Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám

8 PEST uicrrt Ä’irlflP 1970. MÁRCIUS 17., KEDD Véget ért a tanköteles korba lépő gyerekek nyilvántartásba vétele Országszerte befejezték azoknak a gyerekeknek nyil­vántartásba vételét, akik ez év augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket, tehát tanköteles korba lépnek. A beiratáshoz a szülők személyi igazolványa szükséges. Ha a beiratást nem a szülő Intézi, be kell mutatni a gyermek születési anyaköny­vi kivonatát. Az új első osz­tályosok felvételéről — akár­csak a korábbi években —, a kötelezően előírt iskoláskor előtt orvosi vizsgálat eredmé­nye alapján döntenek. Virágzó KarfaI A kertek kiléptek a kapun Kartal felé menet kiét adat jár az eszemben: a gödöllői já­rás 28 községében 118 247 négyzetméter borul majd vi­rágba, s a társadalmi munka múlt évi értéke meghaladta a hét és fél millió forintot. A két szám nincs szoros össze­függésben egymással, de egy­befűzi a lényeg: mindenki igyekszik hozzájárulni a tele­Budaörs autóbusz nélkül BUDAKESZIN ÁPRILISBAN ÁLL LE A FORGALOM Az idei tél nagyon megron­gálta az utakat, nem egy he­lyen életveszélyes a közleke­dés. Budaörsön például a fő­útvonal teherbíró képessége annyira lecsökkent, hogy háton reggel leállították a községben a buszforgal­mat. Egyelőre szüneteltetik a nem- ' régen beállított 140-es gyors­járatot is. Hogyan utazhat­nak akkor Budaörsről, il­letve Budaörsre? A 40/A já­rat a község határáig, a Sa­sad Tsz központjáig megy. A 40-es busz az M 1-es úton közlekedik a budaörsi Marx Károly utcán keresztül a má­sik végállomásig, a Kötő ut­cáig. Az utazók választhat­nak, hogy melyik végállo­máshoz gyalogolnak. Az út­javítás határideje június 1, addig néhány ezer ember reg­gel valamivel korábban kel és este későbben ér haza. A budaörsiek sorsára jut­nak április 6-tól a buda- kesziek is. A 22-es vonalán annyira rosz- szak az utak, hogy megjaví­tani csak a forgalom leállítá­sával lehet. Nemcsak a bur­kolatot, hanem az altalajt is ki kell cserélni, hogy szi­lárd, biztonságos utat épít­hessenek, amely kiállja az ideihez hasonló telek pró­báját. A legjobb helyzetben a tö­rökbálinti lakosok vannak, náluk nem állítják le a 72- es buszt. Az utat félsávon javítják, a másik felén — ter­mészetesen lassabban —, de közlekedik a járat. Új sportág: agárverseny Legfontosabb a diéta Reggeli: 2 deci tej, egy sze­let kenyér. Vacsora: fél kiló marhahús. Eredmény: az 1969- ben első ízben megrendezett agárverseny aken a kiadott hat díjból három a Dunakeszin la­kó Szilaj Vándor és Halász Hilda kutyáké. London, Párizs, Prága, Mün­chen után Budapesten is meg­kezdték az agárversenyeket a galopp-pólyán. A műnyúl után rohanó kutyák pillanatok alatt futják le a 400 méteres távo- kat. A lelátókon több ezres tö­meg márciusban már nyeremé­nyekért is izgulhat Megindul­nak a fogadások. A kutyákat az alapi edzőtáborban készítik fel a versenyekre. Az idei évadiban 40 kutya in­dul a hazad és a nemzetközi versenyeken. A kutyák szerep­lése iránt már most igen nagy az érdeklődés, mert a kivesző- félben levő magyar agarak te­nyésztésére csak az alagi tábor megnyitása óta van lehetőség. Pedig ez az ősi kutyafajta igen értékes, erősebb is, szívósabb is külföldi rokonainál. A fajta nemesítéséhez angol agarakat importál a Magyar Ebtenyész­tők Országos Egyesülete. Idén a tervek szerint 7—8 agárversenynap lesz. Az 1971- ben megrendezésre kerülő va­dászati világkiállításon pedig a hetenkénti agárversenyek mellett egy Európa-kupáért folyó verseny is lesz, A tavalyi favoritok, Szilaj Vándor és Halász Hilda is Ala- gon töltik hétköznapjaikat. Korán kelnek — mint a többi sportoló —, s pontosan össze­állított napi programmal ké­szülnek a tavaszi versenyekre. Gazdájuk, Nagy Lajos és fe­lesége, igen büszkék eredmé­nyeikre. — Szilaj Vándor az első ma­gyarországi versenyen arany­érmet kapott, Halász Hilda pe­dig két ezüstöt. Biztos vagyok, hogy idén is a legjobbak kö­zött lesznek. Ragyogó formá­ban várják az évad kezdetét. Kutyáink fajtiszták, tenyész­tésre alkalmasak. Szilaj Ván­dor máris két kis agár apja: — Az egyik a mienk lesz. Öt is felneveltetjük, A győzelemnek inkább csak a kutyák gazdái örülnek. Az agarak csak egy-egy szem koc­kacukrot kapnak. Vigyázniuk kell vonalaikra... — Ney — Porond művészek kiállítása Amerikában és Cegléden Plakátok, plakátok és plaká­tok. Képek, gúnyrajzok sora­koznak egymás mellett a Pi­ackutató Intézet Nagymező utcai kiállító helyiségében. A Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat igazgatósága igyeke­zett ezernyi, féltő gonddal őr­zött emlékkel — artisták, bo­hócok ereklyéivel — illusztrál­ni azt az utat, amit 1945-től megtettek. Attól az időtől, amikor szedett-vedett jelme­zekben Budapest utcáin vo­nultak fel az állásnélküli cir- kuszmű vészek, addig, amíg ma az országnak egy-egy csoport milliókat hoz valutában. A cirkusz mostoha műfaj. A legkönnyebb — mondogatják. De valóban könnyű ? Csak kül­sőségeiben. Egy-egy dupla szálló, vagy bűvészszám szín­padra viteléig sok száz óra ve- rej takes gyakorlással jutnak el a porond művészei. Mint Margittal Gábor igaz­gató elmondotta, tavaly Ar­gentínában 800 ezrein, a Szov­jetunióban pedig egymiilióan tapsoltak a magyar artisták­nak. Terveik azt bizonyítják: idén is gyakran csattannak össze a tenyerek a világ min­den táján: Bulgáriában, a Szovjetunióban, Nyugat-Né- metországban, a közel-keleti államokban, Kanadában és az Egyesült Államokban. Igaz, a magyar cirfcuszmű- vészek java része külföldön szerepel, de itthon is járja egy cirkusz az országot, meg­látogatva Pest megye vala­mennyi városát is. Eljut Ceg­lédre és Nagykőrösre a Luna- pank, amely Miskolcon kezdi vándorútját. — k — pülések szépítéséhez, gazdagí­tásához. Liba és virág Kartai két éve kapcsolódott be a „Virágzó faluért” mozga­lomba, az utcai libanevelésnek azonban két évnél régebbi tra­díciói voltak a községben. Egy régi és egy új hagyomány ösz- szecsapásábói az új került ki győztesen: az árokpartról el­tűntek a szárnyasok, és a ke­rítések mögül az utcára me­részkedtek a virágok. Virágszépségverseny kezdő­dött Kartalon. Nemcsak a faj­táikkal rivalizáltak — a tulipán szebb a rózsánál vagy a mus­kátli a hajnalkánál —, de szin­te minden egyedinek ki kellett állnia a kritikus szemek i'ür- készését. A Petőfi, a Mártírok, a Fő utca lakói száz-kétszáz forintokért vásárolták a pa­lántákat, a szomszéd túlszár­nyalása igazi virtusnak számí­tott. A túlzó győztes minden­képpen az a kartali volt, aki oly igyekezettel szórta a petú- niamagvakat, hogy nyárra a vizesárok is virágba borult. — Később, a virágok között sétálva, megkérdeztük az em­bereket: hát a libákkal mi lett? — meséli Tóth Ernő, a Hazafias Népfront községi bi­zottságának elnöke. A libák tovább híztak az udvarokon, és a vidékünk megszépült. Községfejlesztés és virág A virág dísze a településnek, szinte koronája a községfej­lesztő munkának. Vajon Kar- talon a virág méltán szimboli­zálja a községi állapotok meg­változását? — Sok minden fejlődött, és sok mindent szeretnénk még — mondja Sőregi János, a községi tanács vb-elnöke. — Üj iskolát építünk, a költsé­gekhez 250 ezer forint értékkel, illetve munkával járulnak hoz­zá a kartaliak. Száz gyereket befogadó óvodát tervezünk, és nyolc község összefogásával, regionális vízművel megoldjuk a vízproblémát. A község 24 kilométer díjá­ból mindössze három kilomé­ter a kiépített. Például: a főút kátyúi kirázzák a gépkocsin érkezők lelkét — A televízió közlekedési Fórum adására kérdést küld­tünk a szakemberekhez: a KPM mikor hozza rendbe az utunkat? — így a vb-elnök. — Sajnos, még nem kaptunk vá­laszt (Újra feltették a kérdést!) A virágosttásí akciót a köz­ségi tanács mindössze 2000 fo­rinttal segítette, a többit mind a lakók teremtették elő. A par­kosítást 208 420 forint értékű társadalmi munkával segítet­ték. Ez gyönyörű. Csak egy szépséghibát találunk, ha a teljes társadalmi munka vég­összegét nézzük: 253 ezer fo­rint. Egy kivonás, és ott az eredmény, hogy a parkosítá­son kívül alig jutott társadal­mi munka építésre és egyéb fontos falusi teendőkre. A községszépítés és a község­fejlesztés — e két ikerszó — sosem válhat el egymástól. Lélek és virág Szerencsés a mozgalomban az a község, ahol a Hazafias Népfront-bizottság titkára ci­vilben nyugdíjas virágkertész. Ladácsi László: „Nem egysze­rűen a virágért dolgozunk, az esztétikum visszahatása talán fontosabb: másképp viselkedik az ember egy virágos utcán, mint egy szemetes, elhanyagolt területen. Vagy más hatás: a kartaliak áterezték, hogy mi mindent tudnak termi, ha ősz- szefognak ... Azt mondtuk, hozzuk ki a virágot az utcára, kertek kiléptek a kapun: a vi­rágok mindnyájunk munkája nyomán, mindnyájunkért disz lenek. F. P. Tudományos ülésszak a felszabadulási évforduló alkalmából Az MSZMP Központi Bízott- | ságának Politikai Főiskolája j és Párttörténeti Intézete, a Magyar Tudományos Akadé­mia Történettudományi Inté­zete, valamint a Magyar Tör­ténelmi Társulat rendezésé­ben hétfőn — hazánk felsza­badulásának 25. évfordulója alkalnútból — kétnapos tudo­mányos ülésszak kezdődött a politikai főiskolán. A megnyi­tó ülésen részt vett és az el­nökségben foglalt helyet Ne­mes Dezső akadémikus, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Politikai Főiskola rektora, Óvári Miklós, a párt Központi Bizottságának tagja, a KB tudományos, közoktatá­si és kulturális osztályának vezetője, Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB agitációs és propaganda- osztályának vezetője, Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója, Pach Zsigmond Pál akadémikus, a Történettu­dományi Intézet igazgatója. Ember Győző akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat EMBER HELYETT GÉP Gyenge kezdet - sikeres zárás A BNV egyik újdonsága lesz a Maglód! Vasipari Válla­lat felrakógépe. A fizikai munkát könnyítő berendezés az Intranszmas céggel koope­rációban készül, Magyarorszá­gon eddig nem gyártották. A felrakógép 250 kilót emel hat méter magasba, az árut a pol­cokra kézi csőrlővel vontat­ják. Az idei megrendelés eddig három darab. A maglódiak nemcsak új termékekkel jelentkeznek, hanem bővítik a régiek válasz­tékát is. Az állami gazdasá­goknak, tsz-eknek nagyobb raktárakra, tárolókra van szükségük. A vállalat gyorsan teljesítette a kérést, s az eddi­gi 9 méteres helyett 12 méte­res fesztávolságú épületszer­kezeteket is készít. Tavalyi kezdeti nehézségek ellenére, sikeres esztendőt zártak.. Mutatják az eredmé­nyek: a vállalat bruttó nyere­sége 9 millió 670 ezer forint. Ebből hárommilliót fordítanak fejlesztésre, egymilliót tartalé­kolnak, 300 ezer forintot pe­dig már év közben kifizettek béremelésre. A .konkrét” nye­reség 873 ezer forint, ennyit osztanak ki háromszáz dolgo­zó között. A Maglódi Vasipari Válla­latnál nemcsak a borítékon mérhető az elmúlt év eredmé­nye, hanem a fejlesztési prog­ramon is. Már megkezdték az alapozását az idén elkészülő új irodaháznak, amelyben he­lyet kap az öltöző, a fürdő és az orvosi rendelő. A régi iro­dákat műhelyekké, raktárakká alakítják, hogy eleget tehesse­nek szaporodó iknek. megrendelése­Három Pest megyei Sárvárott öt éve már, hogy egyre ma­gasabb színvonalon, s egyre szélesebb körben rendezi meg Sárvár a diákírók és diák­költők találkozóját. Az idén első alkalommal április 17-én és 18-án országos találkozóra kerül sor. Az eddigi összejöve­telek sikere arra ösztönözte a rendezőket, hogy hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója és a Lenin-centenárium alkal­mából pályázatra hívja fel az ország középiskolásait és szakrounikás tanulóit. A pályaművek beadásának határideje lejárt, a KISZ Vas megyei Bizottságán összesítet­ték a felhívásra érkezett pá­lyázatokat. A találkozóra va­lamennyi megye KlSZ-bizott- ságáitól 3—3, a fővárosiból pe­dig 15, ezenkívül az ország minden részéből mintegy 250 egyéni pályázótól 1500 vers. novella, riport érkezett a Vas megyei KISZ Bizottsághoz. A pályaműveket az írószö­vetségben zsűrizik. A legjob­bak arany, ezüst és bronz ok­leveleiket, illetve nagydíjat kapnak. A nagydíjat Németh Mihály sárvári szobrászmű­vész készítette. A KlSZ-bizott- ság úgy tervezi, hogy a legjobb pályaműyeket kiadja. BERDA-KOCSMA Cegléd új szín­foltja az a kocs­ma, amelyet Ber- da József költőről neveztek el. A gondolatot az ad­ta, hogy a ván­dorpoéta egykor gyakran járt és tartózkodott az alföldi városban. Szeretett jókat en­ni és inni, amiről több verse is ta­núskodik. A Sas utcai hangulatos kocsmának falait verseinek jellegze­tes soraival és személyi emlék­tárgyaival díszí­tették. A hazai és külföldi vendégek találkozhatnak a poéta kedvenc ételeivel és italai­val. A kocsma egyedüli az or­szágban, ahol ha­vonta irodalmi es­tet rendeznek. elnöke, Berend T. Iván, a tör­ténettudományok doktora, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára; az elnökség tagja volt A. A. Guber akadémikus, a szovjet—magyar történész vegyesbizottság elnöke, Flori- mond Bonte, a Francia Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagja, a Thorez Inté­zet igazgatótanácsának tagja. A tanácskozást — amelyen mintegy hatszáz egyetemi ok­tató, történész, muzeológus, levéltáros, történelemszakos tanár, a marxista—leninista esti egyetemek vezetői, a Po­litikai Főiskola hallgatói, to­vábbá 27 külföldi vendég vesz részt —, Nemes Dezső, a Po­litikai Főiskola rektora nyi­totta meg Zsilák András kandidátus, a Párttörténeti Intézet igazgató- helyettese tartotta a főreferá- tumot „A magyar társadalom negyedszázados fejlődésének fő vonásai (1945—1970)”. Az ülésszak ezután két szek­cióban folytatta munkáját. Szabó Bálintnak, a történettu­dományok kandidátusának, a Párttörténetii Közlemények felelős szerkesztőjének, illetve Rántó Györgynek, a történet- tudományok doktorának, az akadémia történettudományi intézete igazgatóhelyettesének vezetésével. A szekcióban az ülésszak két napján összesen 22 előadás hangzik el, a ma­gyar társadalom negyedszáza­dos fejlődésének főbb elvi és politikai, továbbá gazdasági és társadalmi kérdéseiről, a népi demokratikus forradalom nemzetközi feltételeiről, az új magyar államiság fő jellemvo­násairól, a szakszervezetek szerepéről a hatalomért foly­tatott harcban, a szocialista iparosítás eredményeiről, a mezőgazdaság fejlődéséről, az MSZMP gazdaságpolitikájáról és más fontos témákról. PEST MEGYEI HlBLAP « Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUBA ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vili., Somogyi Béla u. k, tt. eoa. Kiadóhivatal: Budapest, vni., Blaha Lujza tér I. Egész nap hívható központi telefon: M3—100, US—». Gépíró szobák: 143—100/280, illetve 343—100/411. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—442, 141—ISO. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. A Cement- és Mészművek Váci Gyára (DCM) FELVESZ TEHERGÉPKOCSI­VEZETŐKET, LAKATOSOKAT, VILLANYSZERELŐKET, HEGESZTŐKET, CSŐSZERELŐKET, ESZTERGÁLYOSOKAT, ELEKTRIKUSOKAT, valamint MARKOLÓHID­DARUSOKAT, továbbá férfi, női betanított és segédmunkásokat. A segédmunkásokat átképezzük könnyű- és nehézgép-kezelőnek, illetve cementipari szakmunkásnak. Jelentkezni lehet A GYÁR MUNKAÜGYI CSOPORTJÁNÁL, mindennap 7-töl 15 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom