Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

16 “í^firíflD 1970. Április 4., szombat MEGÉRKEZETT A HÁLASTAFÉTA BUDAPESTRE Ma: ünnepség a komszomo listákkal Zuhogott az eső tegnap dél­előtt Cegléden, a Szabadság téren, amikor Balogh György városi KISZ-titkár a dísz- emelvényre lépett, s köszön­tötte a Nyíregyháza, Szolnok, a Békéscsaba, Kecskemét, Nagykőrös, valamint a nagy- kátai útvonalról beérkező há- lastaíétákat. Dicséretükre le­gyen mondva: a csúszós úton is jól bírták az Iramot, s min­den. késedelem nélkül megérkeztek. A program percnyi pontos­sággal folytatódott A staféta — most már a ceglédivel egyesülve — elindult Buda­pest felé. A Cegléd bércéi, Al- bertirsa, Pilis, Monor, Üllő, Vecsés útvonalon háladt a KISZ- és MHSZ-motorosokat kísérő kocsisor. Valamennyi községben díszőrség tisztelgett előttük, az úttörőik és KISZ- fiatalok pedig vörös zászlók­kal üdvözölték a staféta részt­vevőit. A monori ünnepség után már az időjárás is kegyeibe fogadta a motorosokat: felsza­kadozott a felhőzet, kisütött a nap. Vecsésen a dabasi járás hálastafétája is kapcsolódott a menethez. Pontosain délbein érkezett meg a hálastaféta Stein­metz kapitány, a hős szov­jet parlamenter emlék­művéhez. Itt ünnepélyes keretek között megtörtént a váltás: a buda­pesti fiatalok képviselői vit­ték a színes stafétabotokat a végcélhoz, a Szabadság térre. Ez az a hely. ahol ma a KTSZ- isták az emlékezés szalagjait a hazánkba érkező komszoano- listáknak adják át. F. ítéletidő a Balaton környékén és Vas msgyébsn Pénteken hajnalban ítélet­idő volt a Balaton déli térsé­gében. A hóvihar és az erős szél súlyos károkat okozott a Dél-Dunántúli Áramszolgálta­tó Vállalat hálózatában, meg­rongálta a nagy- és középfe­szültségű vezetékeket, Keszthely környékén a vezetékekre tapadó hó súlya és a rendkívül erős szél csaknem száz veze­téktartó oszlopot döntött ki. Az érintett területeken az áramszolgáltató vállalat dol­gozói nagy erőfeszítéssel igye­keznek helyreállítani a meg­rongált vezetékeket. A vihar feltehetően eléri Budapestet is. Péntekre virradóra 100—130 kilométeres sebességű szélvi­har tombolt Vas megyében. Ennek következtében helyen­ként megbénult a vasúti köz­lekedés. Szombathely és Sárvár között a vasúti sínekre dőltek a távíró- és tele­fonoszlopok. Zalaegerszeg és Sopron felé megszakadt a telefonösszeköt­tetés. A szombathelyi MÁV- Igazgatóság területén több száz vezetéktartó oszlop dőlt ki, ami akadályozza a forgal­mat Az áramellátásban is zava­rok keletkeztek, helyenként épületkárokról érkeztek jelen­tések. A vasút, a posta és az Észak-Dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat dolgozói meg­kezdték a károk helyreállítá­sát. Lemez Velencéért Anna Moffo új lemezén Ros­sini, Bellini- és Verdi-részlete- ket énekel, a lemez címe: „Az én Velencém”; a lemezen gon­dolások kórusa is szerepel. Az énekesnő ezzel a lemezzel já­rul hozzá a lassan pusztuló Velence megmentéséhez. CIVILBEN SZÓ VONÓ A Röpülj páva után — tovább énekel Gál Károlyné az egyetlen Pest megyei versenyző, aki nemcsak bejutott a „Röpülj páva” döntőjébe, hanem a Művelődésügyi Minisztérium díját is elnyerte. — És ezzel vége a szereplésnek? — kér­dezzük Ilonkától. — Korántsem, de eddig is és természetesen ezután is csak kedvtelésből énekelek. A tápiószecsői tsz mellék­üzemében dolgozom, mint szövőnő. Elég nehéz a hely­zetem, most is három műszak­ban dolgozom. Főnökeim amellett, hogy örülnek sike­reimnek, nem szívesen ve­szik a szereplésemet. Fél­nek, hogy nem teljesítem a tervet. Éjszaka is dolgoztam, és a géptől egyenesen a tv-be mentem próbára. Egyéb­ként mióta megismertek, több helyre hívnak vendég- szereplésre. Mezőkeresztesen április 19-én egy kis „Rö­pülj pávát” rendeznek, azon is részt veszek. A faluban a tv-műsor hatására megindult a mozgás. Megalakítottuk a „menyecskekoszorút”. Nyol­cán énekelünk benne, de csak olyan népdalokat, melyeket szüléinktől és nagyszülei nk- től tanultunk. Lehet, hogy már új kis együttesünkkel nevezünk be a „Röpülj páva” júniusi folytatására. N. J. FÉLEZER FÉNYFORRÁS, EGY KISEBB VIDÉKI VAROS ELEKTROMOS FO­GYASZTÁSA, 25 KILOMÉTER FÖLDKÁBEL ÉS RENGETEG MUNKA. EZEKBEN LE­HETNE ÖSSZEFOGLALNI AZT A SZIVET-LELKET GYÖNYÖRKÖDTETŐ KORUNK- BELI CSODÁT, AMELYET TÁVIRATI STÍLUSBAN ÍGY FOGALMAZHATNÁNK: KI­VILÁGÍTOTTÁK A BUDAI VARAT. A DIS ZKIVILAGITAS A KÖZÉPÜLETÉPlTÖ VÄLLALAT MUNKÁSAINAK, S VEZETŐ BEOSZTÁSÚ IRANYÍTÖGARDAJANAK KÖSZÖNHETŐ. MÉG NAGYOBB ELISMERÉSSEL KELL ADÓZNUNK, HA HOZZÁ­TESSZÜK: 1974 HELYETT MOST GYULTAK KI A FÉNYEK. (FOTO: URBAN) Élet a tanyán Igazi vendégmarasztaló sár­ban „landoltunk” a gépkocsi­val. A ház mögül csaholva szalad hozzánk egy tömött­bundájú kutya, nyakában jó­kora fakolone. A zajra előke­rül a háziasszony, csendre inti az ebet, s bennünket szíves szóval invitál befelé. Sáros kezét maga elé tartva, kö- nyékkel nyitja az ajtókat: pa­lántázás közben zavartuk meg éppen. Sáros csizmámban a konyha felé szaporázom a lépést: könnyebb felmosni utánam a mozaikkövet, mint a fényes parkettát. Kellemes meleg­ben, jókora asztal mellett kezdjük az ismerkedést ven­déglátóimmal. Szép ez a lakás. Három, tá­gas szoba, hatalmas ablakok­kal. A konyhában mattszürke radiátor, a sarokban hófehér villanytűzhely, s a falakról finom mintájú olasz csempe veri vissza a neoncsövek ké­kesfehér fényét. Tanyán vagyunk. Szentpé- teri László nagykőrösi tsz-tag tanyáján. Lencsés-Világos dű­lő 27. szám. — Hogy csinálták mindezt ? — próbálom tárgyilagos kér­dések közé szorítani elragadta­tásomat. Szentpéteriné magával hív az udvarra. Néhány méterre az ólaktól, fehér fóliaalagutak magasodnak. Az egyikben ap­ró legényke szorgoskodik: ki­csi keze ügyesen rakja fész­kükbe a tápkockákba ültetett salátapalántákat. SZÖVETKEZETI JAV'l SZOLGÁLAT HÁZTARTÁSI KISGÉP ÉS VILLANYMOTOR, (Ceglédi út 8.) SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPKOCSI kis- és nagyjavítását, (Ceglédi út 8.) HÍRADÁSTECHNIKAI eszköz. (Szolnoki út 1.) MOTORKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁR (Ceglédi út 6.) » » / GARANCIÁLIS ES GARANCIA IDŐN TÚLI JAVÍTÁSAI VÁLLALJA A NAGYKŐRÖSI GÉPJAVÍTÓ ÉS FAIPARI KTSZ A jó szó többet ér... — így csináltuk — mondja az anya. — Még csak hatéves, de már segít, amiben tud. A két bátyja szabad idejében ugyanezt teszi. Sajnos, a vá­rosi iskolában mind a kettőt elriasztották a mezőgazda­ságtól, nemcsak a társaik, de még egyik-másik tanáruk is parasztnak csúfolta őket, így aztán ipari szakmát válasz­tottak, de itthon nem szégyel­lik a paraszti munkát. A hatéves Zolika ősszel megy iskolába. Ö még nem tudja, hogy ebben az alföldi városban is akadnak, akik le­nézik a mezőgazdasági dolgo­zókat. Jó lenne, ha nem is tudná meg soha... Testes, erős ember Szentpé- teri László, szinte összerop­panni látszik kezében a maga fabrikálta tápkockaprés. Ez a műhely a kis gazdaság „szíve“ : itt áll a két kazán is, egyikkel a hollandi ágyakat fűti, a má­sikkal a lakását. ötvenhatban bérelte ki ezt a tanyát, amikor felhagyott a juhászkodással. Tíz hold tar­tozott a felesbérlethez, éppen annyi, amennyit két dolgos ember megmunkálhat. — A fűtőrendszert magam terveztem, a hollandi ágyat, hajtató házat magam csinál­tam. Hatvankettőben, amikor megjelent a fólia, megépítet­tem az első alagutat. Kora ta­vasztól az árudömpingig szed­jük innen a primőrt: salátát, karalábét, csípős és fehér pap­rikát, korai paradicsomot. Keskeny dűlőút választja el tanyáját a Hunyadi Tsz központi kertészetétől, amelyet ugyancsak az ő tervei szerint, vezetésével fejlesztettek- máj színvonalára. — Négy éve béreltük már a tanyát — meséli —, amikor megkezdődött a tagosítás. Be­léptem a Hunyadiba. Három évig vállalt területen dolgoz­tunk a feleségemmel, a ne­gyedikben megbíztak a tsz- kertészet vezetésével. így az­tán a közösben is kipróbáltam, ami nálam, a háztájiban jól bevált. A fűrészporos kályhát — amelynek füstje gyakran megmérgezte a palántákat — vízfűtés váltotta fel. Kitalál­tam, hogy a nyáron vízágyú­hoz használt öntözőcsövek té­len nagyszerűen beválnak a melegvízfűtéshez. Később ál­landó fűtőrendszert építet­tünk, s a fűthető hollandi ágyaik, fólia-alagutak ma már több ezer négyzetméterre rúg­nak a szövetkezetben. — Miért mondott le a ker­tészet vezetéséről? — A primőrkertészet előtt nagy jövő áll. Az én tudásom már nem elég ennek a vezeté­séhez. Tanulni meg sem időm. sem kedvem, és amikor nem­régiben kertészeti agronómus került a téeszbe, kértem a ve­zetőséget, mentsen fel. Tudom, mire gondol, de téved: szépen búcsúztattak, megköszönték az eddigi munkámat. Nincs ben­nem hátáo gondolat, sértődött­ség; olyan dolog ez, tudja, mint a sport: tudni kell idő­ben abbahagyni... — Szép ez a lakás — mondom a háziasszonynak, amikor kettesben maradunk a konyhában. — Majd ősszel nézze meg, ha bepucoltatjuk, kifestjük. Hatvanhárom óta szépítgetjük — akkor vettük meg —, idén végre készen lesz. Sok munka, sok pénz van ám ebben! Sze­rencsére egészségesek va­gyunk, tudunk is, szeretünk is dolgozni, s amit keresünk, az otthonunkra költjük. Űjabb vendég érkezik, kü­lönös meghívást hoz: Huszár elvtárs üzeni, hogy a nyugdí­jasok közös vacsoráját szom­baton tartják. Nem értem: ki itt a nyugdíjas? Szentpéteriné megmagya­rázza: — Nem vendég leszek én ott, hanem szakácsné. Ez a szokás a Hunyadiban: ahány­szor közös vacsora van — zárszámadáskor, majálison, nőnapkor —, négyesben sü- tünk-íőzünk, az elnök, a fele­sége, a nőbizottság elnöke, meg én. Ez az én társadalmi munkám. Nőnapkor is így volt, aztán amikor olvasni kezdték a neveket, hogy# ki kap em­léklapot a jó munkájáért, ki­csit elszorult a torkom: lám, én nem tartozom sehová! Egy- szercsak a nevemet hallottam. Alig bírtam kimenni az elnö­ki asztalhoz. Nézze: nálunk becsülete van a pénznek, ne­héz munkával keressük, haj­naltól éjfélig, meg is nézzük, mire költjük. De az az emlék­lap, és az a néhány jó szó. nekem többet ért. mint pár száz forint. Elhiszi-e'. ... Nyíri Éva SÁROSPATAK AZ ELSŐ DÍSZPOLGÁR Hazánk felszabadulásának 25 éves jubileumáról együttes ünnepi ülésen emlékezett meg pénteken Sárospatak város pártbizottsága és tanácsa. As ünnepi ülésen avatták a város első díszpolgárát: Béres Ferenc énekművészt, aki képzőművé­szeti magángyűjteményét a „Bodrog-parti Athén”-nék ajándékozva, megvetette az egykori Rákóczi várkastélyban létrehozott képtár alapját. Bé­res Ferenc középiskoláit a pa­taki kollégiumban végezte, s nagy érdeme van abban, hogy a volt pataki diákokat össze­fogva, széleskörű társadalmi bázist létesített a nagy múltú város istápolására. Ős-szitakötők Már 140 millió évvel ezelőtt bogarak, szúnyogok, szitakö- tök röpködtek a mai Kazahsz­tán területén? E rovarfajták meglepően jól kivehető lenyo­matai maradtak fenn azokban a pala- és homokkőrétegek­ben, amelyekre nemrégiben bukkantak rá a régészek Ka­zahsztánban. A tudomány nem ismer más helyet a vilá­gon, ahol Ilyen távoli múltba nyúló nyomai lennének .a szerves állati életnek. A le­nyomatok annyiba kifejezőek, hogy rajtuk a rovarok és egyéb állati élőlények részle­tes anatómiai szerkezetét á tanulmányozni lehet Az árva... Egy amerikai pénzmágnás taxin érkezik haza és 5 dollár borravalót ad a sofőrnek. — Köszönöm — mondja a sofőr —, de el kell árulnom önnek, hogy tegnap, amikor a lányát szállítottam haza, 10 dollár borravalót kaptam. — Ez egyáltalán nem meg­lepő, az ő apja nagyon gazdag, én pedig árva vagyok. PEST HEGYEI HIBLAP % Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUBA ANDOB Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vm., Somogyi Béla u. 6. II. ea. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér X Egész nap hívható központi telefon: 343—100. 1«—22* Gépíró szobák: 343—100 280. illetve 343-100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462. 141-253. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Poata. Elő« fizethető bármei* postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap üzleteiben es a Posta Közpom Hírlap Irodánál (Bp„ V„ Tózst nádor tér 1. sz.j. Előfizetési C 1 hónapra 20 forint,

Next

/
Oldalképek
Tartalom