Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

et si meCtrl k/úrlap »970. MÁRCIUS 4., SZERDA Rekonstrukció Szentendrén Érteni, elfogadni, cselekedni . Szentendre. A Beton-és Vas­betonipari Művek gyáregysége. Zsarkó János főmérnök. — Mi már kényelmesen, jó körülmé­nyek között dolgozunk. Sze­rencsére ezt nemsokára a gyár valamennyi munkásáról el­mondhatjuk majd. A 350 milliós befektetéssel végrehajtandó rekonstrukció 1968. július 1-én kezdődött, és terv szerint 1970. december 31-én fejeződik be. — Az üzeim újjászületik. Ahol eddig nehéz fizikai mun­kát végeztek, ott automatave- zériésű gépsorok veszik át a munka nehezét. Hatalmas traverzek, csarno­kok, üzemrészeit beton és vas csontvázad: a féligkész új gyár­egységek. Konfliktus — El kellett döntenünk, le­állítsuk-e a termelést és a gyárban dolgozó 330 embert az építkezésnél foglalkoztassuk-e, vagy folytassuk a gyártást és fokozatosan álljunk át, ahogy elkészül egyik új üzemrész a másik után. Az utóbbi mellett döntöttünk. Az idő ezt igazol­ta. Nem volt könnyű, sokan — attól félve, hogy nem keresik meg azt a pénzt, amit addig — kiléptek —, mondja a fő­mérnök, A termelési osztály vezetője Németh Antal. — Negyedéven­ként tartjuk a szocialista bri­gádvezetők értekezletét, ahol részletesen ismertetjük a fel­adatokat. Ezt követően egész­napos műszaki konferenciát rendezünk a módszerekről, a termelési struktúráról, a fej­lesztés és a gyártás üteméről. A műszaki konferencia után valamennyi üzemegységben sor kerül a termelési tanácskozás­ra. Itt a brigádtagok, az üzem valamennyi dolgozója a műve­zetőtől, vagy valamelyik mér­nöktől kap felvilágosítást a munkáról, amelyben részt vesz. Ez a bizalom alapja, jól tud­juk. Megszokás, vagy öntudat ? Puppán Jenő, a gyár fiatal mérnöke. — Nem hiszünk a csodákban. Az emberek több­sége nem azért maradt nálunk, mert büszkeség tölti el, hogy modem — Magyarországon eb­ben az iparágban — egyedül­állóan korszerű nagyüzem lesz a munkahelye. Inkább arról van szó, hogy akik 10—15 éve egy helyen dolgoznak, meg­szokták, nem szívesen hagyják ott, inkább vállalják az átme­neti nehézségeket is. Magukénak érezhetik-e ? — Az itt dolgozóiktól ember­telen teljesítményt követeltek a körülmények; jóformán kézi erővel végeztek mindent. Be­tont keverni, naphosszat lapá­tolni, simítani, öntvényt for­málni: nem leányálom, aka­dozó anyagellátással, fűtetlen helyiségekben. Bécsi Lászlón, a betonüzem művezetőjén is csukaszürke, mindent kibíró viharkabát van: — A mi körülményeink még most sem rózsásak, de nemso­kára ... Nem kell befejeznie a mondatot — Csoda, hogy örü­lünk neki? Tudják az emberek is, feleannyi energiával és fá­radtsággal, mint eddig, ugyan­azt a pénzt megkereshetik. — Mit tudnak a rekonstruk­ció céljáról, jelentőségéről? — Tisztában vagyunk vele, egyébről sem esik szó. Olyan ez, mint a tv-műsor, vagy a futball. Ehhez is hozzászól mindenki. Tudják, hogy az itt — svéd licenc alapján ké­szült szovjet gépekkel — gyártott csövek „vízhatla­nok”, azaz; minden károsító hatásnak ellenállnak. S hogy ilyet csak ez az üzem gyárt majd Magyarországon. Azt is tudják, hogy Budapest el­avult vízvezeték- és szenny­vízcsatorna-hálózatának cse­réjéhez használják majd fel. Persze akad, akit nemigen érdekel, hogy mit, miért? És tény, hogy arról még töb­bet beszélnek, mikorra ké­szül el az új épület, ahol a mosdók, öltözők, zuhanyo­zók lesznek, mert a jelenlegi állapotok tűrhetetlenek. Vince Gyula már messziről kiabál: térjünk ki az útjából. Targoncás. A SIÓMÉ öntvény­formázó géphez igyekszik a kész formákért. — Nekünk kedvezőbb, az biztos. Állító­lag jobb minőségű csövek ezek, és ezért drágábbak is, több lesz a nyereség ... Azt is tudom, hogy a mozaiklap- gyártó üzemet teljesen gé­pesítik, ott eddig mindent kézzel csináltak. Szeretem a munkámat, 13 éve vagyok itt. Most könnyebben tudok dol­gozni, mert az utakat is meg­javították, nem akadnak el a targoncák, nem mennek olyan gyorsan tönkre. Piros Endre az 1. számú AKÖV sofőrje volt, nemrég került a gyárba. — Fogalmam sincs — feleli a kérdésre: mi az építkezés célja. — Nem érdeklődött? — Nem: Nem vi­lágosították fel? — Nem kér­deztem, nem mondták. A szak- szervezetnek tagja. Horváth Sándor régi mun­kaerő, 18 éve dolgozik a cső­üzemben. — A SIÓMÉ géppel a mi brigádunk (17-en van­nak) egy műszakban 150 csö­vet is legyárt. Azelőtt ezt kézi erővel kellett csinálni, két­szer. nem, háromszor annyi fáradsággal, mégis maxi­mum 40—50 darab volt a na­pi teljesítményünk. Most ke­vesebb munkával még 100 fo­rinttal többet is keresek, meg­van a havi 2300, pedig csak betanított munkás vagyok. Magyar Sámuel tagja volt annak a 35 tagú csoportnak, amelyet a gyár háromhetes tanulmányútra küldött a Szovjetunióba, hogy a hely­színen ismerkedjenek meg az új technológiával, a gé­pekkel, amelyekkel Szentend­rén, a gyárban dolgoznak majd. — Mikor hazaértünk, nem győztünk mesélni. Először nem nagyon hitték, de most már maguk is láthatják, iga­zunk volt... Embere válogatja ? Nem egészen. Szentendrén a betonárugyárban igyekez­nek bevonni a munkásokat — szellemileg is —, a gyár éle­tébe, a munka változásaiba. Nemcsak fizikai erejüket ve­szik igénybe, hanem meg­próbálnak alkotókedvükre, teljes emberi részvéte­lükre hatni. Még bátorta­lanul és következetlenül, de legalább felismerték ennek a jelentőségért. Erre lenne szük­ség mindenütt, mert így te­remthetnek olyan közössé­get, amelyben az emberek nem mechanikusan dolgoz­nak, hanem maguknak építe­nek. Hiszen, pontosan lát­ják és értik: a célt. Varga Vera BALATONFÜRED Egymillió Balatonfüreden csaknem egymillió forintot költenek a Gyógytér rendezésére és a park felújítására. A csajági termelőszövetkezet parképítő brigádja már megkezdte a munkát a Gyógytéren és a hozzá csatlakozó több, mint kétszázezer négyzetméteres parkiban. Növelik a rózsaliget, valamint a pázsit területét, szebbé teszik a sétányokat és felújítják a park világitó be­rendezését is. A ceglédi kórház vezetői ÚJ IGAZGATÓ, ÚJ FŐORVOSOK Hét végére olvadás Rengeteg a csapadék, növekszik a belvízveszély Egyre hull a hó. Mire e so­rok olvasóinkhoz kerülnek, talán már az eső is. Tény, hogy a Duna völgyében 20—30 milliméternyi csapadéknak megfelelő hótakaróval szá­molnak, míg a 400 méternél magasabb helyeken ez 100— 120 milliméter eső mennyi­ségének felel meg. Nem ne­héz kiszámítani, hogy ez 50—60 milliméteres átlag, amely gyors olvadásnál ha­talmas vízmennyiség. Már pedig az olvadással szá­molni kell, a melegebb lég­tömegek úton vannak és hét végére erőteljesen éreztetik hatásukat. A várható nagy olvadásra' való tekintettel a már meglevő harmadfokú ké­szültségen belül is erősítik a különböző figyelő és ké­szenléti pozíciókat. A gazda­ságok és települések vezetői s a belvízvédelemmel megbízott összekötők, referensek mosit fokozottabban ügyeljenek a levezetési lehetőségek bizto­sítására, a csatornák, átere­szek, lefolyók szabaddá téte­lére. Néhány szót az utakról: a főútvonalak mindenütt jól járhatók, s dolgoznak a gépek a mellékútvonalakon is. Ezek­ben az órákban változatlan veszély a helyenként, vagy nagyobb szakaszokon előfor­dulható síkosság. Részben már működik a ceg­lédi kórház, egy-két héten be­lül benépesül mind a hét eme­lete. Főorvosi kara, egy kivé­telével már teljes. Az altató főorvosi állásra meghirdetett pályázat felett azonban csak a közeli napokban döntenek. Függetlenített igazgató-fő­orvos került a kórház élére, dr. Unoka József személyében. Aránylag fiatalon bízták meg a felelősségteljes munkával, de eddigi pályafutása alatt, külö­nösen előző állásában, mint fehérgyarmati járási főorvos, tanújeiét adta kiváló szervező- képességének. Különben is egyike az elsőknek, akik a né­hány éve bevezetett, egészség- ügyi szervezési szakorvosi ké­pesítést megszerezték, de egy­úttal belgyógyász szakorvos is. Az igazgatóhelyettes szintén új, de nem ismeretlen ember Cegléden. Dr. Hídvégi Zoltán ugyanis mostanáig a szomszé­dos Nagykőrösön, az ottani kórházban volt gyermekgyó­gyász főorvos és a ceglédi kór­háziban most átvette ennek az osztálynak vezetését. A megyei tanács egészségügyi állandó bi­zottságának évek óta elnöke. Gyakorlati munkássága mel­lett tudományos téren is tevé­kenykedik. A ceglédi gyermekosztály eddigi vezetője, dr. Jójárt Jó­zsef saját kérelmére vált meg állásától, de nem a ceglédi kór­házitól. ahol ezentúl a higiéni­kus főorvos teendőit látja el. Dr. Korompay Tihamér, a kórház eddigi igazgatója a jö­vőben csak a kétszeresére meg­nagyobbodott sebészeti osztály vezetését vállalta. 1957-ben a debreceni sebészeti klinikáról, ahol első tanársegéd volt, ke­TERIKEA TERITEKEN Kontraszt a lélekben Omega barátok klubja Nagykőrösöm Qualiton-párbaj harmadik helye­zettjének leintve Írtra j/.i követke­zik: Bim-bam (nagylemez) — Pompás ez a fotód — Kicsit romantikus lány vagyok — Pöttyös masni — Kétforintos fagylalt — Nekünk ta­lálkozni kellett — Szeretném be­járni a földet — Faragott hinta­szék — A zápor — ördögtánc — Még oly ködös az út — Babák — Azok a szép napok — Lány az éj­szakában — Nehéz dolog a szere­lem — Szép, kis katonám — Te meg én — Semmi baj — Ila lenne új szivem — Töröm a fejemet — A rohanásban álljunk meg egy percre — Sose fájjon a fejed — Még hazakísér — Jó várni terád — Hétköznapi szerelem — Szívtelen teremtés — Madárijesztő — Kis papírhajó — Mondd, mit tettél — Zárt ajtók mögött — Nincs olyan szerencsém — Egy láda arany — Duzzog ás — Soha, soha többé — Jaj, de morcos vagy — Teenager melody — Még iskolába járok — Minden ember boldog akar lenni. Ezután pedig néhány szót a komolyzenéről. Ma, fél nyolc­kor kezdődik a Zeneakadémi­án a váci Lehotika Gábor or- gon.aes.tje. Műsorán, szerepel Bach, Franck, Bextehude és Daquin orgonaművei. Szomba­ton a Zeneakadémia kamara­termében szerepel a Szovjet­unióból érkezett hegedűmű­vész — Mark Luboddj. Ezen­kívül koncertet ad a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti MÁV Szimfo­nikusok is 9-én, illetve 10-én az Erkel Színházban. Történelmi nevek Ritka kivétel, ha valaki különleges vagy történelmi név viselője. Ök a bemutatkozás után a minden­napok forgatagá­ban is felkeltik nevükkel mások érdeklődését. Képünkön Fc- rencz József épí­tész és Dózsa György vegyész- mérnök közös munkahelyükön, a Kőolaj- és Gáz­ipari Tervező Vállalatnál. Most következzék egy megyei esemény, melyről Borsai Endre nagykőrösi olvasónk számolt be a slágerlistának. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolá­ban Omega-klub alakult, több mint száz „teljesértékü” taggal. Vasárnaponként összejönnek, le­mezeket hallgatnak és rajonga­nak..., kiért másért, mint az Ómega-együttesért... Ürömmel üdvözöljük a fiatal klubot, mely már helyiséget is kapott az Arany János művelődési házban és Ígér­jük, meghívásuknak eleget te­szünk, egyik vasárnap lelátoga­tunk Nagykőrösre. Hogy ki nyert e héten kis­lemezt? Tóth Piroska (Tápió- sáp, Petőfi út 2.), Solymosi Zoltán (Maglód, Bajcsy-Zsi- linszky út 25.) és Oroszi Zsu­zsanna (Vác, Rákóczi utca 24.). i Slágerlistánk: Művészlemezek: l, (5) Mozart: C-moU mise. 2. (3) Brahms: Ma­gyar táncok. 3. (1) Bach: Orgoná­in űvek. 4. (4) Liszt—Paganini: La Cam panellá. 5. (—-) Kodály: Háry János. Tánclem-ezek: 1. (1) Gyöngyhajú lány (Omega). 2. (—) Bűbájosok (Illés). 3. (8) Ma végre jó a ked­vem (Koricz). 4. (3) Tízezer lépés (Omega). 5. (5) Vörös rák (Zalat- nay). 6. (0) Virág ének (Neoton). 7, (—) Menekülés (Illés). 8. (6) Petróleumlámpa (Omega). 9. (10) Nem vagyok én apáca (Zalatnay). 10. (—) Summertime (Harangozó). Sunyó—Tamás liiltöll IfiiS! I „Kedvenc lemezem” szelvé­nyünket vágja ki, írja rá a hét egjobb komoly- és könnyűzenei lágerét, tegye borítékba vagy rá­ossza levelezőlapra és úgy küldje o szerkesztőségünkbe: Pest me­lyei Hírlap VUI. Somogyi Béla u. i. Szavazóink között minden hé­ten kisorsoljuk a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalat három ajáu- déklemezét. rült főorvosnak Ceglédre. A varosban hamarosan megsze­rették, jó hírnévnek örvend. Tudományos munkásságot is folytat. űr. Kovács Tibor már kilenc éve osztályvezitő főorvosa a nőgyógyászati és szülészeti osz­tálynak. Szintén Debrecenből, a klinikáról került a városba, ahol jó munkája népszerűvé tette. A röntgenfőorvos dr. Kür- tössy László, szintén a régi gárda tagja, már 1955 óta mű­ködik a kórházban ugyaneb­ben a beosztásban. Eddigi állá­sát tölti be továbbra is dr. Gyetvai István a váradóállo­mást vezető főorvos, valamint dr. Anka Péter, a baleseti se­bészet főorvosa. A baleseti se­bészeti osztály különben egye­lőre a kórháztól távol, a város más részében, mostani helyén működik tovább. Az új kórházban két belgyó­gyászati osztály lesz. Az I. szá­mút dr. Bálint István, eddigi belgyógyász főorvos vezeti. Nyolc éve dolgozik a ceglédi kórházban, előzőleg a salgó­tarjániban működött. Számos szakmai tanulmánya jelent meg. A II. belgyógyászat élére vi­szont dr. Búzás György sze­mélyében új ember került. Mostanáig a budapesti Sem­melweis« Orvosegyetem II. Belklinikáján volt tanársegéd. Kórházi főorvosnak új dr. Kiss Ferenc, aki különben tíz év óta a városi szakorvosi ren­delő ideggyógyászatát vezette. Most a kórház újonnan meg­nyíló idegosztályának élére került. Dr. Eder István szintén a rendelőintézeti laboratórium vezetését cseréli fel a kórházi laboratórium főorvosi állásá­val. A kórboncnok főorvos dr. Bujalka Rezső a salgótarjáni kórházban volt eddig adjunk­tus. A kórházi gyógyszertár ve­zetőjévé dr. Középessy Gyula városi főgyógyszerészt nevez­ték ki, aki eddig a régi kór­házban félállásban dolgozott és egyúttal vezetője volt a város egyik gyógyszertárának. Erről az állásáról most lemondott, mert az új, a nagy kórházban sok munka vár rá. Megsokszorozódott a kórház­ban a gazdasági és adminiszt­ratív teendő is. Ennek arányá­ban növelték az irodai dolgo­zók számát is. Munkájukat to­vábbra is Kovács János gaz­dasági vezető irányítja, aki már húsz esztendeje tölti be ezt az állást. Szokoly Endre Dóin- és dzsámi­koncertek Pécsi dómkoncertek: új szín a Mecsek aiji város kulturális életében. A városi idegenfor­galmi hivatal megegyezett az Országos Filharmóniával, hogy a hét végi kulturális program gazdagítása érdekében kísér­letképpen tavasszal és ősszel, egy-egy szombat délután hang­versenyt rendeznek fővárosi és a helybeli muzsikusok közre­működésével a megszépült, vi­lághírű székesegyházban. A város szívében a török kori dzsámiban az idén több alka­lommal lesz kamarahangver­seny. PEST MEGYEI HÍRLAP i Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUBA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadd: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII., Somogyi Béla u. 6. IL era. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 1 Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 142—220. Gépiró szobák: 543—100/280, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—388. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József oádor tér 1. sz.). Előfizetési di| 1 hónapra 20 forint. i — Milyen könnyűzenei nagylemez jelenik meg ebben a hónapban? — kérdeztük Er­dős Pétertől, az MHV propa­gandafőnökétől. — Egyetlen nagylemez je­lenik meg — a tavalyi tánc­dalfesztivál legjobb 15 száma. Kislemezben azonban a már­cius dömping lesz: Omega, Illés, Bergendi, Neoton, Juven­tus és a Tolcsvay-duó slágerei lesznek kaphatók a zenemű- boltokban. Megjelenik az At­lantis együttes szerzeménye is, címe: Kontraszt a lélekben. — Komolyzene? — A Musica Rinata soroza­tunk hatodik lemeze, Beetho­ven zongoraszonátái, Mozart- művek és Falvai Sándor zon­goraművészünk nagylemeze lát napvilágot ebben a hónap­ban. — A februári slágereladá­sok? — Ómega-nagylemez, Zalat- nay, „Ha én fiú lehetnék”, Neoton- és Illés-kislemez és a „Bim-bam”... A Melódia szovjet hangle­mezgyártó vállalat magyaror­szági újdonságairól jövő heti számunkban írunk. Es ha már a Magyar Hangle- mezcjyártó Vállalat e havi leme­zeiről szóltunk kerüljön terítékre Terik©: azaz Harangozó Teréz, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom