Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

*1 SORSÁNAK URA LETT A NÉP AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A-MEGYEI ..TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI XIV. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 4RA 1.20 FORINT! 1970. ÁPRILIS 4., SZOMBAT Az országgyűlés ünnepi hazánk felszabadulása 25. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken ünnepi ülést tartott az •rszággyűlés. A Parlament folyosói és az ülésterem kö­rüli társalgók már jóval az ünnepi esemény kezdete előtt benépesültek; megjelentek az országgyűlés tagjai és a meghívott vendé­gek, köztük a munkásmozgalom sok, régi harcosa, a negyedszázad előtti képviselők es közéleti személyek, továbbá élenjáró fizikai dolgozók, szellemi munkások, a társadalmi és tömegszervezetek vezetők Ünnepi fényárban úszott a Parlament ülés­terme, amelynek páholyait és karzatait dél­után 3 órára zsúfolásig megtöltötték az ün­neplőbe öltözött vendegek, akik — csakúgy mint az országgyűlés tagjai — a kivételes alkalomra felfűzték kitüntetéseiket. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán. Nyers Rezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, valamint a Poli­tikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A földszinti páholyokban helyet foglaltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba ér­kezett küldöttségek: L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára ve­zetésével a szovjet, Walter Ulbricht, as NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke és Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK miniszterelnöke vezetésével Qf NDK, dr. Gustav Husak, a CSKP Központi Bizottságának első titkára vezetésével a csehszlovák, Jozcf Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a miniszterta­nács elnöke vezetésével a lengyel, Ivan Mi- hajlov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai' Bizottságának tagja, a minisztertanács elnök­helyettese, hadseregtábornok vezetésével a bolgár párt- és kormányküldöttség, Fadilj Hodzsa, a Szövetség Tanácsának, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja veze­tésével a jugoszláv küldöttség, Emil Bodna- ras, a Román KP Központi Bizottsága Vég­rehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségé- Jffife tagja vezetésével a román párt- és kor­mányküldöttség, Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnökének vezetésével az osztrák pártküldöttség. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok ve­zetője és tagja. Az ünnepi ülést — a Himnusz hangjai után — Kállai Gyula, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. Ezután hosszan tartó, nagy taps közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Kádár János beszéde Tiszteit országgyűlés! Kedves eivtársák! Kivételes alkalomból, ünne­pi ülésre jöttünk ma össze. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy ebben az ünnepi órában én is köszöntsem legfelső tör­vényhozó testületünk, az or­szággyűlés tagjait, kedves kül­földi vendégeinket, az ülés minden részvevőjét. Innen, az ország házából köszöntőm né­pünk minden fiát és leányát, minden honfitársunkat Külön köszöntőm., túl határainkon a nagy szovjet népet, a szocializ­must építő népeket, a nemzet­közi munkásosztályt, a testvér­pártokat, a népi Magyarország minden barátját. Elvtársak! Barátaink! A létéért küzdő emberiség, a Világ és Európa népei számára a második világháború véres napjainak sorából nem emel­kedett ki különösebben az 1945-ös év áprilisának negye­dik napja. A magyar nép szá­mára azonban az a nap külön­leges jelentőségűvé, újkori tör­ténelme nagy, sorsdöntő for­dulatának kezdetévé vált, azon a napon űzte ki hazánk terüle­téről a diadalmasan előretörő szovjet hadsereg az utolsó Hit- ler-fasiszta megszálló csapatot, s adta tudtul a világnak: Ma­gyarország felszabadult! Huszonöt évvel ezelőtt, a fel- szabadulás napján, 1945. ápri­lis 4-én új lap nyílt meg a magyar nép történelmében; népünk visszanyerte nemzeti függetlenségét, és megnyílt előtte a fejlődés, a társadalmi felszabadulás lehetősége. A jel- szabadulás népünk számára felér egy új, második honfog­lalással, s április 4 méltán lett népünk legnagyobb nemzeti ünnepe. Amit azon a napon visszanyert, azt birtokolja; ami akkor még csak lehetőség volt számára, azóta megvalósult; le- igázottból és jogfosztottból a hatalom birtokosa, sorsának i ura lett a magyar nép, s ma független, szabad hazájában a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. Április 4-e a mi számunkra nagy évforduló, naptárainkban minden évben piros betűs ün­nep, a Magyar Népköztársaság hivatalos, állami ünnepe. Ez a nap a magyar nép számára a felszabadulás napja volt, s az marad örökre. w Kegyelettel emlékezünk... Negyedszázaddal ezelőtt a népek szabadságának legkö­vetkezetesebb harcosai, Lenin fiai, a Szovjetunió Vörös Had­seregének katonái jöttek el hozzánk, s áldozatos harcok­ban űzték ki hazánk földjéről népünk leigázóit, a megszálló fasiszta erőket. Sok szovjet harcos öntözte vérével a ma­gyar földet, és adta életét né­pünk szabadságáért. Mély s el nem múló hálát érzünk a szov­jet nép iránt a hallatlan áldo­zatokért. Soha nem feledjük: felszabadítónk a Szovjetunió! Köszönő szavakkal fordu­lunk az élőkhöz és kegyelettel emlékezünk azokra a szovjet harcosokra, akik a legdrágáb­bat, életüket áldozták felsza­badításunkért. Emléküket né­A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken délelőtt koszorúzás! ünnepséget rendezett a Szabad­ság téri szovjet hősi emlékműnél és a Hősök terén a magyar hősök emlékművénél. Ké­pünkön a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet küldöttség koszorúzza meg a Szabadság téri emlékművet. — Tegnap a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között katonai tiszte'etadással felvonták az állami zászlót. A zászlónál tegnap délben zenés őrségváltás volt. pünk nemzedékről nemzedékre őrizni fogja. A szovjet hadsereg oldalán küzdöttek már felszabadult más népek fiai is. Kegyelettel gondolunk azokra a bolgár, ju­goszláv, román harcosokra, akik vérüket ontották, életüket áldozták Magyarország felsza­badításáért Kegyelettel emlékezünk azokra az angol, amerikai és más nemzetiségű katonákra, akik ugyancsak harcoltak és elestek Magyarország területén a fasizmus ellen vívott hőisi küzdelemben. Ügy tártjuk, a hősi harcban elesettek emléke az élőktől mindig és mindenekelőtt an­nak bizonyságát kívánja, hogy az áldozat nem volt hiábava­ló. A magyar népben erős az elhatározás, hogy a szabadsá­got, amelyet az értünk harco­lók elhoztak nekünk, mindig megőrizzük, s elorozni nem hagyjuk, soha és senkitől. Egyenjogú ország lettünk A Szovjetunió a magyar né­pet felszabadította, és segítet­te Magyarországot a békekö­tésre irányuló törekvéseiben, abban, hogy a legyőzött or­szág rövid időn belül vissza­nyerje szuverenitását. A Szov­jetunió volt a magyar nép tör­ténetében az első nagyhata­lom, amely a mi kis országun­kat egyenjogúként kezelte, ba­rátságába fogadta, majd szö­vetségeseként szerződést kö­tött vele. A legjobbkor jött az az anyagi segítség is, ame­lyet népünk a Szovjetuniótól a felszabadulás után nyomban és olyan időben kapott, ami­kor a szovjet nép sem a fölös­legből adott. Nem lehet sza­vakban kifejezni annak a sok­oldalú támogatásnak nagysá­gát, erkölcsi, politikai értékét, amelyet a Szovjetunió orszá­gunknak, népünknek nyújtott. Az újjászületés vezető és lendítő ereje a munkásosztály forradalmi élcsapata, a Ma­gyar Kommunista Párt volt. Fontos szerepet töltött be a kommunista pártot, a szociál­demokrata pártot, a nemzeti parasztpártot tömörítő bal­oldali blokk, amely a magva és összetartó ereje volt a leg­J szélesebb demokratikus össze- i fogást megvalósító — a kis­gazda pártot és a polgári de­mokrata pártot is magában foglaló — Magyar Nemzett Függetlenségi Frontnak. Ez a politikai szövetség adott 1948- ig kormányzást az országnak. Egyidejűleg együttműködést biztosított a pártok között, és éles harc terepe is volt a for­radalmi fejlődés alapvető kér­déseiben. A Magyar Nemzeti Függet­lenségi Frontban megvalósult demokratikus pártszövetség, s annak koalíciós kormánya ide­haza a mindjobban aktivizá­lódó, és a forradalmi változás; sürgető néptömegekre, nem­zetközileg pedig a baráti Szov­jetunió támogatására épített. és alapjában megoldotta törté­nelmi feladatát. A haladó erők összefogtak Az a fejlődés, amely a fel- szabadulást követő évekber Magyarországon végbement bebizonyította, hogy ha var világos cél, ha van megfeleli vezetés, ha minden haladó erí összefog, a felszabadult nép ereje minden ellenállás, min­den nehézség leküzdésére ké­pes. Munkásosztályunk, népünk az új világ megteremtéséért folytatott kemény osztályharc ban, a bányák, a bankok és a gyárak államosításával a nagy tőkések, a földosztással a nagy birtokosok hatalmának gazda sági, társadalmi alapjait meg­semmisítette. Felszámolta a régi burzsoá rendet, a kivált­ságosak minden előjogát, a feudalizmus maradványait, és megnyitotta az utat előre, a szocialista forradalom győzel­méhez. Az elmúlt huszonöt év alatt munkásosztályunk, népünk r párt vezetésével hatalmas utat tett meg. A munka minden te­rületén olyan eredmények születtek, amelyekre büszkén hivatkozhatunk, A harc törté­nelmi tapasztalatai arra taní­tanak, hogy az előrehaladás nélkülözhetetlen feltétele a párt és a nép egysége, össze­fogottsága, a szocialista célok eléréséhez szükséges együttes cselekvése. Amikor mindez megvolt, lendületesen halad­tunk előre, amikor ezek hiá­nyoztak, megtorpantunk. Tör­ténelmünk úgy alakult, hogy a munkásosztály, a nép hatalma, mint. az ismeretes, 1956-ban súlyos veszélybe került. Az 1948-as évet követően az ország, a munkásosztály, a (Folytatás a 2. oldalon.) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom