Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

rest M EC VEI '^iirtap 1970. MÁRCIUS 28., SZOMBAT Házhoz szállított takarmány a háztáji gazdaságoknak A kormányrendelet —amely lehetővé tette, hogy tsz-tagok egyes háztáji állattartási mun­káit a közösben végzett tevé­kenységként számoljak el, vár­hatóan megélénkíti majd a te­nyésztői kedvet. A takarmá­nyokat, tápszereket, vitamino­kat és premixeket forgalmazó vállalatoknál ki tudják-e elé­gíteni a szükségleteket? A válaszok szerint elegendő takarmány áll a háztáji gazda­ságok rendelkezésére. A takar­mányokat a vállalatok szaba­don hozzák forgalomba. A ház­táji állattartók — esetleg a tsz útján együttes megrendeléssel — a takarmányokat minden kötöttség nélkül, többnyire a gabonatröszt felvásárlótele­pein, valamint üzlet- s bizo­mányosi hálózatán keresztül szerezhetik be. A tröszt válla­latai újabb takarmányértéke- sitő boltokat nyitottak. Egész sor mezőgazdasági tsz-szel bi­zományosi értékesítésre kötöt­tek megállapodást. A tsz-tagok rövidesen 10, 20. 30, 40 kilogrammos csomago­lásban vásárolhatnak abrakta- karmány-keverékeket, takar- mánykocentrátumokat és fe­hérjedús takarmányokat. A megyei gabonafelvásárló , és -feldolgozó vállalatok két he­lyen — Szegeden és Debrecen­ben — a táptakarmányt ház­hoz szállítják. Ha ez beválik, a tsz-tagok más vidékeken is hasonló módon rendelhetik meg a takarmányt. A Phylaxia Vállalat malac­tápjához a vállalat értékesítési hálózatán keresztül lehet hoz­zájutni, és a szövetkezeti bol­tokban is meg lehet vásárolni. Meteor­cseresznye Megkezdték a gyümölcstele­pítést a Közép-Dunántúlon. Vas-, Zala-, Komárom-, Győr- Sopron- és Veszprém megyé­ben összesen 700 holdon ülte­tik el a csemetéket. Az idén zömmel cseresznye, meggy, málna és feketeribizke szapo­rítóanyaga kerül a földbe, köztük iáváló új fajták. Az idén telepítik nagyobb meny- nyiségben ezen a vidéken először a Kertészeti Kutató Intézet új Meteor nevű cse­resznyéjét, megérkezett az import feketeribizke-szállít- mány is a Szovjetunióból. A hat különböző keleti fajtából az idén törzstel epeket alakíta­nak ki. GOLYAVARÁS A Debreceni Allatkert orni­tológusai gólyákat várnak Af­rikából. Mégpedig azokat a mesterséglesen felnevelt gólyá­kat, amelyeket megfigyelés cél­jából engedtek el távoli út­jukra. Történetük úgy kezdő­dött, hogy a múlt év nyarán IPARI TANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a következő szakmákba: ti m. 5 *5» épületlakatos, ács-állványozó, épületasztalos, fapadlózó- és műanyag- burkoló, központifűtés-szerelő, építőipari gépszerelő, épületburkoló (hideg); műkőkészítő, vasbetonszerelő (2 éves), vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Akiknek vidéken állandó lakásuk van, azoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban o PEST MEGYEI ÁEEAM1 építőipari vállalatnál Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres KÖZPONTI TELEPHELYÉRE tmk csoportvezetőt, tmk-lakatos, vízvezeték-szerelő, bádogos, esztergályos, marós, lemezlakatos, iv-lánghegesztő, motorszerelő és kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat, szállítási osztályunkra pedig traktorvezetőket. Műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) KÜLSZOLGÁLATOS MUNKAKÖRBE csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat A vidéki munkahelyen 44 árás munkahét, minden szombat szabad. (Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak) Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. A béren kívül még 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat Munkaügyi Osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79/83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. hajdúvidéken hatalmas szél­vihar ledöntötte az egyik ké­ményen levő gólyafészket, ben­ne három kis aprósággal. Is- kolásgyermekek hozták a pely­hes gólyákat a Debreceni Al- latkertbe, ahol mesterségesen nevelték fel óikét a madárosz- tály gondozói. Ösztönük min­dig, szinte percnyi pontosság­gal visszahozta a gólyákat az állatikért tavának mesterséges fészkébe, ahol szabadon ne­velkedtek. Az őszi vonulás idején meg­gyűrűzték őket és most vár­ják: a mesterségesen nevelt gólyák visszatómek-e régi ott­honukba. UHUK... Szárnyas madárijesztők Veszélybe kerültek az Állat- kertben a fehér, lila, kék és tarkavirágú crocusók. Szir­maikat hatalmas étvággyal csi­pegetik a berebek- és a rigók, pedig most már másutt is bő­vén találnának eleséget. Ma már félő, hogy így alaposan elszegényedik a pázsit virág­szőnyege. Most érdekes kísérletet kezd­tek a további károk megaka­dályozására. Két uhut helyez­tek ki ülőlécekre a pázsiton a virágok közé, s a két hatalmas bagoly puszta jelenlétével el­riasztja a tolakodó virágkárte­vőket. Hogy az eddig sikeresnek bizonyult kísérlet továbbra is eredményes legyen, az Állat­kert vezetősége kéri a közön­séget, ne riogassa, ne zavarja, ne dobálja meg a szárnyas „madárijesztőket”, nehogy akár bennük tegyen kárt, akár „őrszolgálatuk” maradéktalan ellátását akadályozza meg. 25 ÉVE TÖRTÉNT... Nemzeti bizottságok a gödöllői járásban A GÖDÖLLŐI JÁRÁST a szovjet katonai egységek (ro­mánok és bolgárok) 1944. no­vember 16 és december 29 kö­zött tették szabaddá; megin­dulhatott az új élet. A járás felszabadításának ideje alatt Debrecenre vetették vigyázó szemüket azok, akik a romokban heverő ország láttán is reménykedtek egy jobb ma­gyar jövőben. A tragikus helyzetben levő magyarság szántára a kommu­nisták hirdették meg az egyet­len és egyben egyetemes prog­ramot: „Mohács óta nem volt ilyen súiyos helyzetben az ország. Mindennek ellenére azt hirdeti a kommunista párt: Lesz ma­gyar újjászületés! össze kell fogni minden igazán nemzeti és nómetellenes erőt! Fegyvert kell fogni a németek és nyi­lasbérencek ellen, szabadsá­gunk és függetlenségünk kiví­vására. Ha a nemzet kímélet­lenül leszámol az országvesz- tőkkel, ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fron­ton belül az új, életerős, de­mokratikus Magyarország fel­építésére, ha a nép kezébe ve­szi az ország építését, akkor Magyarország nem volt, ha­nem lesz!” Az 1944 decemberé­ben [megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány az állam­igazgatása és államhatalmi fel­adatokat első időben a nem­zeti bizottságokra bízta. A nemzeti bizottságok nem voltak sajátos magyarországi szervek. Különféle néven szin­te minden európai országban létrejöttek, amelyeket a hitleri fasizmus leigázott. A nemzeti bizottságok mű­ködése, programja, osziáiyhar- cos volta attól függött, milyen szerepet töltöttek be abban a kamimunista pártoknak a kül­döttei. így volt ez hazánkban is! A JÁRÁS EGYES KÖZSÉ­GEIBEN a felszabadulás után először a szovjet város-, köz- ségpararacsnokok összehívták a volt 19-es vöröskatonákat, a baloldali pártok, a szakszerve­zetek képviselőit, hogy meg­tárgyalják velük a legsürgő­sebb teendőket. Létrehozták a nemzeti bizottságok elődeit. Veresegyházom ötös tanács alakuL Kerepesen a hetes ta­nács veszi kézbe az irányításit. Mogyoródon pedig egy széles körű falutamács lesz az irányí­tó szerv. Megalakulnak az MKP helyi szervezetei. 1945 ta- vaszán-nyarán minden község­ben működik már a párt. Az akkori aszódi és gödöllői járás kommunistáinak a létszáma: 3440 fő, s 27 alapszervezetbe tömörülnek. A kommunista pártnak meghatározó szerepe volt a nemzeti bizottságoknak a létrehozásában. A gödöllői járás 27 községé­ben a nemzeti bizottságok 1944 december vége és 1945 március eleje között alakultaik meg. Az elsők Dány, Valkó, Zsámbok és Vácszentlászló községekben kezdték meg a működésüket, ezeknek a falvaiknak a lakos­sága lett elősizör szabad a já­rásban. A nemzeti bizottságokba a tagokat a község demokratikus pártjai küldték be, s mivel a járás területén az MKP, SZDP, FKP és NPP élt aktív szerve­zeti életet, így! az említett pár­tok delegálhattak. A nemzeti bizottságokban helyet foglalt a szakmaközi bizottságok által kiválasztott szakszervezeti megbízott is. Az egyes községekben a munkásság és parasztság bizo­nyította: képes olyanokat az élre állítani, akik alkalmasak arra, hogy a régi, pótolhatat­lannak hitt emberek helyébe lépjenek. Az új vezetők cso­dálatos határozottsággal és tervszerűséggel fogtak neki a munkának. Nem voltak ők képzett marxisták, illegális kommunisták, sőt jelentős arányban mozgalmi munkások sem, mégis a jövőért érzett fe­lelősség olyan tudatossággal vértezte fel őket, hogy az ad­digi „senkiemberekből” a tör­ténelem alkotó harcosaivá váltak. A vezetők általában meg­nyerték a falu tömegeit, és el­nyerték az emberek bizalmát és elismerését. A NEMZETI BIZOTTSÁ­GOK kezdettől fogva az osz­tályharcnak igen fontos terü­letei voltak. Harcot kellett folyatniuk a reakció minden irányú támadásaival szemben. A, gödöllői üöásiban a.Jjemze- tá bizottság régi jegyzőkönyvei a községek többségébétf doku­mentálják az MKP bizottsági tagok harcát elsősorban az FKP és SZDP jobboldali elveit valló küldöttek ellen. A gödöl­lői járás nemzeti bizottságai­ban 1944—1949, tehát az ala­kulás és a , bizottságoknak megszüntetése között 84 elnök volt, közülük 49 az MKP tag­ja. Mintegy 500 fő azoknak a száma, akik a nemzeti bizott­ságok tagjaiként aktívan vet­tek részt községük irányításá­ban. Nem volt könnyű feladata a nemzeti bizottságoknak. Ro­mokban hevert a járás. Rend­be kellett tenni az emberi élet elemi feltételeit: az utakat, la­kásokat. hidakat, amelyeket a kivonuló németek és csatlósaik elpusztítottak. Az élelmiszer- és közellátás igen súlyos állapot­ban volt. Az aszódi nemzeti bizottság még mielőtt a mal­mokat országosan államosítot­Nagyüzemi faszénégető Érdekes berendezésekkel ta­lálkoztunk a Bakony kellős közepén. Az Erdőkémia Vál­lalat, a franciavágási fűrész­telep mellett — amely a Ba- Ialonfel vidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság tulajdona — hétmillió forintos költséggel új retortát (lepárlót) építtet. A retortában — nagyüzemi módon állítják elő a faszenet, amely iránt a nyugati álla­mokból igen nagy az érdek­lődés. Az Erdőkémia Válla­lat még az idén 10 ezer ton­na faszenet szállít nyugati ál­lamokba. ták volna, kisajátította a Kál­mán-malmot; megindult az őr­lés, és a kórnyéx szamára az eísó karéj kenyeret a munkás­bizottság által vezetett ma­lomból biztosították. Versegen a szovjet parancsnok szekere­ket ad a nemzeti bizottságnak, hogy a nehéz helyzetben levő község élelmezését biztosítsák. Több faluban a nemzeti bi­zottság a szovjet parancsnok- sassal együttműködve átmene­tileg el tudja érni, hogy a szovjet katonai konyhároi ebé­det kapjanak az első hetekben, akiknek semmijük nem ma­radt. Az új és szabad élet hajna­lán azt is meg kellett vizsgál­ni a nemzeti bizottságoknak, hogy kivel tovább. Endre László pátriájának környéke erősen fertőzött volt. Az iga­zoló bizottságoknak igen nagy körültekintéssel kellett foglal­kozniuk azokkal, akik eléjük kerültek. Hiszen az ország és a járás előtt az újjáépítési mun­kában nagy szükség volt a két kezével és „a szívével” is segítő emberek tömegeire. 1945 TAVASZÁN a járásban napirendre került a parasztság évszázados követelésének, a földosztásnak a megvalósítása. A föld nélküli vagy nagyon csekély földdel rendelkező pa­rasztság közel 40 000 kih-at ka­pott termelésre, házhelyre és társulásra a járásiban. A föld­osztás élén az MKP eszmei irányítása alapján a nemzeti bizottságok állottak. V „Azé legyen a föld, akii azt megműveli” — jelszó jegyében került a járásban felosztás alá a Ráday-, Schossberger-, Hat- vany-birtok s a koronaurada- dailom hatalmas birtokteste. A nemzeti bizottságok vol­tak az egyes községekben a 'közigazgatás , irányítói, • amis a képviselőtestületeit és az elöljáróságok meg nem ala­kultak. Ilyenek voltak pl. az ivóvíz, a járványok leküzdése, a közlekedés, világítás, tüzelő- ellátás, mezőgazdasági mun­kák megszervezésének ügyei. Gondjuk volt arra is, hogy az egyes társadalmi szervek meg­alakulhassanak. Elsőként az ifjúság problémáival foglalkoz­va a MADISZ létrehívásával igyekeztek megteremteni a demokratikus Magyarország demokratikus ifjúsági szerve­zeteit. Nem kis feladat volt az is­kolák államosításának előké­szítése és végrehajtása. A gö­döllői járásban 5 kivételével' csak egyházi iskolák működ­tek. Többségükben igen elha­nyagolt állapotban alkalmat­lanok voltak szervezetileg, tar­talmilag és eszmeileg a leendő demokratikus magyar ifjúság oktatására és nevelésére. A nemzeti bizottságok igen gon­dosan fogtak hozzá a munká­hoz — az MKP segítségét is igénybe véve. Mind a pedagó­gusokkal, mind a szülőit tekin­télyes részével sikerült meg­értetni az iskolák államosítá­sának történelmi jelentőségét. A régi rendnek visszaszivárgó vagy itthon maradt elemei rendkívül erősen gátolták a feladatok teljesítését, és igen nagy éberséget követeltek a nemzeti bizottságoktól. MOST, AMIKOR 25 ÉV MÚLTÁN felidézzük a szabad Magyarország első időszakát — a felszabadítóink iránti hála és szeretet érzései mellett — nem feledkezhetünk meg a nemzeti bizottságokról, me­lyek a szó szoros értelmében a dolgozó magyar nép történel­mének szerves részeivé lettek Amit a nemzeti bizottságok1 egész működésére vonatkozóan levontunk, változatlanul érvé­nyes a mai viszonyok között is. A népfrontbizottságok ma is ott és akkor tudják mara­déktalanul elvégezni felada­taikat, ahol a kommunisták kezdeményező, vezető szerepe döntő mértékben érvényesül a dolgozó magyar nép felemel­kedéséért, a szocializmus tel­jes felépítéséért folyó mun­kánkban. Kardos Győző gimn. igazgató, Aszód

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom