Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
XlCirlnp 1970. MÁRCIUS 1., VASÁRNAP f i I I I SCS fizetett vá ismét? Újabb befejezetlen házak Túrán HEROLIT SIKLÓ 100 ÉVVEL EZELŐTT, — 1870. március 2-án — indult meg a budai Várhegyen a sikló, — amint a korabeli újságok hírül adták —, a „Budai Hegypálya”. A kezdeményező Széchenyi Ödön, Széchenyi István gróf fia. Az építési engedélyek megszerzése után Széchenyi Ödön gróf 1868 júliusában szerződést köt Buda város tanácsával; a szerződés értelmében joga van a tervezett gőzmozgatású siklót megépíteni, azt üzembe helyezni, és 40 napig üzemeltetni. Széchenyi nem sokkal ez után megalapítja a Budai Hegypálya Részvénytársaságot. Az építkezés még 1868 nyarán megindul, és a pályát 1870. március 2-án át is adják a forgalomnak. A pontosan 30 fokos emelkedésű pálya a kis mélységű bevágásban halaüva, jóé beleilleszkedett a Várhegy oldalába. Két oldalt szép tégla bélésfalak határolták, a hegyoldal sétaútjai két gyalogúidon vezettek át fölötte. A sikló pályájának hossza kereken 100 méter, a magasságkülönbség 60 méter, két vágányának nyomtávolsága 1 méter 43 centiméter volt. Kért kocsi közlekedett rajta, egyenként háromhárom, lépcsőzetesen elhelyezett, 24—24 férőhelyes kabin- naL A kocsikat 24 milliméter átmérőjű, 42 acélszálból font sodronykötéllel vontatta az alsó állomáson elhelyezett 30 lóerős gőzgép. A sikló általában ötpercenként (csúcsforgalomban két és fél percenként) közlekedett, a menetidő mindössze 45 másodperc volt. 1344—15 telén, Budapest ostromakor bombatalálat súlyosan megrongálta a siklót. A nemrégiben született döntés értelmében hamarosan Ismét megnyílik a budapestiek kedvence^ a budai vár sikló-pályája. : —< A Ráckevei Járásbíróságon dr. Malachovsky László járásbírósági elnök mun- ’ kaéntekezLeten. számolt be a ; bíróság műit évi működéséről. „Ki fizetett rá? — Befejezetlen házak Túrán” című őszszel megjelent riportunkban megírtuk, hogy a túrái cigánytelepen a kormányrendelet értelmében és az OTP segítsé- «gével épülő új házak sok keserűséget okoztak a község cigányságának. Bizonyára meglepi önöket, kedves olvasók, hogy a putrikból kiszabadult és immár emberibb körülmények között élő cigányok, vajon miént is olyan elkeseredettek? Azért, mert hiába bizakodtak abban, hogy egyszer és mindenkorra megoldódik súlyos lakásproblémájuk. Uj házaik befejezetlen állapotban díszelegnek, ráadásul ami készen is van rajtuk, ajz is sokszor nevetségesen hitvány minőségű. Csaknem két tucat házról esett akkor szó, s ezek többségét egyetlen kivitelező, Medveczki János kisiparos készítette, illetve nem készítette él, annak ellenére, hogy e tekintélyes számú ház gazdáinak járó OTP-kölcsönöket közvetlenül Medveczki János vette fel, tehát egyszerre több százezer forint felett rendelkezett. A cigányokat ugyanis nem tartották óéggé éretteknek arra, hogy rájuk bízzák a nekik járó kölcsönöket. Természetesen a részletek visszafizetését már évek óta és többségükben „éretten”, kötelesség- szerűen végzik, miközben félkész házaikban laknak. Medveczki János közben megszüntette iparengedélyét és belépett a téeszbe, ahol az építőipari üzemágban tevékenykedik. Tudomásunk szerint a riport megjelenése után vizsgálat indult, de annak eredményéről bennünket nem értesítettek. Talán nem volt eredménye? Mindenesetre azóta hét(!) újabb panaszos fordult hozzánk Túráról — ők már nem cigányak —, akik belvizes kölcsön révén építettek új hajlékot maguknak, de panaszuk hasonló: házaik befejezetlenek és rossz minőségűek. Ezeket az épületeket is Medveczki János készítette. Nem érdekes? Egyetlen kisiparos egyszerre mennyi házat tud elvállalni?! Az átadás késik Csorba László vasutas — Túra, Gábor Áron u. 30. — a következőket írja: „Építkezésemnek már be kellett volna fejeződnie 105? decemberében ... 1968 őszén, írásos bejelentésében a tisztelt mester megtagadta az építkezés befőzésére vállalt kötelezettségét és keresetet indított ellenem, 14 ezer forint értékben... többletmunkára (!) hivatkozva... Az állam által rendelkezésünkre bocsátott segítséget átokká változtatta számunkra ... jó és szabványos anyagot csak akkor épített be a lakásokba, ha rosszat, ócskát már nem tudott beszerezni. ... saját 'többszobás lakóházát szétbontotta és csekély, kb. fél esztendő alatt a legbiztonságosabb és a legköltségesebb módszerekkel felépítette. ... részünkre védelmet senki nem nyújt. .. .az OTP adósai lettünk... hogyan védekezzünk ...” Csorba László 12 évig egy szobás-konyhás és olyan vizes lakásban élt, hogy bútorai elrohadtak. Végre megkapta a belvizes kölcsönt, 100 ezer forintot, amihez még ietettit 29 ezret, hogy az úgynevezett 36-os terv szerint építhesse fel a házát. A kölcsönt olyan szoros építkezési határidőre, kapta — 1967-ben —, hogy májustól december 31-ig felépíti házát. Medveczki azonban ilyen ütemben nem tudta elvégezni a munkákat —- hogyan is tudhatta volna, hiszen egy időben több tucat házat is elvállalt! — ezért az OTP beleegyezett, hogy 1968. március 31-ig legyen készen a ház. Viszont télen a munkákat szüneteltetni kellett: A szerződésben kikötötték, hegy a ház, a terv és a költségvetés szerint épüljön fel, teljesen készen, tehát kulcsátadásig. Anyagot és munkaerőt a kisiparos ad, az építtető pedig segít a fuvarozásban. Megállapodtak, hogy a? esetleges többletmunkáért Csorba vállalja a költségtérítést, de csak akkor, ha előre tudja, hogy milyen többletmunkákról van szó és ebbe beleegyezik. (Ilyen volt például a szélesebb lépcsőháziéi járó, vagy a cementpadló helyett mozaiklap.) Az alapozás története A házat Medveczki nem fejezte be teljesen. Hiányzik a külső színezés, a padlásfeljáró és annak ajtaja, a falak festése. A „minőségi munka” egyáltalán nem szívet-lelket gyönyörködtető. A lábazat rossz, le kell verni. Hajópadló helyett nedves rönkökből fűrészelt deszka a padló, ami széjjelszáradt. A padlásdeszkázatnak nincs tartása, így a mennyezet repedezik és hamar kihűl a lakás. Az alapozás történetét pedig hadd mesélje el Csorba László: — Az alapot, a terv szerint 80 centiméterre ósattam ki. De Medveczki betúratta, így az alap földben levő része csak 40—50 centi. Pedig nálunk homokos a talaj és ez átfagy télen egy méterre is. így az a veszély fenyeget, hogy a fagy felemeli az alapot és szétreped a fal. Az alap a felmérés szerint 26,5 m3, a terv szerint pedig 34,5 m3. De Medveczkiék ezt a felmérést cáfolták és fenyegetőztek, hogy nem folytatják a munkát. Mit tehettem, hagytam annyiban! Viszont a tervben szereplő költségeket számolta fel. Csorba eddig 120 ezer 990 forintot adott át Medveczki- nek, a megegyezés szerinti csaknem teljes összeget, csupán nyolcezer forintot tartott vissza. Ezt nem hajlandó kifizetni addig, míg Medveczki be nem fejezi az építkezést. S most jön a bomba: a kisiparos — bár nem tudom nevezhetjük-e így, hiszen már iparengedélyét megszüntette — beperelte Csorbát 14 ezer forint megfizetéséért, többlet- munka címén. Többletmunka — amikor a házat sem fejezte be? Többletmunka — ennyi minőségi kifogás mellett? Nevetséges! Ki van nyeregben ? Beperelte Vincze József vas- 1 utast is — Túra, Liszt Ferenc u. 6. — 22 ezer forint megfizetésére. Pedig az 6 háza is befejezetlen. Hiányzik hét m2 terasz, a padláséi járó. Az alap 30—10 centiméterre van a földben. A hajópadló hézagos, a csempézés leválik. S a következőket adta 85 ezer forinton kívül Vincze József: 10 m3 kő, 1000 darab nagyméretű tégla, 200 db kisméretű tégla, a tetőfedőcserép egy része. S a következő munkákat végezte el a Vincze-család: a mész oltása, a falak meszelése, a padlásdeszkázat letapasztása, az üvegezés, az ajtók és ablakok felszterelése. Bagó József gyári munkás — Tüzér u. 5. — talán még több munkát Végzett el minőségi kifogásai szinte ugyanezek, de hozzáteszi: — Véleményem szerint a mi segítségünk 15 ezer forintot tett ki. Hol számolják el ezt nekem? Galambos Róbert nyugdíjas — Rákóczi út 114. — háza is befejezetlen ,rJem is kell mondanunk, hogy panaszai sem kevésbé súlyosak. Elmondja: — A költségvetést nem tudom ellenőrizni. . mert nincs. Horváth Antal vasutas — Béke út 14. — lakását az OTP sem találta alkalmasnak arra, hogy átvegye. Palotai András vasutas — Alsóerdősor 47. — kifogásait sem soroljuk, mert ismétlésekbe bocsátkoznánk, de azt megjegyezzük, amit ő is: — Kettőnk munkájáért 15 napot nem fizetett ki. Tóth M. István gyári munkás — Alsóerdősor 3. — panaszából csak (!) ennyit: az alap megrepedezett, néhol a falazat is, a belső vakolat hullik. Ráadásul minden segéderőt ő szolgáltatott az építkezéshez. így könnyen elvállalhat egy kisiparos ennyi házat, hogy majd felépíti. De ki vonja felelősségre. hogy hogyan ? Egyelőre ő támadja megbízóit, mert úgy érzi, nyeregben van. Hát nem furcsa Üj építési habanyagot állí- | tottaik elő a paksi Építőipari Ktsz-ben. Bezdán Ilona fiatal vegyészmérnöknő — aki nemrégen került a szövetkezetbe Budaípestről az Egyesült Vegyiművekből — kísérletezte ki fenolgyanta felhasználásával a I Herolitnak elnevezett műanya- | got, amely igen kedvező szagvéleményeket kapott. Az új műanyag, a tetőszigeteléstől kezdve a panelig sokféleképpen felhasználható, s több tekintetben felülmúlja a jelenleg ismert hazai szigetelőanyagot, így például hőálló, nem ég. A paksi fct$z kísérleti üze„Mézga Géza vagyok, nem lopom a napot, de nyakamon a csacsika család” — amikor szomíbalton és vasárnap estenként felhangzik a szignál — Deák Tamás zenéje —, s a képernyőn megjelenik a pocakos, kopaszodó figura — a szobában csendet intenek — jön a Mézga, a Mézga család! Már ismerős az otthonuk, tudjuk, hol a konyha, a fürdőszoba. A sorozat néhány filmje után kiderült, ebben a családban a mama viseli a nadrágot, Krisztié és Aladár vásott, de eszes gyerekek, a papa pedig jámbor, lelkes, pesti polgár, valószínűleg könyvelő. Ezeknek a jellemvonásoknak rajzfilmnél mindjárt, az első pülanattíbain ki kel! derülniük. A figurák jellemvonásdkait arcukon, testükön hordozzák. Az alakok tervezésekor a rendező nagyon sok pozícióban megrajzolja szereplőjét; úgy, hógy: körbenézhető legyen — szemben, oldalt, hátul, alul-, fölülnézet- ben, s a modell-lapra sok-sok arckifejezés is kerül — Nepp József, a Mézga-család rendezője vagy harminc lelkiállapotot kifejező arcot adott egy- egy figurájának. — Itt van például Kriszta egyik modell- lapja (a képen) — Kriszta csodálkozik, unatkozik, figyel, gondolkodik, megsértődik, csú- folódik, nevet, megijed, fogat mos, kacérkodik, élámul. Blö- ki és Gicus is sok arccal szerepel — ásító, nyelvet nyújtó, vicsorító, mosolygó, dühös, áhiíatos. Míg Mézgáék csodálatos történetét nézzük, hallgatjuk, — mi is elámulunk, nevetünk, mosolygunk, csodálkozunk, esétleg unatkozunk, vagy feszülten figyelünk, szórakozunk. De arra semmiképpen nem gondolunk, hogy a 13 folytatásmet rendezett be a Herolit gyártására, s ha megfelelő támogatásit kap, nagyobb meny- nyiségben állítja majd elő. Sanzonest Ma este fél nyolckor a Ber- da irodalmi estek következő előadására kerül sor a ceglédi Berda-kocsmában. Ebből az alkalomból Zsolnai Hédi mint sanzonénekesnő mutatkozik be a közönségnek. Estjének címe: Akárhogy fű a szél. Zongorán kísér Túrán László. 8—10 ezer rajztót, egy csomó vázlatot készítettek, és több mint ezer hátteret. Egy film 26 perces. Ilyen hosszú sorozatot európai rajz- ! filmstúdióban még nem csi- náltaik. A rajzfilmrendező dolga egészen más, minit az egyéb filmek rendezőjéé. Az alapötletből megszerkeszti a képes forgatókönyvet, az alakokai. Aztán a mozd ula t te rv ező az egyes filmek történését mozdulatokra bontja, és a többi már a rajzolókon múlik. A Mézga-filmen öt csoport dolgozott, 5 mozdulattervezővel. A rajz uitán következik a kifestés, a háttér, a zene, a zörej felvétel, a vágás, a hangosítás. Éjjel, vasárnap szinkronizálták a filmeket, amíg Mézga Géza Harkányi Endre, Paula Győri Ilona, Kriszta Földessy Margit, és Aladár Némethy Attila hangján megszólalhatott. MZ/X-et, a távoli leszármazottat Somogyvári Rudolf, Máris szomszédot Tomanek Nándor szólaltatja meg. — A sorozat valamennyi filmje ugyanazon téma körül bonyolódik — meséli a rendező. — A családban hiányzik valami, s a távoli rokonhoz, MZ/X-hez fordulnak, aki küld egy gépet, szerkezetet — s minidig ebbői lesz a bonyodalom. — ön melyik részt tartja a legsikerültebbnek ? — Az „Időkibővítő” címűt. Arról szól, hogy a család kirándul. s egy várromnál régi pénzt találnak. Az érméket jp pénzért eladják Máris szomszédnak. Az üzleten felbuzdulva, időkibővítő gépet kérnek öcsitől, és ezzel visszamennek a XITI. századig. Szokás szerint ebből is nagy baj keveredik. — Es a tizenharmadik rész? — Ott elpusztul a rádió, amely összeköttetést biztosít a távok jövővel. A Mézga-család filmsorozatot tavaly koratavasszal bemutatták a cannes-i reklámfilmfesztiválon — sikerrel. Azóta külföldi tv-itársaságak is érdeklődnek a film iránt. Nepp József, a nagysikerű Gusztáv-soroaat (25 film), az oberhauseni díjnyertes Öt perc gyilkosság, a Szenvedély, a Mese a bogárról és más emlékezetes rajzfilm rendezője. — A Mézga-csatád után készül-e újabb sorozat? — Egyelőre nem. Most francia megrendelőnek dolgozunk, modernizált La Fontaine-me- sóket teszünk át rajzfilmre — az eredeti szöveg felhasználásával. S még egy előkészület — egész estés Gusztáv-filmé — új sztorival, új helyzetekkel. A GusZtáv-filmek népszerűségét bizonyítja, hogy már megvették, forgalmazzák Japánban, Hollandiában, az NDK-ban, a Szovjetunióban, Olaszországban, az NSZK-ban, Franciaországban, Svédországban. A „szülők” remélik, Méz- gáékkal is megismerkednek a külföldi nézőik. Kádár Márta IPARI TANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a következő szakmákba; épületlakatos, ács-allványozó, épületasztalos, fapadlózó- és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, építőipari gépszerelő, épületburkoló (hideg), műkőkészitő, vosbetonszerelő (2 éves), vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Akiknek vidéken állandó lakásuk van, azoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban a PEST MEG VE! ÁL LA MI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. Berkovits György _ , | , ]■ címmel Balassi Bá„Szép magyar komédia“ ««*<•**. ■»” r Iandos életéről forgat filmet Banovich Tamás rendező. A forgatókönyvet Garai Gábor írta. A színes, szélesvásznú film operatőre Kende István. Balassi Bálintot Sztankay István alakítja, Dobó Krisztina — Széles Anna. Bemutatjuk a Mézga családot Harminc lelkiállapot — Tízezer rajz Legjobb az „IdökibövitőM
