Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-20 / 67. szám
PEST megyei K^Círlap 1970. MÁRCIUS 20., PÉÜÍtEK FÜZESABONY Ötlábú üszőborjú A Füzesabonyi Állami Gazdaság egyik magyartarka— jersey keresztezést! tehene ötlábú üszőborjút ellett. Az ötödik végtag az állat bal elülső lábából nőtt kd. A furcsa kis borjú egészséges és életképes. Egyetemi tantárgy Gödöllőn a gépkocsivezetés A Gödöllői Agrártudományi Egyetem ifjú gépészmérnökei tanulmányaik befejezésekor már nemcsak diplomát, hanem vontatókezelői és gépkocsivezetői jogosítványt is kapnak. A jogosítvány megszerzése IFJÚSÁGI SHOW Nemzedéki ellentét Mennyei ajándék IdeáI/70 Gyakorlóévek Életszemlélet (Zsoldos Sándor rajzai) ugyanis a karon minden hallgató számára kötelező. Képzésük kétségtelenül komoly megterhelést jelent az egyetem számára. Nagy segítség azonban, hogy az előfel- vételis tanulók, az egyéves katonai kiképzés alatt, a gépjárművezetői igazolványt is megszerzik. A hallgatók 30—40 százalékát viszont az egyetem saját tanpályáján, a KPM oktatóinak bevonásával tanítják meg a járművek vezetésére. E célra az egyetem 3 személygépkocsija és egy teherautója áll a hallgatók rendelkezésére. A traktorok vezetését a nyári gyakorlaton, a tangazdaságban tanulják meg a fiatalok. A tanulók minimális vizsgadíj ellenében kapják kézhez a jogosítványt. A gépjárművezető-képzést a tervek szerint a jövőben a Mezőgazdaságtudományi karon is bevezetik. — ney — Újdonság: az antron BEMUTATTÁK AZ 1970-ES FÜRDŐRUHÁKAT Gazdag kollekcióval, bőséges választékkal mutatkozott be az idei fürdőruhadivat a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat budapesti központjában. A női fürdőruhamodellek- ben változatlanul az egyrészes dominál, kétrészest, bikinit csak a kimondottan jó alakú, fiatal nőknek ajánlanak a tervezőik. A fürdőruhák alapanyaga szatén, Gyöngyikekarton, sima és nyomott piké, kis mennyiségben pedig frottír. Az igényeknek megfelelően, az idén több mint százezer szintetikus fürdőruha kerül forgalomba. Újdonság a film- nyomott, és selymes fényű kreppmyíonszállal átszőtt antron, szintetikus alapanyagú fürdőruha. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Irányárai kell fizetni a kisajáfilott ingatlanért Az utóbbi időben több fontos állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy vidéki ingatlant a tanács kisajátított és kártérítésül 150 ezer forintot ajánlott fel. A telken volt egy háromszobás, mellékhelyiséges, 65 éves, vályogfalú lakóház is. Az összeget a háztulajdonos kevesellte, és pert indított. A városi bírósági tárgyaláson a szakértő véleménye az volt, hogy a szóbanforgó ingatlan irányára négyszögölenként 20 —100 forint, forgalmi értéke 300—350 forint. Így — négyszögölenként 200 forintot számolva — az egész becsértéke 211 ezer 700 forintra tehető. A bíróság ezt az összeget megítélte. Fellebbezésre a megyei bíróság — újabb szakértői vélemény alapján — a tanácsot négyszögölenként 280 forint kártalanítás fizetésére kötelezte. A döntés indoklása szerint azért állapított meg nagyobb kártalanítást, mert a tulajdonost olyan helyzetbe kell hozni, hogy a kártérítési ösz- szegből a lehetőséghez képest hasonló nagyságú és adottságú ingatlant vásárolhasson. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet hagyta helyben. A határozat indoklásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy valamely kisajátított telek értékét irányárak alapján kell megállapítani, figyelembe véve a település jelentőségét, a közművesítés fokát, a telek nagyságát és az értékét befolyásoló különböző tényezőket, A kártalanítási összeg megállapításánál a forgalmi értéknek is jelentősége van, de ezt az irányár szem előtt tartásával, a jogszabályban kiemelt és esetleges egyéb tényezőiekéi való kölcsönhatásában, összefüggésben kell értékelni. Ebben az esetben a megyei bíróság túlzott jelentőséget tulajdonított a telek forgalmi értékének és az irányBicskei nerc Világszerte hódít a nemes szőrme. Ezt a divatirányzatot kívánja kihasználni a Bicskei Állami Gazdaság, amikor új üzemágat, nerctenyészetet létesít. Az értékes bundájú állatkák számára 100 millió forintos költséggel telepet építenek. A törzsállományt — 10 000 nercet — a Szovjetunióból rendelték meg. A tervek szerint 1972ben már ötvenezer nerc bundáját értékesíthetik. Mivel egy-egy divatos szőrmekabát elkészítéséhez 20 nerc bundáját használják fel, a Bicskei Állami Gazdaságban tenyésztett állatkák prémjéből 2500 értékes bundát szabhatnak a szűcsök. A nerctelep november elejére készül el, s akkor érkezik meg a törzsállomány is. árat, valamint a jogszabályokban felsorolt tényezőket nem kellően és -óképpen nem ösz- szefüggliukben vette figyelembe. A kétségtelenül fennforgó értékemelő tényezők száma és jelentősége még a forgalmi érték figyelembevételével sem indokolja az irányár felső határának majdnem háromszoros túllépését, mint ahogy a megyei bíróság tette. A helyes kártalanítási összeget a városi bíróság állapította meg, s ezt kellett helybenhagyni. Illetékes: a munkaügyi döntőbizottság Egy osztályvezető főmérnök még 1966-ban benyújtott újítását vállalata a következő évben megvalósította. Az újítási díj miatt azonban a mérnök panasszal fordult a vállalat munkaügyi döntőbizottságához és 326 ezer forintot követelt. A bizottság álláspontja az volt, hogy a panasz elbírálására nincs hatásköre és az ügyet áttette a járásbírósághoz. A járásbíróság sem találta magát illetékesnek és az iratokat felterjesztette a megyei bírósághoz. A megyei bíróság az ügyet érdemben bírálta el. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és elrendelte az iratoknak újból a vállalat mellett működő döntőbizottsághoz való áttételét. A végzés indokolása kimondta: az újítást megvalósító vállalattal munkaviszonyban álló dolgozónak az újítási díjjal kapcsolatos munkaügyi vitában első fokon a vállalati munkaügyi döntőbizottság jár el, ha a megvalósítás 1968. január 1. előtt már megtörtént, vagy a felek a megvalósítási szerződést' thegköÉöíté&:, és a dolgozó igényét Í968. január 1. után érvényesítette. Ebből következik, hogy ebben az esetben a megvalósító vállalattal jelenleg is munka- viszonyban levő mérnöknek az újítási díj iránti követelése elbírálására első fokon nem bíróság, hanem a vállalati munkaügyi döntő- bizottság illetékes, tekintve, hogy a mérnök a panaszát 1968. november 11-én terjesztette elő. Tévedett tehát a munkaügyi döntőbizottság, amikor ettől eltérő álláspontra helyezkedett. Ugyanígy tévedett a megyei bíróság is, amikor az ügyet érdemben bírálta el. A Legfelsőbb Bíróság még kimondta azt is: határozata á munA gyógyulásom titka Amikor a beteg az orvos száján kedélyes vigyort lát, nyugodtan elkezdheti a fész- kelődést, hogy jól elhelyezkedjék és ne törje majd az öröklét a derekát. S miután meglehetősen kutyául éreztem magam, s miután a kedélyes vi- gyor már szinte hangos vihogásba csapott volna át, ha egy orvosnak illene egy haldokló ágya mellett ily hangosan ka- carásznia — elkezdtem azt a bizonyos . fészkelődést. Mert mit lehet tudni! Az ember ne fesse se az ördögöt, se a halált a falra. Ha szerencséje van, éljön, még egyszerre is eljön mindkettő, ha nem az ember... Igaz, az átlag életkor valahol a hetedik évtizeden túl van, de ha figyelembe veszem, hogy élnek száz éven felüli emberek is, harminccal megfertőzve tehát a statisztikai átlagot, akkor éppen az átlag miatt, valakinek harminccal kevesebb jut. Lehet,* hogy az pont én vagyok. Különben is, ha lélegzeni felettébb nehéz, ha az embernek szúr az oldala, émelyeg a gyomra, szédül a feje, fáj a torka, zsibbad a lába, egyszóval, nincs egy vacak testrésze, ami ne jelezné, hogy van, hogy létezik, és ' hogy már semmire sem jó — nos, akikor ne legyenek messzemenő illúziói az embernek. Mégha amúgy egészséges is. Mert még él. A feleségem arca is aggódó, igyekszik a diriága úgy tenni, mintha egy kis múló, futó rosszullét kerülgetne, engem és nem a gutaütés, meg száznyi más nyavalya.. Aprókat kaca- rász, billegeti magát, a frizuráját csodáitatja és jövő évi tervekről beszél. Kilóg a lóláb! Nem a holnapi tervekről van szó, nem azt mondja, hogy mit csinálunk vasárnap este, hanem, hogy mit teszünk egy év múlva. Holló! Tudom én: ha beteg ember ágyánál az orvos vigyorog, a feleség a jövő évi tervekről beszél, akkor tessék kérem igenis fészkelődni. Mindenesetre kutyául érzem miagam, s kedves feleségem, hiába tesz úgy, mintha nekem alig volna bajom, sőt, úgy, mintha nekem az égvilágon semmi bajom sem lenne, én érzem a májam, a lépem, a szívem, a gégém, a gyomrom, egyszóval ezt az egész zsibpíacot, ami most itt nyújtózkodik pihegve a lényegében már , halottas ágyon. Szegény családom. Mivé lesznek nélkülem. És szegény feleségem, hogy fog siratni gyermekeimmel együtt. Meg a kollégáim! Hát azok aztán ténylegesen odalesznek. Legalábbis külszolgálaton lesznek oda, amikor engem temetnek. Ismerem őket így tűnődöm csendes haldoklásom közepette, amikor az én kaoarászó, az én „drága férjemnek semmi baja sincs” feleségem csak úgy odaszól... — Ja, szívem! Megemeltettem a biztosítóval az összeget. Ötvenezer forintra... Majd írd alá, szívem, jó? — Hogy mát csináltál? — morgak és érzem, hogy tagjaim már hűlni kezdenek. És a némber újra mondja, a szemembe mondja, az arcomba vágja, egy haldokló arcába, hogy megemelték a tarifáját, most halj meg, most érdemes. És az arcán a „szemé se rebben” ártatlanság, a fesztelen jóindulat, az érteden szemtelenség, a pénzsóvárság és minden ... Felugróm az ágyból, nagyot csapok az asztalra: — Egy frászt leszel te, kisfiam, víg özvegy énutániam! Egy frászt! — üvöltöm keserű dühvei — és... ... És nézze meg az ember, semmim sem fáj. Kutyabajom. Juszt is egészséges lettem! ötvenezret magamnak is megér. Gyurkó Géza kaügyi döntőbizottságra kötelező. Alaptalan a tsz védekezése, fizetnie kell Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet melléküzemként tasakgyártásra rendezkedett be. A gyártáshoz szükséges és importból származó polyetilén-fóliát az üzemág vezetője egy vegyipari vállalatnál rendelte meg 457 ezer forintért. Az anyagot átvették, de az ellenértéket nem fizették ki. Felszólításra azt válaszolták, hogy a vállalat 10 százalék árengedményt ígért nekik, ezenkívül a vámhivataltól is 20 százalék árengedményre számítanak. Ezért „szíves türelmüket” kérik, és megígérték, hogy „pénzügyi helyzetük megfelelő alkulása” esetén tartozásukat kiegyenlítik. A vállalat a 10 százalék ármérséklést megadta, majd 411 ezer forint megfizetéséért pert indított. A perbe az illetékes megyei főügyészség is beavatkozott és indítványozta, hogy a bíróság a keresetnek adjon helyt. A megyei bíróság a szövetkezetét a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte. Az ítélet indokolása szerint a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a tsz védekezését, hogy az üzletkötéskor — a vállalat hibájából — lényeges kérdésben tévedésben voltak, és így joguk volt a szerződést megtámadni. A Legfelsőbb Bíróság úgy látta, hogy a tsz állításai alaptalanok. A vállalat igazolta, hogy a jogszabályoknak megfelelően készítette el árkalkulációját, az egységárat a kiutalójegyen feltüntette, azt . á S2öVétkézet megkapta, nem kifogásolta és nem sokallta. Mindezek alapján a teljes vételárat megfizetni tartoznak. A szabályok betartöját is érheti baleset Tragikus szerencsétlenség történt egy gyárban. Különleges munkacsoport 52 méteres magasságban szerelést végzett. A csoportból egy géplakatos, tiltott módon, egy csigára erősített sodronykötélen csúszott le. Nem történt semmi baja, de nemcsak a csoportvezetőtől, hanem munkatársaitól is erélyes dorgálást kapott a virtuskodásért. Ugyanez a géplakatos később önként jelentkezett bizonyos munka elvégzésére és ismét felmászott az emelvényre. Amikor elkészült, 20 méteres magasságig szabályosan kúszott lefelé, ott azonban egy fél- méternyire lógó kötél után kapott, s azon lecsúszva a földre zuhant. Ezúttal azonban olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítása után, néhány órával később, meghalt. A szerencsétlenül járt ember- özvegye és árvája járadék- igényét a kerületi járásbíróság elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az igényt megítélte. A határozat indokolása szerint a tanúvallomásokból az derül ki, hogy a szerencsétlenül járt ember a dorgálás hatására szabályszerűen akart lemászni, de megcsúszott és egyensúlyát vesztve kapott a kötél után. Tehát nem szabálytalankodott, nem virtuskodott, és így történt a halálos baleset Á 20 méter magasságban levő és egyensúlyát vesztett ember mozdulatai egyébként is kiszámíthatatlanak. Ilyen körülmények között még közreható magatartása sem állapítható meg, tehát kármegosztásról sem lehet szó. A kártérítési összeg megállapítására a Legfelsőbb Bíróság az iratokat a járásbíróságnak visszaküldte. Hajdú Endre
