Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

Eseménydús napok A fegyveres erők klubjában a centenáriumi megemlékezé­sek keretében csütörtökön Szegedi Gyula hadnagy tart előadást Gondolatok. Leninről címmel. Ezután szellemi totó következik, értékes dijakkal. Pénteken iskolai szakkör ré­szére tart előadást Takserer István százados. Címe: Élelmi­szerek fogyasztása előtti teen­dők és a helyes tárolás. Szombaton a Zalka Mátéról és Költői Annáról elnevezett KISZ-szervezetek rendeznek közös műsoros estet. Vásárnap az ifjúsági klub tagjai részére Lakatos Gyula alezredes tart előadást, Lenin az ifjúságról címmel. Úttörő-olimpia Dunakeszim -rendezték meg a járási úttörő-olimpia lövész- versenyét/ A leányoknál a vácdukai csapat lett az első, második a kisnémedi, harma­dik a dunakeszi 3. sz. iskola csapata. Egyéniben első Cser- nák JSlargil (Kisn-émedi), má­sodik Fézler Anna (Vácduka), harmadik Márkus Andrea (Fót, 2. sz. iskola). A fiúk versenyében ugyan­csak ,a vácdukaiak bizonyultak legjobbnak, második lett a fó­ti Gyermekváros csapata, har­madik pedig a yenci gárda. Egyéniben a vácdukai Lacz- kovszki János lett első, máso­dik Pozsgai Attila (Dunakeszi 3. sz. iskola), harmadik Sram Gábor (Penc). Hétfőn hoznak ítéletet Tóth Károly bűnügyében Tóth Károly váci órás és felesége ellen csempészet mi­att indított büntetőperben hét­főn reggel kilenc órakor tart­ják a befejező tárgyalást. A járásbíróság első emeleti 6-os számú tárgyalótermében a vád- és védőbeszéd után hir­detnek ítéletet. A tárgyalás nyilvános. Félreérthető rövidítés A Váci Naplóban 1970. ápri­lis 14-én megjelent egy olva­só levele: Legyen hitele an­nak, amit leírunk címmel. A szerkesztő kénytelen ön­kritikát gyakorolni, és beis­merni, hogy a levélben szóvár tett mondát: „Kijelölt úton hailad, félretéve a napfény se­gítségét, este és éjjel fest” nem Mikes István festőmű­vésztől származik, hanem Szűcs Ernő Béla nagyobb terjedelmű kéziratának lerö­vidítése során alakult ilyen félreérthetővé. A művész ter­mészetesen nappal fest, csak kiállítását láthatták az érdek­lődők az es ti-éjszakai órák­ban. Ezért a félreérthető mon­datért olvasóink elnézését ké­ri: Bányász Hédi A szerkesztő sorai után megköszönöm Rusvay Tibor kedves sorait, beleértve a szakmai tanácsot is. Mikes István VÁCI NAPLÓ a pest MfGVfi hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1970. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK Még három üzem jelentkezett EZER ÓRÁT VÁLLALTAK A HÚSIPARI VÁLLALATNÁL A Vádi Fonógyár — lapunk­ban ismertetett — múlt heti társadalmi munkavállalása visszhangot keltett a többi üzemekben. Sorra érkeznek azóta is az újabb munkaíel- ajánlások a városi tanácshoz. A Pest-Nógrád Megyei Hús­ipari Vállalat Rádi úti üze­méből Bayer Lajos szb-titkár közölte, hogy kollektívájuk vállalta a vágóhíd Rádi úti és vásártéri oldalán levő jár­dájának a .karbantartását, gyomtalanítását. Zebegényben üdülőházat építenek. Vállalták a telek bekerítését, parkosítá­sát és az építés segítését. Minderre összesen ezer órát ajánlot­tak fel a húsipariak. Nem akar elmaradni az Or­szágos Gumiipari Vállalat Heuréka Gumigyára sem. Kö­vesd i György gyárvezető és Pothánszky László párttitkár írta alá az ötpontos társadal­mi munkaóra vállalást.. A Heuréka gyáriak segítenek a posta távbe­szélőközpont új épületé­nek takarításánál, a vízi­sporttelep építésénél, az új kórház környékének par­kosításánál. Segítenek az egészségügyi la­kások belső takarításánál és a 600 személyes művelődési ház építésénél — összesen 500 órá­ban. A Váci Kötöttárugyár negy­venegy — a szocialista brigád címért küzdő — brigádja ösz- szeségében ezer óra társadal­mi munkát vállalt 1970-ben. Ebből 200 órát gyárkapun belül akarnak dolgozni, mert akad tennivaló az üzem belső csinosításánál. 300 órát a városban dolgoznak, mégpe­dig elsősorban a Horváth Mi­hály utcai ifjúsági ház építé­sénél.- (p.) kitüntetetlek — reflektorfényben 1020 óta szervezett munkás Ladányi Imre Dózsa György úti otthonának. udvarán késő őszig pompáznak . a szép rózsák, dicsérve a házigazda szorgalmát, hozzáértését. A nyugdíj, a megérdemelt pi­henés évei ezek. Nem volt mindig ilyen nyugodt, derűs az élete. Mint fiatal asztalossegéd, mór 1920-ban tagja lett a Faipari Munkások Szakszervezetének, hogy küzdjön maga és tár­s R ■ T ■ P » O * Szép győzelemmel kezdtek az öregfiúk • A felsőgödi öregfiúk a baj­nokság első fordulójában Má­tyásföldön szerepeltek az Ika­rus ellen. Elkísérte a csapatot Sándor István tanácselnök, Kishonti István sportköri el­nök és Hantos Lajos szakosz­tályi elnök is. A csapat a következő ösz- szeállításba-n lépett pályára: Takács — Juhász, Czuczor, Goda— Czimmermann, Lel­kes — Simkó, Konrád (Nyi.t- rai), Bábi, Neugan II, Steidl (Horváth). A nagyiramú. változatos mérkőzésen Felsőgöd 2:0 (2:0) arányú megérdemelt győzelmet aratott. Mindkét félidőben a vendégek játszottak fölény­ben. A 18. percben a kitörő Bábit felvágták és a megítélt büntetőt ő értékesítette. A 34. percben Goda beadását • Bábi védhetetlenül fejelte a háló­ba. A II. félidőben is többet tá­madtak a felsőgödiek, de két kapufán kívül mást nem tud­tak elérni. A Felsőgöd megérdemelte a győzelmet. Jövő hétfőn az Elektromost fogadják. (berki) GOTTLIEB URAM ESETE Városunk művelődéstörté­nete mindig bővelkedett érde­kesebbnél érdekesebb esemé­nyekben. Az ősrégi város nagy múltjában történtek olyasmik, amik átestek az idők rostáján, és feledésbe merültek. Ám fel­említésük nem érdektelen az utód előtt, hiszen az akkori hétköznapokat idézi elénk. Az első váci nagy könyv­nyomtató, Ambró Ferenc 1793 áprilisában már úgy említtetik, mint elhunyt. Utóda, volt mű­vezetője (factor), Gottlieb An­tal lett, aki 3441 forint örök­áron megvette a nyomdát. Ve­zetésével is országos hírű volt az üzem — ha belelapozunk szép kiadványaiba, igazolva látjuk ezt. Nálam avatottabb is elmondta mindezt, csak egy érdekességet említek meg a nagyhírű nyomdászról. Régi, megsórgult tanácsülési papírok között olvashatni (Karcsú is említi), ,,... hogy 1817 márciusában egy kelle­metlen eset igen megszomori- totta Gottlieb A. urat. Ugyanis Vogl Jakab szabó mesternek durva-lelkű neje, Sallák Te­réz, a legközelebb múlt feb­ruár hó utolsó napján Gottlieb A. urat, ki a tanácsbeliek egyik legtevékenyebbje volt, rút gyűlöltségből, midőn a hal- piaczról hazamenni szándéko­zott, épen háza ajtaja előtt, a közutczán, ganéjjal szándé­kosan csúful leöntvén, a gaz- nő ezen undok tettéért kemény dorgálás mellett 12 korbács­ütéssel téríttetett észre; a ta­nácsos úr pedig oda utasítta- tott, hogy az ellene gyűlölködő durva asszonyt s annak háza táját kerülje .,.” Ki tudja ma már, hogy mi­ként kezdődött a „halpiaczi” látványosság? Annyi azonban bizonyos, hogy az akkori ta- nácsbéliek szabálysértési ügy­ben igencsak alkalmazták a bot vastagabb végét... Kér­dés, hogy Sallák Teréz vajon megszívlelte-e az atyai intel­meket, és Gottlieb uram elke­rülte-e azt a bizonyos utcát? — es — Szilaj Vándort legyőzték Magyarországon vasárnap rendeztek először fogadásos agárversenyt. Az agárkutyák gondozó telepe Alagon van. Tavaly hozták be az angol agarakat az aíagi telepre. Ösz- szel már négy bemutató ver­senyt rendeztek, amelyeken ott volt Nagy Lajos tenyésztő — Dunakeszin lakik — Halász Hilda és Szilaj Vándor nevű kutyája. Hilda két harmadik helyet szerzett, Szilaj Vándor pedig legyőzte a magyar aga­rakat. Ezután, ‘mint a legjobb magyar agarat beosztották az angol kutyák közé. Itt is jól futott és több angol kutyát meg'lőzve a negyedik lett.' A vasárnapi versenyen Szi­laj Vándor az esélyesek kö­zött indult, sőt az efső helyre várták, de a négyszáz méteres pálya utolsó méterein lema­radt, így csak második lett. Vasárnap lesz a visszavágó. sai emberibb életkörülmé­nyeiért. A szakszervezet második otthona lett. Csakhamar a váci csoport jegyzője, könyv­tárosa, majd tíz éven át a pénztárosa. Negyvenegy éves amikor felszabadul a síülővárosa. Már az első héten jelentkezik munkára. Segíti a közrend helyreállítását, majd rövid ideig a helyi pártszervezet titkára lesz. Jól ismerik munkásmozgal­mi múltját, igazságszerete- tét, megfontoltságát. Amikor megalakul a váci igazoló bi­zottság, Ladányi Imre lesz az elnöke. Nem volt könnyű tisztség. Emberek százainak életét, helytállását kellett mérlegre tenni. Humánusan, embersé­gesen dönt minden esetben. Ez a felelősségérzet hatja át később is, amikor a nem­zeti bizottság tagjaként az egész várost érintő kérdé­sekben adja le szavazatát. 1945 szeptemberében a vá­lasztási bizottság tagja. Kö­vetkező évben szervezi a fa­ipari munkások szövetkeze­tét. A következő évtizedben népi ülnök, a Magasépítési Vállalat párttitkára. 1952-ben az egyik felsővárosi körzet­ben tanácstaggá választják. Másfél évtizeden keresztül felelősséggel betölti ezt a tisztséget is. A hajógyárból megy nyug­díjba. Eljár a területi alap­szervezet taggyűlésére. Néha felkérik pártmunkára. Tartalmas, gazdag életutat jutalmazott az Elnöki Tanács, amikor a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Ladányi Imrének. (p. r.) GYÖKEREK Foto: Tőinek ZEBEGENY Július 13-án kezdődik a képzőművészeti szabadiskola Kerámia szak Gorka Géza vezefésével A héten elkészült a Szőnyi István nyári képzőművészeti szab-adiskola teljes programja. Az idén- már harmadszor ér­keznek Zebegénybe az ország minden részéről a képzőművé­szet mesterségét, művészet tör­ténetet és művészetelméletet tanulni vágyó fiatalok. Az 1969-ben megindult szabadis- kola jó kezdeményezés volt, ma már jövője és jelentősége van képzőművészeti kultú­ráinkban. Dániel Kornél, a Szőnyi Ist­ván Múzeum igazgatója tájé­koztatójában elmond'ta, hogy tavaly a jelentkezőik száma megkétszereződött. Az idén a felvehető hallgatók létszámát hússzal növelik. Július -13 és augusztus 9 között zajlik a nyári program. A szabadiskola igazgatója, dr. Végvári Lajos kandidátus, a Képzőművészeti Főiskola tan­székvezető tanára lesz. Hincz Gyula (festő), Somogyi József (szobrász), valamint Pecsenke József (grafikus) tagozata mel­lett megindul a kerámia szak is, Gorka Géza Kossuth-díjas, érdemes művész vezetésével. Az előadók között olvastuk Cifka Péter, Dévényi Iván, Körner Éva, Németh Lajos, B. Supka Magdolna művészettör­ténészek; László Gyula pro­fesszor; Miklós Pál kandidá­tus; Hován László festőmű­vész és Schwaner Endre fotó­művész nevét, A TIT-tel történt megálla­podás alapján tíz nyilvános művészet- történeti és művészetelmé­leti előadást rendeznek. Folytatják a tavaly nagy si­kert hratott művészfilm-este- ket. Dániel igazgató befejezésül elmondta, hogy a szabadisko­la fejlődése eddig egyenes és töretlen volt. Bízik abban, hogy a felettes hatóságok to­vábbi támogatásával egyre je­lentősebb képzőművészeti centrummá fejlődik Zebegény. (P. r.) NYÁRI FERENC: Fekete nyárfa Szérüskert határában fekete nyárfa őrségben áll, gyermekkorom vigyázza. Kukorica szára, föld borostás álla, fagy üvegjét töri varjak zuhanása. Fű-széna töppeteg kazalja felgyújtja egyhangúság fagy-zárját füstszürkére nyitja. Egy háromszáz éves pénzhatározó A váci múzeum ősnyomtat­ványai között az egyik legré­gibb és talán a legszebb darab az 1677-ben kiadott amszter­dami „Thesaurus Numismatum Antiquorum”, ókori érmék tá­ra című római pénzhatározó. A könyv Julius Caesartól Constantinusig ismerteti a ró­mai pénzeket, tehát nagyjából az i. e. I. század közepétől az i. sz. IV. század közepéig. A mű száztizenhat eredeti rézmetszetes táblát tartalmaz, egy-egy táblán általában ti­zenkét pénzérme látható. Az eredeti rézmetszet kifejezés azt jelenti, hogy a művész réz­metszetét nem sokszorosították nyomdatechnikai úton, hanem közvetlenül a könyvbe nyom­ták: Ez magyarázza a könyv kicsi példányszámát, és igen nagy értékét.. Nagyon érdekes a pénzek csoportosítása. A pénzeket áb­rájuk szerint osztályozza. Első csoport: római császárokat ábrázoló pénzek, második cso­port: vidékek, tartományok, városok, folyók jelképeit áb­rázoló pénzek, a harmadik: istenek, istennők képmásait vagy szimbólumait bemutató, a negyedik: erények, elvont fogalmak, ábrái. Az ötödik csoportba a katonai vonatko­zású ábrázolásokat sorolja, a hatodikba az ünnepi játéko­kat, cirkuszi jeleneteket áb­rázoló érméket. A hetedikbe a császárok apotheozisát, meg- istenülését ábrázoló pénzeket, amelyek akkoriban gyakoriak voltak. A nyolcadik csoportba a középületek, közterek ké­pei, a kilencedikbe a templo­mokat ábrázoló pénzek tar- teznak. míg az utolsóba azok, amelyek a fenti kilenc csoport egyikébe sem sorolhatók be. Mindebből látszik, hogy a könyv inkább éremművésze- ti-ikonográfiai feldolgozás, mint pénztörténeti. A táblák után 560 oldalas részletes magyarázószöveg ol­vasható. A szöveg szép és igé­nyes latin nyelven készült, de azért észrevehető, hogy ez már nem a klasszikus, az an­tik latin. A könyv egészpergamen kö­tésű. Ez esetben valódi per­gamenről van szó. ami fiatal kérődző háziállatok bőréből (eredetileg kecskegida hasbő­réből) készült. Az ábrákat több metsző ké­szítette, nevek azonban csak kevés helyen vannak feltün­tetve. Így a képen látható belső címábrán, amelyből megtudjuk, hogy az allegóriát egy Laresse nevű másodrendű festő festette, és Hagen, a ne­ves rézmetsző metszette. Nem tudjuk minden esetben eldön­teni, mi lehetett az oka, hogy az ilyen drága kiadványokat nem élvonalbeli festők sok­szor egészen gyenge műveivel díszítették, amelyeket aztán kiváló metszők metszettek legtöbbször rézbe, de tény, hogy sokszor előfordult. Igaz, hogy a stíluskorszakok válto­zásával némi ízlésváltozás is együttjárt, érdekes azonban, hogy az igazán nagy műveket ezek az ízlésváltozásofc kevés kivételtől eltekintve általában nem érintették. Stefails István I l

Next

/
Oldalképek
Tartalom