Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

8 r «si MEGY %/Círlap 1970. MÁRCIUS 15., VASÄRNAP Vályi Péter hazaérkezett Jugoszláviából Vályi Péter pénzügyminisz­ter hatnapos hivatalos jugo­szláviai látogatás után, visz- szaerkezett Budapestre. Jugo­szláviába n megbeszéléseket folytatott a két ország gazda­sági és pénzügyi kapcsolatai­ról. A huszonévesek forradalmisága ____________ D Megemlékezés az is kolákban 1848 március 15-ro'I Az általános és a középisko­lákban szombaton országszer­te megemlékeztek az; 1848—49- es forradalom és szabadság- harc 122. évfordulójáról. A diákok előtt a pedagógusok méltatták a forradalmi esemé­nyek jelentőségét Dalolnak a pacsirták Szombaton a dalos pacsirták •nászénekétől volt hangos a Békés megyei határ. Falcaink e kedves énekes madarai az idén az átlaghoz képest há­romhetes késéssel érkeztek vissza a Balkánról. A népi me­teorológia szerint megérkezé­sük és nászénekük a tavasz beköszöntésének legcsalhatat­lanabb előjele. Ugyancsak kés­ve, de megérkeztek már a Kő­rös-vidék erdeinek madarai is, az örvös galambok. A biharug- rai „vadvízország” bíbicek csi- viteíésétöl hangos. Posztóba kiáltott tananyag? „Az élet — mint a felirat mondta —, megy tovább. De ha akkor a legkezdet­legesebb, legelemibb viszo­nyok között is bebizonyo­sodott, hogy a forradalmi tudatot csak így, csak ilyen összetett módon lehet fej- j leszteni, akkor ez a felis­merés ma még inkább ér­vényes”. (Itényi Péter: A forradal- ! miság útja. — Népszabad- ! Ság.) (Bíró István, 23 éves, a Gö­döllői Agrártudományi Egye- j tem hallgatója. Két évig hiá- 1 ba próbálkozott a felvétellel, I közben kitanulta az órás szak- j mát, most harmadéves és ag­rármérnök-jelölt.) — A forradalmárnak meg j keU tanulnia a forradalmisá- got. Mit követeltek, hogy tudd a forradalom történetét? — Adatokat. Mikor mi tör- tént, a miért elhanyagolt kér- j dőszó az oktatásban. A fontos ; események agyunkban csupán | évszámok és hozzájuk néhány átértetlen, átérzetlen közhely- mondat kötődik. A történelmi anyag száraz, csontvázra le- szegényített, ember nélküli és túlzottan magától értetődő. Azaz, ilyen formában nem lelkesítő, nem bizonyító, nem ad hitet, elhivatottságot. — Mit nem kaptatok meg az előadásokból? — Az élményt. A tanár ak­kor sem beszél saját élmé­nyeiről, amikor az átélt emlé­kek minden történész-mon­datnál szuggesztívebben hat­nának. Az őszinte, bátor, kri­tikus hang hiányzik az elő­adásokból. — A forradalmiság oktatá­sa, vagy forradalmiságra ne­velés van az iskolákban? — Oktatás. A tanároknak alig van személyes vonzásuk, a diákkal való kapcsolat sze­mélytelen, külsődleges. A ré­gebbi ifjakra szabott módsze­rekkel ma nem lehet nevel­ni : a mostani diák irtózik, ha megérzi, hogy most „ráneve- lés” következik. A tanár azért tanár, hogy ne árulja el ma­gát könnyen. A módszereket állandóan fel kell újítani, a merevség nemcsak sikertelen­séget, de politikai, ideoló­giai torzulásokat is okozhat. — A forradalom történeté­nek ismerete nem egyenlő az eszme ismeretével. Komplexen tanultok? — Nem; mintha a forrada­lom útja és az eszme útja két világ lenne, külön eszmeiség, külön gyakorlat. A marxiz­must nem ismerjük megfele­lően. Marx, Engels, Lenin idé­zeteket tanulunk meg — jól, rosszul. Legtöbbször ugyan­azokat a mondatokat halljuk, mintha a klasszikusok csak jelszavakat dolgoztak volna ki. A sokat hallott gondolatok közhellyé válnak, és az eszme szellemét nem érezzük, nem értjük. — Az eszme és a történelem sokszínűre bontja a folyama­tot: mennyi harc, taktikai váltás, kompromisszum, naiv- ság, túlzás és célratörés, erény és gyarlóság fért a 25 évbe. Tervtárgyaló közgyűlés után Új utakon a Szilas mentén Fontos esemény volt a mi­napi Vervtárgyaló közgyűlés a Saüasimenti Tsz életében; első ízben tervezgetik közösen a jö­vőt Kistarcsa és Kerepes ter­melőszövetkezeti dolgozód. Első ízben, hiszen a Szilasmentá Tsz 1970. január elsején született a két szomszéd tsz egyesülésé­ből Mi indokolta az egyesülést? — ismétli a kérdést Varga Ti­bor főagronómus. — Az egy­másrautaltság és a józan ész. Ennek a két Best környéki szö­vetkezetnék egyformán rossz közgazdasági viszonyok, ked­vezőtlen termőhelyi adottságok jutottak osztályrészül A föl­dek katasztrális holdanként 7,5 aranykorona értékűek, sok az elsavanyodott, rossz rét, az erodált dombhát, és így a há­gj-ományos gazdálkodási eljá­rással alacsony termésátlago- gat, csekély termelési értéket — s ennek megfelelően — ala­csony tagi jövedelmeket lehe­tett elérni. Amikor 1965 decemberében a két tsz közös elnököt válasz­tott Koós László személyében, megkezdték a kiút keresését. Mindannyian tudták, hogy kedvezőbb eredményeket csak úgy produkálhatnak, ha növe­lik az anyagi ráfordítást — korszerűsítik a mezőgazdasági termelőeszközöket, bővítik a gépparkot, több műtrágyát használnak st!b. Ennek anyagi fedezetét azonban a hagyomá­nyos gazdálkodással képtele­nek lettek volna előteremteni. — Ezért határoztuk el, hogy ipari kiegészítő tevékenységbe kezdünk, aminek bevételét — megfelelő tőkefelhalmozás után — a mezőgazdasági alap­tevékenység fejlesztésére for­dítjuk — magyarázza dr. Böl- kény János, a kiegészítő üzem­ág vezetője. — Először gumi- üzemet és csatornatisztító, de­rítőrészleget létesítettünk, ké­sőbb sóderbányát, prés- és fémtömegcikküzemet, fémön­tödét Hogy váltak be ezek az üzemek ? Hrágyel Mihály főkönyvelő — úgy is mint „pénzügymi­niszter”: —; A két tsz állatte­nyésztésének és növényter­mesztésének összes termelési értéke 1965-ben 12,6 millió fo­rint volt Négy évvel később — a géppark felújítása, az in­tenzívebb kemizálás hatására — 15,6 milliót ért el. A két szövetkezet tiszta vagyona négy évvel ezelőtt 8,5 milliót tett ki, a múlt év végén meg­közelítette a 27 milliót A brut­tó jövedelem 6,9 millióról 16,3- ra, a tagi jövedelem 2,1 millió forintról 5,1 millióra emelke­dett — Még mindig előttünk állt azonban a legnagyobb feladat — veszi át a szót Bánki János, a kerepes: üzemegység gazda­sági vezetője —, a rossz termő­helyi adottságok gyökeres megjavítása, a komplex talaj- védelem, s a mezőgazdasági termékfeldolgozás megoldása. Mindezekhez már a két szö­vetkezet együttes anyagi és munkaerejére volt szükség. így került sor az egyesülésre. Mindenekelőtt elkészítették a két község komplex talajvédel­mi tervét, amelynek végrehaj­tását még az idén megkezdik. Aztán sok-sok előzetes számí­tás, tervezgetés, tapasztalatcse­re után úgy döntöttek: a tag­ság elé viszik egy korszerű szárító- és lepárlóüzem építé­sének tervét. Az építkezést — amennyiben megkapják a szükséges devizahitelt — 1970- ben kezdik, és szakaszosan — a harmadik ötéves tervben — fejezik be részben saját erő­ből, részben hitel segítségével összesen mintegy 30 millió fo­rintos költséggel. Elvkora összeg hallatán az ember óvatos lesz; megéri? Koós László elnök szavait idézem: — Az üzemben a szövetkezet saját termékeit — zöldségeket, gyógynövénjTeket — dolgoz­nánk fel, közvetlen értékesítés­re. Ezzel több legyet ütünk egy csapásra: biztosítjuk a mező- gazdasági termelés rentabilitá­sát, amit a hagyományos nö­vénykultúrákkal a kedvezőtlen termőhelyi adottságok nehezen 1 biztosítanak; megoldjuk a tag­ság — főleg az idős, mezei munkára már alkalmatlan, be­teg emberek — egyenletes fog­lalkoztatását; termésdömping esetén árumentést végezhetünk a környező termelőszövetkeze­teknek; az üzem indokolt nép- gazdasági igényeket elégítene ki, s végül, de nem utolsósor­ban, kevés devizaráfordítással később devizabevételt biztosí­tana a népgazdaságnak, hiszen mind a zöldség-gyümölcs szá- rítmányok, mind pedig a gyógynövények és illóolajak 70—90 százalékban kemény va­lutáért értékesíthetők a kül­földi piacon. — Vetésszerkezetünket — természetesen — ennek meg­felelően alakítjuk át — mond­ja a főagronómus. — Az 590 holdnyi kenyérgabona és az 1370 katasztrális holdat kitevő takarmánytermő terület mel­lett már az idén 262 holdat biztosítunk az árunövények­nek — burgonyának, zöldség­féléknek — és a gyógynövé­nyeknek. Az utóbbiakból idén tizemhétfélét vetünk — közte anyarozsot, digitálist és a Va­leriana alapanyagát képező macskagyökeret —, hogy al­kalmunk legyen kiválasztani a talaj- és éghajlati viszonyaink­nak legmegfelelőbbeket. — Ennyit a szárítóüzemről. Az állattenyésztésben a szarvasmarhára és a juhászai­ra fektetjük a súlyt. Tavaly építettünk — saját erőből — egy száz férőhelyes, gépesített tehénistállót, januárban bené­pesítettük teljesen negatív ál­lománnyal, idén szeretnénk a teheneket törzskönyveztetni. A juhászatban — 387 darab anyajuhunk van — számszerű fejlesztést nem tervezünk, ha­nem a kis testű, merinótípusú állományt nagy testű hústípus­ra szeretnénk cserélni. Végül szerepel a terveinkben a kézi munkaerő csökkentése: 70 szá­zalékra — 300 holdra — növel­jük a vegyszeres kukorica ter­mőterületét, ugyanitt a gépesí­tés foka eléri a 90 százalékot, s intenzívebb gépesítést terve­zünk a burgonyatermesztésben, hogy a felszabaduló munkaerőt a gyógynövénj'termesztésben hasznosíthassuk. Nyíri Éva | Az összetettség felismerése ! milyen hatású? — A naívság lerombclódá- sa nem elkedvetlenítő. De a sokrétűség figyelmeztet: min­den részkérdést meg kell gon­dolnunk. A tanmenet alapján száguldunk, alig van gondol­kodási időnk. Részkérdéseink­re nem kapunk mindig egzakt, pontos, meggyőző választ. Ha pedig valami fölött elsiklunk, labilissá válik az egész esz­me-rendszerünk. És amennyi­ben ez bekövetkezik, a fiatal j maga kezd igazságokat, tör- I vényeket alkotni. Könnyen befolyásolhatóvá válik, rasz- ! szabb esetben közönyös, ci- J nikus lesz. Mi most kezdünk j mérlegelni, ds mintha elkés- 1 tűnik volna. — Az amíáérzelmesség pán­céljába burkolózó fiatalokat hogyan lehet érzelmileg kötni a forradalmiság útjához? — Újszerű értelmi megkö­zelítésre van szükség. Az ifjú­ság fél az érzelmességtől, ki­neveti azt, aki tények helyett lelki élményekkel pótolja a meggyőzést. Az értelmen át vezet az út a fiatalok érzel­méhez. Ha őszintén feltárjuk a történelmi szituációt, az if­júság elé állítjuk az akkori lehetőségeket, s csak annyit kérdezünk: „Te melyik esz­közt választottad volna?” Mérlegelj, gondolkozz, dönts és védd meg az álláspontodat. — Az eszme és a forradalom útja kapcsolódik-e a ma for­radalmához? — Meg kellene adni a mai forradalmiság tartalmát. Hi­szen nem történelmet és ideo­lógiát tanulunk, hanem saját forradalmunkra készülünk. A mába alig helyezzük a tapasz­talatokat, nem kötődik az esz­me az élethez. így misztifi­kálódik az eszme és misztifi­kálódnak az eszme kidolgozói. A fiatal méltatlannak érzi magát a külön piedestálra helyezett ideológia megvaűósi- táséra és kicsinek találja ma­gát a forradalmi nagyságok árnyékában. Keresgéli, a mai forradalmártípust, elvont jel­zőket sorakoztat fel; közössé­gi cél, mérlegelő gondolkodás, megalapozott döntés. Saját feladatát, kis részmunkáját távolinak érzi az elméleti, ál­talános forradalniiságtól. — Ml a forradalmisás Isko­lája? — A közösségi munka, a mozgalom, a KISZ. Fóti Péter MIKISZ THEODORAKISZ, ismert görög zeneszerző, akit a katonai junta börtönbe ve­tett, „Ne felejtsetek el ben­nünket” címmel új dalt írt, amelyben Görögország szabad­ságáért és a demokráciáért folytatott harcra hív fel. A dalit sikeresen kijuttatták Gö­rögországiból és Londonban rövidesen hangjemezre veszik. Készülődés a kutyakonferenciára Aki a kutyákat szereti, örül a hírnek: a Kutyatényésztők Világszövetsége — az FCI — Budapesten tartja idei kong­resszusát, május 11-én. Ez an­nak köszönhető, hogy a 36 or­szág kutyakedvelőit tömörítő szövetség idei elnöke magyar: dr. Sárkány Pál, aki a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövet­ségének is elnöke. A konfemeciiát megelőzi a május 9—10-i nemzetközi ku­tyakiállítás. Előreláthatóan kétezer ebszépség vonul fel a zsűri előtt. Ilyen monstre be­mutató nem volt még hazánk­ban. Több mint 9 ezer tagot számlálnak a szövetség 15 bu­dapesti és 31 vidéki szakosztá­lyában. Külön szakosztály mű­ködik Cegléden és Gödöllőn, sok megyei tenyésztő viszont a fővárosi szakosztályok valame­lyikéhez tartozik, összesen 6— 700 ebtenyésztő van a megyé­ben. Közülük sokan vesznek részt a minden eddiginél nagyobb nemzetközi kiállításon, Győré Gyula, a ceglédi csoport veze­tője például a világszerte rit­kaságszámba menő fehér pu­likkal indul, melyeket főként exportra tenyészt Alagon, az agárok tréning- telepén megkezdődött az ed­zés: itt képezik ki a nyurga kutyákat a májusi versenyre. A tenyésztők nagy izgalommal készülnek a vetélkedőire, mert a vesztést „eb aki bánja”. S azt sem szeretnék, hogy áldo­zatos munkájuk ebek harmin­cad jéra jusson. <—di) A NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁG KÖZLEMÉNYE A Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság munkáját két épületben végzi. Az igazgatóság ezért közli nyugdíjasaival, hogy le­veleiket továbbra is Budapest 5. Postafiók 484., vagy Buda­pest V., Guszev u. 10. alá cí­mezzék. Amennyiben ügyeikben az igazgatóságot személyesen kí­vánják felkeresni, úgy előtte nézzék meg a nyugdíjas iga­zolványon vagy a nyugdíjas szelvényen levő törzsszámot. Ha törzsszámúk 6-tal kezdő­dik, úgy problémájukat, az V. kér., Guszev u. 10. sz. alatt tudják elintézni. Ha törzsszámúk 1, 2, 3, 4, 5, 7, 9 számjeggyel kezdődik, ügyükben a VII. kér., Dohány utca 42. szám alatti épületben tudnak intézkedni. Általános tájékoztatást a telefon-információ a 314—500 és 314—750 telefonszámokon ad. A HÍRNÉV KÖTELEZ... A Finomkerámiaipari Mű­vek Pécsi Porcelángyára a Villanyszerelő, kőműves, ács, tetőfedő, vízvezeték- és fűtésszerelő, lakatos, festő, parkettás, épület- és diszmű- bádogos szakmunkásokat, autóvilla­mossági szerelőt, kubikosokat, 302-es kotrógéphez kezelőt, szállítómunkáso­kat, dömpervezetőket, kőművesek mellé segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) . AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK Jelentkezni lehet a Prosperitás Ktsz. munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. szám alatt. szigetelőanyagok előállítása mellett ez évben ismét meg­kezdte a porcelánfajansz üzemszerű gyártását. A világ­piacon is keresett, művészi munkát igénylő porcelánfa­jansz-készletek és -dísztár­gyak hagyományos technoló­giával készülnek. A Pécsi Por­celángyár terméke ez év má­sodik felében már a hazai üz­letekben is megjelenik. MINI - MAXI - MIDI A HUNGEXPO rendezésé­ben hét magyar külkereske­delmi vállalat készül az ápri­lisi párizsi vásárra. A HUN- GAROTEX konfekció árui kö­zött megtalálható lesz a női divait három változata, a mi­ni, a maxi és a közepes hcsz- szúságú midi. Az ÁUTEX fo­nott camping-bútorokat, ki­ránduló és piknik-kosarakat, továbbá gyékény-szatyrokat mutat be a kiállítás látoga­tóinak. A HUNGAROCOÓP camping-bútorai formaterve­zettek, könnyen összecsukha­tok, kis helyen elférnek, egy­szóval megfelelnek a gépko­csis szállítás követelményei­nek. ) * 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom