Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
Pl. ST H EC 1970. ÁPRILIS 19.. VASÁRNAP zMírlap Célzott műtétek az agyba» Elég gyakori és rendkívül érdekes betegség a Parkinson- kór vagy parkinsonizmus. Nevét első leírójától kapta. Sokáig alig tudtak e kór természetéről, okairól, és gyógyítása is csak tapogatózás volt. Ami miatt mostanában az érdeklődés központjába került, az hogy gyógyítására olyan új módszert találtak, amely igen reménykeltő, és egyéb hasonló betegség gyógyításában is fontos helyet foglal majd el. Rendszerint az 50. életév körül kezdődik a betegség, és első jele az, hogy a kézujjakban nyugalmi állapotban remegés indul meg. A betegség előrehaladásával a fej is remeghet. Másik tünete az izmok merevsége, amely fájdalommal is jár. Az izmok merevsége miatt az arc feltűnően mimikátlan. lárvaszerű. A csípő- és térdizületi mozgások korlátozottá válnak, a betegek apró léptekkel járnak. A testi bántalmak- hoz pszichés tünetek is járulnak: fáradékonyság, a saját állapottal szembeni kritikátlanság és az agyi folyamatok általános lelassulása. A betegség oka — mai ismereteink szerint — a központi idegrendszerben keletkező idegsejt- pusztulás, ennek oka azonban ismeretlen. Nem örökölhető, búr egy családon belül többnél is előfordulhat. Kezelése elsősorban tüneti: a remegés és izommerevség megszüntetésére számos gyógyszert használnak. elsősorban görcsoldókat, nyugtátokat, izomelernyesztő- ket. Az újabb orvosi irodalomban gyakran szerepelnek az un. sztereotaktikus beavatkozások Ezek lényege, hogy az agyvelő meghatározott részeibe áramlökéseket juttatnak, amelyekkel az orvos közömbösít bizonyos idegrészecskéket, és ezzel egy sor, eddig okilag nem gyóSzövés nélküli anyag - orsó nélküli fonógép gyítható betegséget kezelni képes. E betegségek között szerepel újabban a Parkinson-kór , is. Az agyvelőbe irányuló terv- ] szerű beavatkozás nem újdonság az orvostudományban. Angol orvosok már 1908-ban szerkesztettek egy műszert, amelynek segítségével számos állat- kísérletet végeztek, és fontos agyfiziológiai ismeretek birtokába jutottak. Az emberi agyvelőbe való beavatkozásra szolgáló első célzóműszert Philadelphiában szerkesztették meg 1947-ben. A műszer használata csakhamar elterjedt az egész világon, és ezzel utat nyitott az idegbetegségek gyógyítása új, hathatós módszerének. A beavatkozás lényegében abból áll, hogy egy, a milliméter törtrésznyi pontosságával működő elektroszonda behatol az agy megbetegedett részébe, elektromos áramlökésekkel kikapcsolja annak működését, és ezzel megszünteti a beteg oly súlyos panaszait. így sikerült legújabban megváltani a betegeket a Parkinson-kór gyötrelmeitől is. Mielőtt sor kerül egy-egy sztereotaktikus beavatkozásra, órákig folynak az előkészületek. Göttingában — amely az ilyen gyógymód kutatása európai központjának számít — egy sebészből, egy ideggyógyászból, egy idegfiziológusból, egy matematikusból és több segéderőből álló munkacsoport dolgozik együtt. Különösen a megszondázandó pontnak a meghatározása igényel hosz- szadalmas és bonyolult matematikai műveleteket. Az eljárás sikere a röntgene- zés megbízhatóságán múlik. Éppen ezért nemrégiben kidolgoztak egy fotogrammetri- kus eljárást, amellyel a műtét alatt 0,3 mm-nyi pontossággal i folyamatosan ellenőrizni lehet m A vív AZONNAL FELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé BETANÍTOTT MUNKASOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkás-képesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS: Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari üzem Budapest VI., Mozsár u. 16. Azonnali belépésre alkalmazunk ÜT- ÉS CSATORNAÉPÍTŐKET, BETONOZOKAT, FELÉPÍTMÉNYESEKET, KUBIKOSOKAT ÉS KUBIKOSBRIGADOKAT Jelentkezés a 26. sz. Állami Építőipari Vállalatnál DUNAÚJVÁROS, Beke tér 3. I a beavatkozás menetét. Ily módon hajtottak végre a közelmúltban operációkat beteges szexualiiásúak agyának nemiségközpontján, melyek eredményeit az egyik orvosi szaklap nemrégen ismertette. A szerzők kifejtik, hogy a nemiségközponton végzett sztereotaktikus beavatkozás segítségével lecsillapítható az abnormális nemi ösztönü egyének kóros szenvedélye, sőt az agresszivitás tompítása is elérhető. Ellentétben a műtéti ! vagy a vegyi kasztrációval, a I sztereotaktikus beavatkozás j nem zavarja meg a szervezet ! hormonális folyamatait, csak I a nemi magatartást szabályoz- ■ za. I Visszatérve a Parkinson-kór I sztereotaktikus beavatkozással i történő gyógyítására, jelentő- | ségét jól mutatják az alábbi ; adatok: Nyugat-Németország- S ban 1930-ban 4,9 millió 65—80 ! éves ember szenved ebben a betegségben: 1,99 millió férfi és 2,94 millió nő. A számítások szerint ez a szám 1975-ben előreláthatóan 7,3 millióra fog növekedni. Ezek olyan nagy j számok, hogy kizárólagosan I nem is lehet építeni az új eljárásra, kombináltan kell alkalmazni a régebbiekkel. Annál is inkább, mert ezek egyrészt megkönnyítik a beavatkozást, másrészt esetleg önmagukban is képesek évekre meghosszabbítani a munkaképességet. A műtét tehát egyelőre a súlyosabb esetek számára marad, ez viszont annál eredményesebb, minél korábban hajtják végre. Ragasztás a textilgyárban Ez utóbbi eljárás, melynek két változata ismeretes, rendkívül termelékeny. A szövőgépek átlagosan háromméteres teljesítményével szemben a szövés nélküli ragasztásos technológiával 150—200 méter anyag állítható elő óránként! A ragasztásos módszer egyik változatánál az egy- irányba rendezett — ún. szálirányított — szálasanyagokból képzett vékony rétegeket, á fátylakat vagy bundákat, úgy helyezik egymásra és ragasztják össze, hogy a szomszédos rétegek szálirányai merőlegesek legyenek. A ragasztásos eljárás másik változata, mely magyar szakemberek találmánya, az elemi szálakat egy megfelelően kialakított gép segítségével rendezetlenül rétegezi egymásra. Ezt a mesterségesen kuszáit, összefüggő réteget ragasztóanyaggal itatják át, majd szárító- alagútba vezetik, ahonnan olyan végtermék kerül ki, mely mindhárom irányban azonosan magas szilárdsági értékkel rendelkezik. A nagytermelékenységű gép hálószerű szállítószalagjára légáramlat teríti szét az elemi szálak kusza halmazát. A bunda vastagsága a szállító- szalag mindenkori haladási sebességétől függ. A szövés nélküli textíliáknak e módszerekkel készült változatai természetesen nem helyettesítenek minden hagyományos szövött áruféleséget. Ám az kétségtelen, hogy a durvább szövésű termékek egész sorát már ma is tökéletesen pótolná lehet a textíliákkal. Pillanatnyilag legnagyobb igénnyel a konfekció- ipar jelentkezik, mely közbélésként használja fel a ragasztott anyagot. Tetszetős és tartós lakástextíliák, szigetelőanyagok, különféle egészségügyi cikkek, bőrdíszmű- ipari kellékek egyaránt olcsón előállíthatok az új technológiával. A lehetőségek ezzel még közel sincsenek kimerítve, hiszen még csak a kezdeténél tartunk az új gyártási mód elterjedésének. Új technika Vegyipari hulladékokat megsemmisítő üzemet hoz létre közösen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az AGROTRÖSZT és a fűzfői NITROKÉMIA. A 25 millió forintos költséggel épülő óriási kemencében évente 3000 tonna vegyipari hulladékot, használhatatlanná vált növényvédő szert semmisítenek meg. A különleges lúg- és saválló anyaggal bélelt égetőtérben 1800 Celsius fokon elemeire bontják és ártalmatlanná teszik a mérgező anyagokat. A teljesen zárt rendszerből semminemű szennyeződés nem kerülhet ki. A fő vállalkozók mellett különböző vegyipari üzemek és gyógyszergyárak kérték a Nitrokémiától hulladékanyagaik megsemmisítését. ★ Évente több mint 10 000 vagon hulladék halmozódik fel a vegyi üzemeknél, amelynek megsemmisítése rendkívül sok gondot okoz. Több helyütt a gyár szomszédságában halmozzák fel, és nyílt lánggal égetik ezeket az anyagokat, s ezáltal szennyezik a környék levegőjét, talaját, vizeit. Az erős mérgeket jelentős deviza- kiadással a tengerbe temette- tik. A mezőgazdaság kemizálá- sával egyre nő a használhatatlanná vált kemikáliák meny- nyisége is. Ezek hosszú évekig elfoglalják a raktárhelyiségeket. Mennyiségük több száz tonnára tehető. Az ártalmas hulladékok megsemmisítésére ötéves kutatómunkával külön módszert dolgoztak ki a fűzfői Nitrokémia kutatói. Eljárásuk a kísérleti kemencében kiválóan vizsgázott. ANTHONY GREY, a Reuter Iroda volt pekingi tudósítója, aki túsziként 26 hónapot töltött a kínai háziőrizetben, megnősült — jelenti a Reuter- iroda. Azt a lányt vette el, akit pekingi kiküldetése előtt jegyzett el, s aki a havonta engedélyezett egy levéllel elviselhetővé tette rabságát. A szövés nélküli textíliák nagy előnyeik ellenére sem veszélyeztetik a fonó- és szövőüzemek létét. Nem szabad tehát letenni a hagyományos textilipari gépek továbbfejlesztéséről sem. A csehszlovák kutatók figyelemre méltó eredményt értek el ezzel kapcsolatban. Olyan nagy termelékenységű, merőben új fonalképzési technológiával dolgozó orsó nélküli fonógépet szerkesztettek, mely forradalmi átalakulást ígér a parnut- szövödéik gépi berendezésében. Az új gép termelékenysége két-háromszorosa a klasszikus gyűrűsfonógép. teljesítményének, melyet a korlátozott orsófordulatszám jellemez. A csehszlovák módszer szer int a megfelelő sod- ratot egy forgó fonókamra adja meg a szálnak, melyből az kihúzóhengereken át távozik. Az új fonása rendszer nem alkalmaz orsót, gyűrűt és futót, azokat a mechanikus elemeket, amelyek a gépek teljesítményét mindeddig korlátozták. A korábbi borúlátó véleményekkel ellentétben tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a textilipar nem reked meg jelenlegi fejlettségi fokán, hanem sikeresen keresi az új, termelékenyebb technológiákat. Szolnoki vadstatisztika Befejeződött a tavaszi vad- számlálás Szolnok megyében. A vadállomány, mint megá1- lapították, jól vészelte át a kemény és hosszú telet. Az őzek száma most már megközelíti a 10 ezret, örvendetesen gyarapodott a fácánállomány is. Az utóbbi a mesterséges tenyésztés és az úgynevezett félvad nevelés eredménye. A számlálás adatai szerint jelenleg körülbelül 25 ezerrel több fácán található a megyében, Szupervasút Az új vasúti kocsinak ez az első tervrajza is elárulja, mivel foglalkoznak az NSZK-ban a „Magas teljesítményű gyorsvasút tervtanulmán yának” tervezői. Tapasztalt repülőgépgyártók dolgoznak egy olyan személy- és teherszállító eszköznek a megszerkesztésén, ami óránként legalább 400 kilométeres sebességgel fog majd tovasuhanni a Hamburg—München közti szinte teljesen kanyarmentes szakaszon. Az ezzel foglalkozó tanulmányt 1971 végén nyújtják be a bonni közlekedésügyi minisztériumnak. A jövő szupervasútja már más. mint amit az ember a hagyományos sínen közlekedő járművek fogalma alatt ért. Feltételezhető, hogy légpárnákon, elektromágneses úton meghajtva siklik majd széles gerendákon. mint egy évvel korábban. A fogolyállomány ugyancsak gyarapodott, az Alföld védett madarából — a túzokból — csaknem százzal találtak többet, mint az elmúlt évben. Az állomány még így is csekély — a túzokok száma nem éri el a hétszázat. A kilövésük éppen ezért szigorúan tilos. A kemény és hosszú tél a vadszámlálás tapasztalatai szerint csak a vadnyúlállomány- ban okozott károkat: a számuk az előző évihez képest mintegy ötezerrel csökkent. A JAPÁN kormány bejelentette, hogy kifizették azt a 233 millió dolláros jóvátételt, amivel Japán a második világháború során okozott károk fejében tartozott Indonéziának. Dél-vietnami menetfelszerelés (Zsoldos rajza) vastagságához képest csak na- ] gyón kis szilárdságú összefüg- j gő anyagot lehet előállítani i az elemi szálak tömegének | egymásra halmozásával, azt is i jobbára csak gyapjúból. Az újabb, sokkal korszerűbb technológiák kialakításánál kétféle módszer jött számításba. Az egyik az ún. tűzéses eljárás. amelynél a szálas-anyagokból képzett rétegeket — amit bundának neveznek — összevarrják. így a textília szilárdsága jelentősen javul ugyan, de felhasználási területe korlátozott, hiszen megjelenésében nem veheti fel a versenyt a hagyományos szövetekkel. A másik, a ragasztásos eljárásnál nem varrófonal, hanem ragasztóanyag tartja össze megfelelő szilárdsággal az elemi szálak halmazát A hagyományos textíliák j gyártása ma még csaknem teljes egészében a fonásra épül. A fonás műveletével sodratot készítenek a növényi, állati vagy szintetikus eredetű szálasanyagokból. A fonalból azután szövéssel vagy hurkolással állítanak ejő ösz- szefüggő anyagot. A fonás, a szövés és a hurkoiás rnunka- és időigényes műveletek, nem csoda tehát hogy a kutatók már régen keresik a textíliák egyszerűbb előállítási technológiáját. Munkájukat csak az utóbbi évek során kísérte siker. A nemez a történelmi őse azoknak a fonás, illetve szövés nélkül előállított anyagoknak, amelyeket egy idő óta már egyre több országban és egyre nagyobb mencnyiség- , ben gyártanak. A nemezelés hagyományos műveletével Óriás kemence Elemeire bontják a vegyipari hulladékot
