Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-09 / 82. szám
«st UkGY '^úrlap 19*0. ÁPRILIS 9., CSÜTÖRTÖK „Melléküzemág" (Zsoldos rajza) A kékfestő Sötétkék patakok az udvaron, puffadt hordók, vasállvány, valami csodálatos zöld színnel bevonva, hatalmas szárító-monstrum közepén és apró műhelyek, mindegyik másmás titokkal és sejtelemmel. Mi is lehet az a medence? Majdnem három méter mély, tele festékkel, felette a kereí- ráf, eligazítva rajta a vászon, amit aztán beleengednek a medencébe, húsz perc múlva kell kivenni — magyarázzák a monoxi kékfestők. Az időt egy öreg~r vekker mutatja az apró ablak párkányán... Kopott, de bennem csodálkozást, elismerést keltő szerkezeteik. Ezt hát kerekráfnak hívják, ez meg itt olyan, mint egy mángorló... De hogy is készül a kékfestő igazában? A vászonra egy téglatest alakú formáról kerül a minta, van vagy százféle, de mindig Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek! / ________% S 1970-re szükséges, bármilyen mennyiségű szervestrágyát (fekáltrágya, dúsított komposzt) határidőre, vasúton szállít a FŐVÁROSI TALAJERŐGAZDÁLKODÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VÁLLALAT Budapest V., Alpári Gyula utca 11. GARANTÁLT MINŐSÉG Részletes felvilágosítás a 112—492-es telefonon, vagy levélben, a fenti címen. INGYENES tanfolyamokat indítunk 8 hónapos ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ tanfolyamra faipari betanított munkások jelentkezhetnek. A tanfolyam KECSKEMÉTEN május 4-én, BAJÁN május 11-én kezdődik. 8 hónapos SZOBAFESTŐ-MÁZOLÖ szakmunkásképző tanfolyamra szobafestő betanított munkások jelentkezhetnek, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal. A tanfolyam KECSKEMÉTEN, május 4-én kezdődik. 6 hónapos BETONOZÓ-BLOKKOZÓ (épületszerkezet-szerelő) tanfolyamra építőipari segédmunkások és kubikosok jelentkezhetnek. A tanfolyam KECSKEMÉTEN, április 27-én kezdődik. A tanfolyam idején munkásszállást és ebédet adunk. Jó kereseti lehetőség. Különélés! dijat, idénypótlékot és utazási hozzájárulást fizetünk. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat KECSKEMÉT, KLAPKA UTCA 34. a legújabb, a legnépszerűbb — most a. „harangos”, azelőtt a „harcsa”, az „üstökös”, vagy a „pünkösdi”. A sárgásfehér anyagon zölden rajzolódnak ki az apró virágok, pettyek, kacskaringük, ez a zöld vegyszer „állja” aztán a sötétkék festéket, s ha újabb vegyianyagba mártják, öblítik, már ott lengetheti a szél a szárítón a sötétkék — fehér mintás vásznat. Jönnek érte Nógrádból, Zala megyéből és ki tudná sorolni honnan még, hiszen a monori kékfestőkön kívül nem sokan űzik ezt a mesterséget az országban... — Ez olyan, mintha népművészet lenne — mondom hangosan, hosszas csodálkozás után, s nem kevésbé avatott „mester” válaszol rá, mint Bódis Irén iparművész, akinek harmadik kiállítása nyílik hamarosan az Iparművészeti Múzeumban — kékfestésből... — Az isi Népművészet, ha nem is a szó legszorosabb értelmében. Szeretni kell és vigyázni rá, hogy ne tűnjön el életünkből. Szép. Itt festik az én vásznaimat is, de a mintákat előre tervezem-, előkészítem az anya-got... A kékfestő... — művészi fokon készítve — még szebb. És mennyi minden készülhet belőle: párna, függöny, abrosz — vágj- éppen ruha, ezt a legjobban példázza Bódis Irén kiállítása, amelynek témája most éppen a kékfestő — az öltözködésben. — Hogyan szerette meg a kékfestőt ennyire? — Egyszerű volt — Veszprémben egy kékfestő műhely szomszédságában éltem, mindig ott bámészkodtam. Furcsa módon csak akkor jutott eszembe, hogy én is foglalkozzam ezzel, amikor a műhelyt bezárták. Eredetileg textil tervezőnek készültem, aztán jött ez az ijedtség-féle, mi lesz, ha már senki sem műveli a kékfestést? És elkezdtem, úgy érzem sikerült népszerűsíteni, ezer ötletet ad, felhasználása módja kimeríthetetlen ... Monaron nem használják ki ezt a lehetőséget — pedig könnyű a dolguk, a ktsz kékfestő részlegéből a főtéri mintaboltba is kerülnek anyagok. Lakásdisznek. modern ruhának — hiszen jön a nyár — fedezzük fel a kékfestőt... (koblencz) BELÉPÉS CSAK ÚJSÁGOLVASÓNAK: A lakásba közvetíthető újság Az oszakai világkiállítás számos meglepetéssel szolgál a látogatóknak. Ezek közül éppen az újságolvasókra tekintettel érdemes megemlíteni, hogy a hírközlés forradalma milyen meglepetéseket tartogat számunkra. Hogy a tárgyra térjünk, valószínű a jövő újságja az elektronikus újság lesz, amely egyenesen lakásunkba jön. Elég lesz csak egy gombnyomás egy televízióhoz hasonló készüléken és kifut belőle egy széles papírszalagon az elektronikus újság nyomtatott oldala. Választhatunk Is majd kedvünk szerint, ha más-más gombokat nyomunk meg, s már kapjuk is a belföldi, külföldi, sport, művészeti, divat, színházi eseményekről és az időjárásról szóló híreket. Ilyen újság már létezik, az Asahi Szimbum, a naponta 9 millió példányban megjelenő japán újság tulajdona. Az adás pedig az oszakai szerkesztőség és az Expo 70 amerikai pavilonja között működik. mintegy 10 km távolságból. Az elektronikus újságot két készüléken állítják elő. Az egyik a közvetítő, amely a nyomtatott újságot átváltoztatja rádióimpulzusokra, a másik a vevőkészülék, amely ma még csak maximálisan 10 km-es távolságban bocsátja ki az újságlapot. Az elektronikus újság szabadalmát „házi használatú újság fakszimile” címen helyezték letétbe. Azonban ez túlságosan hosszú, így hát te- lenewspapernek, telenews- nek, magyarul teleújságnak nevezik. Ennek az újságnak a rendkívüli újszerűsége abban áll. hogy olyan hírközlési eszköz, amely egy nyomtatott és rádión közvetített elemet házasít össze. Az ötlet azonban nem új, mert az amerikai Miami Herald már 1947-ben feltalálta Tensigraf Hódmezővásárhelyi Metri- pond mérleggyár minden eddiginél több újdonsággal, főképpen elektronikus és más különleges mérőeszközzel szerepel majd a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Már elkészült a „Tensigraf” nevű elektronikus mérőberendezés mintapéldánya, amely új típusú szakítógép mérőszerkezete- ként működik majd. Erőmérő cellája az erő-, illetve súlyváltozásokat áramingadozásokká alakítja,, ezt az elfronikus készülék felerősíti és a skálán leolvasható a mérési eredmény. A közúti és a vasúti hídmérlegeiken is kivetített fényszámok mutatják a mérési eredményt. Robbanékony folyadék mérésére a korábbi elektromos érzékelők helyett pneumatikus érzékelőkkel működő speciális folyadéfcmérleget szerkesztettek. ÜJ, KÉT TÖMBBŐL ÁLLÓ ezerszobás hotel építését kezdik meg a szovjet fővárosban a Moszkva Szálló mellett. Az új hotel egyik nevezetessége a télikert lesz. Az oszakai világkiállítás egyik pavilonjában a rögzítő készülékből kígyózik elő a papír mindkét oldalán olvasható újság. az elektronikus újság szisz- i témáját. Tekintve, hogy rendkívül költségesnek találták, megszüntették. A vevőkészülék szignója AT 2 az Asahi Shimbum c. újság és a Tokyo Shibaura Electric Társaság közös jelzése. A 2-es szám pedig azt jelenti, hogy a második kísérletnél tartanak. Az újság első kiadását majdan réggel 8 és 9 óra között készítik. Az előfizetők számára ezt követően óránként közvetítik az elektronikus újságot reggel 10 órától este 6-ig. Az egyes kiadások különbözőek lesznek. Ha a már említett közvetítési időn túl kívánnak majd valami fontos hírt közölni, úgy a különkiadás megszerkesztésére is felkészülnek. A különkiadás elkészültének pillanatában a vevőkészüléken megszólal a csengő, így az előfizető rögtön értesül arról, hogy valami rendkívüli dolog történt, amiért érdemes bekapcsolni a készüléket. Régen az olvasó volt az, aki kiválasztotta a neki tét-, sző híreket és nem a hír választotta ki az olvasót. Az olvasónak le kellett mennie az utcára, meg kellett hallania a rikkancsot, ki kellett zsebéből szednie a pénzt és meg kellett vennie az újságot. Ma már tulajdonképpen ilyen nincs, vagy legalábbis ritka az utcán történő vásárlás, hiszen az újságolvasók túlnyomó többsége előfizető. Amikor azonban a csengő majd megszólal, az előfizető ha akarja* ha nem, kénytelen lesz tudomásul venni az információt. Természetesen még nagyon messze van az az idő, amikor az elektronikus újság el- foldeli a körforgós gépen nyomtatott újságot. Ha jól meggondoljuk, látjuk, ahhoz, hogy a délutáni lapot, egy több milliós világvárosban az elkészültétől számítva csúcs- forgalmi időben eljuttassanak rendeltetési helyére, közel két óra szükséges. Magyarán szólva, ennek híranyaga már nem friss. Ezzel szemben az elektronikus újság nagyobb terjedelmű délutáni kiadását az adás előtt 5 perccel állítják ösz- sze, s az így ténylegesen a legfrissebb híranyagot közölheti. Kétségtelen, hogy egyelőre az elektronikus újság nem juthat el a nagyközönséghez, bizonyára csak szűk körben terjed el, a kormány- hivatalok, a nagyvállalatok, a rádió- és televíziótársaságok között. Azonban talán már egy évtized múlva a vállalkozás tömegméretűvé válhat s á vevőkészülék ára többé- kevésbé azonos lesz egy fekete-fehér, normál televízió- készülék árával. Az elektronikus újság hatósugara jelenleg mindösz- sze 10 km. Azonban az első kereskedelmi próbaévben már Tokió és Oszaka között, azaz 500 km-es távolságba is tudnak közvetíteni. Ügy tervezik, hogy a második évben már Japán egész területét fel tudják ölelni és nincs túl messze az idő, amikor más kontinensekre is közvetíthetnek és fordítva. Nem cél, hogy a teleújság helyettesítse a nyomdában készülő lapokat. Bár bizonyos, hogy a tradicionális és a tökéletesített 'teleújság között nagy lesz a versengés. A közeli jövőben kibocsátják az AT 3-at, amely már olyan vevőkészülék, amely a papír mindkét oldalán nyomtatott újság. Ugyanis az eddigi típus csak a lap egyik oldalára nyomhatott. Ezeket a típusokat mindaddig fogják fejleszteni, ameddig el nem érik, hogy 16—20 oldalas, az újságáru soknál kapható újsághoz hasonló lapot tudnak a készülékből kibocsátani. A képek nyomását is tökéletesítik és hozzákészültek a színes elektronikus újság tervezéséhez, s az elkövetkező évtizedben meg is valósítják. Az olvasó, mikor ezeket a sorokat olvassa, talán még kételkedik. Az újságíró azonban már nem, mert ö maga előtt látja a világ nagy képügynökségeinek telefax net- wtírkjeit, képrögzítőit, ame lyen jelentős világeseményekről naponta több ezer km- es távolságból erősítő álló másokon keresztül 60—80 fotót továbbítanak. A teleújság nagyjából hasonló elvek alapján készül és aki már látott ilyent. annak rrté nem nehéz elképzelnie a jövő elektronikus újságját.* (-s) Showműsor készül
