Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-25 / 71. szám
8 1970. MÁRCIUS 25., SZERDA Éjszakai utak hazafelé? Pályaudvar és az ital — Maga lökött meg? — kérdezi egy svájcisapkás, bokáig érő maxikabátban. és biztatóan rámmosolyog. — Nem én — válaszolom hasonló udvariassággal kivillantva fogaimat, sajnálkozva felvonva váliaimat. És akkor szobormaszkba merevedtem néhány pillanatra: kés szegezödött a hasamnak. — Ja, nem!? Ak- kor jó — és szertartásosan becsukja bicskáját — Tudja •nálunk a Táptó mentén sok a lökdösődő egyén. Na elmehet, nehogy még egyszer meggyanúsítsam. Tudniillik haza kell utaznom, vár az asszony. Lemaradtam az előző szerelvényről. Ha meg •magába belevágom a bökőt, akkor meg ugye hiába vár az asszony ... Ne kérdezgessen itt, nem bíróság ez, hanem becsületes resti, itt nem hazudik az ember, hanem iszik. Nyomás, táguljon! Az uszálykormányos Keleti pályaudvar. Bisztró. Este hegyed 11. A hangulat spicces, avagy részeg. Ennélfogva a somszörpöt és a kakaót, valamint a brióst és a túrósrétest árusító automaták előtt tiszta a terep. Mivel itt nem kell sorbaállni, bedobom a pénzt, kiváltom a kakaót. — Aíi van kisfiú, zsúrban érzi magát? — röhög fel egy mű- bőrdzsekis alacsony férfi. — Jöjjön igya meg az egyik korsót. Egyszerre kettőt hoztam magamnak — s kiveszi a kezemből a kakaót, kiönti a földre. — Tudja mi az, hogy fedélzet? Én vízi ember vagyok. Szigeten lakom, ott van a házam, a feleségem, öt gyerekem. Ót! Meg nyolcvanezer forint a takarékban. Megmutassam a betétkönyvet? Sajnos nincs nálam. Most szabadságon vagyok, ez a negyedik napom. Szóval bejártam én a Rajnától Isztambulig az egész világot — Tudja mi az uszálykormányos? Csitt, ne szóljon közbe, mert előveszem a pisztolyomat, itt van a jobb belső zsebemben. Ja, nincs itt, mert nem a szolgálati gúnyában vagyok. Egyszer Konstan- cában tarolunk be a kikötőbe, hát nem utamba áll egy kis nevetséges gálya! Tudja mi az 13 ezer tonna? Akkora az uszály. Ordítok a gályakormányosnak : pl az útból le patkány! Azt hiszi elment? Kuss, ne beszéljen bele. Erre elő a jobb belsőből a pisztolyt, belelőttem a vállába. Persze, hogy egyből elment az útból. Állj, koma, most én dumálok. Kaptam 700 dollár büntetést — s most büszke kjg szünetet tart. Kihasználom: — Honnan vette a valutát? — Hát, elintéztük a KGST keretén belül — ás vigyorog. Tudja, mikor szabadultam? 36-ban, mint úri- és hölgyfodrász. Akkor Horthy hajójára kerültem. Tudja ki volt a Horthy? Tudja? Hisz akkor maga még nem is élt! Szóval a mélyépítőknél vagyok, de — és ujjával megkocogtatja a homlokomat — ott is búvár. — S mikor megy haza a Csepel szigetre? — Majd ha letelt a szabadságom. A terep — Kassza zár! — ordítják —, nincs több sör. Háromnegyed 11. — Gyere, apu, szálljunk feL Elmegy a vonat, az utolsó, Aszód felé — siránkozik* egy fekete kendős asszony. Férje mintha karót nyelt volna, mereven a borospult felé szegezi tekintetét. — Hülyének nézel te enegm? — ordít fel hirtelen —, hogy amikor még megihatok egy fröccsöt, akkor nem iszom meg? Hát nem fogsz átverni. Nem! Egész életemben átráztál. Itt a szalon-r na, kenyér, zabálj! Zabálj, áz úristenedet, mert beléd vágom ezt a bicskát. Zabálj, így kibírod reggelig. Mert nem utazunk, amíg bor van. S sokan nem utaznak, amíg bor van. 11-kor záróra, akkor betódutoak a váróterembe és alszanak. Akinek csak a föl- iön jut hely, az ott. A terem olyan, mint egy háborús terep, Tesztett csata után. Ételt még kiadnak. Egy férfi mágiából kikelve rohan vissza az ételespulthoz. lecsapja tá- «yérját a tele babfőzelékkel és ordít: — Nem, mégsem kell. Vissza a pénzt! Vissza, nem érti? — hadonászik a pénztárosnő előtt. — Mi ez? Vendéglátóipar? A pénzt visszaikapja, remegve távozik. Mint ahogy én. Tudniillik, egy korosabb hölgy szegődött a nyomomba és erőteljesen meghívott szeretett otthonába, egy ugrásra csak: Isaszegre — taxival. A favorit Nyugati pályaudvar. Fél 12. Éjfél előtt. A vác—szobi szerelvény mellett két fiatalember órát szándékozik eladni egy hairmine körüli pufók férfinak. Nem sikerül. A férfi hozzám lép: — Mit ad el? Arany van? — Nincs — mondom. — Dollár? — Az sincs. — Font? — Hasonló a helyzet. — Napóleon? — Meghalt — mondom sajnálattal. — Na ne izél- jen, én is favorit vagyok a szakmában. Látom magán, hogy ön is az. Tehát tegeződ- helünk. Mennyiért adod az aranyat? — Lekésed a vonatot. — Szerintem megéri, de megéri neked is, mert nézd, ha valóban nincs fontod, én adok neked. 150-et, na? 90-ért. — 65 — mondom, 85 — 70 — 80 — 73 — 75 — vágja ki. — Megegyeztünk. Hol a pénz? — kérdezem. — Legyél itt egy hét múlva, ugyanebben az időben, hozom. Aranyat is hozok — közben elindul a vonat — Siess. — Ugyan, még meg kell inni az áldomást. Most úgy is haragban vagyok az asszonynyal, hát nem megyek haza. Gyere, whiskyzünk. — Hol dolgozol? — kérdezem. — Ná ne viccelj, ott, ahol te — és jól hátbaver. — Most ez megy, tvdod: arany, valuta. — Te ittál — mondom édeseiméi űen —' és mi lesz, ha átversz és egy hét múlva a font helyett a zsarukat hozod. — Hülye — mondja teljes meggyőződéssel —, tudom, mi az a börtönélet, a váci fegyház mellett lakom, túl jó az neked, te favorit. Íme, ilyen éjszakai utak is vannak, ahol a vonat helyett az ital a favorit Berkovits György Egy hét múlva nyeremény- betétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, április 1-én, Budapesten, a IV. kerületi Derkovits Ifjúsági Klubban tartja a nyereménybetétkönyvek 1970. első negyedévi sorsolását. A húzáson az 1970 március 28-ig váltott és a sorsolás napján érvényes betétkönyvek vesznek részt. 4509 hektár erdő Néhány napja — miként lapunk arról be is számolt — a Budapesttől 20 kilométerre fekvő dobogói fennsíkon, elültették az első facsemetéket, s ezzel megkezdődött a tavaszi — április 20-ig tartó — fásítási hónap —, tájékoztatta az újságírókat kedden a városházán Fehér Imre, a Fővárosi Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi főosztályának vezetője. Egyebek között elmondotta, hogy a fővárost 4509 hektár erdő fogja körül, s az erdőgyűrű klimatikus hatása számottevően javítja Budapest kétmillió lakosának biológiai életkörülményeit. Számításuk szerint lakosonként 30—31 négyzetméternyi erdő lenne az ideális — ma összesen, ha 22 jut A második világháború pusztításait a főváros környéki erdők még ma sem heverték ki, noha csaknem két évtizede folyik a tervszerű telepítés. A városkörnyéki parkerdőkben több tucatnyi esőház, römk- pad, parkírozó- és tűzrakóhely szolgálja a kirándulók kényelmét Sajnos, ezeket képtelenek megvédeni a pusztításoktól, az évente több millió forintos kárt okozó erőszakos rongálásoktól. Csupán egy példa: a Hárshegyi kilátót az elmúlt esztendőben kétszer Is használhatatlanná tették, de legalább ugyanilyen kárt okoznak a gondatlanok is: 1963 óta hatvanszor pusztított tűz a budai erdőkben. Budapesti erdészet 1970-ben ötmillió forintot költ felújításra, s másfél millió új erdők telepítésére. A fás, bokros terület az idén 33 hektárral gyarapszik. — Az egyetemeken és a főiskolákon az idén sem változik a felvételi rendszer — nyilatkozta dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes. ATADASRA KÉSZEN áll Budapest új büszkesége, a Földalatti Vasút. A Hazafias Népfront szervezésében több száz budapestit hívtak meg a Metró dolgozói próbautazásra. A mozgólépcsők és a szerelvények jól vizsgáztak a közönség első .^rohama” alkalmával. Jégszemle A magyar tenger hajózási szakemberei kedden jégszemlét tartottak a Szigliget nevű motoros fedélzetéről. Mint megállapították, Balatonszéplak— Siófok—Balatonvilágos vonalában mintegy 7—8 kilométeres jégmező lebeg a tó vizében. A balatoni hajózás vezetői ezért még várnak az első járat megindításával. Terv szerint a hét végén megindítják a Siófok— Balatonfüred—Tihany közötti járatot és a Tihany—Szántód közötti kompforgalmat. Az egyik komp már a Tihanyrévnél várakozik kifutásra. Szociográfia a zenéről Sztereó-színház Pest megyében „Egy furcsa nevű együttes — egy furcsa nevű országból“ ezer fiatalt várnak a nyári építőtáborokba Országszerte megkezdődtek a jeléntkezések a KISZ nyári ifjúsági építőtáboraiba, s már megkapták megbízatásaikat a leendő táborparancsnokok is. Immár 12 esztendős tapasztalatok bizonyítják, hogy életerős, fejlődőképes és kamatozó a fiatalok népgazdaság-segítő mozgalma: az elmúlt esztendőben a táborozók száma már meghaladta a 300 ezret, munkaórák száma pedig — ugyancsak a kezdetektől —, a 200 milliót. Az idén 37 központi és öt egyetemi építőtábor nyílik az ország különböző vidékein, s több mint 30 000 egyetemista, főiskolás vállalhat részt a nyári feladatok megoldásából. Az idén a lányok is „kapó- sabbak”: huszonhét, Bács, Baranya, Pest, Somogy, Szolnok és Veszprém megyei tábort népesítenek be segédkezve a növényápolásban, illetve a gyümölcsszedésben. A fiúk út- és csatornaépítkezéseken, vasúti rekonstrukción, valamint a csillebérci és zánkai úttörővárosok építkezésein dolgozhatnak. A szocialista országok ifjúsági cseretáborozása hét- nyolcszáz fiatal külföldi utazását teszi lehetővé, s ezt a számot még bőven megtetézik a kétoldalú megállapodások alapján létrejövő „utazókapcsolatok”. Az elmúlt évekhez hasonlóan, 1970-ben is megnyílik a KISZ nemzetközi építőtábora, ide 70-80 egyetemistát várnak a világ minden tájáról. — A Thália Színház társulata Helsinkibe utazott, ahol négy alkalommal mutatja be a firm nemzeti eposz, a „Kalevala” színpadi változatát. EZ A JEL BIZTOSÍTÉK: BŐSÉGES ARUVALASZTEK KULTÜRALT KISZOLGÁLÁS KORSZERŰ UZLETHALOZAT Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Hát megtörtént a nagy találkozás! Mármint az Ómega- klub és az Ómega-együttes között a? elmúlt csütörtökön. Tájékoztatták" minket: „15 főnyi delegációnk fogja majd várni a zenekart...” Körülbelül ötvenen voltak — a helyiségen belül! A folyosón kétszer annyi... Kérdésekkel, autogramokkal, kérésekkel ostromolták Pressert, Kóbort és a többieket, majd ünnepélyes aktusra került sor — Laux Józsefet köszöntötték névnapja alkalmából virággal, no és egy úttörődobbaL (Egyébként a bánomi iskola tanárnője is meglátogatta a nagykőrösi koncert alkalmával az együttest hét kis tanítványával !) Omegáék megköszönték a szívélyes fogadtatást és zenélni kezdtek, talán még egy fokkal lelkesebben, mint szoktak, a figyelmesség nagyon jólesett mind- annyioknak. A hatása a találkozásnak? A nagykőrösi KISZ ifjúsági klubon belül működő Ómega- klub fokozott igyekvéssel küldi be szavazatait, rengeteget, egyszóval nem csoda, hogy listánk alakításában kezükbe vették a hatalmat! Olyan szám került az első helyre, mely még nem szerepelt listánkon: Az udvari bolond kenyere. Komolyzenében Bach orgonaművei vezetnek, szintén a körösiek jóvoltából. Ezután pedig tegyünk villámlátogatást az MHV-nál. A sajtóosztályon Oldal Gábor büszkén mondja a hírt: a Vérnász immáron másodszor nyert nemzetközi díjat. Mint ismeretes, először a német hanglemezkritikusok nagydíját kapta meg, most pedig — azaz két héttel ezelőtt — Bors Jenő igazgató vette át Párizsban a Grand Prix du Disque-t. Ez a díj egyébként az egyik legrangosabb nemzetközi elismerés: a Charles Cros akadémia adja ki a hanglemezgyártás úttörőjének emlékére (Charles Cros Edisonnál előbb adta be a hanglemezgyártáj tervét, s bár az ő elképzelése nem vált valóra, az elméleti megoldás az ő érdeme.) A sztereo színházról is hallottunk hírekét, sőt Pest megyeieket! A múlt héten Dunabogdányban vendégszerepeit a színház, április 12-én pedig a Musica Rinata összeállítással Men- sáros László, Csernus Marianne és Margittai Ági közreműködésével Szentendrére megy a társulat, akárcsak májusban, mikoris egy Haydn- művet ad elő. Miről tájékoztat a Zeneműkiadó? — Most jelenik meg a Kottás Daloskönyv 65. száma, melyben a sláger a tv-ből ismert Mézga-szignál — az első oldalon is Mézgáék jól ismert rajza lesz. Hogy mit tartalmaz még? Harangozó Teri, Koós János, Koncz Zsuzsa, Késmárky Marika, Poór Péter, Szécsi Pál és Balás Eszter legújabb slágereinek kottáit Megjelent egy érdekes szociográfia is, Losonczi Agnes: Kinek, mikor, milyen zene kell? A könyv a zeneélet valóságos fejlődését figyelő, ólő beszélgetésekkel felmérő, a szó legjobb értelmében „közvéleménykutató” szerző sok éves munkájának eredménye. Mindenki számára érthető fogalmazásban mondja el tapasztalatait. Világossá válik ebből a kötetből, hogy valamilyen zenét mindenki szeret, önmagukban puszta adatokból pedig az, hogy hol, milyen arányban, milyen fajta zenét vár mai társadalmunk. i Illések is megjöttek angliai, illetve NSZK-beli turnéjukról, úgy illik, hogy slágerlistánkban megszólaltassuk őket. Bródy János, az együttes szószólója: — Jól éreztük magunkat. Az út első felénél lerobbant a kocsink, majdnem lekéstük a bemutatkozó koncertünket, szerencse, hogy pz angolok egy másik kocsival értünk jöttek. Ez a hangverseny azonban nem úgy sikerült, ahogyan mi szerettük volna: fáradtak voltunk az utazástól, idegesek a késéstől... A többi előadáson már ment a dolog. Mikor mi jöttünk — egy furcsa nevű együttes, egy furcsa nevű országból — abbahagyták a táncot és csak minket figyelték ... Mindenesetre megizzadtunk a tapsokért! E heti nyerteseink: Török Sarolta (Albertirsa, Dánosi út 43.), aki egyébként, ahogy írja „ha szerencsém van, születésnapomra kapom a lemezt”. .. Sok ilyen szerencsés születésnapot! A másik két lemez nyertese: OMEGA KLUB (Nagykőrös, Hősök tere 4—5.), Gábor Zsuzsanna (Galgahévíz, Zalka Máté út 43.). Slágerlistánk: Művészlemezek: 1. (—) Bachs Orgonaművek. 2. (1) Kodály: Háry János. 3. (5) Liszt: II. magyar rapszódia. 4. (2) Bartók: Fából faragott királyfi. 5. (—) Mozart: C-moll mise. Tánclemezek: 1. (—) Az udvari bolond kenyere (Omega). 2. (1) Gyöngyhajú lány (Omega). 3. (10) A fal (Neoton). 4. (—) Történet M-ról (Illés). 5. (6) Menekülés (Illés) . 6. (2) Hol vannak a régi csókok (Koncz). 7. (3) Bübájosolc- (Illés). 8. (7) Ballada a fegyver- kovács fiáról (Omega). 9. (9) Töhötöm (Tolosvay). 10. (—) Vörös rák (Zalatnay). sunyó — tamás „Kedvenc lemezem’» szelvényünket vágja ki, írja rá a hét legjobb könnyű- és komolyzenei slágerét, tegye borítékba, vagy ragassza levelezőlapra és úgy küldje be szerkesztőségünkbe: Pest megyei Hírlap Vili., Somogy! Béla u. 6. és írja rá a „Kedvenc !e- mezem”-et. Szavazóink között minden héten kisorsolunk három lemezt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát.
