Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

resT Mterei K^Cirlap 1970. ÁPRILIS 10.. PÉNTEK Rákóm-emlékek Rodostóból Amikor 1717-ben Rákóczi Ferenc felismerte, hogy: „nem bízhattam többé a keresztény ’fejedelmek segítségében a ke­resztény Európának egyetlen vidéke sem nyújt menedéket a bécsi udvar üldözése ellen” — elfogadta a török udvar hívá­sát. A török szultán, III. Ach­med. 1716-ban-Ausztriával há­borúba keveredett, Rákóczi 1717 szeptemberében szívében új reménnyel hajóra szállt, és mint Mikes írja, négyheti vi­torlázás után megérkezett Tö­rökországba. Harmadfél évig a szultán bi­rodalmában nem volt a bujdo­sóknak nyugodt otthonuk, egyik helységből a másikba rendelte őket az uralkodó, és arról a tervről, amely Rákó­czit Törökországba vonzotta, hogy Ausztria ellen török sere­get vezessen, szó sem esett. Az 1718-ban kötött passzaroviczi béke végleg megpecsételte sorsukat: nem mini harcosok, hanem mint bujdosók fognak a császár oltalma alatt élni. 1720 márciusában megér­keztek bújdosásuk végső állo­mására, Rodostóba. „Mi itt igen szép kies helyt vagyunk — írja Mikes Kele­men. — A város elég nagy és elég szép, a tengerparton levő kies és tágas oldalon fekszik... az bizonyos, hogy suhult a fe­jedelemnek jobb lakóhelyt nem adhattak volna. Akár mely felé menjen az ember, mindenütt a szép mező.” A tengerparti szállásra Rá­kóczi sokat költött: kertésze­ket, építőmestereket hozatott. Lakosztályát, kápolnáját dí- szíttette, csinosította. A bujdo­sók életét szigorú rendtartás­sal szabályozta. Meghatározott időben keltek fel, reggel dobo­lásra. Dobolás jelezte a regge­li istentisztelet idejét, a közös reggelit, ebédet, a szabad fog­lalkozást, a vacsorát. Mikes ír­ja, „a való, hogy egy klast­rombán nincsen nagyobb rend­tartás. mint a fejedelem házá­nál: Ezek pedig azok a rend­tartások: reggel hatod fél óra­kor, a dobot megütik, akkor fel kell kelni és készen kell lenni hat órára. Hat órakor dobolnak, és akkor a fejede­lem felöltözik ... Ami pedig a mulatságot és az idő töltését illeti az sok féle és ki-ki a ma­ga hajlandóságát követi. A fe­jedelem minden héten lóra ül és kétszer is estig oda vadá­szunk ... amikor pedig vadász­ni nem megyen a fejedelem, akkor csak a sok írásban tölti az időt.’” 0 írásaiból tudjuk, hogy a nagy célt, hogy hazáját felszabadítja, még ak­kor se adta fel, mikor a külpo­litikai helyzet teljesen remény­telenné vált. Rákóczi gyakran foglalkozott írásaiban az idő eltöltésének helyes módjával (kertészkedés, kézimunka, olvasás), és erre másokat is oktatott. „Célsze­rűbbnek gondolám tehát és ajánlanám a magányba vonul­taknak változtatni, gyakran cserélni foglalatosságaikat és inkább kézi munkákkal foglal­kozni egyebek helyett...” — írja a Vallomások-ban. Nagy kedvteléssel kezelte Rákóczi maga is az esztergát Rodostóban, és darabokra szedhető ládákat, „s meg ösz- szeilleszthető mesterséges bú­torokat talált föl”. Egyik hű apródjának. Szathmári Király Adámnak följegyzései szerint pedig már grosboisi magányá­ban is esztergált Mikes 1738. március 24-i le­velében olvassuk: „Hogy pe­dig minden úgy töltse az időt, mint a mi urunk, arra az Is­ten ajándéka kevántatik, mert ebédig az olvasásban és az írásban tölti az időt, ebéd után pedig, aki látná, azt mon­daná, hogy valamely mester­rn VÍV AZONNAL FELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET. ezek mellé BETANÍTOTT MUNKASOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkás-képesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS: Villanyszerelőipari Vállalat t. sz. Szerelőipari özem Budapest VI., Mozsár u. 16. Azonnali belépésre alkalmazunk ÜT- ÉS CSATORNAÉPÍTŐKET. BETONOZÖKAT, FELÉPÍTMÉNYESEKET, KUBIKOSOKAT ÉS KUBIKOSBRIGADOKAT. Jelentkezés o 26. SZ. Állami Építőipari Vállalatnál DUNAÚJVÁROS. Béke tér 3. ember: vagy fúr, vagy farag, vagy az esztergában dolgozik. Es az ő gyönyörű sza-lcálla sokszor tele forgáccsal, hogy maga is neveti magát. És úgy izzad, mint ha munkája után kellene enni kenyerét, ötét minden csudállya, ő pedig ne­veti az ollyat, aki azon pa­naszkodik, hogy el unnya ma­gát.” Mikes Kelemen azt is föl­jegyezte, hogy a fejedelem halála előtt egy héttel még dolgozott az esztergával. Ami­kor Thaly Kálmán 1888—89- ben Rodostóban felkutatta a fejedelem és a többi bújdosó. Bercsényi és a száműzetésben elődeik, Thököly Imre és Zrí­nyi Ilona emlékeit, a szomorú pusztulás képe tárult elé. Enyészőfélben a fejedelem lakóháza, a búidoscJk emléke a távoli legendák ködébe ve­szett Thaly Kálmán érdeme, hogy a még fellelhető emléke­ket felkutatta, számba vette. És amikor 1906-ban Thököly Imre, Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc hamvait hazahozták, ezek a tárgyi emlékek is haza­kerültek. Az ereklyéket a kas­sai múzeumban helyezték el és 1935-ben a fejedelem halá­lának 200. évfordulóién Bu­dapesten is kiállították. Azóta nem látta a fővárosi közönség a Rákóczi-emlékeket. A Magyar Nemzeti Múzeum most ismét kiállította ezeket a becses tár­gyakat, amelyek közül talán a legszebb egy hársfából fara­gott, festett karosszék — a fe jedelem munkája. A karosszék háttámláját és az ülőlap pere mét virág- és gyümölcsmotí- vuimokból álló domborművű fanagványok díszítik. A hát­támla középrésze stilizált vi­rágtartóból kinövő csokrot ábrázol. Színei a Rákóczii-ház színeit idézik: fehér alapon pirosat és kéket. Valószínű, hogy a fejedelem faragta ugyancsak hársfába: a—hat *-».épe%- -eiaaüált gyertyatartót, amely Rákóczi rodostói lakóházának kápolná­jában állott. Kegyelettel állunk a feje­delem személyes tárgyai, ha loitti köpenye. Zrínyi Ilona emlékét idéző domborművű faragással díszített ládalap előtt. K. M. AZ AMERIKAI filmművé­szeti és filimtudomónyi akadé­mia az 1969-es év legjobb, nem angol nyelvű filmért já­ró Oscar-díjat a „Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiá­ja” című francia—algériai kooprodulkcióban készült film­nek ítélte oda. A felfagyott utakra A Középdunántúli Kőbánya Vállalat uzsai telepéről na ponta 2500 tonna nemeszúzalékot (aprított bazalt) szállítanak az ország különböző részeibe, sokat a megye felfagyott útjai­nak javításához. Mindez úgy vált lehetővé, hogy a kőfejtést 95 százalékban gépesítették, megszüntették a nehéz fizikai mun­kát igénylő munkahelyeket. Tíz éve A jósvafői Béke barlangban tíz éve kezdték meg az aszt­matikus és légzőszervi beteg­ségben szenvedők klímaterá­piás gyógyítását. Egy évtized alatt a három-három hétig tartó kúrán több mint más­fél ezren vettek részt. MAI TÉMÁK Társadalmi mérce Retard-karhamid A Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat szak­emberei érdekes kísérletet kezdtek a karbamid elnevezé­sű vegyianyaggal. Ezt a ter­méket már régóta igyekeznek felhasználni a takarmányok' fehérjetartalmának növelésére, gondot okoz azonban, hogy a nem megfelelő adagolás ese­tén mérgezést szenved az ál­latállomány. A kutatók most az úgynevezett retard-karba- middal próbálkoznak, miután feltételezik, hogy ez kevésbé veszélyes. A Tengelici Állami Gazdaságban sikerrel próbál­ták ezt az új készítményt KÖTÖTT­HÍREK A hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárban megkezdte a folyamatos termelést az egy­szerre 12 pulóvert kötő gép, amelyet -a Budapesti Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat fej lesztési alapjából külföldön vásároltak. 3,5 millió forintért. Ennek fejében a ikötötitárugyár évi 80 000 — hiánycikként sze­replő — divatos trevira puló­vert, kardigánt szállít a fővá­rosi kereskedelmi vállalatnak. Lehetőség nyílt az ugyancsak keresett kötött estélyi-ruhák gyártásának bővítésére is. Szabálytalanul... Hát Lackó, bekerültél az újságba. Méghozzá nem is akármilyen helyre! Az utolsó oldalra, az úgynevezett bal monokliba. Így szól a hír: „Koroknay László 33 éves gépészmérnök Buda­pesten, a Mező Imre úton szabálytala­nul előzött gépkocsijával és összeüt­között egy teherautóval. Koroknay László könnyebben, gépkocsija súlyo­san megsérült.” Meglepődtem a sorokat olvasván. Váratlanul bukkantál elő, húsz év után. Húsz év után! És egy baleseti hírben! Szabálytalanul előztél. Peregni kezdtek a húsz év előtti hetek, hónapok. Sza­bálytalanul előztél... Ezen tulajdonképpen nincs miért meglepődnöm. Négyen voltunk jó barátok. Egy osz­tályba jártunk, hetedikbe. Négyen jó barátok, te, azazhogy Kori, Tuja, Rezi és én. Minden szabad időnket együtt töltöttük, sokat játszottunk. Leginkább Tujánál, remek játékai voltak. Emlék­szem, volt neki egy eléggé bonyolult dobókockás olympiai társasjátéka, azt nagyon szerettük. Meg sokat fociztunk együtt, a fenyves szélén. Tuja volt mindig a kapus. De ott se sokat ért, húzta a bal lábát, a csípőficama miatt. Ez a csípőficam. A legtöbb időt talán nála töltöttünk. Egész télen. Kényel­mesen elfértünk a nagyszobában és a szülei nem sajnálták a kályhától a sze­net. Nagyor szerették Tuját. Mint ahogy egyetlen gyermeket szokás. Azt hi­szem, bántotta őket a lelkiismeret. A csípőficam miatt. Mi, Tuja barátai vol­tunk, tehát minket is szerettek. Külö­nösen az édesapja. Halkszavú ember. Fűszerüzlete volt azelőtt, aztán eladó lett a méterárú boltban. A fiáért min­dent megtett. Március vége, április eleje lehetett, éppen húsz éve. Tuját felvitték Pest­re, a klinikára, megoperálni. Vaiami neves professzor végezte a műtétet, persze privátim. Aztán hazahozták, és úgy emlékszem, másfél hónapig gipsz­ben kellett feküdnie. Vagy csak egy hónapig? Már nem tudom, de nem is lényeges. Egy biztos: sokáig. A tanév- hátralevő hónapjaiban nem tudott is­kolába járni. Viszont a szülei nem sze­rették volna, ha emiatt egy évet ve­szít. Finoman célozgatni kezdtek; örül­nének, s majd valamivel meg is há­lálnák, ha valamelyikünk együtt ta­nulna Karcsival. Hallgattunk mindhár­man és egymásra sandítottunk. Lackó, én nem tudom, hogy te mire gondol­tál, meg azt se, hogy Rezi mire, csak azt tudom, hogy én kinéztem a napfé­nyes háztetőkre. Tavasz vége, nyár ele­je, jó idő, napsugár és akkor én na­ponta itt benn kuksoljak Tujával? És, hogy végigtanuljam a délutánokat!? Aztán megfordult az is a fejemben, hogy végeredményben érthető a Tuja- mama és a Tuja-papa kérése, meg hogy Tuja olyan rendes gyerek. Talán még a barátságra és a becsületre is gondoltam, szóval akármire, döntöttem, kimondom: vállalom. Rezi azonban megelőzött. Megmondom őszintén, egy kicsit megkönnyebbültem. De hogy te, Lackó mire gondoltál, azt nem tudom. Ahogy adódott, hetente kétszer, há­romszor meglátogattam őket. Gubbasz­tottak szegények az árnyékos szobában, a füzet, a könyv felett. Rezi igencsak vakarta a fejét, és betyárosan nézett rám. Néha gúnyoltam őket, és ha Tuja édesanyja nem volt otthon, végigtár- sasjátékoztuk a fél délutánt. Te, Lackó ritkán tévedtél arrafelé. A tanév vége előtt két héttel lehe­tett ... Rezi eldicsekedett nekünk, hogy Tuja szülei a nyárra, júliusban meg­hívták két hétre balatonfüredi kis nya­ralójukba, vendégül Teljes két hétre. És még oda-vissza az útiköltséget is fizetik! Viszonzásként. köszönetként azért, hogy annyit fáradozik Karcsival. Mit mondjak, irigyeltem a szerencsé­jét. Egy balatoni nyaralás nekem is jól jött volna, hisz a Balatonon mind­össze kétszer voltam, egy-egy napra. De vigyázz. Lackó, félre ne értsd: nem a Rezi tői irigyeltem a két hetet, eskü­szöm, megérdemelte, hanem csak úgy voltam, hogy az nekem is jól jött vol­na. Két hét a Balatonon! Én abban az időben, a tanév vége felé már ritkábban jártam Tujához, az ördög tudja, mivel foglaltam el maga­mat. Te azonban — mint később meg­tudtam —, másnaptól kezdve ismét na­pi vendég lettél. Te is tanítani kezd- ted — mint mondtad —: a haverod. Együtt Rezi vei. Jól számítottál. A sikeres vizsga után Tuja szülei téged is meghívtak, Lackó, két hétre a Balatonra. Rezivel együtt töltöttél két hetet Füreden. Remekül lebarnultál és híztál is egy kicsit. Aztán ti elköltöztetek a városból. Húsz éve nem hallottam rólad semmi hírt. S most itt van az esti lap. Két­ségtelen, hogy rólad ír. 33 éves. Igen, egykorúak vagyunk. Gépészmérnök. Ez akartál lenni, már akkor! Édesapád is az volt, nagyapád is. nálatok ez csalá­di hagyomány. És: Koroknay. ipszilon- nal a végén. Ipszilon! És hogy sza­bálytalanul előztél. Ez is egyezik. Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom