. Bent felcsattan a taps, a közönség remekül ér­zi magát. nyúl beszél, s bólogatva hall­gatja a jajokat, annak két ak­kora sötétlila monokli virít a szeme alatt, hogy alig merek oda nézni. A tejboltban két rózsás szok­nyás, sárga selyemkötényes ci­gányasszony, mindkettőjük karján egy-egy szénszemű cso­koládé gyerek. Egyszerre eme­lik a kakaóspoharat, s szóval tartják egymást, cigányul. Egy szót sem értek, de nagyon ér­dekes lehet a párbeszéd, ami valahogy úgy zajlik, hogy egyikük mond két mondatot, mire a másik válasza: .. .jaajl Megint két mondat, aztán újra a hosszan elnyújtott, éles, cso­dálkozó „jaajl” Hányfélekép­pen lehet mondani ezt a jajt! Értelmezem: az első azt je­lentheti: „hát ilyet!" a máso­dik: „ezt merte tenni?", a har­madik: „és te hagyod magad?” Azért nem is olyan nehéz ez az értelmezés. Mert aki cigá­Böngészem a hirdetéseket a fákon, a kerítéseken. Ezek a fehér papírlapok hozzátartoz­nak a tavaszhoz, egy időben jelennek meg sűrű rajokban a rügyekkel. Érdekes olvasmá­nyok, kis történeteket is kere­kíthet hozzájuk az ember, ha éppen hangulatban van. Itt van például a főtéren egy: „Esküvői levágásra is alkalmas hízó eladó.” Hogy miért éppen esküvői levágásra? Talán azért, mert a gazdája végigsétált egy vasárnap este a főutcán, ahol fényeivel mit sem törődő pá­rok csókolóznak, összebújnak, suttognak. Aztán hazament, és megírta a cédulát: „... esküvői levágásra alkalmas .. .” Vagy itt van egy másik, a Jósika utca sarkán: „Kérem, aki talált egy pár cipőt, legyen szíves, adja be Z.-ékhez.” Nem. ehhez nem merek történetet kerekíteni... (koblcncz) nazisták pedig a ceglédi járás­ban. Felvetődik a kérdés: a sportkörök vezetői vajon miért hanyagolták el a kézilabdát? Néhány évvel ezelőtt Üllőn, Vecsésen is jelentős kézilabda élet volt. Most alszik ez a sportág, lég a Vecsési VÍZÉP j gárdája sem szerepel a megyei ! bajnokságban. Veszélyben a kézilabda nép- | szerűsége a monori járásban. I A JTS-nek mielőbb meg kelle- I ne találnia a kivezető utat a | bajnokság beindításához. ★ Furcsa kerékpáros menet j haladt vasárnap Csóvharaszt j felé. A monori labdarúgók ! tartaleitgárdája igyekezett baj- J noki mérkőzésre. Hogy miért I kerékpárral? Kevesebb idő I alatt értek a mérkőzés színhe­lyére, és onnan vissza is. A, kerékpáros túra jó bemelegítés volt a mérkőzésre, s a fiatal csapat nem is vallott szégyent. it Meglehetősen sportszerűt­len jelenetek tarkították a Pilis II—Gomba járási mérkő­zést. A vendégek csapatából nem kevesebb, mint három já­tékost kellett kiállítania a játékvezetőnek. Vasárnap a három fiú nem játszhat csapa­tában. (gér) M A I M L' S O R MOZIK Gomba: A kiskatona és a fe­hér ló. Nyáregyháza: ülj meg, I csak csókolj. Űri: Egymillió kará- tqs ötlet. Vecsés: Szemtől szem- « be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom