Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Fiatalok, jubileumi versenyben Védnökség útépítés fölött A gyömrői vegyi üzemben jártunk, az üzemet alig-alig ismerjük, fiatal kalauzunk, Udvardi László volt. Először az lepett meg, mennyire isimeri minden zugát munkahelyének, a _ legbonyolultabbnak látszó gépekről hosszan beszél... — Ez egy osztrák készülék. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárral tárgyalunk, egy új gyógyszeralapanyag gyártásáról. A kísérletezés jól sikerült, hamarosan megkezd­jük a gyártását is. — Ebben a műhelyben mű­anyag zománccal vonják be a tárgyakat, ez például vontató csatlakozó, a Gyömrői Vas- Fém Ktsz-nek csináljuk. Mindent megnéztünk — és ő mindenhez érdekes magyará­zatot fűzött. „Birodalmába”, a kísérletező üzemrészbe büsz­kén lépett be: itt dolgozom! Az' udvar végében földikupa­cok, készülő út: „KlSZ-alap- szervünk védnökséget vállalt a bekötő út építése felett. Nagy kerülőt takarítanak meg a munkások és a járművek is, ha megcsináljuk az utat. Erre a munkára nemigen lenne em­ber, amúgy is kicsi a létszám — hát mi elvállaltuk,..” Ekkor jöttem rá, hogy Ud­varéi Lászlóról, a vegyiüzem KlSZ-titkáráról érni kell. Mert élete — csak úgy, mint az itt dolgozó fiatalok legtöbbjéé — szorosan kapcsolódik az üze­méhez. Nem közömbös nekik ami itt történik, annyira nem, hogy változtatják, alakítják, segítenek — és ha kell bírál­nak is. — Tulajdonképpen világéle­temben tanár akartam lenni. Leérettségiztem ugyan, de... édesanyám meghalt, két hú­gom van, nem tanulhattam to­vább nappali tagozaton. Rövid kerülő után jöttem a vegyi­üzembe. Megtetszett ez a mun­ka, annyira, hogy most már eszembe se jut a régi álmom. Jövőre újra érettségizem, tech­nikumba járok. Tanulok, so­kat, mert — lehet, hogy egye­dül állok ezzel a hittel — ta­nulni nagyon jó. — KlSZ-tátkámak tavaly választottak meg, egyébként nyolc éve vagyok KISZ-tag. Itt a vegyiüzemben tizennégy fős az alapszervünk, lelkes, so­kat akaró gyerekek. Nem hi­szem, hogy csak nálunk van így, de ez olyan igazi közös­ség. Érdekli őket, hogy mi van körülöttük. Az útépítést is mi kezdeményeztük, elóg nagy megtakarítást jelent, persze, hogy örültek a vezetők. De hát ez csak természetes, hogy meg­tesszük, amit tudunk ... — Vannak példaképeim. Ha az ember észreveszi mások ér­tékeit, igyekszik azokat követ­ni. Hogy több legyen. Mint az édesanyám, akinek akaratere­jét csodáltam mindig. Vagy Balassi István, a királyréti KISZ-iskola igazgatója... Igazi ember. De a közvetlen környezetemben is sok ilyen ember van. Derne István, az üzemmérnökünk, Kovács La­jos, akitől a kísérleti üzemben a legtöbbet tanultam és tanu­lok ma is. Udvardi László egy a sok fiatal közül, akinek tiszteletre­méltó célja van: tanulni, érté­kesebbé lenni. Akinek nem mindegy, hazarohan-e a mun­kaidő befejeztével, vagy ma­rad — és dolgozik. A többiek­kel együtt. (koblencz) VILLÁMINTERJÚ XII ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1910. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK Jól telellek az őszi kalászosok Gond « belvíz — Idegenkedés a vegyszeres gyomirtástól A monori járás területén — az állami gazdaságot kivé­ve — 15 ezer katasztrális holdon vetettek őszi kalászo­sokat. Az összes szántóterü­let közel 40 százaléka. A termelőszövetkezetek a napokban becsülik fel az őszi vetések állapotát. Az eddigi tapasztalatok azt matatják, hogy az idén jobban teleltek mint ta­valy télen és így biztatób­bak a terméskilátások. Jobbak is kell- legyenek, hi- ] szén 1969-ben 3,2 mázsával volt kisebb a búzatermés já­rási átlaga, mint az országos átlag, az állami gazdaságok országos átlagánál pedig 7,2 mázsával volt kevesebb. Jobb termés várható az idén mint tavaly. Mi indokol­ja ezt a várakozást? A gabo­nafélékre kedvező volt a téli időjárás, a talaj nem fagyott le, nem voltak száraz fagyok és a bőséges téli csapadék fo­lyamatosan beszívódott a ta­lajba. Az őszi kalászosok vetését a termelőszövetkezetek zöme időben befejezte. Javult a helyzet a műtrá- gy a - f elhasználás terén is, a felhasznált mennyiség azonban még mindig tá­vol van a kívánatostól. A szövetkezetek az ősszel foszfor és káli műtrágyát nem kaptak eleget. A vető­magellátás jobb volt, nagyobb területen vetettek kiváló mi­nőségű vetőmagot, mint ta­valy ilyenkor. Jelenleg néhány gazdaság­ban gondot okoznak a belvi­zek. Foltszerűen találhatók a földeken, az egyik legsürgő­sebb feladat ezek elvezetése. Fejtrágyázásra vár az őszi kalászosok 40 százaléka. miatt augusztus közepéig ki­húzódott az aratás, emellett a nagy tömegű gyom gyakori géptöréseket okozott. A fenti kedvező és kedve­zőtlen tapasztalatokon érde­mes lenne a szakembereknek elgondolkodni, most időben. Nem kis ügyről van szó, hi­szen a# őszi kalászosok a já­rásban 70—75 millió forint termelési értéket képviselnek. Tavaszi János Szakszervezeti taggyűlést tartottak az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói. Harmath Zoltánná szb-titkár számolt be a szakszervezet múlt évi működéséről. Elmondotta töb­bek között, hogy a szakszer­vezetnek az ÁFÉSZ-nál 145 tagja van, tavaly 36 üdülő- jegyet kaptak, 23 esetben folyósítottak segélyt. Ezután vázolta az idei terveket. Pesti Imréné, szb-elnök a tavalyi munkát méltató fel­szólalása után a tagok egy­hangúlag kimondták, hogy a jubileumi évvel kapcsolatos újabb versenyben részt kí­vánnak venni. Ezen a gyűlésen sok szó esett a régi dolgozók, a törzs­gárda tagjai megbecsülésé­ről: harmincnégyen vannak 10 éve, hárman pedig 20 éve a földművesszövetkezetnél. Ezután a résztvevők többe­ket kiváló dolgozónak java­soltak, majd értékelték a ta­valyi munkaversenyt. A szo­VII-ÍLÉS lesz ma délután egy órakor Vasadon, ahol megtárgyalják a napközi otthon munkáját, különös tekintettel az ott fo­lyó nevelő munkára, valamint tájékoztató jelentés hangzik el az Állami Biztosító területi tevékenységéről. — Egy mázsa fagylalt fo­gyott el az első tavaszi vasár­nap Monoron, a Hangulat cuk­rászdában. — A gyömrői kulturális na­pok programjának megbeszé­lésére a Hazafias Népfront községi elnöksége ülést tartott a művelődési házban. cialista brigádok versenyében első lett a Hámán Kató bri­gád, vagyis az Ócsai úti ön­kiszolgálóbolt dolgozói. Ki­váló bolt lett az üllői Vörös Hadsereg útján levő nagy önkiszolgálóbolt és a vecsési kölcsönzőbolt. (em) Nem lesz drágább Tápiósülyön szárnyra ka pott az a hír, hogy hamarc san drágább lesz a szén. Va­jon rpi igaz ebből? — kérdez­tük Borbás Antal TÜZÉF- telepvezatőtől. — Valóban sokan suttogják —'felelte. — Ebből mindös;:- sze annyi igaz, hogy csupán az ipari tevékenységet folytató közület'ek részére drágul meg. S ha már tüzelőről van szó. hadd mondjam el. hogy a ha­sáb tűzifa olcsóbb lett, 43,39 forint helyett 40.80 forintért áruljuk mázsáját. (-ky) MA I MŰSOR MOZIK. Gomba: 2X2 néha 5. Nyáregy­ház: Hármas manőver. Úri: A csendőr nősül. Vecsés: Vadász- jelenetek Alsó-Bajorországhan. Messze a 10 ezertől. A ja­nuár elején tartott népszám­lálás adatai szerint Üllőn 8995 személy lakik. Azóta — érte­sülésünk szerint — a községi lélekszám elérte a kilencezret. EGY nyugatnémet—belga— holland konzorcium kedden bejelentette, hogy 400 millió márka értékű atomerőművet szándékozik építeni A-chen nyugatnémet iparváros .vlke- lóben. Egy szóvivő közölte, hogy az építkezés 1971-ben kezdődik meg és az erőművet 1976-ban helyeztük üzembe.­Vigyázzunk a gyömrői vízzel! Fertőzött a gyömrői ásott kutak vize, nem mondok újat ezzel, helyben és a járás egészségügyi szerveinél is mindenki tudja est. Vigyázni kell a gyömrői vízzel, mutatja ezt egy, a közelmúltban történt eset. Egy piciny gyermeket vérképzőszervi megbetegedés­sel kórházba kellett szállítani. Mint kiderült, a bajt a gyömrői víz okozta. Az eset tanácsülési téma lett. ■ Vigyázni kell a gyömrői vízzel, de hogyan — erről kérdeztük a rendelőintézet főorvosát, dr. Záhonyi Ala­dárt. Mint elmondotta, a nitrittel fertőzőit gyömrői vi­zek csak csecsemők számára ártalmasak, azok számára is csak szájon át fogyasztva. Ebben az esetben feltét­len vérképzőszervi károsodást okoznak. Ezért a piciny gyermekek esetében az étkezésre és ivásra használt vizet feltétlenül fúrott, artézi kútból biztosítsák a szü­lők. (furuglyás) A SZOCIALISTA BRIGÁDOK VERSENYÉBEN első a Hámán Kató brigád A sülyi ÁFÉSZ felkészült az ünnepekre — Hogyan készültek fel a húsvéti ünnepekre? — kér­deztük Mátyás Endrétől, a tápiósülyi fogyasztási szövet­kezet áruforgalmi főosztály- vezetőjétől. — A szövetkezetünk körze­tébe tartozó mindhárom köz­ségben: Tápiósülyben, Tápió- sápon és Úriban gazdag áru- választékra lel a közönség — válaszolta. — Van bőven hegyes fülű nyuszi, ajándék­doboz és táblás csokoládé. Mindenütt kapható jonatánal­ma is. Olcsó palackos boro­kat hoztunk forgalomba, hentesüzleteinkben pedig van kolozsvári szalonna, karaj, és húsvéti sonka. Nem feledkez­tünk meg a locsolókról sem, többféle kölni várja a férfia­kat, a gyűszű nagyságú üveg­től kezdve egészen a kétdecis üvegig. (—ky) TÍZEZER cruzeiros brazil bankjegyet találtak egy tőke­hal gyomrában a holland ha­lászok. A halászhajó legény­sége úgy vélte, jó fogást csi­náltak, a holland bank azon­ban telefonon közölte velük, hogy a bankjegy értéke csu­pán 18 brit shilling. Az őszi búza és az őszi árpa -vegyszerrel való gyomirtása áprilisi fel­adat lesz a termelőszö­vetkezetekben. Meglepő, hogy a szövetkezetek egy , része ezt a munkát feles­legesnek tekinti. Megfeledkeznek arról, hogy a nagy hozamokat elérő állami gazdaságokban ez egy termé­szetes dolog. Általában, az őszi kalászosok ápolása alig-alig terjedt el a monori járásban, pedig az úgynevezett küllős- kapával minden szakember találkozott már és ismeri en­nek a munkának az eredmé­nyeit. Illetve, a monori járás­ban sokhelyütt az el nem végzett munka hátrányait is­merik. Tavaly, a gyomosság SPORT " LABDARÚGÁS , Győzelem . ,- de van még mit javítani Nem valami jó rajtot vett a Gyömrői TÖVÁLL labdarúgó- csapata, a tavaszi bajnokság­ban, 4:0 arányú súlyos vere­séget szenvedett Nagykátán. Ezzel magyarázható, hogy most vasárnap gyenge érdek­lődés nyilvánult meg o Mati- novszkij SE elleni hazai ta­lálkozó iránt. A mérkőzésről. Jó iramban kezdődött A 15. percben bal- szerencsés gólt kapott Gyöm­rő. A 30 méteres nagy erejű szabadrúgás-lövés a kapu előtti homokon felpattant és a kapus fölött került a hálóba. Újrakezdés után azonnal egyenlített Gyömrő, Tóth J. Kelét futtatta, ő beadott és Gudara biztosan lőtt a háló­ba. A félidő utolsó percében ismét a honvédcsapat jutott vezetéshez. A második félidő­ben Ke le és Tóth János rú­gott gólt és így alakult ki a 3:2-es gyömrői győzelem. Gyömrő a második félidőben mutatott játéka alapján meg­érdemelte a győzelmet. A játékosokról. Tóth ka­pus kissé bizonytalankodott, de néhány bravúros védést is bemutatott. A védelemben Ceglédi sokszor hibázott, Baár és Varga formája javuló. Fenyvesi és Bajkai jól ját­szott. A többiek is jobb telje­sítményt nyújtottak, mint az előző vasárnap, Nagykátán. Dorozsmai játékvezető min­taszerűen vezette a mérkő­zést. Vasárnap Farmosra látogat a gyömrői 11. Lelkes játékkal az egyik pontot elhozhatják. (gér) Monori SE— Abonyi Tsz 1:1 (1:1) A második percben a mo­nori Kajli szabálytalanul sze­reit, a játékvezető ll-est ítélt, amelyet az abonyiak értéke­sítettek. A 40. percben Szol­noki egyenlített. A megfiatalított, jó szelle­mű monori gárda szinte .végig mezőnyfölényban volt, a ki­dolgozott helyzeteket azonban nem tudták értékesíteni. Igaz, ebben nagy sagjrepe van a jól védő abonyi kapusnak is. Ez a fiatal csapat megér­demli a közönség támogatá­sát, biztatását. Ha a vasárna­pihoz hasonló lelkesedéssel játszanak a jövőben is, sok örömet szerezhetnek szurko­lóiknak. Vasárnap Manor Péteri csa­patét fogadja, (vitéz) Dél-Pest megyei képzőművészek seregszemléje Monoron Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére nyílt meg Monoron a Dél-Pest megyei Nagy Ignác képzőmű­vészeti csoport 37 képzőművé­szének közös tárlata. 105 alko­tást állítottak ki az ez alka­lommal felavatott tágas, szép kiállítási teremben és ennek közel fele, 51 mű a monori já­rásban élő, vagy iónén elszár­mazott (Kampfl József, Kecs­kés Lajos) képzőművészé. A monori járás, illetve Mo­not kultúrtörténetében sok szempontból egyedülálló ez a kiállítás: első ízben rendelke­zik magas igényeket kielégítő kiállítási helyiséggel, első íz­ben alakult a járás képzőmű­vészeit is magába tömörítő munkacsoport (a dabasd és a ráckevei járásban közösen), és először mutatkoznak be repre­zentatív közös kiállításon. Mindezek azonban csali — az egyáltalán nem lényegtelen — keretók, de milyen a tarta­lom? Az összkép, az összbenyo­más: a tárlat sokszínű, műfa­jilag, tematikailag egyaránt. A nagy számok természetes kö­vetkezménye ez, egyfelől, más­felől: az alkotókat dicséri. Más-más utakon közelítik a célt, váló' világunk művészi megörökítését. Nemegyszer nagy festőegyémségeket, isko­lákat követve, tudatosan vagy öntudatlanul, nem ritkán azonban a saját hangra lelve. Valamennyi kiállító képző­művész megérdemelné, hogy méltassuk műveit. Többségük polgári foglalkozása mellett, mintegy szabad idejében min­táz, fest, tehát jóval kedvezőt­lenebb körülmények között hozza létre művelt,, mint a csak a művészetnek élő alko­I tó, és a művek többsége mégis | állja a versenyt. Valamennyi I matatására nincs mód, marad hát a szubjektív válogatás. A kiállított műveli többszö­ri megtekintése után melyek azok, amelyek visszahúzzák a tekintetet, amelyek fogva tart­ják, amelyeket emlékezetében, bensőjében magával visz a lá­togató a falakon túlra is? A vecsési Vértesi Nándor kerá­miái, a Fapados, a Család. Furcsák a kerámián szokatlan élénk színek, a fényes máz, vonzanak txz agyagba varázsolt nehéz léptű hétköznapi embe­rek, az ismert mozdulatok, várakozások, örömök, fáradt­ságok. Végül is vonzanak a színek is, a fényes máz is, mert vitára sankentenek, lehet eze­ket a műveket szeretni, vagy nem szeretni, csak egyet nem lehet: nem elismerni varázsu­kat, értéküket. Kiss Ernő (Alsónémedi) táb­laképei: Táj boglyákkal, Né- medi kertelMlja. Megfejteni titkukat: fakó, mély színek, mégis napsütéses, vidám a táj, életet sugároz a vidék. Balázs József (Pilis): Csendélet, mar­káns vonalak, színek. Laczi Pál (Dömsöd) tiszta kis akva- rellje: Udvaron. Kucsay József (Vecsés): Lovaskocsi csendélet. A. kiállítás egyik legsikere­sebb olajfestménye. Szürké­ben, fehérben, szürkéskékben — hidegben játszó vonalak, minden részletében tudatosan megkomponált festmény. Két szobrász: Kampfl József Mo­nonál, Kecskés Lajos Pilisről származott el Budapestre. Kis­alakú szoborkompozícióik — négy-négy egyiktől is, másik­tól is —, legjobb erényeiket mutatják. Merész, modem megoldások, harmónia jellem­i zik ezeket a müveket. A ki asz- szikus és a legmodernebb hangvétel ötvöződése, ez Kampfl Támaszkodó és Kör, valamint Kecskés Fekvő nő cí­mű kompozíciója. A vecsési Bányász Béla olajképei adják meg a kiállítás festészeti részé­nek alaphangját, ősz, Falusi utca, Hazatérők — nehéz lenne választani közülük, s bárme­lyiket is a másik elé helyezni. Odébb ismét egy vecsési alko­tó, Palányi Mihály szalmain­tarziái vonzzák a tekintetet. Szalma képzőművészeti alkotá­son — ez önmagában ma már sem sikert nem csihol, sem botrányt nem kavar. A siker titka itt: az anyag és a téma egymásra talált, szerves egysé­get képez. Drámai a Névtelen hősök, telitalálat a Tsz-kullúr- központ, az Öreg kapu. Bodócsi Béla a gyömrői tá­jat megörökítő képei, a monori Csák András finom virág- csendélete, a gyömrői Unyi István Közös erővel című ké­pe, az albertirsai Miklósovits ... — és sorolni kellene tovább és sok alkotásnál, nagyon sok­nál elidőzni. Meg kell tekinteni ezt az el­ső monori tárlatot. Érdemes, sokszínű, színvonalas, jókedv­re hangoló. A Nagy István képzőművészeti csoport tagjai biztató jövőt sejtetnek. A kiállítást Csák András rendezte, átgondoltan, tudatos koncepcióval. A lehetőségek­hez képest csoportosította az azonos vagy hasonló stílusú képeket. Végezetül még egy megjegyzés: hiányoljuk né­hány. a monori járásban élő képzőművész részvételét, min­denekelőtt a gyömrői Pót­család tagjait. <d. g.) A 1 4 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom