Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

Balogh János 1901—1970 Nagyon sokan ismerték Mendén, közéleti ember v.olt. Már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, az egyik fővárosi üzemben. Nyugalom­ba vonulása után a községi pártszékház gondnoka lett. Tagja volt a községi tanács­nak. A kásavölgyiek delegál­ták ot a testületbe, és jelentős részben neki köszönhető, hogy teljesült régi kérésük, betonjárdát kaptak. Sokat se­gítette a sportkört és a mű­velődési ház munkáját. Temetése, amely kedden délután volt, az első társa­dalmi temetés volt Mendén. Zenekar és énekkar búcsúz­tatta őt, elvtársai álltak dísz- őrséget a koporsónál. VB-ÜLES lesz ma délután 3 órakor Tá- piósápoo, ahol az április 18-i tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Motorosklub Vasárnap lesz Monoron, a művelődési házban a motoros klub tagjainak összejövetele, délelőtt kilenc órakor. Napi­renden szerepel a tagsági iga­zolványokkal íkapcsolatos kér­dések elintézése, s a közeli tú­ra megbeszélése. A klubtago­kon kívül az érdeklődőket is szeretettel várják. Bál Monoron Holnap, szombaton este 8 órai kezdettel bál lesz Mono­ron, a járási művelődési ház­ban, ahol a híres ceglédi Kugli es Fóka bácsi zenekara játszik. MAI MŰSOR MOZIK Manor: A japán feleség. Pilis: A lcaasa fél 8-kor csenget. Vecsés: Fehér apácák titka. KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 83. SZÄM 1970. ÁPRILIS 10., PÉNTEK AZ OKOKAT MEG KELL SZÜNTETNI MIÉRT ROSSZ A KENYÉR? Napok óta jönnek a pana­szok: ehetetlen a monori ke­nyér. Sőt: bizonyítékul író­asztalomon itt sorakoznak a „kenyérminták”, amiket fel­háborodott, vagy bosszús ve­vők hoztak. Tessék, nézzük meg, ragacsos, ízetlen, rossz. — Naponta a főtéri önki­szolgálóban vásárolom a kenyeret, de úgy kell ki­dobni, ahogy megveszem. Szóltam a vezetőnőnek, hogy ne vegyek át az ilyen árut, ha már más­képp nem megy, mert csak bosszúságot okoznak vele! Ez a panasz telefonon jött, már nem is számoltam, há­nyadiknak. A monori sütőüzemben egyetlen kérdést tettem fel Bozóky Károlynak, az üzem vezetőjének: — Miért rossz a kenyér? Frappáns volt a válasz, egy friss és egy előző napi ke­nyeret kellett kiválasztanom, felvágták — a kenyér szép volt, illatos, sült. Talán vé­letlenül. De a hír végigsza­ladt az üzemen, s az iroda­ajtón kopogott egy fehér kö- tényes munkás, most már ő kérdezett engem: — Miért rossz ez a kenyér?! Nem akartam azt vála­szolni, hogy én a raga­csost is szeretem, és nem Üllői szuperfiit A közelmúltban korszerűsítették ez oly sokat hir­detett szuperfiit szipka gyártását. Alumínium részét azelőtt fröccsen- téssel Budapesten gyártották és az öntés nyomait az üllői asszonyok reszelgették, ■nye­segették le. Most változott a hely­zet, az alumínium idomrészt prése­léssel állítják elő és így nincs szük­ség reszelgetésre, nyesegetésre. Ül­lőn a Kossuth Tsz melléküzeme­ként egy kis he­lyiségben két pré­selőgépen dolgoz­nak az asszonyok. (Képünkön Barta Júlia irányítja a présgépet.) Az új megoldás­sal a segédüzem jövedelme nő, sok asszony kereseti lehetősége viszont megszűnt. Mi a véleménye erről Molnár István . í. .. ", •■■■■■' ' , >. ^ Í 1 * » 1 ♦ 1 ' . v U ü <1 / . . 'M< : ,•- _ üzemágvezető­nek? — Igen, számol­tunk előre ezzel, de azon fárado­zunk, hogy helyet­te más munkaal­kalmat biztosít­sunk az asszo­nyoknak. (em) Kugel felvétele válogatok, mert ez ízlés dolga, viszont tény, hogy a kenyér akkor jó, ha meg van sülve és nem a gyerekek gyúrnak belőle figurákat. Ez azonban nincs mindig igy — erre kerestem a választ. — Egy brigádban heten dolgoznak — közöttük mind­össze egy a szakember! Két műszakban termelünk, kis­üzemünk hét községet lát el kenyérrel, és besegítünk Pi­lisnek is! Egyik napról a má­sikra, ötven mázsa helyett ki­lencvenet kellett sütnünk, úgy megugrott a rendelés. Győznünk kell erővel. Hogy a minőség nem mindig tökéle­tes, ezzel magyarázható. Klasszikus védekezés? Nem hiszem. A pékeknek nemigen van szabad idejük, sokat dol­goznak vasárnap is — ezért nincs egyetlen ta­nulójuk sem. A fiatalok vállat vonnak, ha erről a szakmáról van szó. Szak- emberhiány. S hogy még egy példát em­lítsek: bővítik a sütőüzemet, az építésnél dolgozó kőmű­vesfiú többet keres alig húszéves fejjel, mint a har­minckét éves pékmester. Bozóky Károllyal, s az ép­pen ott tartózkodó vállalati szaktechnikussal a raktárba megyünk. Szakszerű magya­rázat: az a liszt a legjobb, amelyiknek 10,5 a terülékeny­sége. Ami még ideálisnak ne­vezhető, az a 12. Ha maga­sabb a szám, a kenyér mi­nősége eleve nem lehet töké­letes. A liszteszsákokon cédu­lák: terülékenység 17,2, 17,3, 16... Baj van a kenyérrel — mondják a vevők. Nehéz a sütőüzem dolga. A korszerű­sítés, a bővítés megkezdő­dött. Ideje lenne, ha hamaro­san eredményeit is látnánk! (k. zs.) Istvanov Péter sírja Az április 4-i ünnepségsorozat keretében a tápiósü- lyiek megkoszorúzták Istvanov Péter vöröskatona sír­ját. Istvanov Péter tevékenyen részt vett az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság megmozdulásaiban, a prole­tárdiktatúra bukása után azonban elfogták, és a tápió- sülyi barakktáborba internálták. Istvanov innen több társával együtt megkísérelte a szökést, az őrök utánuk lőttek, és a golyók Istvanovot eltalálták. A fehérterro­ristáknak ez nem volt elég. Odaszaladtak, a vérében fekvő e nbert agyonverték. A mártír két kisgyermeket har- ., árván maga után. Felesége hiába folyamodott segélyért, semmiféle támogatást nem kapott. A család csak 1945-ben talált rendes otthonra. A hősi halált halt vöröskatona sírját húsz éven át Berla Ádám tápiósülyi tsz-tag gondozta, 1966 óta pedig az úttörők ápolják, virágot ültetnek rá. Krátky László Több segítséget kérnek a pilisi fiatalok (Tudósítónktól.) A közelmúltban a Kilián György KISZ-klubban összeült a KISZ pilisi csúcs vezetés égé. Elsőiként Osvalda Pál titkár az MSZMP februári ülésén az if­SZOMBA TO.X: a költészet napja — Hogyan készül a monori járás április 11-re, a költészet napja megünneplésére? — kérdeztük Pásztor Antaltól, a járási könyvbarát bizottság el­nökétől. — A bizottság megtárgyalta a programot — kaptuk a vá­laszt —, s hogy mégsem lesz gazdag, annak elsősorban az az oka, hogy az ünnepi könyvhét­re tolódik át a hangsúly, ami június első hetében lesz. A költészet napja sem mostoha azonban teljesen. Maglódon szavalóverseny lesz, a monori gimnáziumban ünnepi rendez­vényre készülnek, a monori könyvesbolt alkalmi kiállítást állít össze. A kisközségek könyvtáraiban is bemutatják kiállítás keretében a lírai al­kotásokat. Gyomrán, 11-én, szombaton délután 5 órai kezdettel ün­neplők a költészet napját. A Hazafias Népfront községi el­nöksége és a művelődési ház irodalmi színpada erre az al­kalomra összehívja az irodal­mi színpad volt tagjait, akik baráti beszélgetés keretében emlékeiket idézik. Gyomron szeretnék ezt a találkozót évenként rendszeressé tenni. A költészetmapi összejövete­len osztják ki a felszabadulási szavalóversenyen részt vett út­törők okleveleit és könyvjutal­mait. (k. zs.—f. g.) Példátlan siker: 654 szereplő a felszabadulási szavalóversenyen Mérföldkövet jelenít Vecsés életében az Ünnepelj velünk 1945—1970 felszabadulási sza­valóverseny megrendezése. Alig két hónapja volt a megbeszélés a művelődési ház­ban. Meghívót kaptak az isko­laigazgatók. A gondolatot magukévá tették: készülnek a felszabadulási szavalóverseny­re. Hamarosan kiderült, hogy a község tanuló ifjúságá­nak egyharmadát teszi ki a verskedvelők tábora, 654 diák jelentkezett és vett részt a szavalóversenyen. A verseny során mintegy 1800—2000 verset tolmácsoltak. Elődöntőkön tűntek ki a leg­jobbak, az április 3-án meg­rendezett döntőn hatvannál több fiatal lépett színpadra. Nehéz dolga volt a hivatása magaslatán levő zsűrinek, a Bemutatkozott a monori gimnázium KISZ-klubja Az ünnep előtti napon, a nonorí gimnázium tanulói lágy örömmel vették birto- tukba a József Attila KISZ- ílubot. Hírt adtunk már róla, rogy az ízlésesen, korszerűen berendezett kis mintaklub ;zinte teljes mértékben a ’imnázium tanárainak és ta- íulóinak ötletei, munkája nyo- nán jött létre — jubileumi élajánlásként, társadalmi nunkában. Most már csiak az kell, hogy ártalommal töltsék meg a dubfoglalkozásokat, hogy élni udjanak a lehetőséggel. A ta­nári kar ebben is segített: a negnyitó napján az iskola pártszervezete állította össze t az első klubprogramot. Simon Gyula párttitkár gondolatgaz­dag, szép avatóbeszédével in­dult a foglalkozás. Utána, hogy minél többen élvezői lehesse­nek a mintabemutatónak, át­vonultak a gyerekek a szín­házterembe, és figyelték: ho­gyan is kell majd csinálniuk ezután, hogy egy percig se le­gyen unalom, kitöltetlen idő a klubdélutánokon. Szalai Katalin irodalom- és könyvtárszafeos tanár vállalta a játékmester szerepét. A poli- technikások már azzal is ki­tűnően vizsgáztak, hogy a mikrofon és a magnó egy per­cig sem mondott csődöt. Tréfás „mérkőzéssel” kezdő­dött a játék, öt önként je­lentkező diák kapott egy cédu­lát, rajta egy-egy tanár neve. Gesztusokkal, hangsúlyokkal kellett bemutatniuk a tanáro­kat. A hallgatóságnak ebből kellet kitalálnia — kiről van szó. A tréfás játékok után a mű­sort pol-beat bemutató zárta. A három volt aszódi gimna­zista műsora nagy tetszést ara­tott — s a tanári kar szándé­ka bizonyára termékeny talaj­ra hull: a monori KISZ-klu- bon belül is alakulhatna ilyen együttes. Nemcsak a gimná­zium gazdagodna vele, de a község, a járás is. Mindent összevetve: a klub­bemutató jól sikerült, s az óhaj magától adódik: sok ilyen kövesse. (fogarasi) sok tehetséges versmondó tu­dását kellett mérlegre tennie. Végül Is 38 fiatal jutott el a vasárnap délutáni gála­estig. A vecsési felszaba­dulási ünnepségsorozat egyik fénypontja volt ez a gálaest. Kiss István, a Jókai kult/úr- csoport vezetője, a verseny el­indítója köszöntötte a vártnál nagyabb számú közönséget, majd Nagy István községi párttiitkár, a verseny védnöke méltatta a nagyszerű és ne­mes megmozdulást. Aztán bir­tokba vették a színpadot a versmondók, minden korosz­tályból, az általános iskola el­ső osztályosaitól a nyolcadi­kosokig, a gimnazistáktól az iskolán kívüliekig és meg­szólaltak színvonalas tolmá­csolásban a költők, Petőfi, Jó­zsef Attila, Radnóti, Juhász Gyula, Várnai Zseni, Szabó Lőrinc, Váci Mihály és mások. A vecsési felszabadulási szavaló verseny végül is rendkívüli sikerrel zárult, szó szerint: tömegeket mozgatott meg. A járási tanács művelődési osztálya okleveleket, 11 arany, 13 ezüst, 17 bronz és 70 acél fokozatot adott ki. A hivatalos díjakat a vállalatok, szövetke­zetek és magánosok hozzájá­rulásával alapított különdíjak sokasága egészítette ki. Az ajándékozók nemes gesztusát külön ki kell emelni. Valóban társadal­mi összefogás segítette a versenyt a díjazások olda­láról is a teljes sikerhez. Több vállalat, gazdaság, így a vecsési Zöld Mező Tsz, a ve­csési Ezüstkalász Tsz, a Róna Vendéglátó Vállalat, a Ceglédi Élelmiszerkiskereskedelmi Vál­lalat, a Vecsési V1ZÉP K1SZ- szervezete, a vecsési Fehérne­mű Ktsz jelentősebb összeget, több vállalat, gazdaság és a magánosok könyvet és egyéb értékes ajándékot ajánlottak íaL Vecsés bebizonyította: a művelődésben is méltó a nagyközség rangjához. A verseny során többször elhangzott Váci Mihály verse. „Nem elég útra lelni, az úton menni kell...” Vecsés meglel­te az utat és elindult rajta. Fekete Gizella jóság helyzetéről, feladatairól hozott határozatokat ismertet­te. majd Simon Györgyi, a leánynevelő intézet KISZ-tit- kára beszélt munkájukról. Közben előkerült egy, a Szov­jetunióból érkezett levél. Mo­rozov U. U. Vlagyimirnak, aa 1945-ben Pilisen elesett tiszt­nek a fia írt a fiataloknak. „Az értesítésben, amelyet önök küldtek, az áll, hogy apám, a községi evangélikus temetőben van eltemetve. Ké­rem önöket, ha az lehetséges, küldjenek fényképet apám sír­járól, a temetőről és néhány képet Pilisről ..” A leánynevelő KISZ-esei vállalták: teljesítik Morozov fiának a kérését. — Ha valahonnan megfelelő támogatást kapnánk, szívesen meghívnánk őt — mondta Os­valda Pál. A csúcsvezetőségi ülés után megkérdeztem Osvalda Pált, milyennek látja, hogyan érté­keli a pilisi KISZ-fiatalok életét? — Pilisen hat KlSZ-alap- szerv működik és a legaktí­vabb a leinynevelő intézeté — válaszolta. — A többire azt mondhatnám, hogy nem pasz- szív, de nem is olyan aktív, mint amilyen lehetne. A leg­gyengébb, sajnos, a területi KISZ-szervezet. Kevesen'“'Is vannak, mindössze tizenkilen­cen, a gyűlésekre eljön het- ven-nyolcvan százalékuk. Vé­gighallgatják az ülést, majd hazamennek. A szemük csak akkor csillan fel, ha ötórai táncról, bálról, vagy kirándu­lásról van szó. Ez kevés. Ügy látom, hogy a pezsgőbb szer­vezeti élet egyik akadálya a helyiséghiány. Szeretnénk pél­dául egy asztalitenisz-szakkört alakítani, de sem helyiség, sem asztal nincs hozzá. Azt hi­szem, hogy ha egy kicsit több segítséget kapnánk különböző helyekről, nagyobb léptekkel tudnánk előbbre jutni. Mi is keressük, kutatjuk a megol­dást. A legújabb elképzelé­sünk az, hogy néhány progra­mot szervezünk a hat alap­szervezetnek közösen. (marosvölgyi) S ® P ® O ® R. sió i Járási bajnokság I. csoport Tápiósáp—Mende 2:3. Nagy érdeklődés előzte meg a mér­kőzést, Mendéről mintegy 100 szurkoló érkezett. A csoport rangadója volt. Már az első percalcben feltűnt, hogy a mendeiek sakkal ötletesebben, lelkesebben játszanak, mégis a hazaiak szerezték meg a ve­zetést. A vendégek hamar egyenlítettek és teljesen át­vették a játék irányítását. 3:1- re vezettek már, amikor a ha­zaiak szépítettek. A mendei Némethet a 86. percben kiál­lították. Góllövők: Szénássy, László, illetve Szvitek (2), Ba­kó. Jók: Szénássy, László, il­letve Szintek, Szántai Pál (a mezőny legjobbja), Trepák, Királymezei Űri—Maglód II. 1:3. Ez az eredmény is meglepetés. Az úriak teljesen enerváltan, lé­lek nélkül játszottak. A ven­dégek győzelme nagyobb ará­nyú is lehetett volna. Gyömrö II.—Ecser elmaradt. A hazaiak nem álltak ki, ezért a csapatot törölték a bajnok­ságból. II. csoport Gomba—Monorl-erdő 3:4. Már 3:0-ra vezetett a listave­zető monori-erdei csapat. Ez­után 3:2, majd 4:2 lett, s vé­gül a gombaiak 4:3-ra szépí­tettek. Az eredmény igazsá­gosnak mondható. Reimás jól vezette a mérkőzést. Pilis II.—Vasad 4:1, Egy pil­lanatig sem volt vitás a pili­si tártál ékgárda győzelme. A vasadiak gyenge játékot mu­tattak. Csévharaszl—Nyáregyháza 1:3. A fiatal csévi csapat dön­tetlent érdemelt volna. A vasárnapi program kiemelkedő mérkőzése az Ecser—Tápiósáp mérkőzés lesz, amely Ecseren, fél 3-kor kezdődik, játékvezető Perge József. Mende—Tápiósüly fél 4 (Reimás), Nyáregyháza—Pi­lis II. fél 3-kor (Hörömpő), Vasad—Monori-erdö 3, (idős Hatlaczki) és Gomba—Monor II. 3 órakor (Trencsényi). —gér—

Next

/
Oldalképek
Tartalom