Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-08 / 81. szám
1910. Április 8., szerda r EST «Eil ^Ctriap Egy fogalom, két út Hazánkban hárommillió háztartás van. Hárommillió- szor ki tudja, hányféle fogyasztói igény, vásárlói szokás, jövedelem táplálta óhaj, takarékoskodásra alapozott kívánság, szükséglet diktálta követelés. Egy valami azonban világos: az életszínvonal és a fogyasztás szoros függvénye a j termelékenységnek, a műszaki színvonalnak, a gazdálkodás hatékonyságának. A termelés, valamint az árpolitika határozza meg — legalábbis alapvetően — azt, hogy a jövedelmeket miként képes árura váltani és elfogyasztani a lakosság. Abban, hogy az életszínvonal és a fogyasztás ne perió- tíikusan — lökésszerűen — növekedjék, hanem egyenletesen emelkedjék, a termelés bővítése mellett döntő szere- repe van a termelés és a termékek korszerűségének. A lakosság összfogyasztása 1968-ban — összehasonlítható árakon számítva — 242 százalékát tette ki az 1950. évi szintnek. A nemzeti jövedelem mérlege szerint 1968-ban 215 milliárd forintból a lakosság fogyasztási része 153,6 milliárd forintot tett ki, s ez volt az első olyan esztendő a fel- szabadulás óta, amikor a nemzeti jövedelem, valamint a fogyasztás növekedése azonos szintet — öt százalékot — ért el. (1969-ben a lakosság fogyasztása 1968-hoz mérten tíz százalékkal növekedett.) Napjainkban, amikor oly sok szó esik a fogyasztói társadalom kialakulásáról — s kevesebb szó arról, hogy ennek legalábbis kétféle, kapitalista és szocialista modellje van — elkerülhetetlen annak vizsgálata: az egy fogalmat, a korszerűséget miként lehet a két úton, a termelés és a fogyasztás egyidejű korszerűsítésével szolgálni, s ilyen erőfeszítéseinkkel a nemzetközi mezőnyben hol helyezkedünk el? Átlagok és különbségek A világ lakosságának személyi fogyasztása — az ENSZ- statisztika alapján — 1950 és 1965 között, egy főre számítva, ötven százalékkal emelkedett. Ezen belül a fejlett tőkés országokban 52, a fejlődő országokban 38—39, az európai szocialista országokban 164 százalékos növekedést ért el. A legdinamikusabban fejlődő országcsoport, az európai szocialista országok közössége volt. Tíz év alattit — 1956 és 1966 között — Bulgária megkétszerezte, a Német Demokratikus Köztársaság 77, Magyarország 74, Románia 67, a Szovjetunió 66. Lengyelország 59, Csehszlovákia 49 százalékkal növelte az egy főre jutó fogyasztást, míg a teljes fogyasztási alap növekedése érthetően ennél is nagyobb volt. Nem pusztán elméleti, hanem gyakorlati következtetés is, hogy — egyrészt — az országcsoportok közötti különbségeken túl országcsoportokon belül is jelentősek az eltérések a fogyasztás mennyiségét és növekedési ütemét tekintve, valamint — és másrészt —, hogy a fogyasztási szerkezetre, annak változásaira döntő hatást gyakorol a technikai haladás. Csupán jelzésre szorítkozva : a legkonzervatívabbnak számító fogyasztási területen, az élelmiszereknél alapvető változásokat hozott a konzervált, készételek, alufóliás húsok, szárított zöldség- és gyümölcsfélék, levesporok stb. iparszerű, nagy tömegű előállítása a fejlett tőkésországokban, s növekszik fogyasztásban betöltött szerepük a szocialista országokban is. Továbbá: a textilipar lépésváltása. a műszál térhódítása, a kötöttáruit iránti növekvő kereslet. a különlegesen kezelt kelmék elterjedése nemcsak a textil- és textilruházati iparban járt nagymérvű gyártás- és gyártmányfejlesztéssel, de magával hozta a nagy hatású mosóporok megjelenését, s a hagyományos mosószerek — kenőszappan, lúgkő stb. — eltűnését is... Nem elég a mennyiség Termelés és fogyasztás kapcsolatát azonban hiba lenne pusztán a mennyiség oldaláról szemlélni. Igaz, a fogyasztás növekedéséhez termelési háttérre, azaz a termelés bővítésére is szükség van. Mint a föntebb említett példák azonban jelzik is, ugyanolyan jelentőségű az árukínálat összetételének korszerűsítése. (Mert második vagy harmadik hűtőszekrényt senki nem vesz, de olyat, amely nagyobb, jobban hűt stb. szívesen vásárol a légi helyett.) Azaz: azonos szükségletek kielégítése különböző minőségű cikkekkel. (A cigarettánál épp úgy. mint a tartós fogyasztási cikkeknél.) Bizonyos fogyasztási szint elérése után ugyanis már nem az áru mennyisége, hanem összetétele — az értékesebb cikkek előtérbe kerülése. a differenciált fogyasztási igények kielégítése stb. — határozza meg a további növekedést. Ennek elengedhetetlen feltétele a termelés — és a termékek — műszaki tökéletesítése. A tartós fogyasztási cikkek látványos, mert rohamos elterjedése az átlagfogyasztó számára is nyilvánvalóvá tette — nem egy esetben negatív oldalról, mert hiába kereste ezeket a cikkeket — termelés és fogyasztás összefüggéseit. Különösen áll ez a szocialista országok esetében, amelyekben — a politikai, gazdaságtörténeti okok fölsorakoztatása most nem feladatunk — az ún. „A” és ,.B” szektor fejlesztése közötti különbség a negyvenes és ötvenes években szembetűnő volt. A bruttó ipari termelés megoszlásáról áttekintő képet ad az alábbi táblázat, ahol indexként 1959-et, Magyarország esetében 1958-at választottuk: A. Termelési eszközök termelése B. Fogyasztási cikkek Bulgária Magyar ország NDK Csehszlovákia LeiigyeJorözág Románia Szovjetunió tok összevetése, a két szektor növekedési ütemének ösz- szehasonlítása fölöslegessé teszi a kommentárt arról, vajon az „A” és a „B” szektor fejlődési üteme közeledik-e egymáshoz. Csökken a távolság A fejlett tőkés országok és az európai szocialista országok közötti, ma még tagadhatatlanul jelentős távolság a fogyasztás mértékében, a hatvanas évek eleje óta csökken. E csökkenésben — az élelmiszer-fogyasztási küTelsvízió 1955 1966 1967 1955 1966 1967 44 218 249 52 175 197 —156 168 — 159 176 65 144 164 65 136 143 57 138 154 66 132 139 60 172 186 66 146 158 55 232 265 67 181 204 SS 173 191 66 146 159 adalönbségeket tekintve — épp úgy szerepe van a mezőgazdaság gyors korszerűsítésének, különösen a gépesítésének, mint' a tartós fogyasztási cikkeket előállító gépipari ágazatok nagyléptékű fejlesztésének. 1968-bán például az európai szocialista országokban már ötmillió hűtőszekrényt, hét és fél millió televíziókészüléket termeltek, s a különbségek mérséklődéséről tanúskodik az a táblázat is, melyet néhány tartós fogyasztási cikk ezer lakosra számított termelése alapján állítottunk össze (— = nem volt gyártás): Mosógép Hűtőgép 1935 1967 1935 1967 1935 3967 Bulgária — 15,6 — 19,6 — 7,2 Magyarország — 301,9 1,3 17,6 — 11,7 NDK 2,2 29,7 1.0 20*2 0,9 25,2 L ettjgy eloirszág — 15,7 1.« 13,5 0,1 10,7 Románia — 7,4 —• 6,5 — 7,9 Szovjetunió 2,5 21,0 17*9 0,4 18,4 0.8 11,5 Csehszlovákia 1,3 15,7 15,5 2,4 19,6 NSZK 6,3 32^ 11,2 20,8 10,0 36,4 Egyesült Államok 46.3 63,0 26,5 22,7 25,3 24,2 Japán 1*5 37,3 5,2 24,0 0.4 23.4 Olaszország 1.9 21,0 ©,7 32,9 3,1 54,0 Franciaország 4,3 24,9 7,8 15,1 6,0 18,2 A táblázatból ugyan nem tűnik ki, de döntő tényező: a tartós fogyasztási cikkek iránti szükséglet kielégítését megelőzte — meg kellett előznie — az élelmiszerfogyasztás gyors növekedése az európai szocialista országokban, mert csakis az ún. telítettségi szint elérése után teremtődik fizetőképes kereslet az iparcikkek — s különösen a tartós fogyasztási cikkek — nagy részének piacán. Mészáros Ottó (A cikk befejező részét lapunk következő számában közöljük.) Fogászati fantom A szegedi Universal Ktsz kedden a szegedi Tisza Szálló tükörtermében bemutatta legújabb szintetikus műanyag iskolai szemléltető eszközeit. Bemutatták a szegedi fogászati klinika orvosainak újítása alapján készült fogászati fantomot. Az emberi fejet,, illetve száj üreget tökéletesen utánzó modellen tanulmányozhatják és gyakorolhatják a hallgatók a fogászatot. Az injekcictzás gyakorlása közben lámpa villan fel, ha pontosan a megfelelő helyeikre szúr a hallgató. A szegedi egyetemi anatómiai intézet munkatársainak közreműködésével készült a szintes, plasztikus bőrkeresztmetszet. Szétszedhető modelleken tanulmányozhatók az emberi és sokféle állati test, például a szarvasmarha részei. Üzemképes, egytonnás UAZ tehergépkocsi ELADÓ. MEGTEKINTHETŐ: Vác, Vak Bottyán tér A. siám alatt (DUNA-KANYAR KTSZ) A bemutatott anyag jó részét rövidesen Baselben, a Didakta iskolai szemléltető eszközök kiállítására, majd stockholmi kiállításra viszik. A barátság küldöttei (Folytatás az 1. oldalról.) kérdések, válaszok. Nem volt könnyű dolga a tolmácsnak. A sok törődés, gondoskodás következtében könnyebbé, gördülékenyebbé, produktívabbá lett a termelés, ugyanakikor az önállóság növekedésével megnőtt a felelősség is. Megkérdezték, mivel honorálják, s hogyan az exportmunkát A válasz így hangzott: „Nem választjuk külön. Sőt, elárulhatjuk, minden túlzás nélkül, hogy sokszor nehezebb eleget tenni a hazai igényeknek, mert nagyobb választékot követelnek, az igények összetettebbek, sokrétűbbek”. Megtudták, hogy a gépek hetven százaléka hazai, de bolgár, szovjet és nyugati berendezések is dolgoznak Kőrösön. Arról is érdeklődtek, hogyan veszik át a gazdaságoktól az árut. Nyilván arra gondoltak, hogy egy szállító vállalat vagy ä konzervgyár járműparkja szedi össze a különböző település ellen. Kis büszkeséggel válaszolhatta a gyár igazgatója, hogy a feldolgozandó anyag javát a tsz-ek szállítják be, hiszen autókat vásároltak, saját kocsiparkkal rendelkeznek. S végül megtudhatták azt is a feltett kérdésre, hogy ma még olaj- és széntüzeléssel működik a nagykőrösi konzervgyár, de rövidesen a gáz veszi át az energiaszolgáltatás szerepét. S nem maradt el természetesen a gyári körséta, a konzervdobozgyártó termeken át a raktárkolosszusokig, ahol a már kész termék vár az elszállításra. Az idő természetesen itt is rövidnek bizonyult, arra mégis elegendő volt, hogy az érdeklődésnek, de a delegáció valamennyi tagjának gyors, jól érzékelhető képet adjon erről az egész országVillanyszerető, kőműves, ács, tetőfedő, vízvezeték- és fűtésszerelő, lakatos, festő, parkettás, épület- és diszmű- bádogos szakmunkásokat, autóvillamossági szerelőt, kubikosokat, 302-es kotrógéphez kezelőt, szállítómunkásokat, dömpervezetőket, kőművesek mellé segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK Jelentkezni lehet a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. szám alatt. Látogatás a Telefongyárban. ban jól ismert kitűnő nagyüzemről. Utak, látogatások, gyorsan kötődött, mégis igaz barátságok, szép élmények jellemezték külföldi vendégeink Pest megyében töltött napjait. Az ünnep után őket is várja otthon a munka, s ha egy kicsit fájó szívvel vesznek is búcsút, mégiscsak fel kell szállni a hazafelé induló vonatra, repülőre. Pest megye vezetői, s mindazok, akik megismerték őket, szeretettel búcsúznak a bolgár, az NDK, a szovjet delegáció tagjaitól. nek. így készül a konzervdoboz — mutatják a bolgár vendégekTovább építik az M 7-es utat A na.gy gépi erővel felvonult Betonútépítő Vállalat kedden Lepsény és BalatonaUga között a 83-as kilométerkőnél — a téli szünet után — tovább folytatta a fővárost a Balatonnal összekötő M 7-es út építését. A nagyszabású munkában az idén már teljes kapacitással és folyamatosan részt vesz az NSZK-ban, vásárolt korszerű géplánc, amely naponta kát műszakban átlagosan 250 métert halad előre, s teljesen hullámmentes felületet képez ki. Az útépítők a betonozással még a nyári szezon előtt elérik a 90. kilométernél levő bale- tonaligai csomópontot. Az új út Székesfehérvár—Lefpény közötti szakaszán kilenc felüljáró már elkészült, további három hídon az utolsó simításoknál tartanak. Rövidesen befejezik az M 7-es utat keresztező 71-es számú útvonal felüljárójának építését is. Pécsi porcelánfajansz A Pécsi Porcelángyár fél évszázados szünet után ismét berendezkedik a különleges technológiával készített, rendkívül szép és tartós porcelánfajansz díszedények előállítására. A Zsol- nay-gyár ezzel, a ma is páratlan termékével vált világhírűvé, amikor az 1878-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert. Az ismét megjelenő pécsi porcelánfajansz iránt máris érdeklődnek külföldön. Ezek az egyedi vázák, dísztálak, teás és étkező készletek a legkényesebb igényeket is ki elégítik. Még néhány napig, április 11-ig kilogrammonként 36 Ft-ért vásárolhat főzővajat í
