Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

A járási tanácsülés napirendjéből A tél: a községek közötti aránytalanságok megszüntetése A járási tanács legutóbbi ülésén megvitatták a tanácsok ez évi költségvetését. Mennyi pénze van 1970-re a járásnak? Pontosan 38 millió 961 ezer 300 forint, ez az úgynevezett köz­ponti költségvetési összeg. Ezt kellett elosztani a községek, il­letve az intézmények között. A járási tanács pénzügyi osztálya a tervek összeállításánál azt a célit tűzte ki, hogy valameny- nyi tanácshoz tartozó szervnél biztosítsa a működéshez szük­séges feltételeket, és hogy fo­kozatosan megszűnjenek a já­rás községei között fennálló aránytalanságpk. Felnőttek - a fiatalok között A járási tanácsülés megvi­tatta Tomsó Imre, a járási művelődésügyi osztály vezető­je beszámolóját. A beszámoló témája az ifjúság nevelésének helyzete volt, a szociális, egész­ségügyi és igazgatási tevékeny­ség tükrében. Az osztályvezető beszámoló­ja ezúttal nemcsak az általá­nos iskolai tanulók nevelésével foglalkozott, tárgyalta a gyer­mek életútját a csecsemőkor­tól, egészen a felnőtté válásig. A monorí járásban levő gyer­mekek döntő többsége megfe­lelő szociális és egészségügyi feltételek között nevelkedik. Az oktató-nevelő intézmények, a bölcsődétől a középiskoláig bezárólag, nemcsak oktatják, hanem nevelik is a gyermeke­ket, s ez utóbbira, a nevelés­re — helyesen —, egyre na­gyobb gondot fordítanak. A beszámolót követő vitá­ban több járási tanácstag hangsúlyozta a szülők fokozot­tabb felelősségét a gyermekek nevelésével kapcsolatban. Mert igaz ugyan — mondották —, hogy például már az óvodás gyermekek „hazaviszik” a csa­ládba az óvodában tanult he­lyes szokásokat, de ezeket oda­haza is gyakoroltatni kell ve­lük. Javaslatként hangzott el a tanácsülésen: vegyenek részt a felnőttek az ifjúsági szerveze­tek foglalkozásain, alkalomad­tán, ötleteikkel, tapasztala­taikkal segítsék a fiatalokat. (f. o.) A mosolygó instruktor Január első napjaiban a Papír és írószer Értékesítő Vállalat instruktora sorra járta a Tápiósülyi Fogyasztá­si Szövetkezet boltjait. Az üzletvezetők mindenhol el­halmozták megrendeléssel, és a vállalat megbízottja mindenütt mosolygós arccal jelentette ki, hogy az áru csakhamar jönni fog. Jön ám! Azóta eltelt két hónap,' de még egy csomag áru sem érkezett a boltokba. Már elfogyott minden papírszalvéta, egészségügyi, zsír- és csomagolópapír. Kockás, vonalas füzet sincs már min­denhol, sőt a rajzszeget és az egyszerű papírzacskót is fel lehet jegyezni a hiánycikklistára. A Pestre járó dol­gozók nagy része a rossz helyi ellátás miatt felvágott- és hússzükségletét már régóta a fővárosban szerzi be. Ügy látszik, a papíráruval is ezt kell tegyék. (krátky) Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Balogh Sán­dor, Monoron, Gombán, Ké­nyén: dr, Bató László (Monor, Bocskay u.), Monori-efdön, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon:: dr. Csalánosi József (vasadi rendelőjében). Pilisen: dr. Czinder Bálint, Üllőn: dr. Leyrgr Lóránt, Vc- csésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy-te- lepi. *•*’ ‘ j r-y MAI MŰSOR Gomba: Sziget a szárazföldön. Gyömrö: DoreLlüc jön. Maglód: A 17. szélességi fok. Menűe: Es­tély habfürdővel. Monor: Egy új világ. Nyáregyháza: Az én bolon­dos famíliám. Péteri: Hosszú az út Gibraltárig. Pilis: Belfagor a pokolból. Tápiósáp: 451° Fahren­heit. Tápiósüly: A bűntény majd­nem sikerült. Űri: Fehér farkasok, üllő: A hekus és azok a hölgyek. Vasad: Mint a bagoly nappal. Vecsés: My fair Lady I—II. Bosszankodunk — de megéri Egész évben felújítás MONOMIDfKI .V E SÍ,T M- EGYE! H Í R ; t/-/ K Ü L Ö N K I A D Á S A XII. ÉVFOLYAM. 56. SZÁM 1970. MÁRCIUS 7., SZOMBAT Évet zártak a szolgáltatók ki asztalosok helyére újak jöttek Közkívánatra: tengerpart — Harmadikok A Monori Járási Szolgáltató Ktsz-hez 54 részleg tartozik: fodrász, lakatos-, asztalosmű- j hely, tv-, rádiószervíz ... sok j lenne felsorolni. A járás min­den községében találkozha­tunk ezekkel. Dolgozóik hét­főn jöttek össze a gvömrői művelődési otthonban, hogy megtartsák az 1969-és évet záró közgyűlésüket. Már hagyomány, hogy a közgyűlés kezdetekor — a közelgő nőnap alkalmá­ból — minden nőtagot virággal, kis ajándékkal köszöntenek, most is így történt. — Tervfeladatunk több mint ! tizenötmillió forint bevétel teljesítése volt, nyolcmillió árutermelésből, hétmillió pe­dig javításból, szolgáltatás­ból kellett bejöjjön. Túltelje­sítettük, tizenhatmilliónál többre. Eredményeink jobbak, mint az előző évben, pedig akadtak gondok is bőven. A legsúlyosabb a munkaerőván­dorlás volt. 1969 második fél­évétől több részlegben negy­vennégy órás munkahetet ve­zettünk be, mégis: asztalos- részlegünkben egy év alatt teljesen kicserélődtek a dol­gozók. Törzsgárda? így nem lehet — mondotta Fodor Mihály, a ktsz főkönyvelője. Tíz részleg munkája volt veszteséges — a többi 44 nye­reséges. Kiemelkedő jó ered- njéru’.t.^ért éta gyömrői villa- imössapk a pionori kékfestő, a gumijavító és a fodrász­részleg. De nemcsak a felnőtt dolgozó tagok, az ipari ta­nulók is kivették részüket a munkából: Patocska Margitot, Szálkái Irént és még tíz tár­sukat pénzjutalomban ré­szesítették. Ide kívánkozik egy régi tag megjegyzése is, aki a köz­gyűlés utáni percekben azt mondta: „Még jól emlékszem, ti­zenkilenc évvel ezelőtt ta­licskán fuvaroztuk a szerszámokat, alig volt valamink, és most kilene- milliós vagyonunk van.” Kilencmilliós vagyon, két­milliós nyereség! A szétosz­tásra kerülő részesedési alap a megyében 747 ezer forint — nem is [ kevés. A régi dolgozóknak j minden itt töltött év után 55 | forintot fizetnek. Farkas Sán­dor, a szövetkezeti bizottság elnöke a brigádmozgalomróí beszélt, s a közös kirándulá­sokról. Tavaly májusban Bécsben jártak a tagok, az idén közkívánatra 8 napos tengerparti utat terveznek. Fuderer Istvánt, a járási szolgáltató ktsz elnökét kér­deztük: mi az, amit a múlt évben fontosnak tartottak megvalósítani — és nem sike­rült? Az üllői szolgáltatóház kér­dése volt megoldatlan, hosz­szas huzavona után végre megkapták a telket, az enge­délyt, és így áprilisban már hozzákezdhetnek az építéshez. Ismét eltűnik egy fehér folt járásunkban. A szövetkezet a megyei munkaverseny öt feltételét nagyobbrészt sikeresen tel­jesítette, harmadik helyezést értek el. — A szétszórt részlegeket összefogni, a munkát össze­hangolni ezen a területen, jó eredményeket elérni, nem könnyű — mondta Herger Pál, a KISZÖV kiküldöttje. Valóban, nem könnyű. (koblencz) Gyoinro a nőket ünnepli Az MSZMP községi bizott­sága ma, szombaton délután 4 órai kezdettel nőnapi ünnep­séget rendez Gyomron, a mű­velődési házban. Ünnepi be­szédet Jámbor Ottó községi párttitkár mond, majd az ezt követő kultúrműsorban isko­lások adnak elő szavalatokat, jeleneteket és fellép a műve­lődési ház népi táncegyüttese Motorosklub alakul Monoron A monori járásban egy községben, Magiadon működik motorosklub. Tavaly Olaszor­szágban voltak, az idén Fran­ciaországba készülődnek. Ért­hető, ha a többi község mo­torosai kissé irigykedve gon­dolnak a magiódiakra. Ez a példa adta az ötletet a Monori Járási Művelődési Ház veze­tőinek, hogy megalakítsák a motorosklubot Monoron is. Ezért holnap, vasárnap dél­előtt 10 órakor várják az ala­kuló ülésre a járási művelő­dési házba a motorosokat. A leendő motorosklub program­ja is alakulgat már a szerve­zők képzeletében, csoportos túrautakra gondolnak és bizto­sítanák a tagoknak a kedvez­ményes motor-szervizt.-Vasoszlopok a monori Má­tyás . király utcában — ezt láttáim én, fotósunk pedig a magasban dolgozó villanysze­relőket kapta lencsevégre. Szűcs Sándortól, a helyi DÁV- kirendeltség vezetőjétől kér­deztük: mivel foglalkoznak most? A Mátyás király utcai vasoszlopok a leendő ABC áruház energiabiztosítása ér­dekében kellenek, ugyanis új trafóállomás lesz a Mátyás király és a Móricz Zsigmond utca sarkán. De nemcsak itt, több helyen korszerűtlenné vált a hálózat, például a Te­metkezési Vállalattal szemben levő trafót is fel kell újítani. Ez az év tehát a hálózatkor­szerűsítés éve: előzetes becs­lések szerint decemberig 5—6 trafókörzetet újítanak fel. — Ne bosszankodjunk — mondta Szűcs Sándor —, lesz egy-két napos áramkiesés mindenütt, de megéri, hi­szen a felújítás után jobb lesz az energiaellátás. S ha már a bosszankodás- ról esett szó, azt is megkér­deztük: hány panasz érkezett a DÁV-hoz az utcai világítás­ra, amíg tartott a téli sötét? Jóval kevesebb, mint tavaly, főleg azért, mert igyekeztek a panaszokat megelőzni. Nappal is gyakran .kivilágították” az utcákat, ellenőrizték, keresték a hibát — ígv elenyésző volt az ilyen bejelentések száma. {k. zs. — p. i.) Sorsok, emberek Az átkozott ház „Tizenhét éves múltam, ami­kor a férjemet megismertem. Nem sokat tudtam róla, soha senk tői nem kérdeztem, hogy milyen ember. Szédített, el­halmozott ajándékokkal, téten tizenhét vörös rózsát hozott a névnapomra. Kilenc hónapig voltam menyasszony, aztán a felesége lettem. Áprilisban volt az esküvőnk. Azt mond­ják, a tavasz boldogságot hoz. Nem így történt Nagyapja házába költöz­tünk és a férjem esküvőnk előtt eltartási szerződést kö­tött vele. Egy beteges öreg­embe • ápolása szakadt a nya­kamba, mellette még dolgoz­tam is, nehéz fizikai munkát végeztem. Az első pofonolMt három hónapi házasság után kaptam tőle. Egyszer véletle­nül megláttam őt, nevetgélni,- beszélgetni egy aíkkor nyolca­dik osztályos, nem éppen jó hírű kislánnyal. Megkérdez­tem, mit akar a lánytól. Azt felelte, semmi közöm hozzá, ha r.em hallgatok el, beveri a számat. Persze én csak mond­tam a magamét, erre úgy ar­cul ütött, hogy a szemem be­dagadt. Ettől a naptól kezdve nem tudtam nevetni. Kilenchánapos házasok vol­tunk, amikor nagyon meg­vert, másodszor is. összerúg- dosott, hajamnál fogva ciháit, ütött, vert. Nem tudtam elme­nekülni, mert álmomból éb­resztett fel. Másnap édesapá- mék eljöttek meglátogatni és amikor meglátták milyen ál­lapotban vagyok, átszaladtak az orvosért és látleletet vetet­tek. Sajnos, akkor már terhes voltam. Karácsonykor megszültem az én picike fiamat. Nagy, fe­kete hajjal született, úgy mondták, a legszebb baba volt akkor a klinikán. A férjem csak két nap múl­va jött be meglátogatni. Nem tudtam ránézni, behunytam a szemem és hányingerem volt. Amikor elment, megkértem a kis madámot, dobja szemétbe a virágot, amit ő hozott. Nem kellett sem ő, sem az ajándé­ka. Hideg volt amikor hazajöt­tünk, és úgy éreztem, soha nem lesz tavasz. Csak a gye­rekeimnek éltem. Nem * érde­kelt, ha hajnal háromkor jött haza, ha veszekedett, ha nők­kel foglalkozott. Mindig go­rombább leit, fenyegetett. Hozzánk sem jöhetett senki. Olvasni nem volt szabad, min­den könyvemet széttépte, sa­rokba vágta. Február 1-én me­gint elkezdte az ordítozást: nem bírtam tovább. Nem élek tovább így állat módra! — kiabáltam, összeszedtem ru­háimat és a kicsi ruháit Na­gyon megvert. A gyereket nem adta ide. Egész éjjel ' sírtam. Reggel édesapámmal vissza­mentem, ő elment otthonról. Összeszedtük a kicsi ágynemű­jét és őt is hazahoztam szüle­im házába. Azóta nem tettem be a lábamat abba az átkozott házba. Beadtam a válópert. Ö nem akar válni, j szeret min­ket, hazudik és álnokoskodik. A gyereket akarja. Azt mond­ja, ha Monoron nem neki lesz igaza, Pesten olyan ügyvédje van. aki igazat ad neki. Pénze az van. Félek, de nem annyi­ra, mint féltem. Az ember bol­dogságra született, nyugodt, csendes életet akarok.” A bíróság az asszonynak adott igazat. Az indokolásban nem "állt, de gondolom a bíró­ság tagjai is érezték: „az asz- szony verve jó” típusú férfiak mellett a XX. századot, a bé­két nem lehet megtalálni. A fiatal asszony az ítélet után a bíróság kapuján mo­solyogja lépett; kfh Hoss^tí idő után ez volt arcan az első mo­soly. Szalontai Attila Kosárlabda-mérkőzések A szerdán Monoron leját­szott Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzésen mindkét csapatunk vereséget szenve-. dett. Monori SE—Ceglédi Vasutas női 57:58 (46:36). Monor az utolsó másodpercben vesztette el a mérkőzést. A megítélt büntetőket nem tudták kihasz­nálná. Kosárdobók: Punyi 11, Tóth 10, Szabó 10, Kovács 6, Veress 6, Vitéz 4, Koncsek 4. Edző: Veress László. Monori SE—Ceglédi Vasutas férfi 70:78. Erős iramú mér­kőzésen a megye egyik legerő­sebb csapatától szenvedett ve­reséget Monor. A mezőnyben egyenrangú ellenfelek voltak, Cegléd a palánk alatt jobban kihasználta a helyzeteket. Kosárdobók: Máté 18, Ve­ress 15. Pozsonyi 14, Antal 11, Seprű 8, Rosztogi 4. Edző: Zát- rok Károly. Vitéz Imre A Monori József Attila Gim­názium női kosárlabda-csapa­ta ma Pécsett mérkőzik visz- szavágót a Nagy Lajos Gim­názium csapatával, az orszá­gos elődöntőbe való jutásért. A monoriak 34 pont előnnyel utaztak el. BAJ.NOKPORTUÉ Leimetier Ferenc A kitűnő vecsési sportolóval egyszer már megjártam. An­nak rendje és módja szerint el­búcsúztattam a visszavonult vecsési labdarúgót, amikor ki­derült, Leimetter Feri meg­gondolta magát, mégsem akasztja szögre cipőjét. Ez a „meggondolás” — s ezt őszin­tén állítja valamennyi vecsési sportrajongó — nagy hasznára vált a vecsési labdarúgósport­nak. Leim etter mindig kitűnő lab­darúgó volt, volt olyan éré,. amikor Pest megye legjobb balhátvédjének jelölték őt a tudósítók. Tavaly mégis min­den eddiginél többet produ­kált. „Feri bácsi” — ahogy a fiatalok nevezik őt — hétről hétre emlékezetesen, kitűnően játszott. Nagy rutinját, kitűnő, helyezkedési képességét ügye- j sen kamatoztatta a bajnok- csapatban. Leimetternek nagy szerepe van abban, hogy a vé­delem immár évek óta meg­bízhatóan, kitűnően helytáll a bajnoki küzdelmekben. Most ismét a visszavonulás gondolatával foglalkozik. Még­sem merek búcsúztatót írni. Amilyennek ismerem őt, meg­gondolja magát, tovább ját­szik, és pácba hozná az újság­írót. Szalontai Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom