Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

1970. MÁRCIUS 15., VASÁRNAP r tii NC6 '^Míríttp 9 A szép magyar beszéd professzora Új kutatóintézet Távol-Keleten Lörincze Lajos nevéről szin­te mindenki a rádió Édes anyanyelvűnk ötperceire asszociál. Ismeri, szereti a közönség kellemes orgánumát, okos, szép beszédét, érdekes fejtegetéseit. Megvalósította azt a nyelvművelő eszményt, amelyet még Kodály állított: ,.a legjobban az tud ezen a te­rületen jó munkát végezni, aki ismeri a nyelv törvényeit, jó stílusérzéke van — ezenkívül — minthogy a kiejtés is egyik fontos kérdése a jó magyar be­szédnek — kifogástalan s le­hetőleg szép a kiejtése is ... nyelvtudós, iró és előadómű­vész egyszemélyben ... Sikere csak akkor lehet, ha a leg­szélesebb körök érdeklődését és állandó figyelmét fel tudja kelteni”. Annak idején Kodály Zoltán javasolta: legyen a nyelvmű­velésnek fóruma a rádió is. Akkor. 1952-től váltak állandó rádiós műsorszárnmá Lörincze Lajos előadásai. Először szí­nész olvasta föl a szöveget, de aztán hamar átvette ezt a szerepet is. (Egyetemista korá­ban megnyerte a első magyar kiejtési versenyt.) Azóta sok könyv tanúskodik a. sikerről. S a hallgatók, olva­sók számtalan levele — amely­ben kérdeznek, feleletet vár­nak, véleményüket közlik, esetleg vitatkoznak, vagy egy­szerűen csak dicsérik, üdvöz- lik a sorozat szerkesztőjét. A levelek. Százat, ötszázat kap egy hó­napban? Mindegyiknek örül, egy se marad válaszolatlanul. Mint ahogy készségesen vála­szol, ha a központ hozzá kap­csolja a Nyelvtudományi Inté­zet telefonügyeletét kereső diákot, gépírót. — Bontsunk föl néhány le­velet? — kérdezi, s a napi pos­tára mutat. Az egyikben névnapot rek­lamálnak, a másik a betűszók­ról polemizál, a harmadik földrajzi nevek, helyesírásáról kérdez, a negyedik azon töp­reng, hogyan szólítsa tneg idős munkatársnőjét. A legtöbb neki írt levél is azzal kezdi __„nem tudom, hogy s zólítsam Ónt!” — elv- társ, professzor úr, vagy egy­szerűen csak Lörincze Lajos!? (A rádiós előadásokban talán egysizer erre is sort kerít!) Egyik kötetének előszavában így ír: ... „aki ma nyelvőrsé- gen áll, nem öldöklő szerszá­mokkal fegyverkezik fel. Nem fegyveres őr; inkább talán olyan toronyőr, aki helyzeténél fogva messzebb lát, s a magas­latról beszámol tapasztalatai­ról azoknak, akiknek a szem­határa szőkébb. Elmondja, mit lát a tájiban, merre van­nak szépen rendben tartott gazdaságok, vagy vadvirágos, esetleg gazos földek. Térképe­zi a tájat: merre vezetnek a jó utak, hol téved az utazó nehezen járható helyre, vesze­delmes szakadékba. Beszámol a táj életéről, változásairól. De nem kerüli el figyelmét a bomladozó épület s a viruló vetéseket fenyegető kártevő sem ... Talán nem is kellene kibontanom a hasonlatot, ma­gyaráznom, hogy a „táj”: a magyar nyelv, a „gazos föl­dek”: a gondatlan, hanyag be­széd. írás. a ..táj élete”: a nvelv élete, változásai stb., stb.” Miről is szól az Édes anyanyelvűnk? Szentelt már időt a nyelv- művelés módszereinek, a szó­kincs nagyságának, beszélt a nyelv változásairól, a nyelvjá­rásokról, az Értelmező Szótár­ról, a jó magyar kiejtésről, az új helyesírási szabályokról, a földrajzi nevekről, a szólások­ról, a jelentésváltozásokról, a szavak életrajzáról, a stílusról. Mindegyik előadását aktuali­zálja, irodalmi Idézetekkel, történeti áttekintéssel fűszere­zi — s valamilyen csattanót, történetet is talál hozzá. Ugyanolyan frissek, élvezete­sek az előadások — mint rövid cikkecskék — könyv formá­ban. — Az Édes anyanyelvűnk harmadik, bővített, átdolgozott kiadását karácsonyra terve­zem. Kicserélem az aktualitá­sokat vesztett cikkeket, né­hány “Iméleti írással bővítem. Annyi a kérdés, a „téma”! Egyszer hangos könyvet sze­retnék írni — lemezzel kombi­nálva a szöveget. Egy helyütt azt írja: „a nyelv akkor felel meg hivatá­sának, ha gondolatainkat, ér­zelmeinket minél pontosabban, minél árnyaltabban, minél szebben, azaz: minél tökélete­sebben tudjuk általa tolmá­csolni. A nyelvművelésnek te­hát egyik feladata az, hogy a nyelvet ilyen állapotra segítse, ilyen állapotban megtartsa, a másik pedig'a nyelvi művelt­ségnek minél szélesebb körök­ben való elterjesztése: az, hogy anyanyelvűnk igazi is­meretének örömét és erejét egész népünk közkincsévé te­gye. Azt hiszem, hogy ez az utóbbi feladat, amely elsősor­ban a mi feladatunk, s amely­re korunk és társadalmunk kötelez bennünket.” — ön szerint milyen a jó nyelvművelő? — Arra kell törekednünk, hogy magunkban és másokban kifejlesszük az igényt gondo­lataink minél szabatosabb, szebb kifejezésére, s hogy íté­leteink a nyelv dolgában so­hase mondvacsinált és csak igen kis százalékban alapulja­nak igaz szabályokon, inkább a nyelv minél alaposabb isme­retén, a mai igényes köznyel­vi használatnak, jó íróink gyakorlatának, a magyar nyelvjárásoknak, s bizonyos fokig a magyar nyelv történe­tének ismeretére épüljenek. — Aki ezek nélkül fog a nyelvművelő munkához, az nem doktora, hanem kuruzsló- ja lesz a nyelvnek, s csak nyelvi babonákat terjeszthet. Arannyal szólva: a nyelv pes- tises járványát. Persze a nyelv múltjának, jelenének ismerete önmagában még nem tesz senkit igazán jó, eredmé­nyes, hatékony nyelvművelő­vé. Kell még valami többlet­tel rendelkeznie a jó nyelvmű­velőnek. Érdemes volna egy­szer részletesen megírni, kidol­gozni, melyek ezek a tulajdon­ságok. Nyilvánvaló, hogy első­sorban felelősségérzet és mély közösségi érzés, annak felis­merése. hogy a nyelvtudomány nem önmagáért van. Azután a nyelv művészi oldalának az átlagosnál jobb értése, s ami ezzel együtt jár, a magyar irodalom, a mai és a régebbi írók. költők műveinek isme­rete. A különféle nyelvi for­mák értékeléséhez, mérlegelé­séhez, a régi és az új, az el­haló és a születő harcában való ítélethez okvetlenül fon­tos az erős ítélőképesség s a kellő arány- és stílusérzék. S ami mindezt átfogja, a jó ki­fejezőkészség. a népszerűsítés stílusának és lélektanának is­merete. — Ismerjük-e eléggé anya­nyelvűnket, jól, szépen beszélünk-e magyarul? Az iskolázás, a műveltség terjedése, az irodalmi nyelv térhódítása, a helyesírás, a kiejtés bizonyos egységesülése mind a nyelvi kultúra növeke­dését jelzi. A magyar nyelv úgy javul, ha az egyedeket, akik a nyelvet beszélik, rá­szoktatjuk a minél pontosabb, választékosabb nyelvhaszná­latra. A tömegekben megnőtt az érdeklődés az anyanyelv iránt. — A nyelvművelést nem le­het elég korán kezdeni. Az óvodának, az iskolának kell megadnia az alapot a módsze­resen táguló, bővülő, világos nyelvtudáshoz. Helytelennek tartom például, hogy az óvo­dáskorú gyereket idegen nyelvre tanítják — akkor, amikor saját anyanyelvét sem tanulta meg igazán. Az isko­lai oktatásban sem a nyelvtan önmagáért való megtanítása legyen a cél, hanem a nyelv minél jobb használatára, elmé­lyült ismeretére tanítson. Úgy, hogy öröm legyen a nyelv ta­nulása. Gondolom, valahogy úgy, ahogy ő csinálja. Akinek nyel­vészeti könyveit a közönség bestsellerként veszi, s akit mint népszerű előadót ismer­nek. Ö Lörincze Lajos, a tudós professzor, aki nyelvi ismeret- terjesztő munkája mellett szá­mos tanulmány, cikk, könyv szerzője, a nyelvtudományok kandidátusa, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Nyelvmű­velő Bizottságának elnöke, a Magyar Nyelvőr című folyó­irat főszerkesztője. Vlagyivosztokban új kutató- intézetet létesítettek, amely­nek az a célja, hogy a Távol- Kelet titokzatos növényeit, különösen az ún. zsenysent és az eleuterococcust tanulmá­nyozza. Ki akarják vonni be­lőlük azt a hatóanyagot, amely miatt ősidők óta népi gyógy­szerként használják e növé­nyeket. A természetes vegyü- letek kémiája foglalkozik az ezekhez hasonló kérdésekkel. A fáradozásokat máris siker koronázta, kiválasztották a zscnysengyökér hatóanyagát és most már szintetikus úton tör­ténő előállításával kísérletez­nek. A növény testét felépítő egyes vegyületck összetétele ;í;'A hallgatók az dső?,tafiév- ben filozófiát, a' másodikban politikai gazdaságtant, a har­madikban magyar és nemzet­közi munkásmozgalom törté­netet tanulnak. Félévenként vizsgáznak. A tagozat befeje­zése után végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés felté­tele; középiskolai, vagy mar­xizmus—lendndzmus esti kö­zépiskolai végzettség. A je­lentkezési korhatár 45 év. Az általános tagozatok a járási- városi pártbizottságok mellett működnek. ALTALANOS TUDNIVALÓK A jelentkezők felvételi vizs­gát tesznek a marxizmus— leninizmus esti középfokú iskola anyagából. A felvételi vizsgákat 1970. április 20-tól 30-ig tartjuk a járási-városi kihelyezett tago­zatok székhelyén. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A hároméves általános ta­gozaton hetenként egyszer, meghatározott napon és idő­ben kötelező előadás, vagy osztályfoglalkozás van. csaknem azonos a tengerifű összetételével. Ezért a vegyé­szek egyre nagyobb figyelmet szentelnek a tajga növény- és állatvilága vizsgálata mellett a tengeri flóra és fauna vizs­gálatának Is. A kutatóintézet­hez egy tengeri kutatóállomás is tartozik. Képünkön: aktív biológiai anyagok vizsgálata a szerves mikroanalízis laboratóriumá­ban. A iandíj egy-évre 170 forint, mély két részletben fizethető. Aki felvételi vizsgán nem felel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, az nem nyer­het felvételt. A hároméves általános ta­gozatra pártonkívüliek is kér­hetik felvételüket. A pályázatot a kihelyezett osztályokba való felvételre a munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságokra kell beküldeni április 3-ig. Ugyanitt szerezhetők be a je­lentkezéshez szükséges kérdő­ívek is. I A pályázathoz orvosi igazo­lás szükséges. ★ A kétéves szakosító tago­zatra és a speciális kollégiu­mokra jelentkezők felvételi kérelmüket a Budapesti Párt- bizottság marxizmus—leni­nizmus esti egyeteméhez jut­tassák el (Budapest, VI., Ben­czúr u. 33.), mivel a megyei esti egyetemen szakosított tagoza­tok nem indulnak. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága Kádár Márta Azonnali felvételre keresünk építőipari gyakorlattal rendelkező 'SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSt BÉRSZÁMFEJTŐKET, SZTK-UGYINTÉZÖKET, IKTATÓT és KÜLDÖNCÖT. | S/SSS//SSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/S//SSS/SSSSSS/Í Jelentkezés: 31. sz. Állami Építőipari Vállalat Budapest III., (Óbuda) Harrer Pál utca 19. Telefon: 686—440. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres KÖZPONTI TELEPHELYÉRE tmk csoportvezetőt, tmk-lakatos, vízvezeték-szerelő, bádogos, esztergályos, marós, lemezlakatos, iv-lánghegesztő, motorszerelő, és kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat, szállítási osztályunkra pedig traktorvezetőket. Műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyö, Százhalombatta) KÜLSZOLGÁLATOS MUNKAKÖRBE csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak) Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. A béren kívül még 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat Munkaügyi Osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79/83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. m vív RZONNBL FELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé 3ETANITOTT MUNKASOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkás-képesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS : Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari özem Budapest VI., Mozsár u. 16. Pályázati felhívás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA AZ 1970/71-ES TANÉVRE FELVÉTELI PÁ­LYÁZATOT HIRDET A MARXIZMUS—LENINIZMUS ESTI EGYETEM HÁROMÉVES ALTALANOS TAGOZATARA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom