Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-18 / 65. szám
PESTME&YEI HÍRLAP ICÜI.ON K.I A DA S A ' XIV. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM KÖZELEDIK A JUBILEUM 1970. MÁRCIUS 18., SZLEvá Teljesített vállalások, és ami még hátra van Célt ért a 44 órás munkahét ' A szeptember 23-án meghirdetett felszabadulási jubileumi munkaversenybe egymás után kapcsolódtak be a körösi üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek. Az elmúlt idő alatt a vállalások egy részét már teljesítették a dolgozók, hiszen az elmúlt év jó befejezése egyik fontos tényezője volt a verseny- feltételeknek. A Pest megyei Sütőipari Vállalat nagykőrösi üzemegységében, az Arany János utcában, nagy örömhírrel fogadtak, amikor a jubileumi munkaverseny állásáról érdeklődtem. Az éves tervüket nemcsak teljesítet- • ték, hanem a csökkentett munkaidő bevezetése ellenére is, alaposan túlteljesítették. A napokban kerül sor a nyereségrészesedés kifizetésére; a dolgozók ' 37,7 napnak megfelelő munkabért kapnak. A törzsgárdatagok megbecsülésére már a vállalatnál is bevezették az új részesedési szabályokat, és többen, akik több mint 20 éve dolgoznak a sütőiparban, 5—6 ezer forint nyereségrészesedést vehetnek fel. Szép eredmény született az ország 47 sütőipari vállalatának minden évben megrendezett vetélkedésén is. A körösi üzemek a tavalyi harmadik helyezés után jelenieg az első helyen állnak a versenyben. A 44 órás munkahét bevezetése bevált, sőt egészségre károsnak minősítették a kemencénél dolgozó vetők és MEGGYŐZŐ AVAGY A GOMBA SIKERE Az emberek nagy többsége fél a gombától, mondván, hogy a gombától meg lehet bolondulni. Történt, hogy városunk egyik termelőszövetkezetének agilis elnöke szerződést , kötött a konzervgyárral, hogy kísérleti pörkölt készítésére laskagombát termel az ‘ üzemnek. A kísérlet sikerült itt is, ott is. A gomba szépen növekedett, csak a környék parasztjai néztek furcsa szemmel az elnökre, a gombára egyaránt. Mit tesz ilyenkor egy jó elnök? Fogta magát és bemutatta — mikor már a gomba rántható formába növekedett — mi mindent lehet a gombából készíteni. A kísérleti alanyok gyanakodva figyelték az illatos rántott gombát. Ették is volna, meg nem is. Végre rászánták magukat. (Bár ne tették volna! — sóhajtott az elnök.) ' Azóta minden szombaton sorjáznak a központban a környék parasztjai — egy kis gombáért. A laskagomba itt érte el csúcssikerét. Híre lett nemcsak a tanya- világban — de bent a városban is. (Lám, ez az agitáció meggyőzőbb volt, mint a mi lapunké. Pedig mi is szépen ecseteltük a laskagomba valameny- nyi jó tulajdonságát.) Most ott pompázik (csak néhány óráig) a Szabadság téri bolt hűtőpultján, 22 forintért kínálja magát. Jobban mondva, nem is kell kínálnia magát, mert pillanatok alatt gazdára lel — a kísérleti alany. kisütők munkáját, akiknek a heti munkaidejét 42 órában állapították meg. A részkiértékelést még a felszabadulási ünnepek előtt megtartják, a Kincses- és a Király-brigád vetélkedésének eredménye is ekkor dől el. A Lakáskarbantartó Ktsz- bén is a jövő héten kerül sor az eddigi eredmények számbavételére. Igaz, hogy a verseny megkezdése óta komolyabb baleset nem fordult elő, s ez sarkalatos pontja volt vállalásuknak. Az állóeszközök jobb kihasználásával is értek el eredményeket. Egyik legnagyobb munkájuk, a tormási szolgáltatóház építkezésének sikere sajnos nem rajtuk múlott, mert az építést a december elsejei határidőre befejezték, s a részvállalkozás mulasztásából csúszott az átadás. A fagyok fölengedése után megkezdték az alaposan elhúzódó KISZ-lakások építkezését, s az épület átadását az őszre tervezik. Ennek az átadási tervnek betartása és megvalósítása szép eredménye lenne az 1970-es jubileumi esztendőnek. • • • Ünnepeltek a konzervgyár KISZ-istái Ünnepelni gyűltek össze az I-es alapszervezet fiataljai. Ünnepi taggyűlést tartottak a „forradalmi ifjúsági napok” | akció keretében, megemlékez-1 ve az 1948—49-es magyar pol- gári forradalomról és szabadságharcról. Az ünnepséget újszerűéin, nem ünnepi beszéddel oldották meg. Az alapszerve- zet néhány leik as tagja „irodalmi színpad” jellegű műsort adott nagy közönségsikerrel. A műsort a kultúrfelelős — Horváth Enikő — állította ösz- sze, aki egyben betöltötte a narrátor szerepét is. A szabadságharc eseményei ismertetése közben, annak hangulatát Pe- tőfi-versekkel és forradalmi énekszámokkal idézték fel. A szereplőik lelkes odaadása,* 1 fegyelmezett magatartása _ és megjelenésük már önmagában is ünnepélyességet sugároztak, átélésük a hallgatóságra is mély hatással volt. A tagság és a terület meghívott ' társadalmi-gazdasági vezetői tetszéssel fogadták a megemlékezést. Az előzetes várakozás alapján az ünnepi taggyűlés főbb eseményeit megörökítette az amatőr filrr'. ub is az üzemi filmhírc-j számára. Az ünnepség után megbeszélték a KlSZ-él-et aktuális kérdéseit, így a március 21-i és az április 4-i ünnepségeket. A továbbiakban előadás hangzott el a „Lenin-program* keretében, amelyet Pásztor Gabriella, KISZ vb-titkár tartott meg. aki az alapszervezet tagja és korábban titkára is volt. .Az ünnepi taggyűlés is az I- es alapszervezet fellendülését mutatja, az új vezetőség Bánlaki Aranka titkár irányításával aktívan dolgozik. Varga András Ünnepség a Tanácsköztársaság évfordulóján A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 51. és a KISZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából a KISZ városi bizottsága ünnepi ülést rendez a művelődési otthon színháztermébe« március 21- én, szombaton délután 4 órakor. Az ünnepség után megkoszorúzzák Mészáros János, a város volt városparancsnokának emléktábláját. Bitskey Tibor előadóestje Ma este 7 órakor kerül sor a Kőrisfa-presszóban Bitskey Tibor Jászai-díjas színművész önálló irodalmi estjére. Közreműködik Tamási Eszter, a tv bemondónője. Belépési díj: 5 forint. Leszerelték a körösi meteorológiai megfigyelő állomást A HIVATALOS TAVASZ MEGHOZZA A JÓ IDŐT!? > A nagykőrösi agrármeteorológiai megfigyelő állomást, melyet a város kérelmére 1927-ben állítottak fel a Cifrakertben, az Országos Meteorológiai . Intézet a közelmúltban leépítette. A műszereket elvitték, s Egri Ernő, a kertészeti telep vezetője lakásánál szereltek fel egy kis csapadék- és maximum-minimum hőmérsékletet mérő készüléket, mellyel Egri Ernő most már csak a csapadékot és a hőmérsékletet méri és jelenti az intézetnek. A széljárást és az egyéfb időjárási adatokat is megfigyelő állomás leszerelése komoly hátrányt jelent városunkra, tekintve, Mogy vezetőjétől az állami gazdaság és a term elősző vetkezetek meSok a fagyg rr •• o a körösi és belvízkár határban FELBECSÜLIK A KÁROKAT Az Állami Biztosító a termelőszövetkezeteknél összevont vagyonbiztosítást vezetett be, mely teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A biztosítás nagymértékben elősegíti a termelőszövetkezetekben a biztonságos gazdálkodást. Ha ez nem volna, elemi és állatkárok esetén, kivédhetetlen jövedelemcsökkenés állna be a termelőszövetkezeti gazdaságoknál.’ Legjobban bizonyítja ezt, hogy az elmúlt esztendőben a hat nagykőrösi termelőszövetkezetnek az Állami Biztosító, a befizetett díjaknak 200 százalékát fizette ki, kártérítésként. Már az idén is számos téli kárt jelentettek be a biztosító intézetnek a körösi termelő- szövetkezetek. A bejelentett fagy- és belvízkárokat, március második felében becsülik fel, s annak alapján állapítják majd meg a kártérítést. KÖRÖS SOK DOLOGGAL büszkélkedhet. így többek között azzal is, hogy neves közéleti személyiségeket adott. Közöttük van Úri János is, a neves orientalista. Az Úri család első, városunkban élt tagja Mihály volt, aki Léváról költözött hozzánk. Három leánya és három fia született. A középső fiú, Imre, házasságából született aztán a későbbi tudós. Úri János 1724. december 27-én született Nagykőrösön, ahogyan az a „Hel- vétziai Vallást ételt követő- N. Körösi Bkklésiának” a születési anyakönyveiből kiviláglik. Itt ringott bölcsője, és itt játszott a többi gyerekkel az út porában. Ahogy növekedett,. már megcsillant talentuma a felnőtteknek adott talpraesett" válaszaiban. Apja nemes lévén, elhatározta, hogy mivel már elég nagy volt a fiú — taníttatni fogja. Tanulóéveinek első részét Debrecenben töltötte. Az alsóbb osztályokat (humanissia) jó i eredménnyel végezte el, s ezután felvételt nyert a kollégiumbeli nagyobb diákok közé 1740. április 28-án. TEHETSÉGÉT ÉS TUDÁSÁT bizonyítja az is, hogy akikkel együtt vizsgázott, s utána a magasabb osztályokba felvételt nyert, azok közül csak négyen voltak eminensek. E négy tanuló között a második helyen Úri János állt. A körösi fiú remekül megállta a helyét. Nem maradt hosszú ideig Debrecenben. Először Pozsonyba, majd Hollandiába ment, ahol a harder- wijki akadémián tanult. Mindehhez azonban pénzre lett volna szüksége. Szüleinek anyagi helyzete bizony zilált képet mutatott. Url Imrének az apja, a városunkban szokásban levő hagyományok alapján, EGY IDŐ MÜLTAN már úgy gondolta, hogy ezen helyen eleget tanult, Leidába utazott. Itt a híres és neves Schultens professzor előadásait hallgatta. Tanulmányai eredménye olyan jónak bizonyult, hogy ösztöndíjat kapott, és ebből tartotta fenn magát. Megszerezte a teológiai, a jogtudományi és a bölcseleti doktorátust. Ekkor már jól beszélte az Az oxfordi könyvtáros végrendeletében 3 marhát és 1 lovat, valamint gazdálkodáshoz való szerszámokat hagyott a fiára. Ifjabb Úri István apja halála után testvéreinek — Mihálynak és Imrének — az összes örökségét megvette. Úri János szüleinek nemsokára nemcsak az öröksége úszott el, hanem az egész vagyona. Innen a fiú nem várhatott segítséget. Keresztapjától, Úri Istvántól —, aki az örökséget megvásárolta — kapott pénzt, mégpedig 10 forintot, mely összeg igen nagynak számított abban az időben. A pénz felvétele, 1749. augusztus 26-a után, újra külföldre indult. Sokáig volt hallgatója a harder- wijki akadémiának. arab, a perzsa és a héber nyelveket. Állás után nézett, és Angliában a nagy hírű oxfordi egyelem könyvtárában kapott munkát. Ezt az egyetemet 1214-ben alapították, s a cam- bridge-i egyetem mellett a legnevezetesebb angol felsőoktatási intézmény. ÚRI JANOS legbehatóbban a sémi filológiávaLl foglalkozott. 1770-től az oxfordi Bad- leina Könyvtár keleti anyagát katalogizálta, melyet ki is nyomtattak. Különböző kéziratokat adott ki, sőt az egyetemen előadásokat is tartott. Nem egy korabeli nagy tudóssal szállt vitába régi napkeleti kézírások kora felett. Kapcsolata nem szakadt meg hazájával. Több ízben látogattak el hozzá neves tudósok és tanárok. így például 1794-ben Budai Ezsaiás, későbbi jeles történetíró, klasszika-filológus kereste fel a már idős Úri Jánost. 1796 júniusában pedig Sárvári Pál debreceni professzor látogatta meg, s hozott híreket hogylétéről. \ KÖRÖSÖN, MIÖTA KÖNYVTÁROS LETT, többé nem járt. Ennek oka a szüleinek a gyakori veszekedése, torzsalkodása volt. Apja nem éppen erkölcsös ember hírében állott, mint ahogyan azt Úri István is írta végrendeletében: „az a’ roszsz erköltsü Imre fiam ha eljön, elégedjék meg az én Testamentum tételemnek, és a’ Feleségemet ne háborgassa.” Az apa feddhetősé- géröl tanúskodik a város 1728. III. 17-én felvett jegyzőkönyve is, amikor az elöljáróság válaszút elé állította Nemes Úri Imrét: vagy megfizeti a reá káromkodás miatt kirótt büntetéspénzt, vagy a főbíró a vármegye elé viszi az ügyet. Úri Imre ekkor megfogadta, hogy megváltozik, de ezt nem tartotta be. így fiát, Jánost, távoltartotta a házától, aki úgy halt meg 1898. október 18-án Oxfordban, hogy nem látta viszont szüleit. Pesti László tógazdasági szakemberei so'-szor kértek és kaptak megfigyelési adatokat, vetési és egyéb gazdasági terveik összeállításához. — A megfigyelő állomást 40 esztendeje vezettem — mondotta Egri Ernő főkertész. — Most a Meteorológiai Intézet az országban 30 ilyen kisebb megfigyelő állomást szüntetett meg. Ezentúl az időjárási adatokat a központtól kell kérni, melyeket valószínűleg a szomszéd Kecskemét adatai alapján adnak meg, s ezek gyakran kisebb . eltérést mutatnak a körösi adatoktól. Az agrár-meteorológiai állomásunk leépítése dacára Egri Ernő megmarad városunk meteorológusának, most is elbeszélgettünk vele az időjárásról. — Az előjelek szerint — mondotta — nem vártunk nagy telet, azonban szokatllanul hosszúra nyúlt. András napja körül leesett a hó és még most Is találni hókupacokat, az ország több részében pedig komoly hótakaró hűti a levegőt. Szerencsére az idei télen nem maradt sokáig meg a zúzmara, mely egyes években még a telefondrótokat is leszaggatja, és sok kárt tesz a szőlő és gyümölcsfák rügyeiben. Sándor, József lassan hozzák a meleget. Itt a kertészetben mi is szenvedjük, hogy a sáros földre nem lehet kimenni dolgozni. Máris két-há- rom héttel késtek a tavaszi munkák, reméljük azonban, hogy a március 21-én elkövetkező hivatalos tavasz, megindítja a komolyabb félmelegedést. kopa Az idén Cegléden lesz a dzsessz-fesziivál A Róna Vendéglátó a múlt évben Nagykőrösön rendezte meg az első 'nemzetközi ifjúsági dzsessz-fesztivált. A második fesztivált, az idén Cegléden tartják meg: július 3-án, 4-én és 5-én. Különvonat Opalijába Az IBUSZ május 24-ón kű- lönvanatot indít a jugoszláv tengerpartra, Opatdjába. A részvételi díja az ötnapos kirándulásának egyezer 550 forint. Jelentkezni még lehet a művelődési otthon 38-as szobájában. s @ P a o ■ R ■ T Városi úttörő tornászdöntő A nyári úttörőolimpia helyi nyitányára az Arany János Gimnázium tornatermében került sor, szombaton délután. A városi tomiászdöntőben elindult negyven fiatal zöme jó felkészültségről tett tanúbizonyságot. Ennek ellenére, gyorsan peregtek az események, s a versenyzőkön kívül harminc néző több esetben is tapssal köszöntött egy-egy szép -gyakorlatot. LÁNYOK Serdülő II. osztályú csapatban: 1. Arany-iskola (Rózsás Zsuzsa, Zutoány Anna, Pomázi Zsuzsa, Hanusz Judit, Agg Erika, Bielik Katalin — Hegedűs Ágnes, Eszes Hona, Márkus Edit) 129,2 ponttal. Serdülő II. osztályú egyéniben: 1. Rózsás Zs. (Arany) 27,5, 2. Zubány Anna (Arany) 26,4 ponttal Serdülő l. osztályú csapatban: 1. Petőfi-iskola (Kecskeméti Eszter, Kenyeres Ilona, Somodi Judit, Dudás Irén, Fejes Györgyi, Kása Erzsébet — Frigyes Tímea, Budai Sára) 130,8 ponttal. Serdülő I. osztályban nem volt egyéni induló. FIÜK Serdülő 1. osztályú csapatban: 1. Petőfi-iskola (Hengán István, Király Sándor,, Párizs Lajos, Kovács István, Prikkel Zoltán, Király Miklós — Harsányt Gábor) 134,6. Arany-iskola (Rózsás László, Pomázi Mihály, Juhász Balázs, Bodrogi Róbert) 92,4 ponttal. Serdülő 11. osztályú egyéniben: 1. Zsoldos Péter (Rákóczi) 55,10, 2. Kiss Endre (Petőfi) 52,35, 3. Pap Gyula (Petőfi) 51,05, 4. Reszeli Péter (Petőfi) 49,7, 5. Konrád Tibor (Arany) 49,35 ponttal. Serdülő II. osztályú csapatban: 1. Petőfi-iskola (Kiss, Pap, Szondi, Reszeli, Orbán, Bene — Valisai, Kovács) 127,70, 2. Arany-iskola (Ágoston, Konrád T., Józan, Pusztai) 97,85 ponttal. Serdülő I. osztályú egyéniben (8 induló): 1. Hengán István (Petőfi) 91,2, 2. Király Sándor (Petőfi) 89,9, 3. Rózsás László (Arany) 89,2, 4. Harsányi Gábor (Petőfi) 89. 5. Király Miklós (Petőfi) 86 6. 6. Kovács István (Petőfi) 86,4 ponttal. Csapatversenyben kategóriánként az első helyezettéit, valamint az esetleges meghívottak, egyéniben az első 6—6 helyezett jutott az április 12-i megyei döntőbe. —s. z.— MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Kezdő katonakoromban. Veszélyben a parancsnok. Magyarul beszélő szovjet film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Vallomás a hazáról. Magyar híradó. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 órakor.
