Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

PEST HEGYEI cMírlap 1970. MÁRCIUS 81., SZOMBAT Túl a huszonhétezer műtéten Hír: Mint jelentettük a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tával tüntették ki dr. Kubányi Endre professzort. Ödön kőkolosszus Budapest szívében. Ki ne isimerné a Ró­kusi? Pontosabban: a Pest me­gyei Tanács Semmelweis-kór- liázát. Egyik keskeny szobájá­ban herkulesi termetű férfi jár-kel. Fehér köpenye hátul össze sem ér. — Mire kíváncsi, fiam? — Az életére. — Minek az...? De nézze, ítt ; A. a curriculum vitae-m Mit mesél a két gépelt oldal­nyi életrajz? Hogy az élete: kutatás — operáció — kitünte­tés. Dr. Kubányi Endre profesz- szor, a Il-es sebészet főorvosa, most 76 éves. Egy vég tőben dol­gozott 50 év 10 hónapot. Eb­ből 35 évet itt töltött. — Jöjjön — mondja. Gyors, ruganyos léptekkel a műtőbe vezet. Köröskörül zöld csem­pék. Egy hiányzik. A helyén bronzplakett: a professzor fe­jéit ábrázolja. A húszezredik sajáíkezűleg végzett műtétjé­nek emlékére állították — a nemzetközi szokásoknak meg­felelően — munkatársad, tanít­ványai. Azóta már túl van a huszonhétezredik műtéten is. — Melyik a legemlékezete­sebb? — Nincs ilyen. Egyforma mind: a gyógyítást szolgálja. Nagy elődök * — Winternitz Arnold, Hüttt Hümér — örökét kellett itt át­venni. Központi helyzete és jó felszereltsége révén a legkü­lönbözőbb nagy műtéteket kel­lett a Rókus orvosainak vé­gezniük. 1950-ig az öngyilkoso­kéit is ide hozták. — A halottakból való átülte­tést minden országban törvény szabályozza. Nálunk már a múlt évtizedben lehetőség nyílt a kivett szervek felhasz­nálására — oktatási célokra. E törvény álapján, tettük meg a balesetet szenvedett fiatalok agyfüggelékének átültetését. Eddig tizenegy ilyen műté­tünk volt s ma is nálunk van a mirigyek szervbankja. A Francia Állami Díjat a magyar orvosok közül egyedül Kubányi professzor kapta meg 1957-ben, a szervátültetésben elért eredményeiért. Hét tudo­mányos pályadíjjal, négy ki­tüntetéssel büszkélkedhet. A nemzetközi sebészkongresszu- sokion hat fontos előadást tar­tott, s a múlt évi Balassa Já­nos emlékelőadás megtartásá­ra is őt kérte fel a Magyar Sebésztársaság. Négy könyve, 167 tudományos dolgozata je­lent meg, angol, német, fran­cia, orosz nyelven. A tudomá­nyos életben elérhető legma­gasabb fokozatot, az ^orvos- tudományok doktora” címet 1959-ben nyerte el az Akadé­miától. A curriculum vitae nem árul el mindent, s másról, mint a tudományról, hasztalan faggat­nám a professzort. Sziporkázó szellemességgel, viccel üti el a kérdéseket. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSRE KERES építészstatikust, mérnöki képesítései, építőipari technikusoka' gyors- és gépírónőket Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztó., Budapest XXI., Kiss János altábornagy u. 19—21. szám alatt. öregasszony tipeg a folyo­són. — Meggyógyult? — teszi vállára széles kezét a profesz- szor. — Igen — csillanó mosoly, az igazi válasz. Arcidegzsábával szenvedett két évig, négy napja operál­ták. Dr. Kubányi e témából írta legjelentősebb művét, a 200 oldalas könyv Bécsben jelent meg. — Professzor úr! — kiáltoz­nak utána az irodából. — Parancs — áll meg ő a folyosón. Bemegy, megbeszéli az adminisztrátorokkal, amit kell, majd így folytatja: — Ragyogó embereim vannak, ezt írja meg! A műtőben 15 éve nem volt egy hangos szó, mindenki tudja, mi a dolga. Nem szabad idegeskedni. Em­beréletről van szó. Nagyon fontos, hogy jó szellem legyen. Tudja maga, milyen sok függ a műtősökön. Mindenkin! Április közepén nagy össze­foglaló, filmvetítéses előadást tart a professzor. Nyugdíj előtt ezzel búcsúzik. De nem véglegesen. Tanácsadó főor­vosként továbbra is dolgozni fog. Meditálok. Most, a búcsú pillanatában, egy életpálya csúcsán kérdezem meg: ho­gyan kezdte, miért lett sebész? — Semmi különösebb okom nem volt rá. Ide húzott a szí­vem ... — paládi — ÚTTÖRŐKNEK Épüljön a kicsinyített városka! FELHÍVÁS A TÁRSADALOMHOZ A Mr "var Üttörők Szövet­sége Országos Elnöksége tár­sadalmi összefogást hirdetett, amelynek célja, hogy az úttö­rőmozgalom negyedszázados jubileumára megépüljön Csil­lebércen egy kis városka, amely bemutatná azokat az épületeket, hidakat, közleke­dési eszközöket, amelyekről a gyermekek 14 éves korukig tanulnak. Helyet kapna a vá­roskában sok más objektum mellett a moszkvai tv-torony, a Téli Palota, az Eiffel-toronv, az egyiptomi piramisok stto. A területet, ahol 1:50 ará­nyú kicsinyítésben az objek­tumok elhelyezhetők, a Fővá­rosi Tanacs bocsátja a pajtá­sok rendelkezésére. A parko­sítási munkálatokat a Főváro­si Kertészeti Vállalat végzi majd. Az objektumok terv­rajzainak elkészítését a Buda­pesti Műszaki Egyetem KISZ- tagjai vállalták. A Magyar Úttörők Szövetsé­ge Országos Elnöksége kéri a felnőtt-társadalmat, az ügyes­kezű KISZ-fiatalokat, néphad­seregünk ezermestereit, az út­törőszakkörök tagjait, hogy vegyenek részt minél többen az elképzelések megvalósításá­ban. Azok a gyermekek, fiatalok és felnőttek, akik részt kíván­nak venni a városka építésé­ben. felajánlásaikat jelezzék a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének (Buda­pest, V., Balassi Bálint u. 16.). Forradalom- okmányokban elbeszélve ,,Pest megye múltjából“ (2. kötet) Vaskos könyv jelent meg. „Pest megye múltjából” — ez a címe, de alatta még két év­szám is áll: 1918—1919. Közös kiadványa a megyei pártbi­zottságnak és a megyei tanács­nak. „Becsületbeli kötelességünk­nek tartjuk, hogy a magyar történelem írott lapjain is megörökítsük azoknak a bá­tor harcosoknak emlékét, akik először tűzték zászlajukra a jelszót: Minden hatalmat a dolgozó népnek!” — így vég­ződik a könyv előszava, ame­lyet Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei Párt- bizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke írt. A harminc nyomtatott ívnél I is terjedelmesebb kötet szer­kesztői (dr. Csicsay Iván, Gön- dics Zoltán, dr. Kende Já­nos, Koltai Sándorné és dr. Lakatos Ernő) nehéz felada­tukat jól oldották meg. Nem volt könnyű a megyei levél­tár tudományos munkatársai által gondosan összegyűjtött és válogatott sokezernyi adat­ból úgy összeállítani a köny­vet, hogy az pusztán a közölt okmányok alapján is híven tükrözze az egymást követő események irányát, a történel­mi hátteret és összefüggése­ket. Természetesen a Tanácsköz­társaság megalakulására és a proletárdiktatúra közigaz­gatási apparátusára, annak működésére vonatkozik a legtöbb közölt okirat. Ügy cso­portosították azonban ezeket a szerkesztők, hogy a kor hangulata, a proletárhatal­mat a megyében és községei­ben gyakorló emberek törek­vései, ^unkájuk eredménye és gondjai, ezáltal maga az ak­kori élet tárul az olvasó elé. Ahhoz azonban, hogy a tör­ténelem alakulását pz olvasó nyomon követhesse, előbb az októberi polgári forradalom megyei eseményeivel is meg kellett ismertetni. Be kellett mutatni, hogy miképpen igye­kezett a feudális megyeháza demokratikus mezbe burkolni igazi arculatát, mialatt kint a megyében — járások főszol­gabírói és községek jegyzői jelentései tanúsága szerint — a nép már sok helyen maga vette kezébe sorsa irányítását. A közölt okmányok harma­dik része már a megye ellen- forradalmi közigazgatásának levéltári anyagából mutat be jónéhányat. Mindazok figyelmét, aki­ket a Magyar Tanácsköztársa­ság történelme érdekel, az el­ső oldaltól az utolsóig, leköti ez a köny, __________ Se. E. aB ao OHlBaT Mire kedves olvasóink e so­rokat böngészik, hivatalosan megérkezett a tavasz, de bi­zonyára nemcsak én, hanem önök is a téli hévvel folytat­ják tovább a pineemunlrát, mármint a tüzelőfelhordást. Azért használjuk ki a hétvé­gét a legjobb lehetőségek sze­Kulturális találkozó Vecsésen Pest megyeiek a Gellért Szállóban Valcerkirály Nagykőrösön DEBRECEN a Uj címer Debrecen város új címert kap. A pajzs alakú címer két mezőre oszlik, a város kék- sárga színével. A pajzs felső részében tíápbci néző, szárnyát széttáró főnixmadár helyezke­dik el, két szárnya között vö­rös lángcsóvával. Az első ré­szen fehér nyitott könyv és vörös fogaskerék látható. A könyv Debrecen évszázados szellemi életének haladó ha­gyományait és iskolaváros jel-1 lép hatályba. legét hangsúlyozza, a fogaske­rék a távlati fejlődést, az ipa­rosodást érzékelteti. . Az új címer használatáról a városi tanács rendeletet alko­tott. Eszerint a címert a vá­rosi tanács használhatja, töb­bek között díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, az idegenfor­galmi propagandában és a ta­nácsi üzemek jellegzetes ter­mékein. A rendelet július 1-én rint. És a lehetőségekben nincs hiány. Vecsésen ma az úttörő kul­turális szemle második fordu­lója keretében a monori járás énekesei, zenészei és kamara­kórusai vetélkednek. Vasárnap délután pedig az úttörőbábo- j sok, a népi táncosok és az iro­dalmi színpadok Monoton ta­lálkoznak, s mutatják be a közönségnek tudásukat. Érdekes esemény színhelye lesz Budapesten a Gellért Szálló, ahol ma este jönnek össze a termelőszövetkezeti mozgalom megyei veteránjai az 1945-ben vagy az azt kö­vető években született .szövet­kezeti fiatalok és a közös gaz­daságok létrehozásában köz­reműködött falujáró ipari munkások.' A nagyszabású randevún fellép Keres Énül Kossuth-díjas színművész és Jákó Vera, valamint Solti Ká­roly magyarnóta énekes. A megye északi részén, Vá­cott ma, szombaton a városi KISZ-bizottság képviselői, a veteránokkal együtt koszorúz- zák meg a 19-es emlékművet. A valcert kedvelő közönség­nek a szerencse most Nagy­körösön kedvez, mert az otta­ni moziban mutat jóik be a Val­cerkirály cimű, színes ameri­kai—osztrák filmet, amely a világhírű Strauss-családról készült. A rádió szombati műsora közt tallózva, két aktuális megemlékezésre hívom fel a figyelmüket, az egyiik a Kos­suth adón 17.36-kor sugárzott 1919 balladája című történel­mi tabló, a másik pedig a Pe­tőfi hullámhosszán 20 óra 37- kor sugárzott, a Vígszínházt csata című műsor. Szombaton a televízió 20.25-kor vetíti az Őrjárat az égen című tv-film II. részét. Természetesen a krimiked­vel öltről sem feledkezett meg a tv műsorszerkesztősége, mert' vasárnap 20 óra 20-kor a hí­res francia detektív, Maigret felügyelő kalandjait láthatják majd a képernyőn. Befejezésül kellemes tavasz- várást kíván Karácsonyi István ITT A TAVASZ! E lőször kijött a barlangjából a medve. Azután: Sándor, József, Benedek. Azután: március 21. Istenem, milyen szép ilyenkor a Mátra. Egy­méteres hó borítja csúcsait és mínusz 3 fokot mérnek a nap­fényben. Hát nincs kegyelem? Meddig kell még a fejünket a víz alatt tartanunk? Van, kedves embertársaim, csak egy kis türelem. Addig is most szépen elmesélek vala­mit. Él bennünk egy ACTH nevű hormon, amelynek becsületes familiáris neve Adrenocorti- cotrop. A tudós bácsik azután a mi kedvünkért egy nemzet­közi szintű értekezleten meg­egyeztek, s így lett a hormon elismert, számunkra is érthe­tő neve ACTH. Csodálatos hormon. Egész télen tetszha­lottként, kiterítve, látszólag élettelenül összekucorogva hú­zódik meg testünk valamelyik rejtett zugéiban, azt mondják, talán éppen az agyban és nem működik. A csendes altatokúrát még októberben kezdi a természet. Ahogy a nap kihuny, ő is álomra hajtja fejét és decem­berben már az igazak álmát alussza, januárban tiszta, édes nyál csordul ki a szája végén. De februárban, amikor már pitymallik, az ő szeme is nyi­ladozni kezd. Márciusban pe­dig, amikor a nap mind a két szemével ránk hunyorít, az ACTH is talpraszökken és szétnéz hadseregén. Azután csábosán mosolyogni kezd, a kemény parancsszavak pattog­va hagyják el az ajkát. És megindulnak a hormonok tel­jesíteni a parancsot, teljesíte­ni missziójukat, javítani kis­gazdái életfunkcióit. Ezt a hírt valamelyik haj­nalban hallottam, egy doktor­bácsi mondta el az éterbe. Természetesen sokkal szebben és sokkal értelmesebben, mint ahogyan én azt most teszem. Ö azt is elmondotta, hogy azért vagyunk egész télen fá­radtak, mert az ACTH hormo­nunk egy kissé aluszékony. ézzük csak: alszik a nap, alszik az ACTH és fá- l radt vagyok és rossz­kedvű én. Ez világos láncolata a természet bölcs logikájának. De kutya élet lehetett a jég­korszak idején itt a földön. Dühös arcok, vérbenforgó sze­mek meredtek egymásra és egészen biztos vicsorgó fogak­kal, a másik haját tépve sze­retkeztek az emberek. Világos, aludt az ACTH-juk vagy ta­lán még meg sem született. Lám, mennyivel szebb a ml életünk, mennyivel jobb ne-, künk. Megyek be aranyos kis munkahelye íré, útközben az arcom a napocskának tartom. Hadd ugráljanak, ficánkolja­nak bennem az életfunkciós hormonok. Csak ültem egész télen ölhetett kézzel, semmit­tevésre kárhoztatva, rosszked­vűen. Amikor néha tükörbe néztem, lévén udvarias ember, azonnal félreálltam, mert azt hittem, valami idegen fickó jön velem szemben. Pedig csak a téli, rosszkedvű tükör­képem volt. Most, hogy beérek az üzembe, a mosdó tükrében azonnal megnézem magam. Megnyugszom, a tavaszi ké­pem vigyorog vissza rám. No lám, vitustáncot járnak ben­nem a hormonok. Vérem pe­zseg, a feszítő életfunkciótól. Dolgos kis kezembe veszem a kalapácsot, megszólít a műve­zetőm. . — Tegnap... — és szid fá­radhatatlanul, káromkodva, átikozódiva. Teheti, jólbarátok vagyunk. Mondom neki, hogy tegnap még baj volt az ACTH- hormonaimmal. Gyanúsan rámnéz. — Becsavarodtál? — kérdi és dühösen továbbáll. Délben hivat az igazgatóm, biztos a művezető mószerolt. — Maga, fiam, úgy tudom törzs,gárda-tag. Hogy lehet ilyen marha... Ránézek, egyenesen a düh­től véres szemébe és megszóla­lok: — Az ACTH-hormon önben még alszik — mondom neki vigyorogva és jósággal, meleg tekintettel verem az öreget. — Hogy lehet ilyen marha­jói dolgozni? — variálja az el­ső kérdést megbabonázva. — Micsoda, mi az az ACTH ? — kérdezi hozzám, lépve, meglehetősen kíváncsi arccal. Elmondom neki. Azonnal ma­gával húz az udvarra, a nap­ra. A félórás ebédidőt ügyesen és sikeresen beosztottuk. Ju­tott mindenre idő abból a két órából, amit a gyáron kívül töltöttünk. béd után* a szakmai ver­senyen csapatunkban a legjobban szerepeltem. Művezetőm nem hitt a szemé­nek, azt mondta, csalok, ön­érzetesen kikértem magam­nak és a fülébe súgtam, hogy imádom az életet, nagyon sze­retek dolgozni. — Ez hogyan létezik? — kérdezte. Ismét belekezdtem az ACTH-hormoniba. Ékes sza­vakkal ecseteltem a működé­sét. De most már nem kérdez­te, hogy becsavarodtam-e, most már biztos volt benne. Gondterhelt arccal otthagyott. Nem törtem le. Az öröm, az életszeretet, a tennivágyás szétfeszített, életfunkcióim, miindahányan tavaszi rene­szánszukat élték. Nagyon jót tett a déli napfény. Dalolva mentem az irodára, Mancika éppen fésülködiött. Szó nélkül a térdébe haraptam, és ő szó nélkül pofonvágott és azonnal magyarázatot kért. Válasz he­lyett a fülébe énekeltem, hogy: „Mindenkit érhet szere­lem, amióta világ a világ”. Megint kaptam egy pofpnt, mert állítólag a szám a fülé­hez ért. Akkor komolyra for­dítottam a szót: — ACTH! Itt a tavasz! Iste­ni a lila kalapja, a vörös haja, a kék szemüvege, az elefánt- csont színű arca és a zöld ru­hája, azzal a meggyszínű öv­vel. És milyen cuki az a sárga cipő, az a karcsú, két kicsi boka és mennyire megy mind­ehhez a vörös körme. Óh, Mancika! Isten bizony, itt a tavasz. Nézze, figyelje, hall­gassa, itt a tavasz benn a szí­vemben. Fütyülök a hormon­jaimra, éljen maga, a legszebb, legédesebb ACTH-lény. — Óh, Jenő, hogy maga mi­lyen művelt — sóhajtotta a nő és a hajamba túrt. lahaha, emberek, itt a ta­vasz! És hála az isten - I nek, Mancikában is lángrakaptak, már élnek, már működnek az ACTH és a többi életfunikciós hormonok. Csak nem tudja még a kis csacsi. Suha Andor VASARNAP Motoros emlékverseny Vasárnap reggel fővárosi és Pest megyei motorosok gépei­nek zúgásától lesz hangos Bu­dapesten a Belváros egyiik ut­cája. A Budapesti Testnevelé­si Sporttanács Váci utca 58. sz. székháza előtt 8 órakor, startzászló jelére, versenyezni indulnak a bukósisakos veze­tők. A versenyt minden évben hagyományszerűen rendez, meg a Pesti Túramotorot Klub, a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának évfordulója alkal­mából. A rallyera meghívó: kaptak a váci, szentendrei gödöllői, maglódi és monor. túramotoros klubok tagjai is. akik még a helyszínen is ne­vezhetnek a nagyszabású ve­télkedőre. A verseny résztve­vői csak utassal vezethetik vé­gig a 200 kilométeres távoí. Az útvonal titkos, s csak annyi,; bizonyos, hogy a fővároson és Pest megyei tájakon halad ke-' resztül. Egy gyorsasági sza­kaszt is beiktattak a rendezők, a további útvonalon azonban nem a motorosok gyorsasága,v hanem szabályokat betartó, biztonságos közlekedése szá­mét. A DÉL-AFRIKAI Johannes­burg legújabb filmszínháza különleges technikai újitással kedveskedik ínyenc nézőinek. A nézőteret ugyanis több mint egy méter vastagságban víz borítja és a nézők vízben ázva nézhetik a legújabb filmeket. A díszbemutatón stílszerűen a „Cápavadászok” című filmet vetítették. JAMES ADAMS nyugalma­zott metodista lelkész 106 éves korában negyedszer nősült. Adams már három feleségét élte túl és most Houstonban feleségül vette Barbara Hol­der 66 éves ápolónőt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom