Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

4 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM A HA 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK az Kaput nyitott egészség palotája Kórliázavatás Vácott PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT NAGYKÖVETI SZINTEN MAGYARORSZÁG ÉS BOLÍVIA KÖZÖTT Dobrinyin-Rogers- tanácskozás a Közel-Keletről Az igazgató főorvos átveszi a kórház kulcsát Gáspár Sándortól. A Magyar Népköztársaság és a Bolíviai Köztársaság kor­mányai elhatározták, hogy — kapcsolataik továbbfejleszté­se és erősítése érdekében — diplomáciai kapcsolataikat nagyköveti szintre emelik. Nyugat-Berlin: négyhatalmi tárgyalások A Közel-Kelet körül válto­zatlanul élénk a diplomáciai aktivitás. A négy nagyhatalom megbeszéléssor ozatát felfüg­gesztették és a csütörtökre ter­MOSZKVA A Ferenczy-család gyűjteményes kiállítása A magyar kulturális napok keretében szerdán a szovjet képzőművészeti akadémia termeiben ünnepélyesen meg­nyílt a Ferenczy-család alko­tásainak gyűjteményes kiál­lítása. A nagy jelentőségű kultu­rális eseményen megjelent IJJcu Pál művelődésügyi mi­niszter, a magyar kultúra nap­jainak eseménysorozatára a Szovjetunióba érkezett kül­döttség vezetője. Jekatyerina Furceva szovjet művelődés­ügyi miniszter, Rapai Gyula moszkvai nagykövet, vala­mint a szovjet főváros művé­szeti életének számos, kiváló személyisége. Ott volt a ki­állítás megnyitásán Ferenczy Béni özvegye. Vlagyimir Popov szovjet művelődésügyi miniszterhe­lyettes a megnyitó alkalmá­ból mondott beszédében hang­súlyozta, hogy a két ország kulturális kapcsolatai a mesz- szi múltba nyúlnak vissza. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy kulturális kapcsolataink különösen megerősödtek és elmélyültek a Magyarország felszabadulását követő ne­gyedszázad folyamán. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes kiemelte: a Ferenczy-család művészetét bemutató kiállítás a magyar képzőművészet élő hagyomá­nyaiból ad egyfajta áttekin­tést. Aktualitása olyan, mint­ha művészetünk rövid élet­rajzának néhány Összefüggő, fontos adatát mondhatnánk el felszabadulásunk: negyedszáza­dos évfordulóján. A megnyitó közönsége kij lene teremben gyönyörköd­hetett a Ferenczy-család több mint 250 kiállított művében. A látogatók különös ér­deklődést tanúsítottak Fe­renczy Károly feleségének, Fiallca Olgának rajzai, Feren­czy Károly festményei, Fe­renczy Valér akvaredljei és rajzai, Ferenczy Béni szobrai és érmei, valamint Ferenczy Noémi gobelinjei iránt vezett találkozót március 31-re halasztották. Indokolásul a szóvivők különböző technikai okokra hivatkoztak, csaknem bizonyos azonban, hogy az in­tézkedés összefüggésben áll egy másik fontos bejelentéssel. Eszerint folytatódnak azok a kétoldalú szovjet—amerikai megbeszélések, amelyek az el­múlt év novemberében meg­szakadtak és amelyek témája ugyancsak a Közel-Kelet A megbeszéléseket} szovjet' rész­ről most is Dobrinyin nagykö­vet vesz részt amerikai rész­ről azonban ezúttal nem a no­vemberi partner Sisco külügy­miniszter-helyettes, hanem maga Rogers külügyminiszter ült tárgyalóasztalhoz a State Department épületéiben. Aligha férhet kétség ahhoz, hogy a négyhatalmi megbeszé­lések elhalasztása és a szov­(Folytatás a 2. oldalon.) A felszabadulás és az orvosok Hagyomány már, hogy Pest megye orvosai min­den második esztendőben .tudományos seregszemlét tartanak. Ma reggel is velük népesül be a megyei ta­nács ülésterme, ötödször kezdődnek meg a Pest megyei orvosi napok. Mégpedig röviddel április 4., hazánk fel- szabadulásának negyedszázados évfordulója előtt és éppen ezért az idei orvosi napokát a felszabadulás tisz­teletére rendezik. Ezzel azonban orvosaink nem csupán csatlakozni kívánnak az ezekben a napokban ország­szerte tartott többi lelkes felszabadulási ünnepséghez, külön jelentősége is van elhatározásuknak. A világ orvostudománya az utóbbi másfél évszázad alatt óriásit fejlődött és fejlődése mindenfelé különö­sen a most záruló negyedszázadban volt rohamos. Szá­mos kórokozót fedeztek fel a tudósok és egyben a védő­szert is ellenük. Üj gyógymódok alakultak ki, s egymás után gyártják a különböző betegségek minden eddigi­nél hatásosabb új gyógyszereit. A technikai haladás bajmegállapító és a kezelésben nagy segítséget jelentő sokféle kitűnő géppel, eszközzel ajándékozta meg az orvosokat. Nem állítjuk, mintha a felszabadulás előtti kor­szakban a nem itthon keletkezett orvosi újítások a ma­gyar határsorompón kívül rekedtek volna. Lassan ugyan, sőt sokszor több esztendős késedelemmel, de nálunk is meghonosodtak. Ügy, ahogy. Mert pénz híján a drága műszereket és a gyógyítás egyéb eszközeit leg­feljebb kevés nagyon jól kereső orvos és a lakosság vékony rétege, a gazdagok és tehetősek egészségét visz- szaadó szanatóriumok szerezhették be. Az államkincs­tár azonban vajmi kevés anyagi áldozatot hozott a be­tegek gyógyítására. A megye két új kórházában sok magyar gyártmá­nyú mellett, színén megcsodálhattunk nem egy, lehető legkorszerűbb, még gazdag országokban sem nagyon elterjedt, külföldön drága pénzért beszerzett gépet és készüléket. Hasonlókat találhatunk megyei kórházunk­ban és az egész ország sok más gyógyintézetében. Sok betegség gyógyszeréhez ingyen, a többihez fillérekért jut a beteg, s a szociális biztosítás elterjedése jóformán az ország egész lakosságának nyújt ingyen kezelést és kórházi ápolást. Az orvos soha ennyi beteget nem gyó­gyíthatott és ennyit nem tehetett betegeiért. A felsza­badulással megindult társadalmi átalakulás nélkül nem Is tehetne. Most pedig három napon át 109 előadásban arról számolnak be egymásnak megyénk orvosai, hogy gya­korlatuk közben miként éltek a gyógyításban számuk­ra biztosított lehetőségekkel. Betegeik érdekében ho­gyan alkalmazták és milyen eredménnyel az új gyógy­módokat és a rendelkezésükre bocsátott új eszközöket. Egyszóval, milyen eredményesen gyakorolták hivatásu­kat. Orvosok ennél szebben nem is ünnepelhetnék a fel- szabadulás évfordulóját. Mi pedig, egész Pest megye, az orvosi napok alkal­mából nagy figyelemmel tekintünk a megye minden orvosára, az előadókra, az őket hallgatókra és azokra, akik munkájuk miatt nem hagyhatták el őrhelyüket. Akik tehát csak majd amikor az előadásokat kinyom­tatják, meríthetnek kollégáik most elhangzó tapaszta­lataiból. Valamennyi ükét szeretettel és a jó orvosnak kijáró bizalommal köszöntjük. A lányikórus éneke betöltöt­te a nagyméretű hallt: „Ser­kenj feil, kegyes nép, mosolyog az hajnal...” S a jól válasz­tott számok a történelmi óhaj­tástól a megvalósulásig kalau­zolták eh agakat, akik tegnap délelőtt az egészség palotájá­nak avatására jöttek össze. Ezt a nagyszerű építményt, az új váci kórházat, tegnap adták át ünnepélyes kere­tek között. Az esemény jelentőségét alá­húzta, hogy az ország, a me­gye, a város politikai és köz- ‘ életének sok vezetője vett részt az avatáson. Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára volt a legran­gosabb vendég, őt köszöntöt­ték először, majd Cservenka Ferencnét, a Központi Bizott­ság tagját, a Pest megyei Párt­bizottság első titkárát, dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi mi­nisztert, dr. Mondok Pált, a Pest megyei Tanács vb-elnö- két és Hantos Jánost, a Fővá­rosi Tanács vb elnökhelyette­sét. Rajtuk kívül az építési és városfejlesztési miniszter meg­bízottját, a megyei pártbizott­ság, a szakszervezetek vezető beosztású tisztségviselőit üd­vözölték. A városi tanács elnöke, dr. Lukács Ferenc méltatta a nap jelentőségét. Beszédéből idé­zünk néhány részletet.. — Ennek az új kórháznak a megnyitása nem csupán azt jelenti, hogy városunkban megnégyszereződött a kórházi ágyak száma, ez a változás kihat az egész város életére, sőt, a város környezetéire is, is rövidesen szolgálatba áll, és szépen fejlődik az üzemorvosi rendszer. A távlati elképzelés az, hogy a kórház környezeté­ben egy olyan egészség-, ügyi kombinát létesüljön, amely a környék 131 ezer lakosának ellátását mara­déktalanul biztosíthatja. Jövőre készen áll egy véradó- állomás, elkezdik egy 300 ágyas elmegyógyászati pavilon épí­tését, a régi kórházat pedig 20 millióért újítjiák fék Itt kel­lene tető alá hozni a központi rendélőintézetet és az új men­tőállomást. Ezek után néhány szót a most elkészült nagyméretű gyógyító intézményről. Megír­tuk már, de fel kell idéznünk az esemény alkalmából, hogy az eredeti sziarződés ez év de­cember végére tűzte ki a zá­rás, majd kapunyitás határide­jét. S íme, rnia készen áll a kilencemeletes, 476 ágyas kór­ház, amelyre 163 millió forin­tot költöttek, s amelynek fenn­tartása évente 25 millióba ke- rüi. Sokakat illet dicséret az időbeni és szép munkáért A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat ;gárdája és vezérkara egyaránt büszke lehet erre. Ezt ismerte ei a szót kérő egész­ségügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán is, megállapítva: „Be­bizonyították, hogy lehet egy kórházait szépen, kifogástala­nul, időben tető alá hozni. Kö­szönet ezért...” A szóbeli kö­szönetén túl kitüntetéseket is átnyújtott, a Munkaérdem­rend ezüst- és bronzfoEcoeitát, és miniszteri elismerését. Mindehhez még ennyit teilt hozzá: „Munkatársaink ne felejt­sék el, hogy a szocialista egészségügy elveit valósít­ják meg... A lakosságtól pedig azt kér­jük, úgy tekintsenek mindig erre az építményre, hogy az ő kórházuk.. Átadták az Építésügyi Mi­nisztérium kitüntetéseit is, majd az építő vállalat igazga­tója, Simon Sándor a vállalati jutalmak kiosztása utón köszö­netét mondott az elismerésért, amelynek igazi, maradandó formája maga az építmény. Egyúttal bejelentette, nagy tapstól kísérve, hogy készen állnak a megyei kórház felépí­tésére is. Végre elkövetkezett az ün­nepi pillanat, szólásra emel­kedett Gáspár Sándor, hogy hivatalosan átadja a kórház „aranykulcsát” az igazgató fő­(Folytatás a 3. oldalon) ez pedig nem közömbös a fej­lődéiben levő, gazdagon iparo­sodó település jövőjére. — Egy új korszaknak kéUejtt beköszöntenie hazánk történe­tében, hogy mi most itt ünne­peljünk a Kosdi út mellett, eb­ben a szívet-lelket gyönyör­ködtető, csodálatos építmény­ben. Szimbólumot látunk ab­ban, hogy az új kórház éppen itt épült fel. A Kosdi úton. szá­guldott be az a szovjet póneé- , lös csoport, amely a mi váro- 1 sumkat is felszabadította 1944. december 8-án és új világot teremtett ebben a 900 éves te­lepülésben. Elmondta, hogy Vácott a fél­szabadulás éveit megelőzően elmaradott volt az egészség- ügyi szolgáltatás. Egy városi főorvos és egy városi orvos állt csak poszton. Ma _ már négy gyermek-, kilenc körzeti orvos munkálkodik, a tizedik A műtőben t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom