Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám

Ünnepség a motion főtéren Szombat délben a monori Kossuth-szobor előtt nyitotta meg Berla Ferenc járási KISZ- titkár a forradalmi ifjúsági napok járási rende zvénysorozatát. A járás fiataljai koszorúkat he­lyeztek el a szobor talapzatán, így emlékeztek meg 1848. március 15-rőL Péterffy felvétele Nemcsak Pilisen! Ügy járja a szólás-mondás, hogy „csak le kell hajol­ni, a téma az utcán hever”. Nos, ha nem is éppen az utcán, de kétségtelen, hogy itt is, ott is hallható öröm­hír vagy éppen panaszkodás. Itt van éppen egy aktuális példa. Hétfőn Monoron vetítették a „Helga” című filmet, s valamilyen oknál fogva később kezdték az előadást. Csendesen álldogáltam a hatalmas tömegben (telt ház volt, ami meglehetősen szokatlan Monoron), és felfi­gyeltem egy izgatott beszélgetésre. Biztos a filmről!? De csalódnom kellett! Más volt a téma, és úgy adom közre, ahogy hallotta #i. — Tudod, drágám (két nő beszélgetett), naponta egy­másfél órát várok a vonatra Pilisen. A buszhoz nincs csatlakozás. De ez nem olyan nagy baj, ki lehetne bír­ni, ha lenne hol! Az a váróterem mindenre alkalmas, csak éppen nem arre* hogy odahúzódjunk a hideg elöl. Cigarettacsikkek szétszórva, a falakon és padokon ujj­nyi piszok, és ami a legkellemetlenebb, a szinte üveg nélküli ajtók. Tudom, az utasok is jócskán közrejátszot­tak ebben. Jogos lenne hát a panaszom elutasítása? Nenn hinném! Most már inkább kint várakozunk a sza­bad ég alatt. Hamarosan nem fogunk fázni sem, hiszen jön a tavasz! (Megjegyzem: De mikor?) Eddig ez az utcán heverő, szó szerint is poros léma. Gondoltam, leutazom Pilisre körülnézni, de fölösleges. Végigtekintve a ceglédi vonalon (nemcsak itt), sajnos, ezek az állapotok a jellemzők állomásról állomásra. Azonban mégis enyhítem a MÁV ellen emelt „vád­jaim”. Csak úgy mellékesen megjegyzem, ha mienk a váróterem, a pad, miért nem vigyázunk rá? Mégpedig ha kell, a „rontó pálokat” figyelmeztetve is! Elenyé­szően kevesebben vannak ők! Szóval, csak úgy mellé­kesen! Vagy az nem is olyan mellékes!? ~ (pesti) Csillával utaztunk Ezt a helyzetet nem szabad ki­hagyni — és már le is huppantunk a két szabad ülés­re. Túloldalt, a két ülés között a padlón feküdt a szörnyeteg, a ka­lauz éppen a gaz­dájával tárgyalt. A szörnyeteg négerbarna színű, borjú nagyságú — s mint pillanatok alatt megtudtuk — Csilla névre hall­gató ebleány volt. Valaminek rövi­desen történnie kell — határoztuk el, mert ha már ideültünk (kollé­gámmal, aki saját bevallása szerint a legkisebb öleb­től is fél, s most állandóan beljebb húzódott volna a sarokba), legalább produkálná magát ez a véres szemű, ijesztő pofájú Csilla! Am Csilla nem igyekezett. Semmi egyebet nem tett, minthogy elvetö- dött, hihetetlenül hosszú végtagjait szétdobálta, s ezek közül kettő állan­dóan a fülke kö­zepén rúgkapált. Na, most! Péteri­ben voltunk, jöt­tek az utasok, s szokás szerint nem a lábuk alá néz­tek, hanem üres üléseket pásztáz­tak. Egy-egy láb már-már Csillán taposott, amikor kollégámmal vil­lámgyorsan meg­böktük az isme­retlen utast, né­mán a padlóra mutattunk, így a lábak megálltak a levegőben, majd egy ijedt, hőkölő tekintet után vil­lámgyorsan átlép­tek Csilla végtag­jain és óriáskígyó­ként lustán ficán­koló farkán, majd mintha puskából lőtték volna ki őket, menekültek a következő fül­kébe. No, itt nem lesz ma zsúfoltság, ne­vettünk (mi, bát­rak), de nem lett igazunk. Üllőn megismételtük az utasböködést — igaz. Csilla addig végtagokat cserélt, s a változatosság kedvéért most a pofáját is az utas­térre helyezte. Kö­rül már minden ülés foglalt volt, csak a Csillával szemközti két ülés, no és a gazdája melletti, volt üres. Három idős hölgy szállt fel utolsó­nak Üllőn, s mi­után először az üres helyeket vet­ték észre, nyom­ban megálltak. Csilla rájuk me­resztette madár­tojás nagyságú, vérben forgó sze­JUBILEUMI KÓRUS Felszabadulásunk Pest me­gyei központi jubileumi ün­nepségén, április másodikén a megye négy zenei általános is­kolájának növendékeiből ala­kult több mint. kétszáz tagú énekkar is közreműködik. Az énekkarban az üllői iskola 60 taggal szerepel. vmfn P;E S,T.>;-y £'u Y El HJ-d LJi:P K ti' XII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1970. MÁRCIUS 17., KEDD MAI MŰSOR MOZIK Gyomrö: A felügyelő és a ha­lál. Maglód: Egy fiatal pár. Mon­de: Juan kalandjai. Monor: Uta­zás a koponyám körül. Pilis: Egy nehéz nap éjszakája, üllő: Három kövér. Vecsés: Serafinö. A járási tanács vb tárgyalta Sürgős intézkedést a növények védelmére! Ha késik is a tavasz, mező- gazdasági szakembereink, és a tanácsok dolgozói már most foglalkoznak egy jelentős gon­dunkkal, a házikertek és szór­ványok növényvédelmével. Jelenleg ugyanis a növény­védelem szervezéséért és irá­nyításáért a községi szakigaz­gatási szervek a felelősek. A községi tanácsok azonban a murika lebonyolításához nem tudnak szakembert adni, és a tárgyi felvételek is hiányoz­nak. Mit jelent ez? A lakosság önállóan nem tud védekezni a hernyók, a szövőlepke és a kolorádóbogár esetenkénti el­szaporodása ellen. Ha ugyanis a lelkiismeretesebbek el is végzik a szükséges permetezé­seket udvarukban, vagy kert­jükben, nem biztos, hogy más­Kávai hétköznapok Annyit beszélünk a tavaszról, mégis késik. Az autóbusz ka­nyarogva halad a kávai dombok tövében. Kávára érve, kelle­mes meglepetés várja az idegent: nem kell a sárba taposni, egy betonozott kis rész fogadja a lelépő utasokat. Ám aztán még egy-két lépés, s máris itt a sártenger. Az utcákon az em­berek többsége csizmákban közlekedik. mét, s mi vártuk a sikolyt, de he­lyette az idős höl­gyek ekképpen szólották: — Nem lehetne ide vala­hogy leülni? — Hogyne, hogyne — így Csilla gazdája, és már gyömö­szölte is befelé borjú nagyságú ebét az ülések közé. Mit. részletez­zem? Csilla illem- tudóan összekuco­rodott, s a höl­gyek perceken be­lül megtudakol­ták Csilla életko­rát, nemét, fajtá­ját, származását, amit így mi is megtudtunk. Csil­la, az ebbébit, tehát 9 hónapos véreb­leány papája kecskeméti illeté­kességű, mamája félegyházi. A sze­me azért forog vérben, mivelhogy véreb, de tulaj­donképpen most beteg a szeme, a klinikára utaznak Csillával. Különösebb do­log nem történt, csupán még any- nyi: Csilla végtag­jai időnként ösz- szekeveredtek a hölgyek lábaival, egyszer egy haris­nya majdnem el­szakadt, de sze­rencsére patent volt és nem nylon. —sió— A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 652 ember él eb­ben a kis községben. Szerényen húzódik meg a postahivatal a falu szélén. Ba­lázs Gizella hivatalvezető Pándról jár át naponta. — Szeretek itt dolgozni. Pos­taforgalmi technikumot vé­geztem, szeretem ezt a szak­mát. Naponta negyven-ötven levél megy, illetve jön Kávára. A legtöbb a kedvestől. Heten­te mindössze három-négy cso­mag érkezik a községbe. Gyak­ran almát és burgonyát külde­nek a kávaiaknak. Szeretnek a kávaiak olvasni. 45 előfizetője van a Pest me­gyei Hírlapnak, ugyanennyi fogy el a Képes Újságból, eze­ken kívül népszerű még a j Szabad Föld és a Nők Lapja. Még annyit, hogy a posta­mester szobája bizony eléggé elhanyagolt, ráférne már egy kis renoválás. •k Ottjárturikkor gondterhelten ült irodájában Balogh István, a Haladás Tsz főmezőgazdásza. — Bizony, nem kényeztet el bennünket az időjárás, már két hetet elmaradtunk a ta­vaszi munkákkal. A süppedős, nehéz talajra nem bírunk rá­menni a gépekkel. Pedig a trá­gyázást no meg a szántást jó lenne elkezdeni, illetve folytat­ni. A zab, a borsó és a mák már földben szokott lenni ilyenkor. A télen kijavítottuk erőgépeinket. Mindegyikhez volt alkatrész, csak az MTZ— 50-eshez nem. Pedig szükség lenne erre a gépre is. Készü­lünk a tervtárgyaló közgyűlé­sünkre, a hónap végén tartjuk. ★ A kis községben nagy gond, hogy nincs körzeti orvosunk. A községi tanács épületében ala­kítanak ki egy lakást, s mint Gaál Ferenc kirendeltségveze­tő elmondotta, reméli, hogy még az idén kap a község or­vost. Az építők igyekeznek, raj­tuk nem múlik a „doktor úr” beköltözése a faluba. ★ Az országút mellett van az általános iskola. Néhány nyol­cadikossal arról beszélgetünk, hogy mihez kezdenek az isko­la elvégzése után. Egyöntetű a véleményük: nehéz az elhe­lyezkedés. Szeretnének valahol a közelben dolgozni, s ahogy kivettem szavaikból, inkább ipari munkán, erre azonban — Hja, kérem, könnyű a kávaiaknak — mondta valaki —, csak egy helyen fogyaszt­hatnak. Leszámítva, persze, a házi borkiméréseket... ★ Fölszálliunk a Monona in­duló buszra. Nehezen válunk meg a dombok közé szorult, rokonszenves kis községtől. A monori járás legapróbb tele­pülésétől, ami azonban nem jelenti azt, hogy az utolsótól. Káván nincs szórakozóhely. I Tavalyelőtt a hasonló nagysá- Csak egy: a kocsma. [ gű községek között elsők let­— Kik járnak ide? \ tek a társadalmi munkában. — Jobbára törzsvendégek. | Épülnek az új betonjárdák, Örvendetes, hogy kevés a no- j szépül a község. tórius iszákos. i Gér József helyben valóban alig van mód. Budapest ide csaknem 60 kilo­méter, s mégis marad lehető­ségként Budapest és egy ki­csit Monor. ★ Vastag, fekete 13-as szám, szerencsepatkó, fekete macska farkán szerencsét hozó négy­levelű lóhere — ezek díszítet­ték azt a meghívót, amely a pénteki magyarnótaestre hívta a vendégeket a monori Vigadó Étterembe. Nos, akik eljöttek — és sokan eljöttek —, nem mondhatják, hogy szerencsét­len nap lett volna az a pénte­ki. Jákó Vera, Dóri József és Szentendrei Klára magyamó- ta-énekesek kétségkívül az or­szágos ranglista élvonalában szerepelnek. Nevük, hírük fémjelzi mindenütt fellépésü­ket. Monori fellépésüktől sokat vártunk, sokat is nyújtottak, bár egy kis hiányérzetünk maradt. Dóri József édesbús, emlékidéző hallgató nótái vas­tapsot kaptak. Egész műsorá­ból azonban érződött, hogy kö­zönségsikerre vágyik, a siker nem is maradt el, műsora azonban lehetett volna több színűbb. Jákó Vera egyik leg­szebb magyamóta-énekesnőnk, kissé nehezen tudta maga kö­rül kialakítani azt a bizonyos „igazi légkört”, akkor viszont robbanásszerűen, tapsvihart kavarva. Szentendrei Klára neve még nem cseng olyan is­merősen. mint társaié, teljesít­ményéből azonban ez mit sem vont le, az egész műsornak valami különös élénk szint adott. Az étterem vezetői, szerény ajándékkal kedveskedtek a vendégművészeknek, ők is mindent megtettek, hogy jól érezze magát a közönség. A jó hangulatú estet nem tudta el­rontani — bár megpróbálta — néhány hangoskodó. Nekik honnan, ahol nem permetez­tek, nem lepik-e újból el a kártevők növényeiket. A községi tanácsok növény- védelmi bizottságokat szerve tek, de ezek a társadalmi út működő bizottságok — az ed­digi gyakorlat szerint — ne tudták az ellenőrzést teljes mértékben végrehajtani. A szakmai irányítás és segíts hiányzik. Törvény írja elő, hogy megbüntessék azx>kat, akik elmulasztják a védeke zést. Nincs azonban, aki szá- montartaná a mulasztókat. Tömeges kár esetén megindít­ják ugyan a szabálysértési el­járást, de az intézkedés nem hoz eredményt. Ilyen esetlbei azt is nehéz már megállapíts ni, kinek a kertjéből, udvará­ból özönlöttek el a környéket a kártevők. Hovatovább szükségessé vá lik egy — az állategészség­ügyi hálózatnak megfelelő növény egészségügyi szervezet létrehozása. Hiszen nem ke­vés az, amit a lakosság a kertekben termeszt. A házi kertekben keletkező fertőzési gócok, veszélyeztetik a nagy üzemi termelést is, és közvet ve, az exportra kerülő tenné kekben is kárt tesznek. Szűk ségesnek látszik, éppen ezért a községi tanácsoknál állandó feladattal megbízni egy ön­álló növényegészségügyi fele­lőst. Az ő feladata lenne ellenőrzés, felvilágosítás, szak- tanácsadás és egyben a véde­kezési munkák szervezője irányítója is lenne. A perme­tezést természetesen a terüle­ten működő mezőgazdasági nagyüzemekkel együtt tudná csak megoldani. A költségeket viszont a kázikertek és szór­ványok tulajdonosai viselnék A mezőgazdasági üzemeknek a védekezések lebonyolításá­hoz technikai berendezéseket kellene vásárolniok, s jó len ne, ha ehhez állami hitelt kap­nának. A járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta ezt a témát, mivel eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy csak sürgős intéz­kedéssel oldható meg a járás növényvédelme. (f. o.) s«. p««o r • r Az első NB li es gól szerzője: Corti Pénzügyőr—Vecsés 1:1 (1:0) Fortuna lehetett volna ke­gyesebb is a vecsésiekhez. A bajnoki nyitányra elromlott az idő, egész nap vigasztalanul esett az eső. S az első forduló­ban mindjárt a csoport egyik legjobb csapatával, a Pénz­ügyőrökkel kellett megmér- kőzniök az újonc piros-fehé­reknek! 1500 néző izgulta és szurkolta végig a ritkán lát­ható izgalmas találkozót és örült a hazaiak értékes dön­tetlenjének. A Pénzügyőr ugyanis valóban nagyon jó csapat. Az első félidőben, ami­kor a hazaiak még láthatóan idegesek voltak, bizony sok meleg pillanat adódott a ve­csési kapu előtt. Döntő fordu­latot vett a mérkőzés a szünet után. A hazaiak látták, hogy itt is lehet keresni valamit, a labda az NB II-ben is kerek. Olyan húsz percet láthattunk a vecsési játékosok részéről, hogy tűzbe jött a nézőtér. A vendégek szinte szóhoz sem jutottak, záporoztak a lövések a kitűnően védő Bajkai kapu­jára. Corti fejese a 62. perc­ben a vecsésiek első NB U-es gólját jelentette. Ritkán lát­ható szép gól volt, még a Pénzügyőr-játékosok is elis méréssel nyilatkoztak róla a mérkőzés után. Vastaps fogad­ta a levonuló vecsési játéko­sokat. Szotyori Pál edző az öltöző­ben elégedetten nyilatkozott: — Az eredménnyel és a já­tékkal is elégedett vagyok. A második félidő első húsz perce mindig emlékezetes marad számomra. Felkerestük az öltözőben Wottava Tibor játékvezetőt, aki egy héttel korábban a ív­ben is látott Videoton—Új­pest mérkőzést vezette. Ho­gyan látta ő a mérkőzést pályáról ? — Elvezet volt vezetni, ki­tűnő csapatok sportszerű ta­lálkozója volt, a vecsésiek kel­lemes csalódást okoztak. A Pénzügyőr csapatának in­tézője, aki szintén az öltöző ben tartózkodott, hozzátette: — Vecsésre egyetlen csapat sem jöhet a biztos pontszer­zés reményében. Elégedettéi vagyunk a döntetlennel. Ennél nagyobb dicséretet, ügy hisszük nem is kaphattak volna a vecsési játékosok. Szalontai Attila I Ma négy községben lesz vb-ülés Vb-ülésit tartamiak ma dél­után 2 órakor Ecseren, ahol beszámolnak a házhelyparcel­lázás helyzetéről és a Törekvő Tsz 1969. évi zárszámadásáról. Pilisen is 2 órakor kezdődik a vh-ülés. Napirendjén, jelen­tés hangzik el a községi ön­kéntes tűzoltóitestület felké­szültségéről és a soron követ­kező feladatokról. Üllőn, a 2 óraikor kezdődő vb-ülésein tájékoztató jelentés hangzik el a község lakossága javító, szolgáltató igényeinek ellátottságáról Vecsésen délelőtt fél 9-kor ülésezik a vb. Napirendjén az ifjúság honvédelmi nevelése, a Magyar Honvédelmi Szövetség és a tanács együttműködése szerepel, valamint tájékoztató hangzik el az adókivetési munkáról. , még meg kell tanulni, mi a tetszésnyilvánítás kulturált módja. (baky) Magyarnótaest a monori Vigadóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom