Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

im ÁPRILIS 4., SZOMBAT 'űr 13 v. .j . ■ ■ íív HIHLK + HÍHEKl HiRtit + liittEK-f HIRi:» Ml • 1970. április 4., szom- l’lrx. bat, a felszabadulás ünnepe. A nap kél: 5.18, nyugszik: 18.17 órakor. A hold kél: 4.28, nyugszik: 16.22 órakor. KOI NAP' 1970 április UVliimi . 5 j vasárnap, Vince napja. A nap kél: 5.16, nyugszik: 18.19 órakor. A hold kél: 4.46, nyugszik: 17.45 órakor. HOLNAPUTÁN: 1970. április 6., hétfő, Ce- lesztin napja. A nap kél: 5.14, nyugszik: 18.20 órakor. A hold kél: 5.04, nyugszik: 19.07 órakor. Várható , időjárás Már kevesebb helyen futó hózápor, eső. Az élénk, több­leié viharos északnyugati, északi szél kissé mérséklődik. A hőmérséklet csökken. A leg­magasabb nappali hőmérsék­let 3—8 fok között. Raffaello 450 EVE, 1520. április 6-án halt meg Raf­faello — tulajdonképpeni nevén Raffaello di Giovanni Santi —, ,a világhírű olasz festő és építész, a reneszánsz egyik legkiemelkedőbb müvészogyélllsége. A mindössze 37 évet élt művész zseniális fes­tészeti tudásának alapjait való- szinüieg atyjától saját,.ja el; en­nek halála után hamarosan Peru- gino műhelyébe kerül, itt formá­lódik művésszé. Legkorábbi mű­vének a 12—14 éves fiút mutató önarckép-krétarajzát, illetve az urbinói Casa Santi Madonna gyermekével című freskóját tart­ják. Már első művei kitűnnek raj­zuk lendületével, dekoratív hatá­sukkal. 1504-től Firenzében él, s az e korszakára jellemző formák németalföldi festmények emlékei­vel is vegyülnek. Képeit a for­mák mozgatásának, a csoportfű­zésnek szinte zenei harmóniája és tisztasága jellemzi; több kompo­zíciójában mindez a drámai ha­tás keresésével, a michelangelói pátosz feUdézésévcl párosul. Alakjait azonban nem ejtik rabul érzelmeik; mozdulatuk, kifejezé­sük mindig egy klasszikus szép­ségeszményhez igazodik. Raffaello művészetének eredményei halála után itáliaszerte elterjednek és termékcnyítöleg hatnak a követ­kező századok festészetére is, amely — bár művészetének min­dig más és más jellemvonását csodálja — egészen ,a XIX. szá­zadig követendő mintának, sőt forrásnak tekinti. — A Magyar Partizán Szö­vetség vendégeként hazánk­ban tartózkodó delegációk vezetőit a Parlamentben fo­gadta Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnök- helyettese. a Partizán Szö­vetség elnöke. — Ünnepi társulati ülést tartottak az Operaházban, melyen részt vett F. A. Gur- kin gárdaezredes is, annak az egységnek egykori pa­rancsnoka, amely 1945-ben Budapest VI. kerületében a műemlékeket védelmezte, s magára vállalta a művészek felkutatásának, ellátásának és támogatásának gondját is. — A Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége jubi­leumi szemléjének nyerte­sei: a 8000 forintos első díjat a Tápiószele és vidéke ÁFÉSZ, a 7000 forintos má­sodik dijat az Üjhartyári és vidéke ÁFÉSZ, az 5000 fo­rintos harmadik díjat az Aszód és vidéke ÁFÉSZ kollektívája nyerte. Helye­zést szereztek a Dunaka­nyar ÁFÉSZ, a Biatorbágy és vidéke ÁFÉSZ, valamint a Taksony és vidéke ÁFÉSZ. — Ötszáz írásmű érkezett a Hazafias Népfront és az Országos Népművelési Ta­nács felszabadulási pályá­zatára. A munkák részletes értékelése így nem készül­hetett el időre, s az ered­ményhirdetésre április vé­gén kerül sor. — A 20. sz. AKÖV (MA­VAUT) közli, hogy hétfőtől a Budapest — Monor — Pánd — Tápiószentmárton — Nagy- káta, a Cegléd — Cifrakerti állami gazdaság — Tápió­szentmárton — Nagykáta vasútállomás és a Budapest — Zsámbék — Tarján — Tar- dosbánya — Tata autóbusz- vonalakon menetrendmódo­sításokat léptet életbe. — Jelentős eseménysoro­zatnak ígérkezik az április 7—9-e között megrendezésre kerülő XII. Országos Ifjúsági Kamarazene-fesztivál. Leg­utóbb 1960-ban látta vendé­gül a magyar főváros a ka­marazene-fesztiválon az or­szág zeneiskoláinak ifjú mu­zsikusait. Azóta örvendete­sen megszaporodott a fiata­lok kamarazene-együttesei­nek és zenekarainak száma. Az Egyetemi színpadon ren­dezik a hangversenyeket — Országos állat- és ki­rakodóvásárt tartanak va­sárnap Kókán, hétfőn Ör­kényben, kedden Püspök­hatvanban, országos állat­vásárra kerül sor kedden — Élelmiszergazdasági kül­döttség utazott Kubába, dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes vezetésével. — Dr. Ádám Mihály, a megyei tanács vb-titkára hétfőn délelőtt 9 órától 12 óráig hivatali helyiségében fogadóórát tart. — Megyei tanácstag fo­gadóórája. Ifj. Uhereczky Pálné hétfőn Tápiószecsőn, a tanácsházán fogadóórát tart. — Vitorlázórepülő posta­járatot indítanak ma a Kecs­kemét — Baja légiútvonalon. KEDDTŐL Lezárják a Nagytétény-Budakeszi összekötő út egy részét A Budapesti Közúti Igazga­tóság közli, hogy a Nagytétény —Budakeszi összekötő út egy részét, Budakeszi átkelési sza­kaszát, útburkülatjavítás mi­att április 7-én 6 órakor a köz­úti forgalom elől elzárja. A helyreállítást azonnal megkez­dik, s várhatóan május végé­re fejezik be. Az útelzárás miatt a 22-es autóbuszjárat nem közlekedik végig teljes útvonalán, hanem a budakeszi—perbáli összekötő úton, a Telki úti elágazásnál megfordul. A pátyi járatok a Páty—Telki bekötő úton érik el a kijelölt útvonalat. Az általános járműforgalom Budapest felől a budakeszi— perbáli összekötő úton, Zsám- békről a főváros félé Páty és Torbágy érintésével a budaörsi csomópont és az autópályán keresztül bonyolódik. Az utolsó ostornyélkészítők Szerény külsejű portál felett egyszerű tábla: „özv. Kovács Gyuláné. Ostornyélkészitő”. Mindez Budapesten, a forgal­mas Dózsa György úton. Kinek készíti ma gyártmányát az os- tornyélkészítő? A cégtulajdo­nos társa — fia — ad erre vá­laszt. Ma már kevesebb a ló — igaz, az ostornyélkészítők szá­ma is megcsappant. Valamikor, úgy jó hatvan éve, Bécsből jött mesteremberek gyárakat ala­pítottak, vagontételekben vá­sárolták az alapanyagot, a ná­dat, gyártották a rugalmas os­tornyelet. Ma Pesten már csak két család űzi hivatásszerűen ezt a mesterséget, de ország­szerte is megcsappant szá­muk. Azután változtak az idők, fogytak a lovak, és szó, ami szó: sok év volt, amikor nem az új ostornyél jelentette a fő gondot. Azután a békésebb élet meghozta az új ostornyelet is, színes műanyag, műbőr vonja be a vassal merevített favázát. A vidéki vásárokon ott a sok­féle ostor, közöttük a gyerme­kek részére készült játékos'to- rok nagy választékban. De ké­szülnek a hagyományos nádiból kimunkált lovaglóostorok is. A Kiskunsági Állami Gaz­daság rendelt a minap né­gyes, ötös versenyfogatai­hoz a nemzetközi szab­ványnak megfelelő ostoro­kat. És amíg nő a tsz-ek lóállomá- nya, alakulna!; a lovaglóisko­lák — addig szükség lesz az ostorra is. Még valamiféle ran­got is jelent, mert hiszen autó­ja sokkal több embernek lehet manapság, mint lova! Több mint 50 éves a kis mű­hely. A szú ette kézi szerszá­mok egy régmúlt világ olyan tanúi, amelyek még ma sem tétlenkednek. A lottó nyerőszámai: 4,42,44,72,81 — Székesfehérvár dísz­polgárává avatták Lidia Szergejeva Martissenko Be- zenkovát, a Vörös Hadsereg volt felderítőjét. .6 kérdőívek nyereményei Miként már tegnapi szá­munkban közöltük, csütörtö­kön délelőtt a Hírlapkiadó Vállalat kultúrtermében sor került a közvéleménykutató kérdőívek nyereménysorsolá­sára. A sorsolást dr. Tahi Gé­za budapesti állami közjegy­ző irányította, a sorsolási bi­zottság elnöke Suha Andor, lapunk főszerkesztője volt, a sorsolási bizottság tagjai pe­dig Bán László közvélemény­kutató és Simek Ferenc szak­főelőadó. A sorsoláson megje­lent Vűiss Henrikné, a Hírlap­kiadó Vállalat igazgatóhelyet­tese is. A nyertes számok: VEF—12 tip. táskarádió: 021310, Cosmos tip. zsebrádió: 010788, 018365, NDK villanyborotva: 009609, 011009, Prestig angol zsír nélküli sü­tőserpenyő: 003925, 006229, Turmix­gép, kávéőrlővel: 009318, Unipress kávéfőző: 006898, Autopress kávé­főző : 011803, Baby kávéőrlő: 011100, 012219, Autosyphon: 005549, 020108, ) 6 literes kukta: 013871, 2 és fél li­teres kukta: 021916, NDK kenyér­pirító: 019764. 100 forintos vásárlási utalvány: 000471, 000916, 001511, 002001, 002249, 002254, 002566, 003143, 003198, 003200, 003217, 003604, 003609. 003790, 004228, 004999, 005014, 0051J0, 005184, 005266, 005607, 006490, 006533, 006582, 006636, OOS647, 006667, 006950, 006988, 007025, 007075. 007076, 007130, 007505, 007507, 007581, 007836, 007927, 0U8015, 008643, 008804, (819085, 009452, 009539, 009809, 009920, 010199, 010250, 010367, 010374, 010435, 010846, 010851. 011005, 012114, 012230, 012505, 012737. 013005, 013350, 013590, 0136:3, 013694, 014095, 014121, 014214, 014408, 014849, 014955, 015040, 015180, 015352, 016291, 016365, 016616, 017012, 017069, 017300, 017612, 017778, 017824, 018530, 019687, 020816, 021044, 021183, 021406, 021671, 022565, 022783, 023165, 023233, 023502, 023873. A nyeremények április 30-ig vehetők át a Hírlapkiadó Vál­lalat közvéleménykutató cso­portjánál (Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. I. emelet 123.) az ellenőrző szelvény ellené­ben. Aki az ellenőrző szel­vényt ajánlott levélben bekül­di, annak a nyereményét pos- I tán küldjük meg. Kálmán-múzeum Múzeumot rendeznek be Kálmán Inure, a világhírű ope­rettszerző emlékére Siófokon, a zeneszerző szülőházában. Az épület eddigi lakóit más he­lyen juttatta lakáshoz a Sió­foki Városi Tanács végrehajtó bizottsága és így mód nyílt ar­ra, hogy hozzálássanak a Kál- mán-ház felújításához. A ki­állítási anyag egy részét a „Siótour” idegenforgalmi hiva­tala gyűjtötte össze és bocsát­ja a tanács rendelkezésére. Az emlékmúzeumban kiállítják a többi között Kálmán Imre zon­goráját, a zeneszerző számos tárgyi emlékét, operettművek kéziratait, plakátokat és fény­képeket. A múzeumot a balatoni ide­genforgalmi idényben nyitják meg Siófokon, A YETI NYOMÁBAN Hiromi Otsuka, annak ide­jén a japán expedíciónak a vezetője, amely újra megkí­sérli megmászni a Mt. Eve­restet, a világ legmagasabb hegycsúcsát, azt mondta, hogy az expedíciót a yeti — „a ha­vasok emberszörnye” — eset­leges nyomai is érdeklik. A japán expedíció egyik tagja nő. Ők'hcmct ■ _________ m ró ni XV. — Értse meg Tószeghykém — - fordult Eötvös a zászlóshoz, amikor Simó kiment a pincéből — én nem magamnak akarom visszaszerezni azt az élelmiszert. Szétosztanám a ház lakói között. A németeket meg szélnek eresztjük. Ebből csak feles­leges bonyodalom támad. — Furcsán összekuszálódtak a frontok — mondta Weivoda. — Egy Tószegihy zászlós vigyázzba áll egy kommunista előtt. Én nem mon­dom, a kommunisták között sok a rendes ember, de nagyon keli velük vigyázni. Forrófejűek, meggondolat­lanok, fanatikusak. Magának is azt tanácsolom fiatalember, hogy vi­gyázzon ... Rozgonyi, a bankigazgató és költő is megszólalt: — A háború után itt demokrácia lesz. Igazi nyugati demokrácia. Ne­hogy azt higgye, hogy a kommunis­ták uralomra kerülhetnek. Maga egyszer már kompromittálta magát a nyilasokkal. Ez lenne a legrosz- szabb húzása. Egy foltot még le le­het radírozni. Mi valamennyien ta­núsítjuk, hogy maga nem csinált semmit, sőt a végén a németek el­len, fordult. De most próbáljon meg okosan viselkedni... — Tulajdonképpen mát akarnak tőlem? — kérdezte Tószeghy. — Viselkedjék úgy, ahogy nemesi és katonai rangja ezt megköveteli — kiabált Melanie... — Ez azért túlzás — szólt közbe Weivoda. — Tószeghy úr átállt hoz­zánk, a demokratikus erőkhöz.. Csupán azt kérjük, ne tegye ki a ház lakóit felesleges veszélyeknek. Rakja le azt a fegyvert. Mi itt vala­mennyien igazoljuk, hogy maga hő­siesen viselkedett... — Én sose néztem magát férfi­nak, fiúka :— mondta Kocsis Erzsi —, de ha most ezekre hallgat, ak­kor kijelentem, hogy kislány. — Egy ilyen ... egy vice lánya, egy... — isten bocsássa meg, majd kimondtam — itt nem beszélhet — kiáltott Eötvösné. — Hát ide jutunk? Egy ilyen is tanácsot adhat egy Tó­szeghy nek? — Az én lányom nem a vice lá­nya! Én már nem vagyok vice — mondta Kocsis. — Lakó úr va­gyok ... Ehhez tartsa magát a nagy­sága. Ami pedig a lányom szakmá­ját illeti, nem sok szemrehányni- valóijuk lehet egymásra! — Vegye tudomásul, hogy be fo­gom perelni. Börtönbe csukatom! — fenyegetőzött Eötvösné. — Ne veszekedjünk! Ennek most nincs itt az ideje. Nehéz órákat élünk, most valamennyiünknek ösz- sze kell tartani — szavalt Weivoda. Tószeghy tanácstalanul állt a szó- zuha tagban. A pince ajtajától — ahová Simó állította — nem tágí­tott, de a géppisztolyt a hátára for­dította. A gesztust — az első lépést a megállapodás felé — Weivoda azonnal észrevette: — Biztos vagyok benne, hogy Tó­szeghy úr megérti ezt a furcsa helyzetet és megtalálja a helyes utat... Rózsi ezalatt először a lováról gondoskodott. A földszinten levő mosókonyhába vezette. Jobb híján néhány afrikkal töltött matracot do­bott elé, kikötötte a mángorlóhoz és az ajtóra rátette a lakatot. Aztán felszaladt Eötvösök lakásába, hogy Kövest meglátogassa. Nagyon izgult a férfiért. Köves idegei a huszonne­gyedik órában mondták fel a szolgá­latot. Mindenképpen ki akart men­ni az utcára. Rózsi elvette tőle a la­káskulcsot és rázárta az ajtót. De azért aggódott, hogy Köves valami jóvátehetetlen ostobaságot csinál. — Látja — mondta erőltetett vi­dámsággal — újra fogoly lett. Ezút­tal én vagyak a börtönőr. — Öröm­mel látta, hogy Köves ezúttal moso­lyog. — Maga az első, akit szívesen lá­tok ebben a pozícióban — mondta. — Én csak egy buta parasztlány vagyok, nem is nagyon értek az úri­emberek nyelvén, de úgy érzem, maga most udvarol — kedélyeske- dett Rózsi, nehogy a férfi figyelme újra a realitások felé forduljon. — Maga egy angyal... Ez buta­ság ... Maga olyan egyéniség, hogy lehetetlen a bűvköréből kiszabadul­ni. Maga férfibb férfi, mint mi va­lamennyien és közben nőiesebb nő, mint amilyet valaha is láttam — mondta sugárzó mosollyal Köves. Aztán elborult a tekintete: — Soha nem fogom elfelejteni, ahogy a fe­leségem véresen zuhant le a földre és én oda sem mehettem mellé, hogy legalább az utolsói pillanatban vele legyek. Két nyilas visszalökött a sorba. Ma mér tudom, hogy gyáva voltam, mert nekik kellett volna ugranom. Talán egyet megölhettem volna, aztán engem is a feleségem után küldenek... De nem mozdul­tam. Mentem, mint egy marha... Ezért érdemiünk meg mindent... Mert megyünk, mint a marhák, amerre terelnék... Mit csináljak? Nem hősnek születtem. Kevesen születnek hősnek .., — Ne kezdje már megint... Egy­szer mindent el kell felejteni. Csak úgy lehet toválbb élni ... — Csakhogy én nem akarok to­vább élni. Sokat gondolkoztam a dolgomon. Bevallom magának, arra is gondoltam, hogy feleségül kérem magát Talán maga vissza tudna kalauzolni az életbe... Rózsi nevetett: — Sose hittem volna, hogy ilyen kapós leszek... — Aztán szégyen­kezve folytatta: — Ne haragudjon, már megint ostoba voltam ... Nem magán nevettem... Sokkal inkább magamon. Higgye el, hogy én egy buta cselédlány vagyok éj ez rögtön kiderül, amint újra rendes világ lesz. Hát persze, hogy az ilyen mos­toha viszonyok között az én fajtám találja fel a legkönnyebben magát, mert évszázadokon át megtanulhat­tunk élni, embertelen körülmények között is. A viharban elpusztul a kalitkában tartott kanári, de semmi baja nem lesz az erdei madárnak, a verébnek és még a buta tyúknak sem... — Nem vádolom magát azzal, hogy szerénykedik. Tudom, hogy őszintén így érez. Pedig hamarosan rá kell döbbennie, hogy maga rend­kívül értelmes. Ha igaza lesz Simó- nak és olyan világ születik, amit ő jósol, magának tanulnia kell. Maga és a maguk fajtája valóban képes valami nagyszerűt csinálni... Ezt érzem én akkor, amikor képtelen tervemtől önként elálltam. Én csak teher lennék magán. Egy élő nem cipelhet egy halottat. Aki meghalt, el kell temetni... — Táncolok én a maga lakodal­mában ... És én még azt sem tarta­nám lehetetlennek, hogy én legyek a menyasszony... Ha maga addig meg nem gondolja magát! — Tudna engem szeretni? — csil­lant fel Köves szeme. — Én még soha nem szerettem senkit sem... Legalábbis „úgy” nem. Minekünk a szerelem is luxus volt. Azt hiszem, hogy arra az igazi szerelemre én már öreg vagyok. De magának egyelőre nem is szerelem­re, hanem egy jó feleségre van szüksége, aki kiveri a fejéből azt a sok ostobaságot — mondta Rózsi. Köves leült mellé és megfogta a ke­zét. Nem szóltak. Rózsi arra gon­dolt, hogy amint vége lesz a háború­nak, Köves úgyis százszor meggon­dolja magát. Most azonban ez a ha­zugság — hacsak egy időre is — ta­lán feledteti vele gyászos gondola­tait. Magában már régen eldöntötte^ hogy elmegy innen. Vissza a falujá­ba, vagy valahová máshová. Ö még nem tudta, hogy az eldugott pénze már csak értéktelen papírrongy. Földvásárlásra gondolt és egy erős kemény parasztemberre, akinek gondija lesz a földre és rá is. Így nyitott rájuk Simól. — Nacsak... Egy idillt zavartam meg... Hat ez egyelőre még korai. Figyeljetek ide! A ház lázong. Ez a vén hülye szoedem, bizottságot szervezett, demokráciásdát játszik. Ezek sosem tanulják meg, hogy mi­kor minek van itt az ideje. Egyelőre Tószeghy tartja őket kordában, de félek tőle. Őrséget kell szerveznünk; Na, Köveském, most aztán előjö­hetsz te is. Kapsz egy géppisz­tolyt ... — Ne... Én soha nem tudnék ilyen szerszámot a kezembe ven­ni... — Hagyja őt... — mondta Rózsi. — Majd én helyettesítem... Kimentek a szobából és rázárták Kövesre az ajtót. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom