Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-17 / 89. szám
iw«. Április it., péntek rest «Eítíl hírlap 4 Vihar Galgahévizen És mi lesz holnap? don termesztett uborkát. A tagság 0.9 munkaegységet kapott ezért a munkáért. Vagyis száz forintnyi uborka árbevétel után — nyolcvan .forintos munkaegységgel számolva — hetvenkét forintot A fennmaradó huszonnyolc forintból kellett fedeznie a gazdaságnak a terület szántását, vetését, vetőmagszükségletét és a területre jutó rezsiköltséget. Egy holdra átszámítva: 28 645 forint árbevételből 19 000 forintot fizettek ki élő munkára. (Csak zárójelben kívánom megjegyezni, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az állami gazdaságok egy hold uborka termesztésére 6686 forint élő munka- díjat számoltak el.) A zöldborsónál száz forint árbevételre hatvannégy forintot, a cukorrépánál ötven. forint árbevételre harminckét forintot fizettek ki élő munkára A következmény: a tagság egyre jobban élt, egyre naggobj jövedelemre tett szert, ugyanakkor tí gazdaság szinte semmit sem fejlődött az elmúlt esztendőkben. Az istállók elavultak, se fürdő, se öltöző. Hiányoznak a korszerű gazdasági épületek, a szociális létesítmények, ugyanakkor a falu közepén három termelőszövetkezet irányításához elegendő, emeletes irodaház épül már esztendők óta. Egy példa: az elmúlt esztendőben tizennyolc és fél millió forint volt a felosztható összeg Ebből munkadíjakra köz.-i tizenötmillió forintot fizettek ki, a fejlesztési alapra viszont még hárommillió forint sem jutott. (A munkabér és a fejlesztés aránya 84:16.) Már említettem, hogy 1967- ben nyolcvanöt forintot ért ebben a gazdaságban egy munkaegység 1968-ban azonban a nyolcvan forintos munkaegység értékét már csak úgy tudták kifizetni, hogy a jőveMsanreJí Az elmúlt esztendőben a tagság átlagjövedelme meghaladta az évi huszonötezer forintot. ötvennyolcán 30 000— 40 000, szintén ötvennyolcán 40 000—50 000 forint között kerestek, míg huszonnyolc ember évi jövedelme meghaladta az ötvenezer forintot A hónapokig tartó vita következménye: az elnök és vele együtt a vezetőség lemondott. A falu két táborra szakadt Március elején került sor első ízben az új elnök megválasztására. Két jelölt volt: a járási tanács egyik vezetője, tehát külső jelölt, valamint Mészáros János, a termelőszövetkezet addigi főraktárosa. Az első alkalommal azonban1 egyik jelölt sem szerezte meg a kétharmados többséget. Akkor a külső jelölt visszalépett s így egy hét múlva a tagság — ha nem is abszolút többséggel — elnökké választotta Mészáros Jánost. A kedélyek azonban azóta sem csillapultak le teljes egészében, a bérrendezés ellenére sem. A végrehajtott bérrendezés ugyanis — furcsa módon — megint csak a tagság egyéni érdekét, nem pedig az egész közösség érdekét szolgálta. Az uborka részesedését ugyan leszállították 0,9 munkaegységről 0,8 munkaegységre, ezzel szemben a gazdaság átvállalta a uborka vegyszerezését, amit eddig a tagság végzett — száhúsz- ezer forintos többletkiadás — és a korábban használt hatszáz forintos vetőmag helyett ezerháromszázötven forintos vetőmagot biztosítanak — ez háromszázhúszezer forint többletkiadás. Vagyis: a mérleg egyik serpenyőjébe kétszáznyolcvanezer forintos bércsökkentés került, a másikba viszont négyszáznegyvenezer forintos többletkiadás. S ha ehhez hozzávesszük, hogy végül is megszavazták, hogy az eddigi 0,4. munkaegység helyett 0,6 munkaegységet fizetnek a burgonyatermesztőknek — ez újabb háromszázhúszezer forint többletkiadást jelent a közös gazdaságnak. Tovább élezi a helyzetet a lemondott elnök magatartása. Az új vezetőség majorgazdának nevezte ki a mindenkori elnöki fizetés hetvenöt százalékának megfelelő munkabérért — a tavalyi nyolcvanforintos munkaegységet alapul véve ez havi ötezerötszáz forintos jövedelem! — a volt elnök azonban eddig szerzett érdemeire hivatkozva megalázónak tekinti a maga számára ezt a munkakört. Bár késik az idei tavasz és a kedélyek sem csillapultak még le teljesen, a galgahé- vízi emberek mégis bizakodók. Három nap alatt szinte teljes egészében befejeződtek a területvállalások s mindenki a közeli munka lázában ég. De vajon gon- dolnak-e arra, a galgahévízi emberek: hogyan lesz holnap, holnapután, ha továbbra is minden hasznot maguknak követelnek, ahelyett, hogy a közös gazdaság eddiginél gyorsabb ütemű és nagyobb mértékű fejlesztését követelnék az új vezetőségtől? Gal- gahévíz mezőgazdaságának legfőbb bázisa még ma is a kétkézi munka. De vajon lehet-e nagyüzemi gazdaságról beszélni gépek, korszerű gazdasági épületek és fejlett technológia nélkül? Prukner, Pál AKÖV-nyitány Lacházán Tegnap délután avatták az 1-es AKÜV új telepét Kiskun- lacházán. Három és félmillió forintos költséggel épült, 50 tehergépkocsi ' tárolására és javítására alkalmas. A korszerű létesítmény most már lehetővé teszi,. hogy az egész ráckevei járás szállítási igényeit kielégítsék. Az 1-es Autóközlekedési Vállalat nagyszabású beruházási programja keretében adják át június elején a nagykőrösi telepet. Húsz millióért kap telephelyet Vác. A ceglédi és gödöllői kirendeltséget bővítik. Monoron pedig új telep épül. Pest megyeiek Palócföldön Parádfürdőn május 24-én rendezik meg a Palócföld reprezentatív népi ünnepségét: a pailócnapot. Az egész napos, színes, gazdag program eseményeire Heves, Nógrád, Borsod, Pest és Szolnok megyéből, mintegy 25 000 részvevőre számítanak. A Mátra vidéki falvakból mintegy félezren vonulnak fel hagyományos, ősi palóc öltözékben. Az üdülők kiállítótermeiben a Mátra vidék új ipari üzemei, termelőszövetkezetei mutatják be világhírű termékeiket. A parádfürdői kastélyteremben vadászati kiállítást rendeznek. A hagyományos népi ünnep kiemelkedő eseménye lesz az ezertagú palóc kórus fellépése. Vállalati önismeret és önbecsül Az egyik precíziós gépeket gyártó vállalatnál vita kerekedett a meós és az üzemvezető között a késztermék minősegéről, használhatóságáról. Gyakoriak az ilyen nézeteltérések, esetünk csupán azért említésre méltó, mert a gépet szerelő munkás szokatlan módon a meós pártjára állt. „Ne küldjük el a gépet a külföldi vevőnek — mondotta. — Hasonló hibával sokat bajlódtam, pironkodtam magam is a múltkor, amikor az egyik gépet a helyszínen nekem kellett átadnom.” Nem ismeretlen ez a magas fokú munkásfelelősségérzet — mondhatja az olvasó. Mégis érdemes szemügyre venni, mi a kiváltója. Nem valamiféle vele született érzék, hanem a tájékozottság, a vállalati munka összefüggéseinek ismerete. Következésképpen a felelősségérzet hiánya is gyakran a tájékozatlanságból, a tapasztalatlanságból táplálkozik. Ez utóbbi, a tájékozatlanság sajnos. ma még meglehetősen gyakori. Magasfokú munkamegosztás jellemzi korunkat, a tudományos és technikai forradalom időszakát. Ügy tudunk egyre nagyobb eredményeket produkálni a tudományban, a technikában, a termelésben, hogy a vállalatok és az intézetek, a Szakemberek és a munkások mind elhaíároltabb feladatok, részkérdések megoldására specializálódnak. Éppen ezért nélkülözhetetlen az összefüggések értése, a részA megállt idő nyomában Tények (4.) A tanyai pedagógusok helyzete, lehetősége országrészenként változó: más a tanyai tanító helyzete Szabolcs-Szat- márban, Hajdú-Biharban vagy Békés megyében, és megint más a Duna—Tisza közén. Megint más a helyzete a tanyán élő gyerekeknek, habár az ő esetükben az nem olyan szembetűnő. Tanya — az tanya. Legyen az ország bármely részén. Tudom, ez így vulgáris fogalmazásnak tűnhet, de néha a leegyszerűsített ítélet hozza felszínre legláthatóbban a valóságot. Tehát mint mondottam, sok minden befolyásolja a pedagógus és a gyerek helyzetét. Befolyásolja a közlekedési hálózat korszerűsége vagy elmaradottsága, az elektrifikálás fejlettsége vagy fejletlensége és nem utolsósorban az adott terület gazdasági helyzete, tehát az ott működő tsz-ek- jövedelmezősége. Nos, mindezeket figyelve, a körösi tanyavilág pedagógusai „kiváltságos helyzetben vannak: minden külterületi iskola könnyen és gyorsan megközelíthető a városból, jó útviszonyok vannak, tűrhető közlekedéssel, De ez csak az iskola és a város földrajzi fekvésénél igaz. A tanyai tanuló és az iskola között már nem ilyen rózsás a helyzet. A pedagógusok egy része a városban lakik, onnan jár ki az iskólába, más részük kint él ugyan, de mégsem távol a várostól, hiszen a maximális 6—7 kilométeres távolság ma már nem legyőzhetetlen akadály. Itt kell megemlítenem, hogy a körösi tanyavilágban működő tíz iskola közül hetet már bekapcsoltak a villanyhálózatba is. A tanulók létszámához viszonyítva a pedagógusok létszáma, ha nem is mondható ideálisnak, de sok tiszántúli, tanyavilággal rendelkező megye megirigyelhetné. íme: 1 Helység Tanulók száma Pedagógusok száma Gógány 43 2 Lencsés 27 1 Bánom 32 l Homolytája 42 2 Fekete 15 1 Csongrádi úti isk. 110 6 Hangács 18 1 Árboz 26 1 Alsó járás 16 1 Alsónyársapát 14 1 összesen: 10 343 ' 17 Tehát egy pedagógusra átraktár, istálló és ki tudná mind lagosan húsz gyerek jutna, felsorolni a rendeltetését. Egy ami valóban optimális és ideábiztos, csak gazdasági funklis szám lenne, ha... csakhogy ciója van. Az egy szobában nekem erről külön véleméöten élnek, a két szülő, két gyenyem van. De ezt majd ké'rek és az anya egyik nőtestsőbb. vére. Villany nincs, ezért ráAz egyik tanyai tanuló ereddiójuk, tv-jük sincs. Újság ménye nem a legjobb, maganem jár, mert nem hozza ki a tartása sem kielégítő. Otthoni postás. A három felnőtt a tszkörülményeiről csupa jótmonben dolgozik, a két gyerek — dott: rendes lakásban laknak, fiú, lány — iskolába jár. A szülei jól keresnek, van ideje fiú most harmadikos. Amit Iátanulni, ehhez a körülmények tok, éles ellentétben van azis adottak. Hát akkor miért zal, amit mesélt. rossz az eredmény? A gyerek — Iskola... tanulás... — okos és értelmes válaszokat ad mondja az apa —, nem nekünk mindenre, tehát nem buta. Hát való az, tanyasiaknak. Itt, kéakkor? rém, szükség van minden kézA tanya olyan, mint a többi: re. A gyerekek kezére is. De apró ablakú, földbe süppedt, hát mit akar, törvény, hogy ismúltat idéző anakronizmus. Egy. szoba, konyha, előtér és egy ragasztott tákolmány, ami kólába kell járatni őket, jár nak is. Akkor mit akar? Nehogy azt higgye, könnyű itt az élet. Hő, sár, por meg a munka: látástól-vakulásig. Itt élünk, és kész. Mit leltét ezen változtatni? Töten» tanulhatnak. a gyerekek, w az itthoni munkájukat elvégezték. Tanulhatnak, amennyit csak akarnak. De elébb a munka, mert, ugye, mégiscsak meg kell élni. Nem? Az anyjuk beteges, kell a segítség. Ki szaladjon boltba, ki hozzon a kútról vizet? Azért van a gyerek. Nem? Úgyis teletömik mindenféle marhasággal a fejüket, aztán itthon nem lehet bírni velük. Állandóan tv-t akarnak nézni az iskolában, mert hogy ott van aztán mozi meg ilyesmi. Itthon meg egyen meg a fene mindent. Munkára kellene nevelni a gyerekeket, kérem, munkára. Mi is dolgoztunk lá- tástól-vakulásig. Mindig is dolgoztam, amióta az eszemet bírom, négy elemit is elvégeztem, és itt vagyok. Na, hát akkor mit akar? Más a városi gyerek és más a parasztgyerek. Ez így van, kérem, ezen nem lehet változtatni... Emberként maradt ki a korból. Mint családapa, mint magánember, mint érző lény, mint intellektus és mint társaslény. Kimaradását, lemaradását közvetlen környezetének hasonló viselkedése támogatja. Ö pedig — lévén ugyancsak normaszabó környezete részére — visszahat a többire, a gyerekeire. Nagyon rossz érzésektől gyö- törten ódalogtam el a tanyáról. Nem a szülőkkel volt a vitám — értelmetlen is lenne —, hanem a kisfiút sajnáltam nagyon, aki nem merte őszintén elmondani otthoni sanyarú körülményeit. A látottak után gyenge tanulmányi eredménye is hősies erőfeszítésébe kerülhet. Ilyen körülmények között nem lehet tanulni! Ilyen körülmények között élő gyerekek esetében a pedagógus is csak édeskeveset tehet! Köztudott, hogy minél több tagú a család, minél többen élnek egy szobában, annál rosszabb a tanuló tanulmányi átlaga. Egy pedagógus-munkacsoport legutóbbi felmérése szerint ez így néz ki: * — az egy-két gyerekes családban általában 3,58, — a négygyerekes családoknál 2,7 a tanulmányi átlag. Karácsonyi István (Folytatjuk) letekből összeadódó egész Ismerete. Kellő ' tájékozottság nélkül elképzelhetetlen a felelősségteljes, színvonalas és értelmes alkotómunka. A legjobb specialista, a részletek hozzáértő ismerője is mechanikussá válik a napi munkában, ha nem látja és érti tevékenységének nagy összefüggéseit, a rész és az egész kapcsolódását. Az egyén csak akkor végezheti tuüatosan saját részfeladatait, ha az egész kollektíva irányítása tervszerű, reális helyzetismeretre épül. A vállalatok vezetése tehát — a nagy sebességű, korszerű járművekhez hasonlóan — kiváló navigációs berendezést igényel. A vállalat vezetőinek — akárcsak a hajó, a repülő, a rakéta parancsnokának — tudnia kell honnan, hová tartanak és hol tartózkodnak az adott pillanatban. Az önálló és tervszerű vállalati gazdálkodás kulcskérdése a megbízható, müszaki-közgazdasági navigáció, a pontos tájékozódás. A vezetők sok csalódástól, félreértéstől, kártól kímélhetik meg kollektívájukat, ha képesek a vállalatot jól betájolni, meghatározni helyét a szakágazatban, a népgazdaságban, a világban. A jó betájolást segítik a központi információk, az irányító hatóságok tervei, elképzelései, s a piackutatás, amely a vevők magatartásán túl igyekszik megismerni az együttműködő és a konkurrens cégek terveit, szándékait, fejlődésük menetirányát. Ha a vállalat stratégiája, hosszútávú üzleti koncepciója ilyen sokoldalú és dinamikus helyzetelemzésre épül, hatékony és gyors, felesleges kerülőktől és véletlen karamboloktól mentes lesz a fejlődés. Kívánatos, hogy ne csak a vezetők, hanem a beosztottak is ismerjék a vállalat helyét, szerepét, terveit, lehetőségeit A kollektíva önismerete és kellő önbecsülése általánossá teheti a bevezetőben említett példát, vagyis, hogy az adott terméket előállító dolgozó a felhasználó, a fogyasztó fejével is gondolkodjék. A feladatok végrehajtására másutt is csak a helyzet pontos ismeretében mozgósíthatják igazán a dolgozókat. Tehát nemcsak a célt kell ismerni és látni, hanem a startvonalat is és a startolókat is. A jó időbeosztás és ütemérzék, a helyes taktika megválasztása elképzelhetetlen nélküle. Minderről azért érdemes részletesen szólni, mert a vállalatok az idén először készítenek szervezetten ötéves terveket. A szükséges népgazdasági információkat, a központi elképzeléseket már megkapták hozzá az Országos Tervhivataltól. A további köz- gazdasági környezettanulmányozás már vállalati feladat. Hasonlóképpen helyi tennivaló az összegyűjtött információk, majd pedig az elkészült ötéves terv ismertetése a dolgozókkal. Nem szabad, hogy e nagyhatású munka csak a vezérkarra szorítkozzék. Ismerjenek, értsenek meg belőle minél többet a beosztottak, a munkások, hogy megtermékenyítse a részletekhez tapadó napi végrehajtó munkát. A távlatok, az összefüggések megértése értelmesebbé, örömtelibbé, hasznosabbá teszi a munkát, növeli a kollektíva felelősségérzetét, közösségi tudatát, szeretetét és ragaszkodását a munkahelyéhez. K. .1. Tv-műsor Ceglédről Jazzpódium 70 Szombaton délután 16.35-kor jelentkezik ismét a televízió népszerű Jazzpódiuma. Ez alkalommal a Róna Vendéglátó Vállalat Cegléden rendezett dzsesszműsorának egy részét közvetítik képfelvételről. Közreműködik Balogh Gyula, Pe- ge Aladár, valamint Benkó Sándor dixieland-együttese. Énékel Kosa Zsuzsa. Műsorvezető: Nagy Judit. Nem titok: Galgahéviz Pest megye leggazdagabb községeinek egyike, de az is könnyen elképzelhető, hogy a leggazdagabb. Csak végig kell menni főutcáján, a Vörös Hadsereg úton és a látvány magáért beszél. Manzard-tetős, három- négy-ötszobás házak sorakoznak egymás mellett az út mindkét oldalán. Félmilliótól egymillió forintig terjedő értékben. Nem egyre közülük már nem is pontos fogalmazás a ház meghatározás: villák a javából. Az alig háromezer lakosú község hétszáznyolcvan házának fele az elmúlt években épült vagy építették át tágasabbra, modernebbre. A tavalyi év végén kilencvennégy magántulajdonban levő személygépkocsit tartottak számon, de azóta, óvatos becslések szerint is, számuk elérte a százat Volgák, Opel Rekordok, Fiatok, Moszkvicsok, Wartburgok. Csak az idegennek nyújtanak meghökkentő látványt a szántóföldek szélén álló személygépkocsik, a falubeliek már megszokták, hogy a tehetősebbek a saját autójukon járnak a határba dolgozni, vagy szállítják a háztáji termését a fővárosi piacokra. Van, áld már a második Volgát nyűvi vagy a Renault után Opel Rekordot vett és így tovább. Mi a galgahévizi gazdagság titka? Néhány hónappal ezelőtt talán sokkal nehezebb lett volna egyértelmű választ adni rá. Legfeljebb azt mondhattam volna: az országos hírű Rákóczi Termelőszövetkezet békességben végzett, az átlagosnál szorgalmasabb munkája a magyarázat rá. S bizonyításként hozzátehettem volna, hogy 1967-ben nyolcvanöt forintot ért itt egv munkaegység, azóta pedig évente nyolcvan forintot. Néhány 1&nssjfciw%z&6W azonban a falu látszólagos nyugalma szertefoszlott, akár egy buborék. Vak szenvedélyek csaptak össze és szakították két táborra a község la- ' kosságát. Vak szenvedélyek — szándékosan fogalmaztam így. Józan ésszel, megfontoltan ugyanis aligha hangzottak volna el olyan vélemények, hogy például „az egyik táborba tartoznak a parasztok, a másikba a proletárok”, „a proletárok vezetője Gádor Mihály elnök”, „a parton belüli belső árulók fordították meg a helyzetet" vagy „az új vezetőség fele és a szakvezetés sógor- komaságban áll egymással” és így tovább. Hogy mi robbantotta ki az emberekből a vak szenvedélyeket? S hogyan függ ez össze a falu gazdagságával? Egy látszólag jelentéktelen gazdasági jellegű vitával kezdődött a dolog. Továbbra is 0,4 munkaegységet fizessenek-e a burgonyatermelőknek vagy pedig a tagság kívánsága szerint emeljék fel azt 0,6 munkaegységre? Vagyis a nyolcvanforintos munkaegység értékét alapul véve a burgonya eladásából eredő száz forint értéket árbevétel után harminckét vagy pedig negyven- nyolc forintot fizessenek ki az élő munkáért? Gödör Mihály elnök a 0,6 munkaegységet támogatta, a főmezőgazdász és a főkönyvelő viszont a 0,4-et. Nincs szándékomban részletesen elemezni a hónapokon át tartó vitát, a számok mögött ugyanis sokkal nagyobb, és sokkal régebbi indulatok, feszültek. Nemcsak az elnök emberi magatartását illetően, hanem gazdálkodási elveivel kapcsolatban is. Elsősorban ez utóbbiak érdemelnek nagy nyilvánosságot, mert összefüggnek a falu átlagon felüli gazdagságával. Gödör Mihály vezette be a termelőszövetkezetben az eredményességi javadalmazást. Hogy ez mit jelent? Érdemes néhány példából megismerkedni vele. A termelőszövetkezet száznyolcvannyolc hol-
