Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

A PESTME&YL1 XIV. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM HfRlAP KPLÖNKIADASA 1S70. MÁRCIUS 22., VASÁRNAP Vezetóségváiasitó közgyűlés a Szabadság Termelőszövetkezetben Huszonkét új tagot vettek fel - 42 százalékkal emelik az idén eredményeiket - Egyesülnek az Arany János Termelőszövetkezettel A Szabadság Termelőszö­vetkezet közgyűlést tartott, melyen mandátumuk lejár­tával, újraválasztották a ve­zetőséget, és az ellenőrző bi­zottságot és megtárgyalták a termelőszövetkezet 1970. évi termelési és pénzügyi tervét. Újra megválasztották a vezetőket A titkos szavazás mellett megtartott választáson, elnök­nek újra Fekete Józsefet vá­lasztották meg, s elnökhelyet­tes Lócskai Lajos lett. Vezetőségi tagoknak, né­hány kivétellel szintén az eddigieket választották. Ezek a következők: Kasza László, Farkas Lajos, Szalai János, Katona Ambrus, Hegedűs László, Andó László és Fehér Józefné. Az ellenőrző bizott­ság elnökének ismét Forgó Mihályt, s tagjainak Bokor Imrét, Andó Józsefet, Ko­vács Ferencet, Kása Sán­dort, Pécsi Kálmánt és Kiss Lászlót választották. Az 1970. évi tervek A termelési és beruházási tervet Sz. Tóth László fő­mezőgazdász terjesztette eiő. A termelőszövetkezet terü­lete a zártkertek kiosztásá­val 162 holddal csökkent. Szántóterülete 4012 hold, az öreg szőlők területe 560 hold­ról ■— 450 holdra esett. 1970-re a gazdálkodási ered­mény 42 százalékos növeke­dését irányozták elő, tekin­tettel az évek óta folyó be­ruházásokra, az új szőlőte­lep fokozódó térmésére, a kertészkedés növekedésére, s a szarvásmarha- és sertéste­lep kialakítására. Az öntözött területek növe­lése és a nagyobb méretű mű­trágya használatával, a nö­vénytermelésnél 14—25 szá­zalékos, s a szőlőnél még na­gyobb terméshozamra számí­tanak. A gyenge hangácsi homokból 170 holdat papír­gyártásra nyárfával erdősí­tik. Az állattenyésztést 1970- ben 45 százalékkal emelik. A tehenészet mellett növelik a sertéshizlalást, a lótenyész­tést, s vele a takarmányter­melést is. Az év végére a je­lenlegi 617 számosállatlét­számot 802-re szándékoznak emelni. Fokozott gépesítéssel igye­keznek megoldani a nyári munkacsúcsok idején jelent­kező munkaerőhiányt, kere­sik a tagok téli foglalkozta­tásának megoldását is. Az újabb munkagépvásárlások mellett, 50 holdon szántóföl­di és 10.0 holdon legelőöntöző­telepet létesítenek. A pénzügyi tervek A pénzügyi tervet Barkó Ambrus főkönyvelő ismer­tette. 1970-re 55 millió fo­rint termelési értéket szab­tak meg, mely 22 millióval meghaladja a múlt évi ter­melést, s melyet a növény- termesztés 25 százalékos, az állattenyésztés 57 százalé­kos és a melléküzemek 109 százalékos bevételi növeke­dést hoz össze. A melléküze­mek közül főleg a feketei /forgácsoló vasipari telep és az építőbrigádok ígérnek ko­moly eredményt. Az összbevételi terv 50 mil­lió forintot, a kiadások ösz- szege 47 milliót tesz ki. A várható nyereség 8,8 millió, a múlt évi 4,2 millió forint­tal szemben. A tagok része­sedése 11 millió forinttal, az alkalmazottak fizetése 4 mil­lió forinttal szerepel .a terv­ben. Egy tag 1970. évi része­sedését 21 ezer 434 forintra tervezik, s így 3 ezer 572 forinttal növekedik az egy tagra jutó részesedés. 11 millió forint összeget beru­háznak. A tagság egyhan­gúlag elfogadta a beszámolót. Huszonkét új tagot vettek fel a közgyűlésen, majd meg­választották a termelőszövet­kezet „képviselőit”, akik a különféle társulatoknál telj­hatalmúlag intézkednek ter­melőszövetkezetük nevében. Egyesülés Olyan kérelem futott be — szólt a közgyűlés végén a termelőszövetkezet elnöke, hogy az Arany János Ter­melőszövetkezet egyesülne a Szabadság Termelőszövetke­zettel. Ez mindkét közös gazdaságnak előnyére válna. Az egyesülésre azonban csak az idei zárszámadás befejezé­sekor kerülhet sor. Addig a két gazdaság vezetősége köl­csönösen megbeszéli a teen­dőket és segíti egymás mun­káját. kopa Sok kárt tett az épületekben a hóié és a talajvíz A csapadékos, hosszú tél sok kánt tett városunkban, főleg a mélyebb fekvésű helyeken épült vályog- és vertfalú épü­letekben. A károkról érdeklődtünk a városi tanács építésügyi osz­tályán, Juhász József műszaki ügyintézőtől, aki elmondta, hogy az eddigi bejelentések szerint, a hóié és a talajvíz nyolc házat rongált meg nagy mértékben, melyek közül kettő teljesen lakhatatlanná vált. Szuhanyik Valéria, nyugal­mazott városi tisztviselőnő Zalán utcai és Farkas Sándor Bocskay utcai háza vált lak­hatatlanná. Szuhanyik Valéria rokonaihoz költözött, Farkas Sándornak pedig a tanács biz­tosított lakást. Ugyancsak a tanács lépéseket tett, hogy a hóié és a talajvíz pus'iítása folytán hajléktalanná vált ház- tulajdonosok, kamatmentes házépítési kölcsönt kapjanak. A folyósításra kerülő kölcsön feltételed szerint az új házakat olyan helyen és úgy kell majd felépíteni, hogy kevésbé legye­nek kitéve a hóié- és talajvíz­veszélynek. Megyei szavalóverseny Nagykőrösön Ezen a héten zajlottak le megyeszerte a diákművészeti bemutatók, melyeket a Pest megyei KISZ-bizottság rende­zett a forradalmi ifjúsági na­pok keretében. A megye déli részéből (két egységre osztották Pest me­gyét) huszonkét tanuló vett részt a szemlén, örvendetes volt látni a sok verset szerető fiatalt: a szavalóverseny ismét igazolta, hogy az ifjúság ko­moly dolgokban is tud nagyot alkotni. Sok mindent elárul a részt­vevők versválasztása is. Két olyan költő van, aki egynél többször szerepel: József At­tila áll az élen három verssel, a második költő Juhász Fe­renc. Nyolc versenyző válasz­tott mád magyar költőtől ver­set, s hatan szavalták külföldi szerző művét. A zsűri három aranyérmet adott. Zákány Magda Rego: Népek hajnala, Bakos Mária Csoóri: Háborús mondóka című ver­sét és Barcza Mária József At­K. Pesti László: Szavak Hangok nevető-síró virágok. Előttük semmi, utánuk szartak — öröm, báruzt bennük megmarad Szavalt, nevető-síró virágok. Előttük hangok, utánuk mondatok —elhalkuló, szigorú harangok Mondatok, nevető-síró virágok. Előttük szavak, utánuk semmi — kell még köztük igaznak lenni. Bizonyítvány - vizsga nélkül Immár tizedik esztendeje, hogy minden évben megren­dezik városunkban a konzerv­ipari szakmunkástanulóik ver­senyét. A versenyt, amelyen az is­kolák végzős tanulói vesznek részt, az idén március 25—26 —27-én bonyolítjiák le. A deb­receni, szegedi, nagyatádi, bu­dapesti, kecskeméti és a nagy­kőrösi konzervgyárak küldték el legjobban tanuló szakmun­kásaikat á versenyre. Az írásbeli és szóbeli vizs­gák után a gyárban is be kell mutatni tudásukat, s csak ez­után dől el az elsőség: ki kapja meg szakmunkásvizsga nélkül a szakmunkás-bizo­nyítványt, hiszen ez a verseny nyertesének fő díja a több na­pos utazás mellett. A többi jó eredményt elért tanulókat értékes jutalmakkal díjazzák. (Miklay) 25 EVE TÖRTÉNT... A szegényparasztság földet kapott ii. AZ ÉRDEMES MEZÖGAZ- DASAGI munkások, cselédek és törpebirtokosok részére méltányos feltételek mellett megindul a földosztás, az első fokon a földigénylő bizottság hajtja végre, mely a földigény­lőkből, Nagykőrösön is meg­alakult, s legközelebb megkez­di a működését.” Március 31-én megjelent 13. szám a „Pártközi rovat’’-ban a Földmunkások Szabad Szak- szervezete fölhívást intézett a földigénylőkhöz, hogy azonnal jelentkezzenek földigénylés vé­gett a szakszervezet irodájá­ban. Felhívja továbbá az ösz- szes tagjait, hogy április 2-án délután 3 órakor tagértekezlet­re jelenjenek meg a földigény­lő bizottság megválasiztása vé­gett. Április 7-én az első oldalon vastag betűvel hozta: „Az igényjogosultak haladéktalanul jelentkezzenek a földigénylő bizottságnál!” A földigénylő bizottság napok óta óriási munkáját végzi, még a mai nap és a holnapi nap folya­mán haladéktalanul jelent­kezzék minden jogosult föld­igénylő. EZ A CIKK SZÓL A HÁZ­HELYEK és konyhakertek jut­tatásáról is. Ezzel bekerül a magyar fogalmak körébe az „új földhözjuttatottak” fogal­ma. Házhelyet és konyhaker­tet bármilyen foglalkozású családos és vagyontalan ma­gyar állampolgár igényelhetett. Ez a cikk kiemeli, hogy „1000 év óta ez az első nagy és ko­moly eset, amikor a szegény jó magyar nép, a dolgos kis­embereket nem azért hívják, hogy kérjenek, követeljenek tőlük, hanem azért, hogy adja­nak.” A földigénylő bizottság inté­ző tagjai éjjel és nappal dol­goztak. A három Vágó egy­mást követte az elnökségbe, egész nap emberekkel beszél­tek, vitatkoztak és veszeked­tek. Nehéz feladat volt 14—16 órát dolgozni ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül. A munka fárasztó volt, de önzet­len, mert a magyar dolgozó nép jobb sorsáért folyt. KIK VOLTAK EZEK A FÖLDOSZTÓK? A három Vá­gó, László, Imre és György, szegényparasztok, mezőgazda- sági napszámosok, kapásembe­rek voltak. László 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság idején Nagykőrös város Mun­kás és Paraszt Tanácsának tagja volt és a városgazdái tisztséget viselte. Imre és György első világháborús ka­tona, majd 1919-ben vöröska­tona volt. A községi föld­igénylő bizottság többi tagja is világháborús katona volt, és a Vörös Hadseregben is szolgálta a tanácshatalmat. Köztük Ka­szai a Imre, első világháborús katona, majd orosz fogoly és szovjet Vörös Hadseregben mint internacionalista szolgál­ta a fiatal szocialista állam vé­delmét. Mint főhadnagy har­colt számos csatában. A KÖZSÉGI FÖLDIGÉNY- LÖ BIZOTTSÁG tagjainak teljes névsora az iratok 1958- ban történt megsemmisülése miatt nem áll rendelkezésre. Harsányi Ferenc, aki ennek a fontos néphaltai mi szerv meg­alkotásának egyik részese volt, ismertette azoknak a nevét, akikre még vissza tudott emlé­kezni. Elmondotta, hogy a földigénylő bizottság első el­nöke Vágó László volt, majd öccse, Vágó Imre és nem sok­kal később Vágó György kö­vette. Tagjai voltak: Harsányi Ferenc, Csákó Ambrus, Csákó Pál, Köházi Pál, Katona Imre, Patonai Lajos, Módra György, Pörge László, Harsányi József, Adám Mihály és Dobozi Mi­hály. Ezek az emberek egyben a Földmunkások Szabad Szak- szervezetének tagjai ‘és vezetői voltak. A FÖLDOSZTÁS ELŐKÉ­SZÍTÉSÉHEZ és végrehajtásá­hoz becsületes, erélyes, gyors és pontos cselekvésre: volt szükség. Első lépés a kiosztan­dó földek nagyságának és pon­tos helyének a megállapítása. Ezért kellett olyan ember, aki telekkönyvhöz is értett. A bi­zottság mellé Dobránszky An­tal telekkönyvvezetőt osztották be. A gépíró és írásbeli mun­kákat végző személy M. Kiss Józsefné volt. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) tíla utoiso verseiből összeállí­tott programjáért kapta az el­ső helyet jelentő elismerést. Bakos Mária nagykőrösi, Zá­kány Magda ráckevei, Barcza Mária pedig monori tanuló. A mezőnyben még két nagy­kőrösi versenyző volt. Pap p László ezüstérmet nyert, József Attila a Dunánál című versével, Megyeri And­rás pedig bronzérmet Váci Mihály Mindenütt otthon cí­mű költeményével. A díjakat Molnár József, a Pest megyei KISZ-bizottság középiskolai felelőse adta át. Valamennyi versenyző és a közönség is sokat tanult Föl­deák Róbert és Debreczeni Tibor értékelő-segítő bírálatai­ból. Nagykőrös számára kitünte­tést jelent, hogy a KISZ Pest megyei bizottsága városunk­ban rendezte meg a szavaló­versenyt. th KEDDEN: Nők akadémiája Kedden este hajt órakor, a művelődési otthon emeleti klubtermében kerül sor a nők akadémiájának következő elő­adására. Szondi György dr. vezető ügyész a nők egyenjo­gúságáról beszél. Az előadást követően a fel­tett kérdésekre válaszol az előadó. Holnap; Sanzonest Holnap este fél nyolckor a Vénus eszpresszóban Zsolnai Hédi tart sanzonestet. A nép­szerű előadó szakavatott tol- mácsolója a francia és a ma­gyar sanzonoknak. Érdekes hangját már sokan ismerik a televízióból és a rádióból, s ezért külön öröm, hOigy váro­sunkban is föllép. MOZIMŰSOR Valcerkirály Színes, zenés amerikai—oszt­rák film a világhírű Strauss családról. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor Harmónia. Előadások kezdete: délután 3, 5 és este 7 óra. Matiné Kölyök. (Jubileumi film) Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Szeressétek Odor Emíliát Leánynevelő intézet a mil­lennium korában. Színes, ma­gyar film. Rendezte: Sándor Pál. Korhatár nélkül megte­kinthető. Kístvőműsor: Beszélgetés Z. Gács Györggyel. Magyar hír­adó. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 órakor. JELENTŐS SZAKASZ Épül a csatorna A város szennyvízelvezető gerinccsatornájának építése a zord tü alatt is'előrehaladt.1 A fagy felengedése után a na­pokban kezdték meg az át­emelő berendezés földbe- süllyesztéséfc A Ceglédi út mellett a Kőrösér közelében mostoha körülmények között süppedés iszapban dolgoznak a ©épek és az emberek. A munka meggyorsítására a na­pokban búvárok érkeztek, akik a talaj 25-ik centiméterénél már feltörő talajvízbe merül­ve s rí fa a hatalmas beton­kocka süllyesztését. Az átemelő szerkezet végle­ges helyre való helyezésével jelentős szakasza zárul le a csatornaépítésnek. WILLEM VOUTERS 41 éves holland hajófestő sohasem tud­ta meg, hogy ő nyerte a múlt heti mintegy 63 ezer dollárt kitevő totónyeremény jelentős részét. A megelőző napon ugyanis verekedés közben: megölték. Kosária bda-h íradó Törökszentmiklósi Fáklya— Nagykőrösi Pedagógus 76:58 (33:35). Az idén felállított kosárlab­da-osztály, az NB III nyitá­nyára szombaton került sor. Idegenben lépett pályára a körösi női csapat, a követ­kező összeállításban: Páhán K. (8), Salai (5), Vajda (5), Kovács (4), Máté (18). Csere: Szekfü E. (6),- Vajtai, Kollár Zs., Búz (12), Csapó Zs. Szarvas sérülése miatt az újonc, 13 éves Vajda Márta játszott centert, aki bíztatóan mutatkozott be a nagycsapat­ban. A mérkőzést nagy, fej- fej melletti küzdelem jelle­mezte, a második félidő 14. percéig. Ezután Kovácsot, Má­tét és Szekfüt sorra kipontoz­ták, s a végén elhúztak a ha­zaiak. ★ Szombaton levelet kapott Molnár Ferenc edző, hogy a vasárnapra tervezett Ceglédi Vasutas—Nagykőrösi Pedagó­gus NB III-as férfi kosárlab­da-mérkőzés pályahiány miatt elmarad. ★ Vasárnap négy leánycsapat részvételével 2x15 perces tisz­ta játékidejű találkozókon, körmérkőzéses rendszerben serdülő villámtomát rendez­tek az Arany János Gimná­zium tornatermében. Kecskeméti Dózsa—Nagy­kőrösi Pedagógus B 29:15 (13:4). A magasabb és rutino­sabb vendégek jobbak voltak. Körösi kosárdobók: Bielek K. és Szűcs (6—6), Sulyok (2), Bielik M. (1). Nagykőrösi Pedagógus A— Nagykőrösi Gimnázium 34:29 (17:16). A nagy hajtásban a palánk alatt biztosabb csapat nyert. Kosárdobók: Pászti Á. és Vaj­da (8—8), Czira (6), Tóth S. és Tóth-Péli (4—4), Körtvélye- si és Urbán Zs. (2—2), illetve Faragó (12), Balogh A. (9), Balogh K. (8). Nagykőrösi Gimnázium— Nagykőrösi Pedagógus B 40:18 (20:4). A magassági fölény és a na­gyobb tudás kidomborodott Kosárdobók: Faragó és Csapó J. (12—12), Balogh K. (6), Szijjártó és Balogh A. (4—4), Gonda (2), illetve Földi (6), Bielik M. (5), Szűcs, M edgy esi és Bodzsér (2—2), Bielik K. (1). ★ Nagykőrösi Pedagógus A— Kecskeméti Dózsa 60:12 (36:3). Egészpályás letámadással, ötletes és igen jó játékkal, jobb erőnléttel biztosan nyer­ték a körösiek a döntő jelen­tőségű találkozót. Kosárdo­bók: Vajda (22), Czira (12), Tóth-Péli (10), Pászti és Ur­bán Zs. (6—6), Tóth I. (4). ★ Nagykőrösi Pedagógus A— Nagykőrösi Pedagógus B 67:21 (18:14). Az első játékrészben a ki­csik jól harcoltak. A második félidőben a nagyobb tudás és a jobb csapatjáték dominált Kosárdobók: Vajda (20), Czi­ra (17), Tóth I. (12), Tóth-Péli és Urbán Zs. (6—6), Pászti (4), Körtvélyesi (2), illetve Szűcs (8), Bielik M. (6), Bielik K. (4), Medgyesi (2), Sulyok (1), Nagykőrösi Gimnázium— Kecskeméti Dózsa 23:14 (6:5). A 2. helyezést eldöntő küzdel­met a nagy küzdelem, végig ember-ember elleni harc jel­lemezte. A körösiek három gyors játékosa döntötte el a küzdelmet. Kosárdobók: Ba­logh K. (8), Faragó (7), Ba­logh A- (4), Fehér és Szijjár­tó (2—5). A végeredmény: 1. Nagykőrösi Pedagógus \ 3 3—161: 62 6 2. Nagykőrösi Gimnázium 3 3 1 92: 66 5 3. Kecskeméti Dózsa 3 1 2 55: 98 4 4. Nagykőrösi Pedagógus B 3 — 3 54:138 3 — sulyok —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom