Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

8 rt5T HCCI cSCÍM-lap 1970. ÁPRILIS 35.. SZOMBAT Gyár - emberek nélkül Biarritztól Halásztelekig - Szaklapok a világ minden tájáról Siker Lipcsében és Budapesten - Lyukszalagor a program A piros gomb megnyomása után a gép hangtalanul meg­indult, az acélról vékony for­gácsszalag tekeredett le. A gép kezelője fehér köpenye zsebébe süllyesztette kezét, néhány perc múlva leállítot­ta a gépet, kivette a bonyo­lult munkadarabot és meg­szokott mozdulattal félretet­te. Az automata század mil­liméter pontossággal elvégez­te a rábízott feladatot. Azok, akik ismerték a régi Biarritz Kávéház helyiségei­ben működő szerszámgép­tervező irodát, aligha sejt­hették, hogy két évtizeddel később a szerszámgépek hom­lokfala leginkább a repülő­gép műszerfalához hasonlít majd. A néhány lelkes mér­nökből álló tervezőiroda az elmúlt 20 évben nemzetközi­leg elismert kutatóintézetté vált. A kávéházban kezdődött A Népgazdasági Tanács, 1949. február 12-én határozta el, hogy a szétszórtan tevékeny­kedő tervező mérnököket a Központi Szerszámgép Ter­vező Irodába gyűjti össze, s foglalkoztatja. Az iroda 1950- ben egyesült az addig a Cse­pel Vas- és Fémművekhez tartozó Mintagépgyárral és ettől kezdve Mintagépgyár Nemzeti Vállalat néven tevé­kenykedett. A Minisztertanács 1954-ben Szerszámgép Fej­lesztő Intézetre változtatta a tervezőiroda nevét. 1963-ban, az ipari átszervezés során az intézetet a Halásztelken újon­nan megalakult Szerszámgép­ipari Művekhez csatolták. , A Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézetéhez jelen­lég miritégji száz produktív dolgozó és százhatvan ku­tatással foglalkozó szakember tartozik. Az intézet termelő egysége a műszaki fejlesz­téssel kapcsolatos kutatási eszközök előállításával és pro­totípus-vizsgálattal foglalko­zik. Fennmaradó kapacitását — a SZIM igényeinek megfe­lelően — elsősorban vállala­ton belüli kooperációval töl­ti ki. Az integráció —- létszükséglet A korszerű technika új alapokra helyezi a szerszám- gépgyártást, átalakítja a gyári struktúrákat és fantasztikus eredményeket ígér. Ehhez azonban már a tervezési és a kísérleti stádiumban olyan jelentős befektetések szüksé­gesek, amelyek meghaladják egy-egy ország erejét. Ezért a nemzetközi méretű integrá­ció létszükséglet. A tendencia megfigyelhető a KGST-orszá- gok szerszámgépiparában, hi­szen mindenhol felismerték a nemzetközi együttműködés előnyeit és fontosságát. A SZIMFI-ben napjainkban is intenzív a szakemberek és a dokumentációk cseréje. 1970- ben — a tervek szerint — ötvenegy szakember utazik a szocialista országok társin­tézeteibe. Ehhez hasonló számban fogad az intézet kül­földi szakértőket. A fejlesztő intézetben dol­gozó tervező mérnökök mun­kájához nélkülözhetetlen a nemzetközi szakirodalom is­merete. A konstruktőrök, piackutatók és szervizszakem­berek számára könnyítik meg a tájékozódás^ a műsza­ki tájékoztató osztály mun­katársai. Három rendszere­sen megjelenő kiadványuk — amelyek közvetlenü ezt a célt szolgálják —: a Közleménvek, a Műszaki és Gazdasági Tájé­koztató. valamint a Szaba­dalmi Értesítő. Lát a gép A Szerszámgépipari Művek megalakulása óta a fejlesztő- intézet együttműködik a gyá­rak tervezőgárdáival, közre­működik az új konstrukciók kialakításában. Az elkészült prototípusok statikai és dina­mikai vizsgálatát az intézet­ben korszerű műszerekkel vég­zik. A bemérések biztosítékul szolgálnak arra, hogy a soro­zatban készülő szerszámgépek a nemzetközi követelmények­nek megfeleljenek. Ez évben az intézet 17 mű­szaki fejlesztéssel kapcsolatos feladat megoldására kapott megbízást a gyáraktól. A kap­csolatot fémjelzik a nemzetkö­zi vásárokon elért sikerek is. Az idei lipcsei vásáron arany­érmet nyert az MM 320—01-es másoló marógép, amelynek legfontosabb egységét, a hid­raulikus servo hajtóművet az intézetben készítették. A Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron szándékoznak kiállítani a KO —160—05-ös új optikai köszö­rűgépet, mely többszörös ko­operációban készül. A gép „sze­mét”, a profilprojektort, a Magyar Optikai Művekben ké­szítették. A számítógépek kora Az MSZMP KB tudomány- politikai irányelvei meghatá­rozzák a szerszámgépipar fej­lődési irányát. A dokumentum 1985-ig ad gyakorlati progra­mot. A lényeg a numerikus vezérlési elv elterjesztése, ami azt jelenti, hogy a negyedik soro­szám­ötéves terv végére már zatban kell gyártani a jegyvezérlésű szerszámgépe­ket. Az ötödik ötéves terv idő­szakában a SZIM termelésé­nek 30 százalékát a numerikus vezérlésű gépek alkotják majd. Akár tetszik, akár nem, a munkaerő száma korlátozott, a termelés mennyisége és mun­kaigényessége pedig növekszik. A két tényből következik, hogy a megoldás csak a termelé­kenység növelése lehet. A fel­adatot elsősorban a szerszám­gépeket előállító gyárak old­hatják meg termelékeny gépek konstruálásával. A számjegyvezérlés jelenleg a legkorszerűbb irányítási mód, amely lehetővé teszi a pontos megmunkáláson kívül — a lyukszalagon tárolt prog­ram segítségével — az előké­születi és a holtidők minimá­lisra csökkentését. Bár a ve­zérlés korszerűségét ma már senki sem vitatja, mégis né­pes ellenzőinek tábora. Az ok a berendezések magas árában keresendő. A SZIMFI konst­ruktőrei azonban messzebbre látnak a pillanatnyi igények­nél, lévén egyik feladatuk a szerszámgépipar fejlődési irá­nyának megszabása, ezért nemcsak kielégíteniük, ha­nem alakítaniuk is kell a vá­sárlók igényeit. Bárok — Kiss Új törpemotorgyártó Cegléden Méltó a bizalomra Egy tanácstagjelölt portréja Április 6-án Úri községben az időszaki választásokra dr. Bencsik Mihály, volt ceglédi járási tanácselnököt jelölték monori járási tanácstagnak. A jelölő gyűlés helyesen dön­tött, mert dr. Bencsik Mihály 1945 óta dolgozik államigazga­tási munkakörben, tanácsi munkáját a járás legnagyobb községében, Abonyban kezd­te. 52-ben választották meg ott tanácselnöknek, és 54-ben lett a járás tanácselnöke. Köz­ben elvégezte a jogi egyete­met. Dr. Bencsik Mihály 42 éves. Igaz, fiatalabbnak látszik, hiszen 18 évig volt aktív spor­toló, és mint ilyen, többször szerepelt a megyei labdarúgó­válogatottban. Ahogy beszél, ahogy gesztikulál, minden mozdulata és szava energikus emberre utal, ugyanakkor a világ legszelídebb hobbyjának hódol: díszgalamb-tenyésztő. S milyenek a tervei? Olya­nok, mint maga az ember: reálisak, céltudatosak és elő­revivők. — A jövőben a járásban végzendő munkám színesebb és ugyanakkor nehezebb is lesz, mint előző munkahelye­men, mert ebben a járásban százkétezer lakos él tizen­nyolc községben. A főváros közelsége kommunális, kultú- rális feszültséget okoz, amely­nek levezetéséért mindent el fogok majd követni, vagyis minden erőmmel segíteni fo­gom az urbanizációs folyama­tot Figyelem az embert, nyu­godt mozdulatait, hallgatom megfontolt beszédét, s nagyon szimpatikus. Nyilván ezt érez­hették a választók is, amikor a a ceglédi állami TANGAZDASÁG KECSKÉSCSARDAI KERÜLETE (Cegléd—Abony között, a vasúti átjárónál) öt éves gyakorlattal rendelkező VÍZVEZETÉK-SZERELŐT VESZ FEL. Jelentkezés levélben, vagy személyesen, a gyakorlati idő igazolásával. jelölő gyűlésen bizalmukkal megtisztelték. Bencsik Mihály méltó lesz a bizalomra, biztosíték erre a személye és biztosíték az a munka, amit eddig elvégzett, és amelyet 1965-ben a Munka­érdemrend arany fokozatával is honoráltak. (k. i.) Az Egyesült Villamosgép­gyár ceglédi üzeme további bővítését határozta el. A vá­ros adottságai; a kedvező munkaerőhelyzet, a területi lehetőségek, valamint a ta­nács messzemenő támogatása a legoptimálisabb viszonyokat teremtik meg az ipar fejlesz­tésére. — 1968-ban fejeződtek be az első üzemcsarnok építkezé­sei, ahol már egy éve termel­nek — mondja Fiigedi József, az ÉVIG beruházási osztályá­nak műszaki ellenőre, aki 64 óta a ceglédi építkezés fele­lőse. — ötszáz nő számára te­remtettünk itt könnyű, mun­kalehetőséget, s miután még rengeteg kiaknázatlan munkaerőt találtunk Ceg­léden és környékén, ezért tervezzük a gyár további bővítését. Az új négyezer négyzetméter termelőterületű üzemcsarnok építését most kezdjük meg. Ezzel egyidőben megépül a háromszintes szociális épület és a napi 600 adag főzésére alkalmas konyha is. — Miután új üzemünkben villamos háztartási gépekhez törpemotorokat fogunk gyár­tani, a legfontosabb munka­fázis a tekercselés. A betaní­tást úgy szerveztük meg, hogy a kétszer féléves tanfo­lyam alatt harminc nőt na­ponta hoztunk fel az anya- gyárba Most már olyan gárdánk van, hogy a két év múlva kezdődő gyártáshoz az összes új dolgozót a tan­folyamot végzettek tanít­ják majd be. Nagy problémánk a szakmun­kásképzés. Cegléden még csak most kezdték el az iparita- nuló-intézet építését, de ne­künk évente 40—50 szakkép­zett emberre lenne szüksé­günk. Ezért idén, próbakép­pen, a gyáron belül, megkezd­ték a szakmunkástanuló- képzést, amit persze szívesen átadnánk Cegléd városáriak. A 36 millió forint költ­séggel épülő új üzemet a tanács örömmel fogadja. Adókedvezményt és építési te­rületet is kaptak 1975-ig, a további tervek szerint két új üzemcsarnokot építenek és ezzel párhuzamosan megold­Rendelet a kisajátításról és a kártalanításról A kormány módosította a ] kisajátításról szóló korábbi rendeletét, hogy a változtatás­sal is előmozdítsa a lakosság lakás- és üdülőépítését. A mó­dosítással a kormány leszűkí­tette azoknak az eseteknek a körét, amikor a telek kisajá­títása előtt beépítésre kell a tulajdonost felszólítani. Az eddigi széles körű felszólítá­sos rendszer ugyanis késlel­tette a magánerejű lakás- és üdülőépítkezéseket. Az új ren­delkezések szerint a szabály­szerűen kialakított telek be­építésére kisajátítás előtt csak akkor kell felszólítani a tulaj­donost, ha a telket egyedi csa­ládiház- vagy üdülőépítésre akarják kisajátítani. A jövő­ben nem szólítják fel beépí­tésre a telek tulajdonosát, ha a kisajátított telken szerve­zetten, csoportosan vagy tár­sas alapon építenek lakóházat vagy üdülőt. A módosító ren­delet gondoskodik arról is, hogy ne érje méltánytalanság azt a telektulajdonost, akinek beépítési szándéka van. Az ilyen tulajdonost — ha kéri — fel kell venni a kisajátított telek beépítésére szervezett építőközösségbe. Űj rendelkezés az is, hogy ha a telket hosszú időre épí­tési tilalom terheli, a tulaj­donos — meghatározott felté­telek esetén — kérheti a te­lek méltányosságból történő kisajátítását. Szükségessé vált a kisajátí­tással kapcsolatos kártalanítás egyes szabályainak, elsősor­ban a telekért járó kártalaní­tás mértékének a módosítása is. A kormányrendelethez kapcsolódó miniszteri rende­let felemeli a telkek irány­árait, s így a kártalanításkor a forgalmi árakat jobban fi­gyelembe vehetik. Egy-egy nagymértékben közművesített budapesti telekért például négyszögölenként az eddigi 90—300 forint helyett a jövő­ben 250—700 forint kártala­nítást lehet fizetni. Emelke­dett a földért fizethető kárta­lanítás maximuma is: a ka­taszteri tiszta jövedelem há­romezerszereséről ötezerszere­sére. A rendelet szerint a telkek értékelésekor a közművesítés fokát a jövőben csak akkor lehet figyelembe venni, ha a közművet a tulajdonos létesí­tette, vagy a létesítés költsé­geihez hozzájárult, továbbá, ha a tulajdonjog megszerzé­sekor a közmű már megvolt. E rendelkezés azt kívánja megakadályozni, hogy az ál­lami közművesítés nyomán a tulajdonos a kisajátításkor indokolatlan jövedelemhez jusson. Többször előfordult, hogy az államtó) kedvezményesen vásárolt — s utóbb kisajátí­tott — házingatlanért a tulaj­donos a vételárnál nagyobb kártalanítást kapott. Ezt a visszásságot akarja kiküszö­bölni a rendeletnek az a ré­sze, amely szerint az adás­vét _li szerződéstől számított öt éven belül történő kisajá­títás esetén a kártalanítás alapja a vételár. Ezt az össze­get csak az időközi beruházás és avulás alapján lehet mó­dosítani. A módosító rendeleteket a Magyar Közlöny április 21-i száma közölte. ják a terület közművesítését is. Üj kutakat fúrnak és egy 200 köbméteres agroglóbus fedezi majd a gyár vízszük­ségleteit. Az új gyárat föld­gázzal fűtik, melyhez az új fogadóállomást már üzembe helyezték. Néhány éven belül nemcsak a város, hanem Pest megye egyik legjelentősebb gépipa­ri üzeme lesz a ceglédi és több, mint ezer dolgozónak ad majd munkaalkalmat. N. Meggyes falu A felszabadulás jubileumá­ra Szabolcsban kibontakozott községszépítési mozgalom ke­retében Nyírpazony lakossá­ga társadalmi munkában meggyfával fásította a tele­pülést. Egységesen döntöttek így — tekintettel a poros, ho­mokos környezetre — mert a meggyfa nagy lombot ad, hosszabb ideig virágzik és emellett gyümölcsöt is szol­gáltat. A csemetéket min­denki saját maga szerezte be, ültette el portája előtt, s vál­lalta a gondozást. Mintegy 2500 meggyfa díszíti a falu utcáit. Rendszáma: JA 65-00 Régi ismerősünk már. Ál­lomáshelye a Corvin áruház előtti taxiállomás. Ismertető- jele: JA tíó—0«. Igen, taxis. De utasai ritkán lehetnek. Leg­alábbis .a két vele kapcsolatom történet erről tanúskodik. Kora délután. Utazni akaró; sajnálatra méltó ember siet a taxiállomás felé, ahol az első kocsi a JA «5—00-as rendszá­mú. Próbálja kinyitni az ajtót, de nem sikerül. Be van zárva. Meglepődik. A sofőr hanyag eleganciával elfekszik az ülé­sen, zoknis lába a műszerfa­lon. A szerencsétlen járókelő bekopog az ablakon, talán így jobb belátásra bírhatja a pénzt számoló pilótát. A harmadik kopogtatás után az föltekint a papírpénzkötegből. Szemei vil- lámlanak. Az idegen érzi — vétkezett. S hálát ad, hogy a taxi ablaka nem volt lehúz­va ... Főszereplő és színhely: ugyanaz, sőt még az időpont is nagyjából megegyezik. Sán­ta öregember igyekszik a pi­ros-fehér kockás Polszki-Fiat felé, s még nem tudja, mi vár rá. Ö is kopogtat, de sofőrünk tanult az előbbi esetből, „a fene egye meg, ez is olyan erőszakos, mint az a másik, a minap”, és letekeri az ablakot. Az idős bácsi félénken bekö­szön, érdeklődve, mikor in­dulhatnának. A sofőr rárivall: — Nem látja, hogy zárva a kocsi?! Mindjárt kitépem a lábát! Az öregembernek torkán akad a szó, s megváltjuk, ne­künk is. A taxizás manapság nem kis pénzbe kerül. De, hogy emellett még szívességet is tesznek nekünk a sofőrök, ha kocsijukat igénybe vehet­jük, erre nem is gondoltunk. —tamás— Pompadour A Fővárosi Operettszínház ma mutatja be Fali Leó „Pom­padour” c. operettjét. Rendező: Seregi László. BALATON Hárommáteres hullámok Húsz esztendeje nem volt ilyen magas a Balaton víz­állása, mint az idei eszten­dőben. A hatszáz négyzetki­lométer kiterjedésű tóban normális körülmények kö­zött kétmilliárd köbméternyi vízmennyiség szokott lenni, most 30—40 centiméterrel ma­gasabb a vízszint. Ezért áp­rilis 3-tól tart a másodfokú belvízvédelem. Ugyanis az erős és gyako­ri északi szél a déli partra sodorja a nagy mennyiségű vizet és az alacsony partszé­leken a két-három méter magas hullámok több helyen elöntik a területet és a part közvetlen közelében álló nyaralók közül is sok vízben áll. Ezeken a részeken szi­vattyúval dolgoznak állan­dóan, hogy megszabadítsák „terhűktől” a talajt és a nya­ralókat. Ezenkívül állandóan „csa­polják” a Balatont. A Sió-zsi­lipen naponta átlagosan több, mint ötmillió köbméter vi­zet engednek le. Január óta 29 millió köbméter víz vonult el a Sió-csatornán. Napi 15 méteres sebességgel... A magyar építőiparban ed­dig egyedülálló, érdekes fel­adatot oldottak meg a pécsi tv-torony építkezésénél. Harminc emelet magas­ságban, célhoz ért a földön előre összeszerelt, 75 ton­na súlyú, huszonöt méter átmérőjű erkélyzsaluzó acélszerkezet, amelyet svéd hidraulikus be­rendezés segítségével emel­tek a magasba. Az emelőbe­rendezés a Miskolci Építőipa­ri Vállalat tulajdona, amelyet az országban először itt hasz­náltak. A dolgozók korábban csak „műhely”-kiképzésben részesültek, ezért a sikeres gyakorlati munka számukra is izgalmat, élményt és örö­met jelentett. A monstrum szerkezet át­lagosan napi tizenöt mé­teres „sebességgel” kú­szott a torony falán fel­felé. A zsalut hat svéd hidraulikus berendezés húzta a magasba. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom