Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

WH ffitódó MELYIK AZ A LEMN-MU. AMEt'RF.N . » A PES TMEfrY E. I HÍRLAP K&LÖN K.I /\ DÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1970. MÁRCIUS 10., KiJUD ÖNTÖZHETŐ RÉT ÉS LEGELŐ Látogatás a Rákóczi Termelőszövetkezet 314 férőhelyes szarvasmarhatelepén A termelőszövetkezetek egyik -legjövedelmezőbb üzemága a szarvasmarha-tenyésztés, mely egyben nagymennyiségű szer­ves trágya biztosításával, haté­konyan elősegíti a szántóföldi termelést. Ez vezette a Rákóczi Termelőszövetkezetet az el­múlt években arra az elhatáro­zásra, hogy hozzáfogjon egy 314 férőhelyes szarvasmarrhate- lep építéséhez. A termelőszövetkezet állami támogatást kapott az építke­zéshez, melyet saját épí-tőbri- gádjával hajtott végre, a kő­művesmunkától a vízvezeték- szerelésig A négy istálló közül kettő már teljesen berendezett és benépesített jószágok­kal. A napokban meglátogattam a telepet, ahol Sajti István ag- ronómus fogadott. Először a tehénisfcállóba mentünk, ahol száz gümőkórmentes tehén so­rakozik. A tehenek közt sok volt a Vemhes. Jelentős részük, mint R. Nagy Jánosné tejkezelő mondotta, a napi 20 liter tejet is megadja. A fejesük néhány hónap óta géppel történik, egy-kettőre végeznek a fejés- peL : A másik szép, tiszta istálló a borjúk otthona, azokból is van vagy száz. Az anyjuk alól a „bölcsődébe” kerülnek, ahol egy hétig tartózkodnak, majd ; jfcjcozatflsan. a nagyobb borjúk ’ szakaszaiba ' helyezik' " őket. Szoptatásukat gépi berendezés látja el. Szájukba adják a mű­csövet, melyből boldogan szív­ják a melegített, langyos tejet. A nevelő szakaszokban kor szerint egymás után sarak óz­nak a berjúcsoportok. A friss szaimaágyon heverésznek. Ha megéhezitek, ott van előttük a rácsban a finom lucerna, a' vá­lyúban az abrak, s az Önitató- ből vizet is ihatnak. 8—10 hó­napos korukban külön választ­ják az üszőket es a bikákat. A bikák azután a hizlalóba mennek, s ha meghíznak, elad­ják őket exportra, nagyrész- ben Olaszországba. A még nem teljesen gü- mökérmentes tehenek és növendék jószáguk, a ter­melőszövetkezet másik üzemegységében vannak. Beszéltem Bakai József épí­tésvezetővel, alti elmondotta, hogy a szarvastnarihaitelepet | mág tovább bővítik. Huszon- I négy férőhelyes ellető istálló, . takarmánytároló, majd elkülö- ‘ nílő istálló épül. A kútfúró és vízvezetéksze­relő brigádnak is megvannak a szarvasmarhateleppel kap­csolatos tervei. Még az idén megépítik a 120 holdas rét és legelő öntőzötelepét, majd 200 ! hold szántóterület rendszeres ! öntözésének biztosítására I szülnek. ké­CQ CQ CQ... QTH: Nagykőrös. Két éve alakúit a városi rá­diósklub. Sikeresen egy ilyen szervezet csalt altkor dolgoz­hat, ha adó-vevő készülékkel forgalmazhat, így látványos a munkája, ennek azonban ed­dig különböző nehézségei vol­tak. Nem könnyű ugyanis KP M-vizsgával rendelkező amatőrhöz jutni, és részére az engedélyt megszerezni, hogy mindezek birtokában „igazi” rádióstevékenység folyhasson. A klub hosszú idő alatt ju­tott el odáig, hogy rövidesen kollektív adóengedélyt kap az ultrarövid hullámú sávra, Ma­gyar László adófelelős nevére, aki amatőr körökben igen közismert, neves amatőr. Ugyancsak most intézik a rö­vidhullámú sávra kollektív ál­lomásra szóló engedély meg­Munka nőknek HÉTFŐI KEZDÉS A Tormásban épülő szolgál- taitóházról már sokat írtunk, hiszen az építkezés alatt — sőt a megkezdés előtt —, na­gyon sok kérdés került a fel­színre. A szolgáltatóházból las­san már nem lesz „szolgálta­tó” ház, csupán a neve marad rajta. A legújabb variáció sze­rint marad az üzletihelyiség, a bisztrórész — mindkettő a fo­gyasztási szövetkezet kereté­ben. — és az eredeti fodrász-, cipész-, javítórészlegnek — tervezett ép ü létszám y b an a Gépjavító és Faipari Ktsz ren­dez be műhelyt, ahol a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyárnak készítenek különféle alkatrészeket. Tegnap reggel már 24 fiatal ‘ asszony és lány megkezdte a munkát. Elsőfokú vízkárkészültség A Pest megyei Tanács a vá­ros területére első fokú víz­kár- és hótakarítási készültsé­get rendelt el. Az utasítás értelmében az útmenti árkok, átereszek tisz­títását azonnal el kell kezdeni. szerzését is, miután az eltelt idő alatt erre a sávra is érvé­nyes vizsgával rendelkezik már amatőrünk. Sajnos, en­nek az engedélynek a megszer­zése még hosszú hónapokat fog igénybe venni. Mindenesetre megállapítható, hogy ha na­gyon lassan is, de „mozog” a rádiósklub Nagykőrösön. A klub támogatásával öt különböző iskolában folyik rá- diósszakkör-foglalkozás, min­den második héten kedd este tartják a tranzisztoros-tan f o- lyamot. A szakanyagot mérnökök és technikusok ismertetik, s a hallgatók soraiban ipari tanu­lók, szakmunkások és középis­kolai tanulók is megtalálhatók. A klub minden évben jelen­tős anyagi támogatást kap a városi tanácsitól műszerek, esz­közök beszerzésére, így a fel­tételeket biztosítják a tanulás hoz. Most már csak minél több fiatalt várunk és hívunk, jöj­jön közénk, hogy minél több aktív rádióamatőrje legyen vá­rosunknak, minél előbb hall­hassák a közeli és távoli ama­tőrök hívójelünket CQ CQ CQ ... QTH: Nagykőrös ... Zs. L. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Egy új világ. Vittorio de Sica olasz—francia filmje, a párizsi fiatalokról. Csak 16 éven felülieknek. Kísérőműsor: Repülővel a jégmezők felett. Magyar hír­adó. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 órakor. Készülődés a centenáriumra A.városi KISZ-bizottság ki­dolgozta azt a programot, amellyel Leninre akiar emlé­kezni az országos felhívás ke­retében. A terv szép, hangulatos, méltó az évfordulóra. Kiemelkedik az elképzelés­ből az a vetélkedő, amely az alapszervezeti versenyek le­zajlása után városi szinten kö­vetkeznék. A városi bizottság úgy terve­zi, több fordulós, nívós ver­senyt rendezne a művelődési házban. Az alapszervi versenyek leg­jobb csoportjai (körülbelül 15 —20 csoport) jutnia be a városi döntőbe, amelyet több fordu­lóban bonyolítanak le. Az első fordulóban kiválasz- i tanák a le”' >b tíz csapatat, í Itt írás1- a „ellene válaszolni a kérdésekre, s a legtöbb I összpontszámot nyert csopor­tok jutnának a második for- I dulóba. LÁDÁBÓL A ZSÁKBA Mindennap, azonos időben, megszokott mozdulatokkal lép Farkas István a piros levelesládához, hogy egy mozdulattal ki­ürítse a küldeményeket a postazsákba. Ez az első állomása a Kőrösről induló leveleknek, amik sok örömről, bánatról, hiva­talos ügyintézésről tájékoztatják ismerőseinket, rokonainkat és az ügyfeleket. Foto: Sípos László • A legjobb tíz csapat méri I nehezebb feladatok elé kerül­ne: dokumentumokat, művészi alkotásokat kellene meghatá­rozniuk jellemző részletek alapján, Lenin életének, mun­kásságának kiemelkedő maz- ' zenetárt kellene felismerniük I kópékról, visszaérniékezések­bői. Ebben ,a fordulóban is írásban válaszolnának a ver- . senyzők. " • i / ' A harmadik fordulóban már csak a legjobb öt csapat jutna tovább. Itt tenne a legnehe­zebb dolga a versenyzőknek, itt már szóban kellene vála­szolni. A szóbeli kérdések te­rületről gyűjtenék össze _ anya­gukat: Lenin élete, tevékepy- sége és róla szóló művészi al­kotások. A KISZ városi bizottság, a tegülstékesebb zsűrit kívánja biztosítani a vetélkedőre, olyan hozzáértő mozgalmi em­bereket, akik már jelenlétük­kel is emelik a verseny szín­vonalát. A selejtezők már sok helyen lezajlottak. Több alapszerv már kijelölte az induló csapa­tokat. Kíváncsian várjuk ~é döntő eredményét. i ANYAKÖNYVI HÍREK Született Kis László és Tápai Izabel­la: Nikolett, Pető Imire és Gö­dény Franciska: Sándor, Ko­vács Sándor és Ballá Hona: Ti­bor, Szabó Lajos és Kiss Er­zsébet: Piroska, Tekes Sándor és Lalik Éva: Zsuzsanna, Pos­ta Mihály és Mile Eszter: Esz­ter, Dömötör Ferenc és Kere­kes Klára: Klára és Tibor, Zo- boki József és Diameter Rozá­lia: Józséf, Surin András és Biczó Eszter: András, Gábor István és Bogdán Margit: Ist­ván, Hajdú Ferenc és Ónodi Ilona: Ernő, Völgyi Sándor és Fehér Hermina: Pál, Mihály László és. Gulyás Eszter: Ró­bert, Marticsek Dénes és Máté Mária: Tibor nevű gyermeke. Meghaltak Herczeg Sándor (Tormás u. 23.), Kulisik János György né Banzsal Rozália (Cifrákért u. 1.), Kátai Lajoné Tót Mária (Budapest XIII., Váci út 129.), Zsoldos !tnrer''(Csipvári u. 37,.’a), Bozsik Balázsaié Kovács Rozália (Béke u. 51.), Dömötör Tibor (Délibáb u. 19.). Meg akarják szüntetni a körösi lovaglóiskolát!? Múlt esztendőben az orszá­gos lapok, a televízió és a rá­dió örömmel jelentette, hogy Nagykőrösön feltámadt a ré­gi, szép lovassport, az állami gazdaság és a Róna Vendég­látó Vállalat lovaglóiskolát nyitottak, melynek vezetését egy kiváló lovasszakember, Dőpy Miklós vállalta. Az év folyamán azután egy­re többen ültek lóra a fiata­lok,, az iskola Cifrakert mel­letti lovaglótelepén. Van kö­zöttük diák, diákleány, laka­tos, ács és a termelőszövetke­zeti fiatalok is kezdtek bekap­csolódni. s a környékből: Ceg­lédről, Törteiről is többen át­jártak. EGYNEGYED SZAZADA... Mintha tegnap lett volna i. Azon a napon a polgármes­teri iroda előterében sok em­ber állott, köztük én is. A „kis tanács” ülés. megkezdésére vártunk. Belépett Faragó Lász­ló nyugalmazott gimnáziumi igazgató, ki élete javát a béké­si gimnáziumban töltötte el a fiatalok nevelésével. Harsá­nyan annyit mondott: „Nagy­kőrös népe új világot épít. Az új világ építéséhez ismernie kell a tennivalóikat. Újságra van szüksége, amely megtanít­ja, tájékoztatja, hogy miként kell cselekedni.” A következő pillanatban már ősz fejét, pi­ros arcát és alacsony termetét a maga mögött becsukott ajtó takarta el. V. Szűcs Lajos pol­gármesterrel miről beszéltek, nem hallottam. Bizonyosan a leendő újságról,, mert mikor kilépett az ajtón, annyit mon­dott, hogy a meginduló helyi lapnak legyen a címe „Nagy­kőrös Népe”, mert ez a lap Nagykőrös Népéhez szól. 1945. január 6-án jelent meg a Nagykőrös Népe első száma. A vezércikk így kezdődik: „A Nagykőrös Népe Nagykőrös népéhez. Kedves nagykőrösi magyar testvérek! A mélység­ből, melybe ártatlanul belezu­hantunk, bíztató jelek kezde­nek kibontakozni. Immár hó­napok, sőt évek óta nehéz bi­zonytalanságban élünk. A fel­szabadító orosz hadsereg még vívja ugyan kemény, de győ­zelmes tusáját a németek el­len, Magyarország nyugati csücskében, de már kezdjük érezni, hogy a harcoló orosz hadsereg főparancsnoksága felemelő baráti kezét nyújtja felénk, s mindent megtesz, hogy a bizonytalanság, a két­ségbeesés helyét a biztonság, s a reménykedés foglalja el. De nem várhatunk mindent az orosz segítő kéztől. Nekünk magunknak is meg kell kezde­nünk az újjáépítő munkát. Ezt a munkát akarja íme meg­kezdeni a tájékoztatás terén a most megjelenő új nagykőrösi lap is. A címe: Nagykőrös Né­pe.” Ezzel a cikkel indult útnak Nagykőrös első szabad sajtó­terméke. Minden nagykőrösi ember örömmel fogadta. Nem kellett a megjelentetéséhez belügyminiszteri engedély. Az állami tevékenységet saját te­rületén Nagykőrös város taná­csa végezte. Más városok és falvak helyzete ilyen volt még, mert a központi hatalom csak kialakulóban volt. Nagykörös Népe első szá­mában történeti értékű cikkek jelentek meg. Ezek egyike: „Nagykőrös három képviselőt küldött az Ideiglenes Nemzet- gyűlésbe”. Ez a cikk ismerte­ti, hogy a Debrecenben össze­ült Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítése során az előkészí­tő bizottság két tagja, dr. Er­dei Ferenc író, azóta megala­kult ideiglenes magyar kor­mán- belügyminisztere és Ré­vai József, a Magyar Kommu­nista Párt küldötte Nagykőrö­sön járt. Rendelkezésükre 1944. december 22-én dr. V. Szűcs Lajos polgár-,íester dob­szóval népgyűlést hívatott ösz- sze. A népgyűlésen Reszeli Amb­rus, a város közigazgatási osz­tály vezetője mondott beszé­det. „Az egész világot végig­dúló vérzivatar hazánkat is végigszántotta — mondotta többek között —, elpusztítva városainkat, felégetve békés családi otthonokat, s kiirtva a dolgozó magyar férfiak javát. Az életünk és jövőnk attól függ, hogy a feneketlen mély­ségbe zuhanás közben talá­lunk-e egy szilárd szirtfokát, s abba meg tudunk-e kapasz­kodni, míg jön egy békés men­tőexpedíció. A hazánkra sza­kadt nagy nemzeti szerencsét­lenség arra indított egy ma­roknyi bátor hazafit, hogy ke­zébe vegye a kezdeményezést az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívására, mely megala­kítja Magyarország ideiglenes nemzeti kormányát, és ez a kormány hivatva lesz arra hogy országunkat és népünkét megállítsa a halálps zuhanás­ban, mentse a hazát a végpusz­tulástól és széles demokratikus alapon kiépítse az igazi ma­gyar boldog jövőt.” Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) A Róna vállalat országos és külföldi propagandát indított a körösi lovaglóiskola megismer­tetésére, melynek eredménye­képpen már több vidéki és külföldi vendég is eljött ide lovagolni, és az IBUSZ itt járt lovassportvezetője kijelentette, hogy az idén kirándulócsopor- tokiat irányít majd a lovagló­iskolához, s a Magyar Lovas­sport Szövetséggel és a külföl­di utazási irodákkal is felvet­ték a kapcsolatot. Mindezek után, mint a de­rült égből lecsapó villám, ter­jedt el a hír, hogy március 15- én nem nyitják meg a lovagló­iskolát, mint ahogy tervezték, hanem megszüntetik, miután múlt évi működése ráfizetéssel járt. A fiatalok, akik már alig várták, hogy március 15-én új­ra lóra ülhessenek, kétségbe­esetten fogadták a hírt. Töb­ben már komoly eredménye­ket értek el a lovassport te­rén, s a tandíjfizetés mellett, lovaglóruha és csizma beszer­zésével komoly áldozatokat hoztak és érthetően nem tud­ják megérteni ezt a biztató kezdet utáni visszavonulást. Dőry Miklós iskolavezetővel közölték, hogy memorandumot küldenek, küldöttséget me- nesztenek az állami gazdaság­hoz és a Róna vállalathoz, és kérik, hogy másítsák meg el­határozásukat és tartsák fenn a lovaglóiskolát, mely anyagi­lag is meg fogja hozni a várt eredményeket. Szinte megható, hogy a lo­vagolni vágyó fiatalok, dél­utánonként sokan összejönnek az iskola lovaihoz, a Szolnoki úton bérelt istállóba. Gyönyör­ködnek a jószágokban, s köz­ben tanácskoznak, hogy mit tegyenek az iskola megmenté­sére. Tervek merültek fel hogy lovasklubot alakítanak, s havi 100—200 forinttal járul­nak a lovaglóiskola fenntartá­sához, és hogy a lovaknak ab­rakot biztosítsanak, kukorica- földet vállalnak és azt közösen megmunkálják. Valamelyik termelőszövetkezetben pedig részéből szénát gyűjtenék, hogy a jószágoknak szénát szerezzenek. A fiatalok Lovassport iránti lelkesedésének, és alapos in­dokokkal alátámasztott kérel­mének hisszük, hogy meglesz az' eredménye, s megmarad és városunk egyik büszkesége lesz a körösi lovaglóiskola. kopa Fájó szívvel mondunk hálás kö­szönetét rokonainknak, ismerő­seinknek szomszédainknak, a nagykőrösi Szaoad Főid Tsz ve­zetőségének és tagságának, akik felejtneieuen emieku édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk . érv. Csen Istvánné szül: Hasúi Bor­bála temetésén megjelentek, részvétükkel nagy -bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, csok­rot helyeztek. A gyászoló család. Fájó szívvel mondunk hálás kö­szönetét mindazoknak a roko­nainknak, ismerőseinknek, szom­szédainknak, akik felejthetetlen (érjem, édesapánk sírjára ko­szorút, csokrot helyeztek, meg­jelenésükkel fájdalmunkon eny­híteni igyekeztek. Özw Torma Sándorné és a gyászoló család. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, jó ismerő­söknek, akik szeretett feleségem, édesanyánk, nagyanyánk, test­vérünk, sógornőnk, nagynénink Szendi Balázsné, Papp Teréz te­metésén megjelentek. bánatunk­ban osztoztak. sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló csa­lád. Az 1 sz. AKOV 11. sz. üzemegységének nagykőrösi főnökségére FELVESZ érettségizett férfi munkaerőt, szállítmányozási szolgálattevő munkakörbe. Jelentkezés $z 1. sz. \KÖV nagykőrösi főnökségén. 1 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom