Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

«ECVil KÍCírlap 1910. ÁPRILIS 25., SZOMBAT Színesdia-ünnep Az információk áruháza Pécsett véget ért a nemzet­közi színesdia-fesztivál, ame­lyen harminchét hazai és kül­földi fotoklub vett részt. A csaknem két hétig tartó ese­ménysorozat befejezéséül csü­törtök este a Doktor Sándor Művelődési Központban leve­títették a fesztivál legszebb diáit. Ezt követően Baján, Mo­hácson és Szigetváron is bemutatják a gazdag szí- nesdia-anyag egy-egy ré­szét. A különböző szervezetek és intézmények tizenkét tisztelet­díjat ajánlottak fel a fesztivál legjobb diáinak jutalmazására. A legnagyobb sikerrel Ausztria klubjai szerepeltek; a zsűri hat díjat — köztük a Magyar Fo­tóművészek Szövetsége, a Nép­művelési Intézet, a Baranya Sok érdeklődő áll meg a tá- piósülyi ÁFÉSZ textilboltja előtt. A kirakatrendező mun­kája nyomán méltán vonja magára a figyelmet a látvány. A kirakatban múlt és jelen öt­vöződik. A múltat egy lábhaj­tású rokka idézi, de kerekét villanyáram hajtja. Az orsó a kenderkócot fonallá sodorint- ja. Az „önműködő” rokka ki­tűnően érzékelteti, hogy nagy- szüleink milyen fárasztó mó­don szőtték valaha a vásznat. A rokka mellett egy jelképes gyárkémény emelkedik, s egy nagy kapun át jönnek-mennek az emberek, viszik a szebbnél szebb kelméket. A kiállított tárgyak szinte megelevened­nek. A kirakatot megtekintette a MÉSZÖV háromtagú bi- | zottsága, s egyhangúlag a megyei verseny első helye­zésére javasolta, A díjat nyert kirakat meg- komponálója Szabóné Keserű ibolya, a süíyi ÁFÉSZ dolgo­zója. Érdeklődésemre elmon­dotta, hogy érettségi utón két­éves felsőfokú szakiskolán ta­nulta a kirakatrendezést. Ami­óta dolgozik, egy-egy kirakat- rendezés előtt mindig kikéri az üzletvezető véleményét. Utána részletesen megtervezi a mun­kát. — Megtörténik, hogy hosz- szú órákig nem jut eszembe egy jó ötlet sem. Néha pedig elég a jó hangulat, és már meg is van a terv. Legeredetibb ötleteim sé­megyei és a Pécs városi Tanács tiszteletdíját — osztrák fotó­művészeknek ítélt oda. Rajtuk kívül két-két magyar, illetve argentin és egy-egy angol, il­letve nyugatnémet részvevő diáit jutalmazták. A tisztelet­díjakat a nagykövetségek út­ján juttatják majd el a külföl­di fotóművészeknek. Hazánkban ez volt az első színesdia-fesztivál, s a be­küldött képek nagy száma magas szívonala a nemzet­közi seregszemle sikeréről tanúskodik. A fesztivál házigazdája, a Me­cseki Fotoklub, ezért úgy hatá­rozott, hogy a jövőben is rend­szeresen — esetleg kétéven­ként, biennálészerűen — meg­hirdeti a pécsi színesdia-feszti- vált. ta közben támadnak, ami­kor az embereket nézege­tem. Tavaly a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évforduló­jára meghirdetett versenyen harmadik lett. Nagyon örül a mostani első díjnak... Információéhség . .. Való igaz, úgyszólván alig múlik el tudományos vagy műszaki, gazdasági tanácskozás, hogy az előadók ne hivatkoznának rá; meg kell adni, az utóbbi években valóban nagy gyor­sasággal hódít teret ez a foga­lom, illetve az, amit takar. Az is tény, hogy a gazdasági reform tovább növelte az adatéhséget, hiszen a haté­konyabb termelés, a.z „életké­pesebb” tervezés érdekében nélkülözhetetlen bizonyos al­ternatívák kidolgozása a vál­lalatoknál, amelyek sokkalta kevesebb direktívát kapnak fölülről, mint korábban. S mégis: mintha kevéssé lennének kíváncsiak a szak­emberek a legfejlettebb álla­mok kutatási jelentései iránt! Legalábbis ezt mondják az információk legfőbb áruházá­ban, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központban. Sőt azt is hozzá­teszik: mivel a világpiacon egyre drágulnak a könyvek és folyóiratok, meggondolandó és főként megrostálandó, mit vá­sárolnak meg a közeljövőben. Külsőre hasonlít a Vígszín­házra a központ épülete; nem véletlenül, hi­szen Károlyi István gróf egy­kori palotáját ugyanazok emelték, akik a Vígszínházát, Belül azonban minden a tu­dományt, a műszaki fejlődést szolgálja: nem kevesebb, mint 283 ezer kötet könyv, 344 ezer fordítás tartozik a könyvtár állományába. Tavaly 5109 folyóiratot járattak a vi­lág minden részéből — ugyan hány millió és millió informá­ció sokasodik e folyóiratok hasábjain? S főként: ki győz­né e töméntelen áradatot akár csak hozzávetőleg is fi­gyelemmel kísérni? Ilyen kutató nincs, de nem is kell, hogy legyen. Azért vannak az úgynevezett tartal­mi kivonatok, hogy elkalau­zoljanak az adatdzsungelben. íme, ismét egy statisztikai számsor: 1969-ben 2290 kül­földi szakfolyóiratból, 100 magyar folyóiratból, továbbá kutatási jelentésekből, szab­ványokból, kongresszusi be­számolókból és monográfiák­ból 83 795 magyar nyelvű re­ferátumot és 41 033 cimfordí- tást készített a majd 400 bel­ső s a két és fél ezer külső munkatárs. Impozáns méretek, kétség­telen, s ezek már igényt jelez­nek, hiszen jobbára megren­delésre dolgoznak. így a kü­lönféle üzemek fölkérésére 1 308 000 oldal fordításmáso­latot küldtek szét az ország minden részébe, hiszen az OMKDK tevékenységével be­hálózza az egész magyar ipart. Ha tehát valamely vállalat levélben megkér egy könyvet — megkapja. Úgynevezett könyvtárközi kapcsolatban áll­nak valamennyi megyei könyvtárral. A feljesztési igaz­gatóság az üzemek műszaki könyvtárait módszertani kör­levelekkel, tanácsadással, ok­tatással segíti. S ha valaki nem könyvre, hanem folyóiratra, pontosab­ban valamely cikkre kíván­csi? Megindították „Gyorsindex" szolgáltatásaikat, méghozzá négy témában: a számítás- technika, az automatizálás, á korróziós károk, valamint az ellenük való védekezés, to­vábbá az építéstervezés té­makörében. A havonta vagy kéthetente megjelenő négy so­rozat elektronikus adatfeldol­gozó berendezések segítségé­vel készül. A Szegedi Tudo­mányegyetem Minszk 22 tí­pusú számítógépét használják föl e célra; költséges utazta­tásról van szó tehát, compu­ter-kapacitás azonban pilla­natnyilag csak Szegeden van. Mi a lényege a „Gyorsindex”- nek? Az, hogy a szakember közvetlenül oda lapozhat ben­ne, ahol betűrendben a mun­kájához szükséges fogalom megtalálható! A szövegkör­nyezetből meg tudja ítélni, hogy valamely témát a kérdé­ses közvélemény valóban ab­ból a szempontból tárgyal-e, amire kíváncsi. Ha igen: az index-sor végén található kód segítségével a kiválasztott cikk már minden további nél­kül beszerezhető, lefordíttat- ható. A csereforgalmon kívül 6,5 millió forint értékű munkát vásárolt 1969-ben az OMKDK, amelynek csupán a könyvtá­rát 110 ezer ember — főként mérnök és technikus — ke­reste föl. Évről évre átlag 12 ezer új könyvvel gyarapodik az állomány — tavaly ennél is többet, 13 és félezer mű­szaki könyvet vásároltak. Sajátos „ága" a szolgáltatásoknak a Buda­pesti Francia Műszaki és Tu­dományos Tájékoztatási Köz­pont létrehívása. Itt Francia- ország műszaki kultúrájáról nyerhet képet, szerezhet in­formációt az érdeklődő. Hagyományos és a legmo­dernebb utak: van tehát mi­ből válogatni, egyszóval ama sokat hangoztatott adatéhség csillapítására bőséges a lehe­tőség. Igaz, drágulnak a be­szerzendő könyvek, s ennek megfelelően az információ- igény kielégítésének módjai, mégis rákényszerül valamenv- nyi szakember és vállalat, hogy lépést tartson a leghala- dottabb technikával. Keresztényi Nándor EGY ANTWERPENI rádió­amatőr véletlenül a jordániai királlyal beszélgetett. Mint a De Standard című belga új­ság írja, az amatőr, Louis Berge, az éterben halászva be­szélgetésbe bonyolódott egy partnerrel, akinek kódjával — ,.JY—1” — nem volt elégedett. Ékkor derült ki, ki volt a rá­diótárs. „No problem, I am King Husszein” („Semmi baj, Husszein király vagyok) — hangzott a válasz. Berge úr és őfelsége néhány megjegyzést tettek az időjárásról, aztán Husszein király más hullám­sávra váltott. A futurológia az a tudo­mány, amely csillagjóslás, va­rázsgömb és kártyavetés nél­kül, pusztán tudományos ala­pon képes arra, hogy megha­tározza: a társadalom, a gaz­daság és tudomány milyen eredményeket ér cl tíz, húsz vagy éppen száz év múlva. A futurológia tehát valóban ér­dekes és megkapó tudomány­ág, a kifogásom csupán annyi vele szemben, hogy mindeddig csak makromér etekben, hatá­rokban határozta meg a jövő lehetőségeit, s eltekintett a mikrométerektől, például at­tól, hogy mi a jövője, mit vár­hatok ért a -jövőtől a családo­mat és önmagamat illetően. E nem csekély s nem lebe­csülendő fogyatékosságot ki­küszöbölendő, dolgoztam ki tu­dományos előrejelzésemet a magam és családom jövőjére vonatkozólag — előre egy hó­napra. Aki az időt túlságosan rövidnek, majdhogynem ne­vetségesnek tartja, az egyrészt nem érti a tudományos kuta­tás módszertani nehézségeit, másrészt nem ismeri a felesé­gemet, akinek semmi érzéke nincs a futurológiához, bár többször mondtam neki, hogy: várj, fiam, legalább egy napig. Es mindenek ellenére én egy egész hónapra jósolok előre, kizárólag tudományos alapon. A tényhónap első napján fe­leségem ónagysága meg fogja kérdezni, hogy másnap, mi­kor adom át neki a fizetése­met, mert egyszerűen kibírha­tatlan. hogy soha sincs elegen­dő pénz a háznál, amin nem is lehet csodálkozni, csak a fér­jén lehet csodálkozni, hogy ilyen jellemmel családot mert alapítani. A lányom hallgatni fog. a fiam legbelül megfogadja, hogy agglegény marad. A tényhónap második nap­ján... „Csak ennyi?” felkiál­tással, teljesen bizalmatlanul átszámolva a pénzt, mintegy ellenőrizve az általam bemon­dott összeg és a kézben tartott bankjegyek közötti különbsé­get, feleségem elkínzott arc­cal sóhajt fel majd ... „Csak másodika ne lenne...” A lá­nyom öss zenész a fiammal, minden bizonnyal, ki kinek tartozik, majd közösen megje­lennek a zsebpénzükért, és hozzám utaltatnak. Miután kellően kiordítoztam majd ma­gam, hogy nem vagyok fejős­Pályaválasztás előtt Szívesen elmennék vidékre h, zenekarba, gitárosnak, esetleg dobosnak is... bika, dugesz százasaim a gyer­mekeim zsebébe vándorolnak. A tényhónap negyedik vagy ötödik napján feleségem, mint­ha ősei kriptája előtt állna, úgy mered bele a ruhásszek­rényébe, miközben lányom a másik szobában azon kesereg, hogy manapság zsebpénzből le­hetetlen fedezni a körömlakk árát, és a fiam sántikálva megy végig a szobán, hirdetvén, hogy kinőtte a cipőjét. En majd ak­kor a falnak fordulok, és úgy teszek, mintha szundítanék egy kicsit, hogy kellő idegál­lapotba hozzam magam új fel­adataim megoldásához. A tényhónap közepén meg­döbbenve kell majd tapasztal­nom, hogy amikor a zsebembe nyúlok, ott a kezek tudomá­nyos ülésszakával találkozom: családom ugyanis szorgos méh- kaptár tagjaiként, az én zsebe­met tekintik majd mézesbö- dönnek. Ebből nyilvánvaló vi­ták alakulnak ki, amelyek ke­retében én szívtelen és önző emberré válók, akinek nincs érzőké a mai feleségek, a mai lányok s mai fiúk iránt. A mai férjek természetesen nem ké­pezhetik még a sarlatánizmus tárgyát sem. A hónap vége felé feleségem felfedezi a könyvszekrény mé­lyét s az ott lelhető háromszáz forintot, a fiam a legkedve­sebb nyakkendőmben fedezi fel az ő legkedvesebb nyak­kendőjét, és szétszedi a táska­rádiót, hogy bebizonyítsa, nem­csak a tudomány, de ő is rend­kívül sokat fejlődik, összerak­ni nem tudja, amitől a fejlődés még fejlődés, a tudomány még tudomány maradhat, csak én nem maradhatok nyugodtan, mert már csuklóm az idegro­hamoktól. S a tárgyhónap utolsó nap­ján életét kegy díjból tengető anyósomtól kérek egy tízest, amit ő örömmel és azzal a megjegyzéssel nyújt át, hogy külön-külön is most kértek tő­le pénzt — de én voltam az összegben a legszerényebb. Ilyen lesz az élet tudomá­nyos előrejelzésem, a családi futurológia törvényei szerint nálunk, a tényhónap ideje alatt, a Jó utca 4/b-ben. Mert a jövő útjai nem kifür- készhetetlenek: ha a kialakult gyakorlat tapasztalataira tá­maszkodunk. Gyurkó Géza (krátky) TAVASZ A FÜZESBEN (MTI Foto — Fchérváry felv.) «1 ^ KUBIKOSOKAT. KUBIKOSBRIGÁDOKAT. BETONOZÖKAT, = 1 ÚT- ÉS CSATORNAÉPÍTŐKET, 1 felépítményeseket. — 1------ 1 OJ á cn 4 vgj V-S2 | c5 \ ^ A Dunaújváros környékén lakó, vállalatunknál felvételre jelentkező és belépő munkavállalókat ^ naponta autóbusszal hazaszállítjuk. \ a Jelentkezés: | 26. sz. Állami | Építőipari Vállalat-a 1 ^ Dunaújváros, Béke tér 3. MEGYEI ELSŐ DÍJ Rokka a kirakatban (Zsoldos rajza) Családi futurológia

Next

/
Oldalképek
Tartalom