Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-27 / 73. szám
Emlékezzünk... Közeleg hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója — emlékezzünk. 1944. november 1. Pest megye első községe, Jászkara- jenő szabad. Emlékezzünk! Emlékezzünk a 25 év eredményeire, sikereire, és soha ne feledjük a magyar fasizmus gyászos 25 évének emlékét sem. A sose-feledésben és az emlékezésben segít a művészet, a mi szocialista művészetünk, amely hűséges krónikása volt az elmúlt negyedszázad örömeinek és bánatainak, a nagy nekilendüléseknek és a megpróbáltatásoknak; mindannak, ami ezt az elmúlt 25 évet olyan hősiessé, emberivé és igazzá tette. Emlékezzünk a megyei mozik műsorára tűzött kiemelkedő magyar és külföldi filmek segítségével a szabadság 25 évére, filmművészetünk eredményeire és megyénk mozikultúrájának fejlődésére. Szemtől szembe Színes magyar film Irta: Kép: Dobozy Imre Illés György Rendező: Várkonyi Zoltán Szereplők: Básti Lajos. Sinkovits Imre, Benkő Gyula, Szabó Gyula, Szirtes Ádám, Bitskey Tibor, Kottái János, Laitinovits Zoltán, Horváth József, Agárdy Gábor. A felszabadulás 25. évfordulójára készülődik az ország. Sajbán (Básti Lajos), utolsó óráját tartja az osztályban a háromnapos vakáció előtt. Elkeseredett, sértődött: egy újsághírből tudta meg, hogy mártírhalált halt baj társai tiszteletére ünnepélyes emléktábla-avatás lesz ott, ahol a háború utolsó óráit töltötte, és ahol megjelennek az élve maradt bajtársak, ö pedig nem kapott meghívót, sejti, hogy miért. Huszonötéves seb ez benne. Elhatározza, elutazik Vér- tipusztára, ha hívatlanul •ts, részt vesz az ünnepségen, ahol majd a részvevők kénytelenek lesznek szembenézni saját múltjukkal és az akkori eseményekkel. Részlet a forgatókönyvből ALMÉRY: Minden attól függ, mire megyünk a páncélosokkal. BODAKI: Van dugeszhan nyolc-tíz páncélöklöm ... ki jön velem, fiúk? GYUKITS: Én. REDECZKI: Én. ALMÉRY: Rendben! A lágerőrség a mi gondunk. GYUKITS: Levisszük a páncéltörő löveget a faluba ... BODAKI: Még nem csinált semmit, de a szája akkora, mint egy tábornoké. Mit akarsz az ágyúval? lecsapni, amikor parancsot adnak a transzport összeállítására. BODAKI: Eszerint van még háromnegyed óránk. ALMÉRY: Leugranék a faluba, megnézni a feleségemet. SAJBÁN: Jó helyen van, maradj itt, ha feljönnek a tankok, szükség van rád. GYUKITS: Ragyogó akció lesz, erről beszélni fognak. BODAKI: Ez már megint fenn kóvályog a felhők között. FILM ÉS MOZI A FORDULÓPONT A felszabadulás — akár az ország egész életében — a filmszakmában is alapvető változást hozott. A mozik társadalmi tulajdonba kerültek és a filmek elkészítésénél már nem az üzleti érdek érvényesül, mint egyedüli szempont. A felszabadulás után Pest megyei területén mindösz- sze 75 mozi működött, ezek többsége is korszerűtlen, elavult, ma már mozinak aligha nevezhető helységben. Az államosítás után helyT ények, adatok A Pest megyei Moziüzemi Vállalat felszabadulási bérlet-akciójában 3380 bérlet talált gazdára, ez pedig azt jelenti, hogy tizenhétezren látogatták a megyei mozikat. A legjobb eredménnyel Nagykőrös büszkélkedhet, ahol négyszáz bérletet adtak el; mögéje zárkózik Dunaharszti háromszázötvennel, majd Főt következik háromszázhússzal. A Leglátogatottabb filmek a megyében októbertől januárig a következők voltak: A tizedes meg a többiek 8900 látogató Feldobott kő 7800 látogató Budapesti tavasz 6700 látogató Tiltott terület 6300 látogató Honfoglalás 5800 látogató Három csillag 5000 látogató LUDAS MATYI. Rendező: Nádasdy Kálmán és Ranódy László. Főszereplők: Horváth Teri és Soós Imre. re kellett hozni, és meg kel- nyék között nyújtson száraiért szervezni a megye mo- kozást. zihálózatát, és ma már büszkén elmondhatjuk, hogy a megye területén több, mint 200 mozi műköDe a negyedszázad nemcsak a mozikultúra rohamos fejlődését eredményezte, hanem a filmkészítést ÍGY JÖTTEM. Rendező: Jancsó Miklós. Főszereplők: Kozák András és SZergej Nyikonyenko. dik. Ám nem elég, hogy működnek, hanem állandóan korszerűsíteni kell külső formájukat, berendezésüket pedig hozzá kell igazítani a növekvő igényekhez. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat évente több mint 4 millió forintot költ ilyen célokra, hogy a meis rangos, és ma már világszerte is elismert színvonalra emelte. Emlékezzünk, honnan indultunk. A felszabadulás után az első, Valahol Európában című filmünk mély humanizmusa és háborúellenessége méltán aratott nagy közönségsikert, itthon is és külföldön is. Filmművészek a megyéből Forgatták: a megyében Pest megye érdekes, romantikus és zord tájaival kedvenc motívum-bányája lett a filmeseknek. Hangulatos barokk városképével Szentendre és Vác, tipikus alföldi városi jellegével Cegléd és Nagykőrös mindig nyújtani tudta azt a hangulatot, azt az atmoszférát, amit agy-egy film alkotócsoportja keresett. Ki ne emlékezne a Pál utcai fiúk könnyes-bús történetére? Az édes grundra? Nos, a film egyik részlete Vácrátóton készült. Gárdonyi Géza remekművű regényéből, az Egri Csillagokból készült film külső felvételeit Pilisborosjenőn vették fel, sőt az egri vár mását Is ott építették meg. Az utóbbi évek egyik legkimagaslóbb filmalkotása, a Szegénylegények sok felvétele szintén a megyénkben, pontosabban Apajpusztán készült. És folytathatjuk a sort: Móricz Zsigmond regényéből készült Űri muri című film egyes jeleneteit Alsónémedin, Öcsán és Sárin forgatták; a remek filmszatíra, a Fügefalevél Cegléden; a Dollárpapa Nagykőrösön; Jókai Mór halhatatlan Rab Ráby című regényének filmváltozata Szentendrén és Pomázon, a Rákóczi hadnagya és a Ludas Matyi Dabason készült. Az utóbbi évek egyik legnagyobb közönségsikert elért filmjét, A tizedes meg a többiek-et Taksonyban, s a tragikus sorsú író, Sar- kadi Imre novellájából készült Dúvad című filmet nagyrészt Törteién forgatták. Ám megyénk nemcsak sok hangulatos tájat adott a magyar filmművészetnek, hanem sok jeles alkotóművészünk megyénkben látta meg a napvilágot. . Jancsó Miklós, a legtöbbet vitatott rendezőnk Vácott, Feleld Kamii Törökbálinton, György István, sok sikeres kisfilm rendezője Pilisszenti vánon, Sára Sándor, a kitűnő operatőrrendező Túrán és Szirtes Ádám, annyi ízes és drámai film egy-egy szerepének kitűnő alakítója Tápió- sápon született. Arc Magyar film Irta: Köllő Miklós és Zolnay Pál Operatőr: Ragályi Elemér Rendező: Zolnay Pál Drahota Andrea és Zala Márk a film egyik jelenetében. Szereplők: GYUKITS: Kilőni a géppuskákat. BODAKI: Tudhatnád, hogy finomabb munkához nehézpuska való. ALMÉRY: Bodaki, te felelsz a páncélosokért, a két nehézpuska rááll a kiserdőre. Gyukits a két golyószóróval a két őrtoronyra, Vonyó a második szakasszal behatol a lágerbe, megakadályozza, hogy a németek dühükben a foglyokhoz nyúljanak. SAJBÁN: Nem látszik rossznak. Akkor kell Mozgalmas pillanat. Előtérben: Sinkovits Imre A Talpalatnyi föld, a Körhinta, a Légy jó mindhalálig, a Budapesti tavasz, A tizedes meg a többiek, a Falak, a Szegénylegények mind egy-egy állomása, jeFiú ........................................... Fe ola ....................................... Ág nes ....................................... An di ....................................... Ge llért ................................... Do minusz ............................... Ap ród ....................................... A történet 1944-ben, közvetlenül Budapest ostroma előtt játszódik. Hőse egy fiatal kommunista. Nemrég szökött meg a vizsgálati fogságból, a rendőrség karmai közül, s bár óvatosságra intik, nem bír tétlenül maradni, bekapcsolódik egy akcióba. Az akció nem sikerül. hősünk kapcsolat nélkül marad a bekerített, ostrom előtt álló, téli BuZala Márk fh. Szirtes Adám Drahota Andrea Cserhalmi György fh. Kozák András Mensáros László Madaras József dapesten. Egyedül nem képes újabb akciót szervezni, tehát szünet nélkül keresi az „összekötőt”, aki visszasegítené őt a mozgalomhoz. Keresgélés közben az akció alkalmával eltűnt barátja családjánál talál menedéket, tanúja és részese mindannak, amit egy budapesti család közvetlenül a felszabadulás előtt átél. EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA. Színes, szélesvásznú ír .jyar film-musical. Rendező: Révész György. Főszereplőit: Venczel Vera, Tóth Benedek, Darvas Iván, Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre. gye mozikedvelő közönségének minél kényelmesebb, minél nívósabb körülmélentős fordulópontja 25 év óta állandóan fejlődő filmművészetünknek.
