Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-30 / 100. szám
Í1L3* Ml ÜGYEI t&ÚvIap 1970. ÁPRILIS 30., CSÜTÖRTÖK Gyógyít, Budaörsön „Alulírott azon kéréssel fordulok a szerkesztőséghez, hogy az alábbi sorokat az újságba tegyék. Én már 20 éve járatom ezt az újságot, azért bátorkodom ezt kérni, özvegyasszony vagyak, 450 foltot nyugdíjam van. Ha meg tetszene írni nekem, menynyibe fog kerülni, Van itt Budaörsön egy nagyon jó, lelkiismeretes orvos, Török László. Nagyon sokszor hívtuk őt beteg férjemhez, sőt még karácsony este is. és mindig kedvesen és barátságosan kezelte beteg férjemet, aki hét évig volt beteg. A mellette ■ levő nővérkék is nagyon aranyosak, sajnos azok nevét nem tudom. Most meg engem kezelnek olyan nagyon lelkiismerettel, hogy ha az ember rájuk néz, már félig meggyógyul a kedvességüktől. Nagyon szépen - kérem, ha csak egy mód van rá, tegyék be az újságba ezt a drága doktor urat, aki nemcsak velem, de számtalan más beteggel is hasonlóan bánik. Meg tetszik ezt a szívességet nekem tenni? Tessék szíves megírni, mibe fog kerülni. Abban a reményben, hogy nem utasítanak el, küldöm tiszteletemet özv. Farkas József né Budaörs, Tavasz utca 13.” Megkerestük az orvost, dr. Török Lászlót, akinek már Farkas néni elmondta, hogy „ő bizony beleteteti az újságba”. Az orvos, akit az öreg néni annyira szeret: 35 körüli. Középmagas, jó felépítésű, izmos, világosbarna, egy kicsit már kopaszodó, energikus, egyszerű, közvetlen modorú férfi. Dunántúlias beszédét még egy kicsit őrzi, ugyanis keszthelyi. 1959-ben végzett a budapesti orvoskaron. Mint szigorló a mentőknél dolgozott, oda is pályázott, de nem sikerült. Pesten nem kapott állást, pedig ez számára fontos lett volna, mivel felesége, ak'i vegyészmérnök, a Műegyetemen maradt bent — ma is ott dolgozik. tanársegéd a szerves kémia-technológiai tanszéken. A fővároshoz legközelebb Várpalotán ígértek számára állást, így azt fogadta el. Akkoriban Pesten laktak albérletben, innen járt le hétfőként Várpalotára az orvos és csak hét végén jött haza. Az egyetemen sebésznek készült — sebész traumatoló- gusnak, de amikor Pesthez közel, Tárnokon kapott körzeti orvosi állást, lemondott erről az ambíciójáról. Tehát körzeti orvos lett 1961-ben. 1963-ban került Budaörsre, negyedik körzeti orvosként — azóta már öten vannak. — Mesélje el egy na.pját. — Egy héten háromszor délelőtt és kétszer délután rendelek. Háromnegyed héttől este hatig dolgozom általában. Ha délelőttös vagyok, 11-tig rendelek, azután megyek a fekvőbetegekhez. Évi átlagban naponta 10—12 beALGÉRIAI TÁNCOSOK Az 50 tagú Algériai Állami Népi Együttes díszelőadáson mutatta be műsorát a Fővárosi Operettszínházban. IPARITANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a következő szakmákba: épületlakatos, ács-állványozó, épületasztalos, fapadlózó- és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, építőipari gépszerelő, épületburkoló (hideg); műkőkészitő, vasbetonszerelő (2 éves), vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Akiknek vidéken állandó lakásuk van, azoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban a PEST MEGYEM ÁLLAMI építőipari vállalativál Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. teget látok el. Hetente egyszer éjszaka is ügyelek és minden ötödik hét végén szombat-vasárnap is. — Milyen körülmények között dolgozik? — Rendkívül jó körülmények között. Mind az öt körzeti orvosnak egy épületben, modern rendelője van, korszerű egészségház, ahol minden szükséges gyógyszer és műszer is rendelkezésükre áll. Mindnyájunknak van különj külön ápolónőnk, védőnőnk és | orvos-írnokunk. Hozzám tarto- | zik egy külterület is, a Kama- j raerdő. Ott is modern rendelőt kaptam. — Azt mondják, hogy jó a kapcsolata a betegekkel, szeretik. — A betegek kéréseit maximálisan igyekszem kielégíteni, és a legkorszerűbb gyógymódokat alkalmazni, erre van is lehetőség. A betegek 99 százalékát helyben kezeljük, csak baleset vagy rendkívül súlyos esetekben utalunk be kórházba. No és olyan az alaptermészetem, hogy nem vagyok ideges ... Főleg idősebb betegekkel és csecsemőkkel szeretek foglalkozni. — Mi mostanában a leggyakoribb betegség? — A szív- és a keringési betegségek, amelyek az idősebbeknél sokszor törvényszerűek, vagy súlyosabb fertőzés és betegség következményei. Azután a magas vérnyomás, főleg fiataloknál, akik a háború alatt születtek és megsínylették az akkori idegeskedéseket és nélkülözéseket. Azután í gyomor- és nyombélfekély, idegi alapon. Fiatalok a vezetésben Robbanás a mezőgazdaságban o Fizetése 2550 forint. Kap 200 forint körzeti pótdíjat és 400 forint ügyeleti átalányt. S mivel külső körzete is van és kocsival jár, 330 förinit fuvarátalányt. Mindez nem sok. Magánpraxist nem folytathat, mert olyan a lakása, hogy rendelőt nem rendezhet be: a három szoba egymásba nyílik. A lakás szép, gondosan berendezett, üde, harmonikus, bár terméskőből vannak a falak és hamar kiüt rajtuk a salétrom. Nyolcéves kislánya másodikos és műkorcsolyázni jár. Dr. Török László elégedett, terve az, hogy továbbra is Budaörsön gyógyítsa a betegeket. B. Gy. Elképzelhetetlen, hogy a fiatalok beleszólása nélkül történne valamely gazdasági ágazatban hirtelen ugrás, dinamikus fejlődés. Lehet, hogy a megállapítás merész, de gazdasági „robbanás” a fiatalok vállalkozókedve, kockázta- tási hajlama, új iránti fogékonysága, friss szakértelme nélkül ritkán következhetne be. A mezőgazdaságban pedig az utóbbi egy-két-három esztendőben robbant — sok év munkája, felkészülése, próbálkozása. Nem is olyan régen a fiatalok menekültek a mezőgazdaságtól. Most? PRESZTÍZS Két orkánanorákos 20 év körüli fiú beoldalóg a váci Kossuth Tsz főagronómusi irodájába és jelentkezik állat- gondozónak. Mi a szakmájuk? — kérdezi a főmezőgazdász. Lakatos — válaszolják. — Akkor talán a kiegészítő üzemágunkba ... — mondja a főmezőgazdász. — Nem. mi már dolgoztunk az iparban, most szeretnénk megpróbálni a mezőgazdaságot — makacskodnak. Az az érzésem támadt, hogy a két fiú most úgy áhítozott az állatok mellé, mint valamikor a vállalkozó kedvű meggazdagodni vágyók és kalandorok a zord, ember nem lakta vidékek felé — ahol aranyat sejtettek. A két fiatalember itt most csak egyszerűen forintot sejtett. Hallottak valamit... Induljunk ki abból, hogy erre az esztendőre beérett az, amire már olyan régóta áhítoztunk: a fiataloknak ma már nem rangon aluli a mezőgazdaságban dolgozni. Az ok egyszerű: kitűnően kereshetnek. Ezért aztán a társadalom értékítélete • is változik, | presztízse lett a mezőgazdaságnak. Persze a társadalmi elismerést nemcsak a pénz jelenti, hanem az is, ami a pénzt szüli: az igazi nagyüzemi termelésre való áttérés.' a technika és a tudomány végérvényes térhódítása. Ehhez pedig szakértelem és szakemberek kellenek. A mezőgazdaság igénye tehát találkozik a fiatal szakemberekkel. A fiatal szakemberek igénye pedig találkozik a mezőgazdaság szükségletével: a szakértelemnek megfelelő teret biztosítani. Akinek tere, lehetősége van, az produkálhat. Aki produkál, arra hamarosan felfi- ! gyeinek. • Akire felfigyelnek, j abból hamarosan vezető lesz. 5 Az eszmefuttatás persze túl j egyszerű — de igaz. Legalábbis a mezőgazdaságban és jelenleg — általában. PÉNZ Kiss Miklós mezőgazdasági mérnök 25 éves és főállattenyésztő a szigetcsépi Lenin Tsz-ben. Három éve végzett, egy évig gyakornok volt, két ESŐ Az eső két napja hull, konokul — mint Krisztinának könnyei, aki túl van már száz szeretőn, de oly hitetőn zokog, akár a szűzlány, kit vasmarok erőszak kényszeritett rá, hogy megtegye, — és elveszített kincsét siratja kitartón, — s hüppögi: nincs már semmije. Az eső — két napja hull. Értelmetlenül, — s megállíthatatlanul. Borbély Tibor éve nevezték ki. A fizetése 3000 ezer forint, plusz évi fizetésének 40 százaléka, ha a tervezett teljesítményt elérik. Tehát érdemes dolgoznia. Azt mondja, hogy elismerik erkölcsileg is — új, modem eljárásokat vezetett be. Munkaruhában van, abban, amiben az állatok között, de úgy mozog benne az elegáns, irodában, mint az orvosok a fehér köpenyben. Évfolyamtársai közül, akikről tud — négyen főagronómusok, 25 évesen. Különben a ráckevei járásban rendkívül fiatal a gazdaságok vezetőgarnitúrája: 2—3 év alatt fiatalodtak így meg, 50 százalékban fiatalok foglalják el a vezető helyeket. ‘Nem is jártaik rosszul. Ahol fiatalok a szakmai vezetőik — Áporkán, Délegyházán, Kis- kunlacházán, Lóréven — mindenhol jelentősen megnövekedett a termelési értéik. Lóréven négy év alatt kétmillióról 15 millióra, Délegyházán 10 millióról 40 millióra emelkedett a halmozott termelési érték. Az itteni főagronómusok egy része 30 éven aluli, s közülük is többen csak 2—3 év gyakorlat után kerültek ebbe a pozícióba. GYAKORLAT A fiatalok persze nem mindenhol törhettek ilyen „köny- nyedén” a magasba. A budai járásban például egyetlen harminc éven aluli tsz-vezetőt találtunk csak, a statisztika szerint: a piliscsabai Haladás főkönyvelőjét, aki 27 éves. A többi főkönyvelő és főmezőgazdász 45—50 év közötti —, de hozzá kell tennünk, hogy máshol, így a ráckevei járásban sem fiatalabbak a főkönyvelők. „Ahhoz, nagy gyakorlat, no meg dörzsöltség keli”, mondták valahol, s nem is nagyon érné meg az a rengeteg munka egy fiatalabbnak, behúznák a csőbe. Lehetséges?! De a fiatalok leggyakoribb vezető „pozíciója” a főmezőgazdászi poszt legfiatalabbja a budai járásban — 34 éves. Túlnyomó többségük pedig 45—50 év közötti. Berkóvits György GORKIJ: LENINRŐL 12. Csaknem minden találkozásunkkor ennél a témánál kötöttünk ki. S jóllehet, szavakban az értelmiség iránt bizalmatlan, ellenséges maradt, valójában mindig helyesen értékelte a szellemi energia jelentőségét a forradalom folyamatában, és mintha egyetértett volna azzal, hogy a forradalom tulajdonképp ennek az energiának a kirobbanása, amely energia a túlhaladott és korlátozó feltételek között nem találja meg a törvényszerű fejlődés lehetőségeit Emlékszem, egyszer a Tudományos Akadémia három tagjával együtt látogattam meg. Arról beszélgettünk, hogy Pétervár egyik legfőbb tudományos intézményét feltétlenül újjá kell szervezni. Lenin, amikor kikísérte a tudósokat, elégedetten mondta: — Ezt megértem. Ezek okos emberek. Náluk minden olyan egyszerű, mindent szabatosan fogalmaznak, az ember rögtön látja, hogy pontosan tudják, mit akarnak... Valóságos öröm ilyenekkel dolgozni. Különösen tetszett nekem az a... És kimondta az orosz tudományos élet egyik legnagyobb nevét, másnap pedig már tréfásan kérdezte tőlem telefonon: — Kérdezze meg Sz.-től, hajlandó-e velünk dolgozni! S amökoi Sz. elfogadta az ajánlatot, Lenin őszintén örült, és kezét dörzsölve tréfálkozott: — Lám csak, mi miftden orosz és európai Archimédeszt magunk mellé állítunk, egyiket a másik után, s akkor a világ, ha akarja, ha nem, kifordul sarkaiból! A VIII. pártkongresszuson Buiharin többek között ezt mondta: — A nemzet: a burzsoázia és a proletariátus együttesen. Semmivel sem egyeztethető össze, hogy elismerjük a megvetésre méltó burzsoázia önrendelkezési jogát. — Nem, bocsánatot kérek — vetette ellene Lenin. — Ez megegyezik azzal, ami van. Önök a proletariátusnak a burzsoáziától való elkülönülésére hivatkoznak, de majd meglátják, hogy megy ez végbe. Majd Németország példáján bebizonyította, milyen lassan és nehezen halad előre ez az elkülönülési folyamat, és emlékeztetve rá, hogy „a kommunizmust nem erőszakos úton vezetik be”, arról a kérdésről, hogy mi a jelentősége az értelmiségnek az iparban, a hadseregben, és a szövetkezetekben, az alábbi módon nyilatkozott. (Szavait az Izvesztyijá-nak a kongresszusról közölt beszámolója szerint idézem.) „Ezt a kérdést a jelenlegi kongresz- szuson teljesen határozottsággal meg kell oldani. A kommunizmust csak akkor építhetjük fel, ha a burzsoá tudomány és technika eszközeit hozzáférhetőbbé teszik a tömegek számára. Ehhez azonban el kell venni az apparátust a burzsoáziától, be kell vonni a munkába minden szakembert. Burzsoá szakemberek nélkül ' lehetetlen fejlesztenünk a termelőerőket. Az elv- társias ^együttműködés légkörével, munkásbiztosokkal, kommunistákkal kell őket körülvennünk, olyan feltételeket kell teremtenünk számukra, hogy ne szakadhassanak el tőlünk, de meg kell adni a lehetőséget, hogy jobb viszonyok között dolgozhassanak, mint a kapitalizmus alatt, máskülönben ez a réteg, amelyet a burzsoázia nevelt, nem fog dolgozni. Egy egész réteget nem lehet bottal munkára kényszeríteni. A burzsoá szakemberek hozzászoktak a kulturált munkához, ezt a munkát mozdították elő a burzsoá rend keretei között, azaz óriási anyagi vívmányokkal gazdagították a burzsoáziát, a proletariátus számára pedig csak morzsákat juttattak belőlük. De mégiscsak előbbre vitték a kultúrát, ez volt a hivatásuk. Ha látni fogják, hogy a munkásosztály nemcsak megbecsüli a kultúrát, hanem még segít is a tömegek közt elterjeszteni, akkor ezek a szakemberek meg fogják változtatni a viselkedésünket velünk szemben. Álltkor aztán erkölcsileg győztük le őket, nemcsak politikailag szigeteltük el őket a burzsoáziától. Be kell vonnunk őket az apparátusba, és ennek érdekében néha áldozatokat is kell hoznunk... A szakemberekkel szemben nem szabad a kicsinyes piszkálcidás módszerét alkalmaznunk. Minél jobb életkörülményeket kell biztosítanunk számukra. Ez lesz a legjobb politika... Tegnap a kispolgári pártok legalizálásáról beszéltünk, ma viszont mensevikeket és baloldali eszereket tartóztatunk le; mindezen ingadozások ellenére mégis az egyetlen következetes magatartás: elvágni az ellenforradalom útját, felhasználni a képzett burzsoá apparátust." A nagy politikusoknak e remek beszédében sokkal több az eleven, megvalósítható értelem, mint a kispolgári, erőtlen és tulajdonképpen álszent „humanizmus” minden jajveszékelésében. Sajnos, sokan azok közül, akiknek érteniük és értékelniük kellett volna ezt a felhívást, mely a munkásosztállyal való becsületes együttműködésre szólított fel, nem értették, nem értékelték. Inkább vállalták az alattomos kártevést, az árulást. A jobbágyság eltörlése után a „cselédnépből” sokan, a természetűiméi fogva jobbágyok, ugyancsak szolgálták uraikat, ugyanazokban az istállókban, ahol az uraik valamikor botozták őket. (Folytatjuk)
