Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
4 PEST HEGTE! 1970. MÁRCIUS 28., SZOMBAT A múlt héten házi meteorológusunkra hivatkozva megjósoltam a tavasz jövetelét, és íme: itt a tavasz. Ez persze nem jelenti azt, hogy tökéletesen elégedettek vagyunk az időjárással, de mindenesetre a kezdet bíztató. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy ezen a hét végén nemcsak a hét vége, hanem a hét eleje is munkaszüneti nap, akkor igazán elégedettek lehetünk. A hét eleji szünnappal meg- növekedett hét vége sok gondot okozott mindazoknak, akiknek feladata a kulturált szórakozás. Am a tettekben nincs hiány, változatos és gazdag program várja megyeszerte a lakosságot. Holnap, szombaton, Vácott, a Madách Imre művelődési központban a Déryné Színház a „Párizsi vendég” című vígjátékot mutatja be. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a darab Szigligeti Ede a Bajusz című mulatságos történetének átirata, és a történet Bécsben játszódik a XVIII. században. Természetesen ez nem jelenti azt. hogy a váciaknak nem nyílik több alkalmuk a szórakozásra, itt kell megemlítenem, hogy a Pest megyei Moziyzemi Vállalat a jubileumi filmműsorok című összeállításában Vácott, ugyancsak a Madách Imre művelődési központban mutatják be 30-án i Megszállottak című, nagysikerű magyar filmet. De, ha már megemlítettem i Moziüzemi Vállalat jubileumi műsorát, talán nem lesz érdektelen, ha felhívom kedves olvasóim figyelmét, hogy JO-án vetítik Aszódon a Két Eélidő a pokolban. Budakeszin a Fiúk a térről, Ceglé- ien a Minden kezdet nehéz, Dabason a Budapesti tavasz, Dunakeszin a Minden kezdet nehéz, Gödöllőn és Kistarcsán t Körhinta, Monoron a Pál xtcai fiúk, Nagykátán a Ballada a katonáról, Nugyk&rönöiv fiúk a térről, Ráckevén a Két félidő a pokolban, Szentendrén a Razzia és Ócsán a Sodrásban című filmeket. Manor ugyancsak kitett nagáért a hét végi műsorok negszervezésében, mert vasárlap este a járási művelődési lázban 8 órakor kezdődik a nonori bál és 30-án, hétfőn »te 7 órai kezdettel, ugyancsak a művelődési házban ludapesti művészek adják najd elő Mikszáth Kálmán A lén gazember című háromfel- ronásos víg játékát. Cegléden a hét végi műsorok isszeállításánál nem feledetek meg arról a jubileum- ól, amelyet most ünnepel az egész ország: hazánk felszaA Cement- és Mészművek Váci Gyára (DCM) FELVESZ TEHERGÉPKOCSIVEZETŐKET, LAKATOSOKAT, VILLANYSZERELŐKET, HEGESZTŐKET, CSŐSZERELŐKET, ESZTERGÁLYOSOKAT, ELEKTRIKUSOKAT, valamint MARKOLÓHIDDARUSOKAT, továbbá férfi, női betanított és segédmunkásokat. A segédmunkásokat átképezzük könnyű- és nehézgép-kezelőnek, illetve cementipari szakmunkásnak. Jelentkezni lehet A GYÁR MUNKAÜGYI CSOPORTJÁNÁL, mindennap 7-től 15 óráig. badulásának 25. évfordulóját. A negyedszázados jubileum alkalmából nyílik meg Cegléden a Városunk 25 éve címmel rendezett reprezentatív kiállítás, amin a város legjelentősebb 18 üzemének, vállalatának, két tsz-ének és művelődésügyi intézményeinek 25 éves fejlődését mutatják be. Az ünnepélyes megnyitásra ma délelőtt 10 órakor kerül sor a Kossuth művelődési központban. Ugyancsak kitett magáért a rádió és televízió műsorszer- keszitősége is, hiszen a hót végére változatos és színes műsorból tudok egy-egy érdekesebbet megemlíteni. Felhívom kedves olvasóink figyelmét a Kossuth rádió szombaton délután 16.07 perckor kezdődő műsorára. A rádió munkatársai Plutarchos 2000 évvel ezelőtti görög írótól kölcsönözték műsoruk címét: Párhuzamos életrajzok. Ugyancsak ma sugározza a Kossuth rádió 19.25-kior a népszerű 139—660, a Magyar Rádió automata közönségszolgálata című műsort. Úgy gondolom, a tánczene híveinek már meg sem kell említenem, hogy 22.20-krar kezdődik a közkedvelt Táncoljunk című tánczenei összeállítás. A klasszikus irodalom kedvelőinek szombaton a Petőfi rádió kedveskedik, mert 21.16- kor sugározza Homeros Iliász című eposzának rádióváltoza- tát A televízió szombat délutánra, illetőleg estére két filmről is gondoskodott, az egyik az Őrjárat az égen III. résiae, amit 20.20-kor vetítenék majd, a második pedig Hemingway Az öreg halász és a tenger című kisregényéből Párizsi vendég Vácott Bál Monoron „Városunk 25 éve kiállítás" Cegléden készült film, Spencer Tracy halhatatlan alakításával. Vasárnap a Kossuth adó a pályadíjnyertes hang játékok bemutatója sorában 20.40-kor sugározza Mesterházi Lajos díjnyertes művét, a Tetemre- hívást, parádés szereposztásban. A tévé vasárnapra, követve a szombati gyakorlatot, szintén két filmet tűzött műsorára, amelyekből az első Az aranykesztyű lovagjai címűt 16 óra 20-kor vetítik, a másodlkait, aiz Othello egy kétszobás lakásban című rövid lengyel játékfilmet pedig 21.50-kor láthatják a nézők a képernyőn. És mindezek után ne feledkezzünk meg arról, amilt bevezetőmben írtam: itt a tavasz, éppen ezért érdemes megnézni azt a csodálatos világot is, amiít ilyenkor a természet produkál. Mindezekhez jó szórakozást, kellemes húsvéti ünnepeket kíván: Karácsonyi István 341o Csaknem hétmillió kötetet kölcsönzött ki a múlt évben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózata. Világviszonylatban is ritka adat: a kikölcsönzött példányok 34 százaléka ismeretterjesztő mű volt. HORTOBÁGY A csárda címe A Hortobágyi Tanács nevet adott a község utcáinak. A csárdától a vasútállomásig vezető utat Kossuth Lajosról nevezték el. A csárda környéke a Petőfi tér. Házszámot kapott a híres csárdaépület is: postai címe: Petőfi tér 2. szám. Iro- daLmi nagyjaink közül a Hor. tobágyot szerető Jókai Mór és Móricz Zsigmond kapott utcát. A puszta körútja a Móricz Zsigmond körút az új lakótelepet veszi körül. Van ezenkívül Hortobágy utca, Délibáb köz is a községben. Minden épületet elláttak házszámmal: csaknem félezer házszám került fel a hortobágyi házakra, épületekre. Bár még tatarozzák a Salamon-tomyot, a kilátás így is fenséges — mondják az első kirándulók. Sámson Monacóval Délszláv temetőmuvészet összegyűjtik a magyarországi délszláv temetőművészet ma még fellelhető értékes emlékeit. Sárosácz György mohácsi muzeológus vállalkozott az emlékek felkutatására, illetve megörökítésére. Elsőként az egyik legnagyobb délszlávlakta megye — Baranya — szerb, horvát és bosnyák falvainak temetőit vizsgálta meg. Kiderült, hogy a legérdekesebb díszítő szokás „a kendődíszítós” még ma is él egyes Mohács környéki és Dráva menti sokác falvakban, valamint a Pécs környéki bosnyák falvakban. A sírkeresztre díszes kendőt függesztenek fel, amely az elhunyt korát is jelzi: minél idősebb volt valaki, annál egyszerűbb — a legöregebbek tiszta fehér — kendőt kaptak, a fiatalok sírját viszont rendkívül színes, gyakran több réteges kendődísz jelzi. Helyenként most van fellendülőben a sírfeliratok költészete. Néhány temetőben a halottbúcsúztatás különös emlékére bukkant Sairosácz György. A halotti tor után ételt visznek az elhunyt sírjára, ami annak a régi szokásnak a maradványa, hogy a tort valaha a temetőben tartotta a gyászoló család. Az áprilisi operaprogram kiemelkedő eseményének ígérkezik Mario DKl Monaco újabb budapesti vendégszereplése. A világhírű tenorista 25-én és 28-án Sámson és Delila előadásain lép fel az Operaházban. A jövő hónapban egyébként több más neves vendégművész is érkezik. A Varázsfuvola 10-i előadásán például Jasper Bellát és Kaposy Andort, a zürichi operaház magánénekesét hallhatja az Operaház közönsége. A Carmen április 18-i előadáson llosfalvy Róbert alakítja Don Jose-t, partnere a címszerepben Krys- tina Szostek-Radkova, a varsói operaház tagja. A művésznő egyébként április 15-én Eboli-t énekel az Erkel Színház Don Carlos előadásán. Szívesen látott vendége operaéletünknek Paolo Silve- ri és lánya Silvia is. Néhány évvel ezelőtt már vendégszerepeitek egyazon operai előadáson. Hasonló produkcióra kerül sor áprilisban is: 26-án Rigoletto Erkel színházi előadásán Silveri a szerencsétlen apát, lánya pedig Gilda-t alakítja. — A Izotóp Intézet új igazgatója Földiák Gábor, a kémiai tudományok doktora. tt rozsj XI. Rózsi az utcán vacogott a félelemtől. Amerre nézett, temetetlen hullák hevertek. Katonák és civilek, gyerekek és asszonyok. A vár aljában egy kórház előtt, mint a fahasábok, gúlába rakták a meztelen holttesteket. Sok helyen az úttestet teljesen elzárta a ledőlt házak törmeléke. Egy épületet kettészelt a bomiba. A szobák egyik fala tökéletes épségben nézett az utcára. A hengerelt mintájú falakon családi képek lógtak, egy hatalmas falióra ingája még lengett. Élő embert sehol sem látott. Lihegve iramodott neki a meredek lépcsőnek. Már majdnem elérte a Halászbástyát, amikor éles kiáltás állította meg: — Állj! Hová mégy? — egy kapu alól két katona lépett ki. — A Prónai-különítményhez. Egy fontos üzenetet hozók Köpetzky ezredes úrnak... A katonák eligazították. Útmutatásuk nyomán Rózsi most már köny- nyen megtalálta az egykori iskolát, ahol a különítmény székelt. A kapuban fegyveres őr lépett elé: — Hová, hová, szép menyecske? — Köpetzky ezredes urat keresem — mondta és valami mosolyfélét erőltetett az arcára. — Hát azt már hiába... Merthogy az úgy meghótt, hogy jobban nem is lehet — mondta ízes magyarosan a katona, de hangja inkább vidám volt, mint részvétteljes. — Nem baj. Igazából nem is őt keresem, hanem a tisztjét, egy bizonyos Tószeghy zászlóst... — mondta bátran, mert a katona megnyerte bizalmát... — A Pubikát? Hát az itt van. A nagyobb tiszt urak mind elmentek valahová. Úgy beszélik, hogy a vár alatt' valami nagy alagutak vannak, és abban bújnak. Meg aztán a csatornán akarnak továbbmenni. A Pubikát hagyták itt parancsnoknak. — És maguk miért nem mentek? — Minek? Csak bevárjuk itt széfjén a ruszkikat... Én tudok valamit tótul, majd megmagyarázom nekik, hogy engedjenek haza, mert az anyjukom már nagyon várhat A pestiek már mind megléptek, de hogy a nyavalyába menjek én Nyíregyházára? Hé, koma! Szólj már a Pubinak, hogy egy csinos hölgy keresi ... — kiáltott egy félig már civilben levő katonának. — Hölgy a kend nénikéje. _ — Hát akkor menyecske... — Az se nem! Ha tudni alkarja, még lány vagyok ... Hát legalább is a törvény betűje szerint... — De bekötném a fejed, ha lehetne... így évődtok, amíg megérkezett Tószeghy. Ha lehet, még sápaditabb volt mint amikor utoljára látta. A nyilas karszalagot már nem viselte, de egyenruhája olyan, volt mintha most hozta volna a szabótól. — Ezt hoztam magának. Krisztina kisasszony küldte... A fiú mohón kapott a levél után. — Idefigyeljen, Rózsi ... Mondja meg a kisasszonynak, hogy amint tudok, rohanok. Egyelőre azonban maradnom kell még... — Ugyan minek? — kérdezte Rózsi. — Én vagyok a parancsnok. Nem hagyhatom itt az embereimet. A 'katona közbelépett — Engedje meg a zászlós úr, de nekünk nincs szükségünk magára. Ha hívják, menjen csak. Örüljön, hogy van hová. Itt már úgysem talál olyan embert, aki egyetlen parancsát is végrehajtaná. — Hallja! Mozogjon! — nógatta Rózsi. — Örvezető! — fordult keményen a katonához Tószeghy. — Magának adom át a parancsnokságot... — Köll a nyavalyának. Vigye azt is el a zászlós úr. — Hagyja csak — nevetett Rózsi. — Két napja engem is kineveztek parancsnoknak. Úgy látszik, most ilyen világ járja. Vegye csak el azt a parancsnokságot, aztán vezényeljen egy nagy „oszolj”-t Na menjünk, Pubi — karolt a fiúba. — Maga is hallotta már, hogy így hívnak? — Mert olyan is, mint egy berezelt fiú... — nevetett a lány és meglódította Tószeghyt. — Várjon! A géppisztolyom! — Mi a fenének kell az már? — Itt van az enyém, ezt is elviheti zászlós úr — dobta oda az őr a fegyverét. — Itt van két tele tár is. Olyan ez a fegyver, hogy akár a háborút is megnyerheti vele. Tószeghy a vállára vette a. fegyvert és követte Rózsit. — Mi lett a gazdájával? — kérdezte a lány. — Köpetzky ezredes úrra gondol? — Idefigyeljen, fiatalúr. Ha maga azt akarja, hogy az életben még valaki is úrnak szólítsa, akkor ne nevezze úrnak azt a vadállatot... — Hogy megváltozott maga, Rózsi — csodálkozott a zászlós. — Minden megváltozott mostanában ... Szóval, mi van az ezredesével? — Lelőtték! Méghozzá a németek. A parancsnoki kocsiban akart átmenni a német vezérőrnagyhoz. Két SS megálh'totta és kiparancsolták a kocsiból. Köpetzky ordított, tiltakozott, de a németek kirángatták és vele engem is. Köpetziky a pisztolyáért nyúlt, de még félúton sem volt a keze, amikor a német már beleeresztett egy sorozatot. Engem csak fenékbe rúgtak... Rózsi elégedetten bólintott: — Megspóroltak néhány golyót Simónak... — Kik azok a Sámőék? — Majd megtudja — mondta Rózsi és megtorpant. Egy palota romjai közül mocorgást, majd erőtlen, halk nyerítést hallott. — Itt egy ló van valahol... Fürgén ugrott be a romok közé. Az épület mögött felfedezte az istállót. A tetejét elvitte a légnyomás, de a falak épen álltak. A mennyezetig fehér csempével voltak borítva és az itató vájó vörösesen erezett márványból készült. Az istálló tele volt oszlásnak induló lódögökkel. Fertel- mes bűz csapta meg Rózsit... — Hát te, hogy maradtál életben? — lépett a Iäoz a Jápy. jH^űahéf nemes ló veit;: Fejét még most is magasan tartotta, pedig bordái majdnem kiszúrták bőrét, és a hátsó combjából egy repesz szakított ki egy hatalmas darabot. — Agyon kell lőni, hogy ne szenvedjen — mond ta a zászlós. — Isten őrizz! Tudja, mit fog érni egy ló néhány hét múlva? Ezt még meg lehet gyógyítani — mondta a lány és eloldotta a kötőféket. A ló engedelmesen követte Rózsát. — Csodálatos ember maga. Még a lovakra is tud hatni — mondta Tószeghy. — Azokhoz jobban is értek, mint az emberekhez. Es néha jobban is szeretem őket... Megsimogatta a ló pofáját. A férfi úgy látta, hogy az állat szemében hálás, meleg fény csillant. De lehet, hogy csak képzelgett. Az viszont már nem az érzékeinek a csalása volt, hogy Rózsi elengedte a kötőféket és a ló hűségesen a nyomába szegődött. — Vajon hogy hívhatnak? Ráró? Fürge? A fenét! Ezek az urak nektek is olyan cifra neveket varrnak a nyakatokba, hogy az ember ki sem tudja mondani. Rózsi egész úton beszélgetett a lóval. Tószeghy csodálkozva figyelte a társalgást. Rózsi kérdezett, aztán a ló helyett felelt is, és a férfi úgy látta, hogy Rózsi válaszai után a ló helyeslőén, „igen”-t int a fejével. — Mi a célja ezzel az állattal? — kérdezte később. — Feltáplálom, aztán hazaviszem a faluba. Nemsokára kezdődik a szántás és ahogy én elképzelem, nem sok ló maradhatott otthon. — Tudja, maga milyen ló ez? Lehet, hogy éppen rajta lovagolt időnként a kormányzó úr. Nincs ember, aki ezt befogja. A parádés lóból sohasem lesz igásló. — Nem hiszek én ebben. Ez is egy régi szabály. Sok parádés emberből lesz itt dolgos gyalogmunkás — mondta Rózsi, aztán hozzátette — nehogy azt higgye, hogy ezeket én találom ki. Van nekem egy emberem, aki pontosan tudja a jövőt — Ez az a Simó? — Honnan tudja? — Ma már egyszer mondta, ő az, akinek a golyót spórolták a németek. Remélem, tőlem nem sajnálják majd — mondta Tószeghy keserűen. — Szerintem kár lenne magába a golyóért — mondta Rózsi, de rögtön meg is bánta és szinte gyengéden tette hozzá: — És talán magáért is kár lenne. (Folytatjuk) Szabad szombat
