Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

TÁJSZÓLÁS Hóvirágot akarok venni, ott árulják a piacon. Elha­tározásomat tett követi: ci­pőm kinevezem hóbroórföl- des csizmának és tócsa­ugró jó kedvvel igyekszem a virágosokhoz. Tavaszodik, tócsákban áll a víz az ut­cán. — Bárkát tessék, itt a ta­vaszi bárka! — kínálja va­laki kedvesen a portékáját Noíene. Nézem, hol az a vízi jármű, ilyet még nem láttam a ceglédi piacon, pe­dig néha de elkelne... Bár­ka. persze, nincs. A néniké előtt kazalnyi selymes sze­mű barkavenyige van megannyi kikelet-ígéret. Jól van, no: mégsem kell a hóvirág. Inkább egy kis barka-bárka díszítse a szo­bát. (—es) KfT MEGYEI h[bIA» KiitöNKIAftfeA A A CEfii-épt JÁftÁe és CBQiüeO VÁROS rí XIV. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1970. MÁRCIUS 5., CSÜTÖRTÖK Autóbusa a gyárakhoz/ Kör járatot indít a MAY ALT Albertirsán: ingajárat as állomásra Kongói vendég Ismét lesz örömzenc Újabb dzsessz-randevút ren­dez a Róna márciusban. Hu- szonliarmiadii'kán, hétfőn este olyan vendégek lépnek fel, akik még nem vettek részt a ceglédi örömzenén. Itt lesz a kongói származású Gabriel de Sousa, eljön a Baj- tála trió. Csik Gusztáv zongo­rista, Kőszegi Imre dobos és Desseő Csaba hegedűs érkezik ez alkalommal városunkba. Külön érdekesség, hogy a növekvő érdeklődésre való te­kintettel már Budapesten is adnak felvilágosítást és jegyet a ceglédi jam session-öikre a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal VI. kerület, Bajcsy- Zsilinszky út 17. szóm alatti irodájában. Tárgyjutalmat nyertek Véget ért a Szolnoki Rádió Zenés autóstop című műsorá­nak háramfordulós KRESZ- vetélkedője. A jutalmakat ki­sorsolták a szolnoki Tisza szállóban. Olvasóink közül két szarencsés részvevő kapott tárgyjutalmat, Szabados Márta Abony, Kécskeí utca 5. és Bog­nár László Csepel, Király utca 43. szám alatti lakosok. A MÁVAUT-pályaudvar han­gosbemondója tíz-húszpercen- ként tájékoztatja az utasokat: járat indul az 1-es, 2-es, 3-as kocsiállásról Abony, Törtei, Csemő felé... A számozott in­dulóhelyeknél 80—100 várako­zó utast is láthatunk egy-egy hetipiacos napon, de nagy itt az utasforgalom a hét többi napján is. Van dolguk a ka­lauzoknak, és a perselyes jára­tok készülékei is szinültig tel­nek a bedobott forintokkal. A járás községeibe induló buszok és a helyi járatok is zsúfoltak — mondják, akik nap mint nap utaznak. — Lesz-e az idén járatbőví­tésre lehetősége a MÁVAUT- nak? — kérdeztük a helyi ki- rendeltség vezetőjétől. — Két, évekkel ezelőtt el­hangzott kérést teljesítünk az idén. Az egyik a peremkerüle­tiekben lakók kedvére szolgál. Körjáratot indítunk a Dé­li, Felszegi és Alszegi úton, amelynek menetrendje igazo­dik az állomásra beérkező és induló vonatokhoz, és a Sza­badság térről induló távolsági buszok menetrendjéhez is. A gyárakban dolgozók igé­nyének felmérése alapján a helyi közlekedést egy új autó­busz beállításával javítjuk. Ez a járat a gyárakhoz szállítja az utasokat. — Az albertirsai tanács ké­rése is teljesül az idén. Inga­járat rendszerű helyi járatot kap a község, amely — a ceg­lédihez hasonlóan — egy-két megállóhely közbeiktatásával, az állomásra viszi az utasokat. Kisbárány a rendőrségen Kerékpárok, esernyők, táskák várják a gazdáikat — Az emlberi feledékenység határtalan — mondjuk mások­ra, ha arról értesülünk, hogy valamit elvesztettek. A járási és városi rendőrkapitánysá­gon a talált tárgyak osztályá­nak nyilvántartása arról ta­núskodik, milyen meghökken­tően sók, felelőtlen és feledé­keny ember él a földön. Nincs olyan nap, hogy valami őrizni valóval ne gyarapodna a „gyűj­temény”, Esernyő, pénztárca, kesztyű elvesztése szinte min­dennapos eset. Ami meglepő: az elhagyott és ide került ke­rékpárok listájára január 1-től már a huszonegyedik bejegy­zést írták fel. A kerékpárokat hárem hónapig őrzik a rendőr­ségen, azután a szolnoki Bizo­mányi Áruház rendelkezésére bocsátják. A bejegyzéseik már egy idei kisbárány elvesztéséről és meg­találásáról is tanúsikodnak. Sze­rencsére még aznap jelentke­zett érte feledékeny gazdája. A vasútállomáson, a talált tárgyak osztályán zsebrádióit, esernyőket, aktatáskákat, sza- lonnával-kenyérrel megtöltött uzsonnatáskát őriznek abban a reményben, hogy majd csak érte jön a tulajdonosa. Ebben az évben már 36 talált tárgyat adtak le az állomáson. Az utóbbi évek közül az 1968-as év „termése” volt a legdúsabb: az elhagyott tárgyak nyilván­tartásába 410 „találmány” ke­rült. BIRKÓZÁS Gyér mezőny a bajnokságon Az érdektelenség jellemezte | leginkább a Szigetszentmikló- ' son megrendezett megyei sza­badfogású egyéni bajnokságot. Ceglédről is csak hárman in­dultak el a versenyen, közülük Pásztor Sándor 62 kg-ban má­sodik lett, Szűcs Sándor 100 kg-ban szintén ezüstérmet szerzett. A fejlődés egyik feltétele a versenyzés. Cegléden szép ha­gyománya van e sportágnak. Az ifjúsági versenyzők köré­ben mutatkozik valami, ami már nemcsak a múltra akar támaszkodni, hanem a jelenért és a jövőért is küzd. Verseny­ről versenyre utaznak és azo­kon jó eredményeket érnek el. A felnőtt versenyzők két második helyet értek el ezen a találkozón. Az érdektelen­ség meglepő és megmagyaráz­hatatlan, a szakosztálynak csak ennyi felnőtt korú ver­senyzője lenne? Ennek ellenkezőjéről talán egy hét múlva meggyőződhe­tünk Pest megye egyéni kö­töttfogású bajnokságán. (-reán) Szurkolók ankétja a sportcsarnokban A CVSE elnöksége és labda­rúgó-szakosztálya a labda­rúgósport barátainak megjele­nésére számít a vasárnap dél­előtt 10 órákor a Sportcsar­nokban rendezendő találkozón. Ekkor a közeljövő terveit is­mertetik a szurkolókkal. Nagykáta és Nagykőrös belte­rületi járatát is bővítjük egy- egy autóbusszal. (csat—) A törzsgárdáról tanácskoztak Megyénkben a Pest megyei Pártbizottság kezdeményezé­sére törzsgárda aktívaértekez­letek lesznek az üzemekben több évig egy helyen dolgozó, hűséges munkások nagyabb megbecsülése érdekében. A megye gépipari üzemeinek törzsgárda aktívaértekezlete után kedden Cegléden rendez­ték meg a Pest megye élelmi­szeripari vállalatainál több éve dolgozóit tanácskozását. Dr. Biró Ferenc, a Pest megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztálya vezetőjének megnyi­tója után Kovács Sándor, az MSZMP megyei bizottságának tagja, a Nagykőrösi Konzerv­gyár igazgatója arról tartott vitaindító előadást, hogy mi­lyen szerep vár az élelmiszer­ipari üzemek törzsigárdájára az 1970-es gazdasági és politi­kai feladatok megoldásában. A vitában a küldöttek ismer­tették saját vállalatuk tapasz­talatait, így a résztvevők érté­kes ötletekkel, gondolatokkal gazdagodtak. Az eredményes tanácskozást Babinszki Károly, a városi pártbizottság első titkára zár­ta be. JUBILEUMI SZAVALŐVERSENY Verselő versengők A Balaton várja a nyertest Törteiről, Dánszentmiklós- ról, Csemőből, Nyársapátról, Kőcserről, s a tanyai iskolákon kívül a nagyobb községekből gyülekeztek a legjobb iskolai versmondók hétfőn a járási könyvtárban. A járási úttörő­elnökség, a járási művelődés- ügyi osztály és a könyvtár ál­tal meghirdetett jubileumi szavalóversenyre elkísérték a gyerekeket csapatvezetőik, ta­náraik, több községből a könyvtáros is. A községi elő­döntők után a járás 15 iskolá­jából 31 versenyző érkezett és itt versenyzett az elsőségért az a 6 ceglédi versenyző, akik a február eleji válogatón a leg­jobbak voltak. A könyvtár szűk helyiségeiben nagy volt a sürgés-forgás, az izgalom, hi­szen 10 napos balatoni üdülés­ről, országjáró kirándulásról és könyvjutalmakról volt szó. A rögtönzött pódiumon nagy sikert arattak az elmúlt 25 év lírájának leg­szebb gyöngyszemei. Versmon- dásuikat meghallgatta dr. Rév János is, a járási pártbizott­ság titkára. Délben hirdetett eredményt Márky Péter, a Népművelési Intézet főelő­adója, a zsűri elnöke. A járás és a város versenyzői között egyaránt egy első, két második és egy harmadik helyet állapí­tottak meg. A ceglédi járásiból első helyezést, és ezzel 10 na ­pos baiatonszárszói üdülés, nyert: József Noémi Albert- -- sáról. A két második: Bcck Mária albertirsai és Falus Mária abomyi pajtás 1 napos országjáró kiránduláson ve he. részt. A harmadik: Sági Éva Zöldhalomból könyvjutalmat kapott. Sági Sva tanyai isko­lából tört a legjobbak közé. A városi verseny végered­ménye: 1. Gór Györgyi (Tán­csics iskola), a két második: Boskó Ilona (Várkonyi iskola) és Fehérvári Miklós (Várko- nyi), a harmadik: Bogdán Mag­dolna (Hámán Kató iskola). — örvendetes, hogy a ver­senyzők sokkal szebben beszél­nek, mint néhány évvel ezelőtt — mondta Márky Péter, az eredményhirdetés után. — Nem szavalnak, valóban mondják a verset. Ezután arra kell jobban töre­kedni ök, hogy tanáraik segít­ségével mindenki megtalálja azt a verset, amelyik lelki vi­lágához a legközelebb áll. A szép beszéd, a megfelelő átélés és a vers jó kiválasztása már sikert jelent. A könyvtár színvonalas sza- valóversenye, méltó ünnepe- lése volt a felszabadulás ne­gyedszázados évfordulójának. (szabó) FORRADALMI IFJÚSÁGI NAPOK CEGLÉDEN LESZ A MEGYEI MEGNYITÓ mi. Márauis 15-én délelőtt 10 órakor tartják meg a KISZ megyei és városi bizottsága rendezésében Cegléden, a Kossuth Művelődési Ház színháztermében a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitó ünnepségét. Ezen a napon délelőtt a ceglédi fiatalság megkoszorúzza a Kossuth-szobrot és az 1848-as em­léktáblát. A Kossuth Múzeumban 20-án este hat óraikor megemlé­kezést tartanak az 1919-es Tanácsköztársaságról, Braun So­máról, a ceglédi 1919-es direktórium tagjáról, születésének 80. évfordulója alkalmából. KŐCSER A tanácstitkár fogadóórái Autók az asztalon A magyar Edith Piaf járt itt a napokban, a Beirda kocsmá­ban. Zsolnay Hédi, sanzonest­jén József Attila, Ady, Szép Ernő, Héltai Jenő megzenésí­tett költeményeit adta elő. A közönség többször visszatap­solta. Nagy sikerük volt a francia sanzonoknak és Huszár Károly ötletes bevezetőjének. A művésznőt Túrán László kí­sérte zongorán. Foto: Ifj. Tóth István A járás legtávolabbi csücs­kében, Kocséron jártunk a mi­nap. Sziráki Péter, a járási ta­nácstitkár, mint járási tanács­tag látogatott el választóihoz. Fogadóórákat tartott a községi pártháziban. Első pillantásra kissé furcsa volt a meghívottak fogadására előkészített terem. Mintha va­lami vándor bazáros pakolta volna szét a portékáját, vagy kisebb fájta vidám vásárra ké­szültek volna. Szivacspárnák, műanyag készítmények, mű­anyag kupakok, kisautók sora­koztak az asztalon. Mint kide­rült, a két kocséri tsz, az Vj Elet és a Petőfi melléküzem­ágának termékei. A rögtönzött kiállítás a ta­nácstitkár mondanivalóját il­lusztrálta, hiszen a kis közsé­gek munkaerőhelyzetéről, az ipartelepítésről, az elsősorban nőknek való munkaalkalmak létesítéséről esett szó. Jelenleg a járásban hatszázan dolgoznak a tsz-ek kiegészítő- és melléküzemágai­ban. Csupán a kocséri Petőfi Tsz száznegyven személyt fog­lalkoztat. A fogadóórán szó volt a ta­nácstagok feladatairól, s a Milka mama története i Regényeket ír az élet Érdekes regényeket ír az élet. Egy ilyen életregény hő­se Bedekovich Andorné, aki közszeretettől övezve él Abonyban, Üjszászi utcai laká­sán. A 79 éves asszony kedves közvetlenséggel fogadott. Le­tette a horgolást — családtag­jait szokta meglepni a kézi­munkákkal. Milka mama — ahogy az idős asszonyt hívják — leült mellém az asztalhoz, amelyen német nyelvű képes újság he­vert. Pi lsen től—Sze ntpét er várig Kérdéseimre kedvesen mo­solyogva nyitotta föl emlékei­nek gazdag tárházát. — Cseh földön, a híres sör városában, Pilsenben szület­tem. Atyám a Radecaky hu­szárezred katonazenekarában volt tamburmajor. Később Ti­rolba kerültünk, és a zenekar egyik tagja: Logyel József na­gyon szépen muzsikált a fü­lembe. Űgyannyira, hogy 16 éves koromban hozzámentem feleségül. — A muzsikusok útja gyak­ran messzire visz. Néhány év után meghívták férjemet az orosz állami operába, első he­gedűsnek. Így mentünk el Szentpétervárra, ahol hódol­hattam régi vágyamnak, a nyelvtanulásnak. A cseh és a német nyelv mellé megtanul­tam oroszul, angolul, franciául, eszperantóul és magyarul is. 4 forradalom sodrában — Ott ért az orosz nép fél­szabadulása, a forradalom, amely elsodorta a férjemet, és egyedül maradtam kicsiny fiammal. — De nem estem kétségbe. Elkezdtem dolgozni. Bekerül­tem egy szövetkezetbe, és egy alkalommal megismerkedtem egy magyar férfival, aki a má­sik kolhozban tehenész volt, s aki mint hadifogoly került oda. Két hazátlan ember egy­másra talált. Nagyon megsze­rettük egymást. Vasárnapon­ként 12 kilométerre elgyalo­golt hozzám a magyar fogoly — így lettem Oroszország­ban Bedakovich Andor abo- nyi községi tisztviselő felesége. Mikor azután 1921-ben a ma­gyar hadifoglyokat hazahoz­ták, Trieszten keresztül mi is hazajöttünk Abonyba. — Itthon örömmel és bol­dogsággal ragyogott reám a magyar ég. Két fiúnk született, akik — az első házasságomból való fiaimmal együtt — derék emberekké nőttek. Első fiam kiment Csehországba a roko­nokhoz, kis örökségét átven­ni, és ott le is telepedett. Nagy meglepetés — 1957-ben meglepő levelet kaptam Csehországban élő fi­amtól, hogy eltűnése után 38 esztendővel, odament és felke­reste az atyja, aki hosszú év­tizedekig Kínában hánykódott. — A második fért' a nagyon jószívű ember vo . Azt mond­ta, hogy menjek el és búcsúz­zak el tőle. Ügy is történt. Azután hazajöttem, s boldogan éltünk tovább. Férjem 3 évvel ezelőtt halt meg. Ezt mondta el életéről Mil­ka néni, s a búcsúzásná’ könnybelábadtak szemei. K. U ' Népfrontról, amely összekötő a tanácstagok és a lakosság kö­zött. Sziráki Péter elemezte a tanácsok államhatalmi és ál­lamigazgatási tevékenységét, majd a választókerületi bizott­ságok tagjainak szerepéről be­szélt. Dicsérettel szólt a szép ko­cséri akcióról, amelynek nyo­mán megyaszerte megindult a virágositás, fásítás. A virágos község mozgalom bölcsője Kőcser. A szép eredményeket bizonyít­ja, hogy tavaly egy lakosra 97 forintnyi társadalmi munka­végzés jutott. Ez még a járási átlagnál is sokkal magasabb. A község fejlődésével kap­csolatban emlékeztetett a nap­közi otthon felújítására, amely­re 670 ezer forintot költöttek. Politechnikai műhely épült, kutat fúrtak, járda épült. Az idén az iskola vízellátását old­ják meg. Erre és az orvosi la­kás, rendelő, váró felújítására is megvan már a pénz. Néhány jellemző adatot is­mertetett az előadó. Elmondta, hogy január 1-én Kocsérnak 3249 lakója volt. Közülük 652- nek van rádiója, százötven­négy helyen nézik a tv-t. Negy­vennégy autótulajdonos van, százöt helybeli nagy motoron járja az utakat. Harmincnégy­féle újságot, képeslapot, folyó­iratot olvasnak. Dolgos és ta­karékos emberek a kocsériak: a takarékszövetkezetben 7,5 millió forintot őriznek. Ez azt jelenti, hogy a csecsemőtől a vénekig mindenkire átlag sze­mélyemként több mint kétezer forint jutna. A hozzászólók az öregek nap­közijével, a fásítással, a hely­beli sportélet támogatásával kapcsolatban tettek fel kérdé­seket. Mindenki választ, ma­gyarázatot kapott. Bizony, ugyancsak későre járt, amikor­ra véget ért a fogadóóra — esi­tartott több, mint két ónahosz- szat. (U

Next

/
Oldalképek
Tartalom