Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
*1 SORSÁNAK URA LETT A NÉP AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A-MEGYEI ..TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI XIV. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 4RA 1.20 FORINT! 1970. ÁPRILIS 4., SZOMBAT Az országgyűlés ünnepi hazánk felszabadulása 25. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken ünnepi ülést tartott az •rszággyűlés. A Parlament folyosói és az ülésterem körüli társalgók már jóval az ünnepi esemény kezdete előtt benépesültek; megjelentek az országgyűlés tagjai és a meghívott vendégek, köztük a munkásmozgalom sok, régi harcosa, a negyedszázad előtti képviselők es közéleti személyek, továbbá élenjáró fizikai dolgozók, szellemi munkások, a társadalmi és tömegszervezetek vezetők Ünnepi fényárban úszott a Parlament ülésterme, amelynek páholyait és karzatait délután 3 órára zsúfolásig megtöltötték az ünneplőbe öltözött vendegek, akik — csakúgy mint az országgyűlés tagjai — a kivételes alkalomra felfűzték kitüntetéseiket. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A földszinti páholyokban helyet foglaltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett küldöttségek: L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezetésével a szovjet, Walter Ulbricht, as NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke és Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK miniszterelnöke vezetésével Qf NDK, dr. Gustav Husak, a CSKP Központi Bizottságának első titkára vezetésével a csehszlovák, Jozcf Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke vezetésével a lengyel, Ivan Mi- hajlov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai' Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, hadseregtábornok vezetésével a bolgár párt- és kormányküldöttség, Fadilj Hodzsa, a Szövetség Tanácsának, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja vezetésével a jugoszláv küldöttség, Emil Bodna- ras, a Román KP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségé- Jffife tagja vezetésével a román párt- és kormányküldöttség, Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnökének vezetésével az osztrák pártküldöttség. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Az ünnepi ülést — a Himnusz hangjai után — Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután hosszan tartó, nagy taps közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Kádár János beszéde Tiszteit országgyűlés! Kedves eivtársák! Kivételes alkalomból, ünnepi ülésre jöttünk ma össze. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy ebben az ünnepi órában én is köszöntsem legfelső törvényhozó testületünk, az országgyűlés tagjait, kedves külföldi vendégeinket, az ülés minden részvevőjét. Innen, az ország házából köszöntőm népünk minden fiát és leányát, minden honfitársunkat Külön köszöntőm., túl határainkon a nagy szovjet népet, a szocializmust építő népeket, a nemzetközi munkásosztályt, a testvérpártokat, a népi Magyarország minden barátját. Elvtársak! Barátaink! A létéért küzdő emberiség, a Világ és Európa népei számára a második világháború véres napjainak sorából nem emelkedett ki különösebben az 1945-ös év áprilisának negyedik napja. A magyar nép számára azonban az a nap különleges jelentőségűvé, újkori történelme nagy, sorsdöntő fordulatának kezdetévé vált, azon a napon űzte ki hazánk területéről a diadalmasan előretörő szovjet hadsereg az utolsó Hit- ler-fasiszta megszálló csapatot, s adta tudtul a világnak: Magyarország felszabadult! Huszonöt évvel ezelőtt, a fel- szabadulás napján, 1945. április 4-én új lap nyílt meg a magyar nép történelmében; népünk visszanyerte nemzeti függetlenségét, és megnyílt előtte a fejlődés, a társadalmi felszabadulás lehetősége. A jel- szabadulás népünk számára felér egy új, második honfoglalással, s április 4 méltán lett népünk legnagyobb nemzeti ünnepe. Amit azon a napon visszanyert, azt birtokolja; ami akkor még csak lehetőség volt számára, azóta megvalósult; le- igázottból és jogfosztottból a hatalom birtokosa, sorsának i ura lett a magyar nép, s ma független, szabad hazájában a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. Április 4-e a mi számunkra nagy évforduló, naptárainkban minden évben piros betűs ünnep, a Magyar Népköztársaság hivatalos, állami ünnepe. Ez a nap a magyar nép számára a felszabadulás napja volt, s az marad örökre. w Kegyelettel emlékezünk... Negyedszázaddal ezelőtt a népek szabadságának legkövetkezetesebb harcosai, Lenin fiai, a Szovjetunió Vörös Hadseregének katonái jöttek el hozzánk, s áldozatos harcokban űzték ki hazánk földjéről népünk leigázóit, a megszálló fasiszta erőket. Sok szovjet harcos öntözte vérével a magyar földet, és adta életét népünk szabadságáért. Mély s el nem múló hálát érzünk a szovjet nép iránt a hallatlan áldozatokért. Soha nem feledjük: felszabadítónk a Szovjetunió! Köszönő szavakkal fordulunk az élőkhöz és kegyelettel emlékezünk azokra a szovjet harcosokra, akik a legdrágábbat, életüket áldozták felszabadításunkért. Emléküket néA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken délelőtt koszorúzás! ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél és a Hősök terén a magyar hősök emlékművénél. Képünkön a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet küldöttség koszorúzza meg a Szabadság téri emlékművet. — Tegnap a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között katonai tiszte'etadással felvonták az állami zászlót. A zászlónál tegnap délben zenés őrségváltás volt. pünk nemzedékről nemzedékre őrizni fogja. A szovjet hadsereg oldalán küzdöttek már felszabadult más népek fiai is. Kegyelettel gondolunk azokra a bolgár, jugoszláv, román harcosokra, akik vérüket ontották, életüket áldozták Magyarország felszabadításáért Kegyelettel emlékezünk azokra az angol, amerikai és más nemzetiségű katonákra, akik ugyancsak harcoltak és elestek Magyarország területén a fasizmus ellen vívott hőisi küzdelemben. Ügy tártjuk, a hősi harcban elesettek emléke az élőktől mindig és mindenekelőtt annak bizonyságát kívánja, hogy az áldozat nem volt hiábavaló. A magyar népben erős az elhatározás, hogy a szabadságot, amelyet az értünk harcolók elhoztak nekünk, mindig megőrizzük, s elorozni nem hagyjuk, soha és senkitől. Egyenjogú ország lettünk A Szovjetunió a magyar népet felszabadította, és segítette Magyarországot a békekötésre irányuló törekvéseiben, abban, hogy a legyőzött ország rövid időn belül visszanyerje szuverenitását. A Szovjetunió volt a magyar nép történetében az első nagyhatalom, amely a mi kis országunkat egyenjogúként kezelte, barátságába fogadta, majd szövetségeseként szerződést kötött vele. A legjobbkor jött az az anyagi segítség is, amelyet népünk a Szovjetuniótól a felszabadulás után nyomban és olyan időben kapott, amikor a szovjet nép sem a fölöslegből adott. Nem lehet szavakban kifejezni annak a sokoldalú támogatásnak nagyságát, erkölcsi, politikai értékét, amelyet a Szovjetunió országunknak, népünknek nyújtott. Az újjászületés vezető és lendítő ereje a munkásosztály forradalmi élcsapata, a Magyar Kommunista Párt volt. Fontos szerepet töltött be a kommunista pártot, a szociáldemokrata pártot, a nemzeti parasztpártot tömörítő baloldali blokk, amely a magva és összetartó ereje volt a legJ szélesebb demokratikus össze- i fogást megvalósító — a kisgazda pártot és a polgári demokrata pártot is magában foglaló — Magyar Nemzett Függetlenségi Frontnak. Ez a politikai szövetség adott 1948- ig kormányzást az országnak. Egyidejűleg együttműködést biztosított a pártok között, és éles harc terepe is volt a forradalmi fejlődés alapvető kérdéseiben. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban megvalósult demokratikus pártszövetség, s annak koalíciós kormánya idehaza a mindjobban aktivizálódó, és a forradalmi változás; sürgető néptömegekre, nemzetközileg pedig a baráti Szovjetunió támogatására épített. és alapjában megoldotta történelmi feladatát. A haladó erők összefogtak Az a fejlődés, amely a fel- szabadulást követő évekber Magyarországon végbement bebizonyította, hogy ha var világos cél, ha van megfeleli vezetés, ha minden haladó erí összefog, a felszabadult nép ereje minden ellenállás, minden nehézség leküzdésére képes. Munkásosztályunk, népünk az új világ megteremtéséért folytatott kemény osztályharc ban, a bányák, a bankok és a gyárak államosításával a nagy tőkések, a földosztással a nagy birtokosok hatalmának gazda sági, társadalmi alapjait megsemmisítette. Felszámolta a régi burzsoá rendet, a kiváltságosak minden előjogát, a feudalizmus maradványait, és megnyitotta az utat előre, a szocialista forradalom győzelméhez. Az elmúlt huszonöt év alatt munkásosztályunk, népünk r párt vezetésével hatalmas utat tett meg. A munka minden területén olyan eredmények születtek, amelyekre büszkén hivatkozhatunk, A harc történelmi tapasztalatai arra tanítanak, hogy az előrehaladás nélkülözhetetlen feltétele a párt és a nép egysége, összefogottsága, a szocialista célok eléréséhez szükséges együttes cselekvése. Amikor mindez megvolt, lendületesen haladtunk előre, amikor ezek hiányoztak, megtorpantunk. Történelmünk úgy alakult, hogy a munkásosztály, a nép hatalma, mint. az ismeretes, 1956-ban súlyos veszélybe került. Az 1948-as évet követően az ország, a munkásosztály, a (Folytatás a 2. oldalon.) %
