Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

PEST MEGYEI VILA« PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM AHA 80 FILLEII 1970. MÁRCIUS 13., PÉNTEK Kállai Gyula a megyei képviselőcsoport ülésén Baráti találkozó a Naszályhegyalja Tsz-ben Ülést tartott a Minisztertanács Közösben végzett munkának BETTENCOURT HAZÁNKBA, dr. bíró József AZ NSZK-BA LÁTOGAT André Bettencourt, a fran- cia kormány terv- és telepítés- ügyi minisztere Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására már­cius 19—23-a között hivatalos látogatást tesz Magyarorszá­gon. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter dr. Kari Schillernek, a Német Szövet­ségi Köztársaság gazdasági miniszterének meghívására a jövő héten néhány napos lá­togatásra az NSZK-ba utazik. számít a háztáji állattartás A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgatta a KGST végrehajtó bizottságá­nak február 24-től 27-ig Moszkváiban tartott 45. ülés­szakáról szóló tájékoztatót. A kormány a jelentést tudomá­sul vette. A kormány elfogadta a kül­ügyminiszter jelentéséit a feb­ruár 24 és 28 között Belgium­ban tett hivatalos látogatásá­ról. A beszámoló szerint a bel­ga külügyminiszterrel folyta­Az önállóság feltétele Néhány nap híján egy esz­tendeje, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kormány együttes ülésen hozott határo­zatot az államélet és a szocia­lista demokrácia fejlesztéséről. A határozat fontos célkitűzés­ként jelölte meg, hogy — a lakosság igényeinek jobb ki­elégítése érdekében — tovább kell növelni a helyi, főleg a községi és a városi tanácsok önállóságát. Az utóbbi időben — már a KB és a kormány egy üttes ülé­se előtt is — több jelentős in­tézkedés született a tanácsok önállóságának fokozására. Jó néhány ügyben az alsóbb szin­tű tanácsok hatáskörébe ke­rült a döntés joga. A községi tanácsoknak adták át például a szabálysértési bíráskodást. A megyéktől már sok helyen a városok vették át az ingatlan- kezelő vállalatokat, s az építé­si engedélyek kiadási jogát is fokozatosan a községi taná­csokra ruházzák. A szükséges feltételekkel rendelkező köz­ségek már csaknem mindenütt megkapták az egyéb hatósági, Ipari és kereskedelmi engedé­lyek kiadásának lehetőségét is. Ezek örvendetes változások, annak a helyes elvnek a min­dennapi életben való fokozot­tabb érvényesülését jelzik, hogy az ügyeket helyben, vagyis ott intézzék, ahol elő­fordulnak, ahol az érdekeltek élnek, ahol a legjobban isme­rik minden apró részletét, s csupán azok az ügyek kerül­jenek feljebb, magasabb szín­tű — járási vagy megyei — ta­nácshoz, amelyek nem a szó szoros értelmében véve helyi érdekűek, vagy nemcsak az adott község, járás lakosságát érintik. Kormányvezetők, il­letékes fórumok megnyilatko­zásai és elvi döntései alapján tudjuk, hogy mindezek a vál­tozások — fontosságuk ellené­re — csak részintézkedések, előkészítői egy nagyobb, a ta­nácsok egész tevékenységét át­fogó rendezésnek, amely a most készülő új tanácstörvény­ben ölt majd végleges formát. Az új tanácsi modell tehát még alakulhat, változhat, többféle módszer kínálkozhat annak megoldására, hogy a ta­nácsok jobban megfeleljenek a kor követelményeinek. A tanácsok alapvető gazda­sági munkája jelenleg a terü­letfejlesztés, valamint a kom­munális ellátás. Mind többen foglalnak azonban állást a ta­nácsok jövőjéről most folyó vi­tában amellett, hogy indokolt ezt a tevékenységet kiterjesz­teni az ipari és egyéb szolgál­tatásokra s a helyi gazdaság fejlesztésének erőteljesebb koordinálására is, mert így le­hetőség nyílna azoknak a reá­lis feltételeknek a megterem­tésére, amelyeknek alapján a tanácsok ténylegesen gazdáivá válhatnának területünknek, megvalósíthatják a helyi igé­nyek alapján kialakított célki­tűzéseiket. Ehhez — mondják az államigazgatási és a közgaz­dasági szakemberek — lehető­séget kell teremteni arra, hogy a tanácsok közgazdasági mód­szerekkel hatékonyan befolyá­solhassák azoknak a nem ta­nácsi vállalatoknak a tevé­kenységét is, amelyek a lakos­ságot közvetlenül érintő mun­kát végeznek. Honnan vegyen minderre pénzt a tanács? A vitában er­re is többféle javaslat hangot kapott. A szakemberek szerint például célszerű lenne áten­gedni a tanácsok számára a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek forgalmi adóját és va­lamennyi vállalat illetmény- adóját s a minisztériumi vál­lalatok eszközlekötési járule­kának, valamint a tanácsi vál­lalatok és a szövetkezetek nye­reségadójának egy része is a tanács kasszájába kerülhetne. Mások szükségesnek vélik, hogy a tanácsok jogot kapja­nak különféle helyi illetékek és díjak kivetésére is. Több vitacikk és átfogó tanulmány szerzője véli úgy, hogy most már a tsz-ekre is ki kell ter­jeszteni a kommunális adót, hiszen gazdaságuk erősödésé­vel mind nagyobb mértékben használják a tanács kommuná­lis szolgáltatásait. Felvetődött olyan elképzelés is, hogy a je­lenleg központi kasszába kerü­lő borforgalmi adó szintén he­lyi bevételi forrás legyen a jö­vőben. Az útkeresés, a hatékonyabb, önállóbb tanácsi munka kiala­kításának gondolatai ezek. Jo­gosságukat, szükségességüket mutatja, hogy a megyei taná­csok költségvetési kiadásainak csak 72 százalékát fedezik a saját bevételek — a hiányzó 28 százalékot állami hozzájá­rulás pótolja —, a fejlesztési alapnak pedig mindössze 22— 23 százaléka származik helyi forrásból. A változás, amelyet a kibontakozó vita sokoldalú­sága s az új tanácstörvény előkészítése ígér, alaposan megemeli majd a helyi parla­mentek szerepét, felelősségét s vele együtt minden bizonnyal a közéleti munka tekintélyét is. Urtt tárgyalások őszinte, nyűt szellemiben folytak, és hozzá­járultak a két ország együtt­működésének az európai biz­tonság megteremtése érdeké­ben történő előmozdításához. Az igazságügy-miniszter elő­terjesztése alapján a Minisz­tertanács módosította a kisa­játításra vonatkozó, 1965-ben kiadott rendeletét, elsősorban a célból, hogy előmozdítsa a lakás- és üdülőtelepítéssel kap­csolatos telekelilátási rendszer­ről szóló kormányhatározat egyes rendelkezéseinek zavar­talan végrehajtását. A nehézipari miniszter elő­terjesztése alapján a kormány megvitatta és jóváhagyólag tu (Folytatás a 2. oldalon.) Kállai Gyulával, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, az országgyűlés elnökével ta­lálkoztak tegnap délelőtt a Pest megyei képviselők a Na- szályhegyalja mezőgazdasági Minden eddiginél látványosabb lesz a hatvanhetedik AUGUSZTUS 28 - SZEPTEMBER 20: ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS Minden eddiginél gazda­gabb, és tartalmasabb lesz az idei — sorrendben immár a 67. — Országos Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Ger­gely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes. A kiállítás szervezői meg­növelték a bemutatási célra rendelkezésre álló fedett, és szabad területek nagyságát. A legutóbbi kiállításhoz képest mintegy nyolcezer négyzetmé­terrel több pavilon és csali- nem huszonötezer négyzetmé­terrel nagyobb szabad terület áll a bemutató gazdaságok, üzemek és intézmények ren­delkezésére. Látványos és mondanivalójában is rendkí­vül gazdag anyag fogadja majd a látogatókat a főpavi­lonban. Itt ismerkedhetnek meg a vendégek az élelmiszer- gazdaság történelmi jelentő­ségű negyedszázadával. Külön érdekessége lesz az idei kiállításnak az első ízben megrendezésre kerülő „Kor­szerű falu” bemutató. Csak­nem kétezer négyzetméternyi területen építik fel a korszerű falusi lakóházat és gazdasági udvarát. Ugyanitt tekinthetik meg az érdeklődők a házikert. illetve a kert körüli gazdaság eszközeit, kisgépeit. Az ágazati bemutatók a nö­vénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, az élelmi­szeripar, valamint az erdé­(Folytatás a 2. oldalon.) termelőszövetkezet központjá­ban. A baráti találkozót a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottsága szervezte. Megje­lent a találkozón Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára is. A vendégeket Sivó Antal, a termelőszövetkezet elnöke és Molnár Sándor párttitkár fo­gadta. Dr. Wildt Frigyes üdvözöl­te a vendégeket, majd jóleső érzéssel állapította meg, hogy Kállai Gyula immáron má­sodszor vesz részt a Pest me­gyei képviselőcsoport ülésén. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Pest megyei Bi­zottságának titkára, ország- gyűlési képviselő felszólalásá­ban elmondta, hogy a leg­utóbbi országgyűlési ciklus is bizonyította: a képviselői hoz­zászólások segítséget nyújtot­tál! a szakminisztériumoknak. Majd arról beszélt, hogy a ha­tásos képviselői munkában milyen fontos szerepe van a választókkal kialakított jó, személyes kapcsolatnak. A felszólaló képviselők kö­zül sokan kifogásolták, hogy a parlamenti szünetek nagyon rövidek, ezért nincs idő „fo­(Folytatás a 2. oldalon.) Április 5 és 10 között jelölő gyűlések Ülést tartott a megyei választási elnökség A Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozata alapján, megyénkben ez év április 26- ára tűztük ká a tanácstagi idő­közi választásokat. A megyei választási elnökség megvitat­ta az időközi választások fel­adatait. A megüresedett választókör­zetekben összesen 126 tanács­tag megválasztására kerül sor. Barinkai Oszkámé, a megyei választási elnökség elnöke az­zal nyitotta meg az ülést, hogy a most következő időközi vá­Kotor a„Fóka A zsilipekkel lezárt sorok­sári Duna-ág medre az utóbbi években eliszaposodott. A Kö- zcp-Dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság ezért tervet készített a meder kotrására. Az előre­láthatólag 8 évig tartó munkát most kezdték meg. A Fóka nevet viselő kotróhajó a Duna- ág északi részén, a Ferencvá­rosi kikötő környékén a hajó­záshoz szükséges 60 méter szé­lességben és 2,5 méter mélyen tisztítja meg a medret. A ki­termelt földdel a partmenti mélyebb területeket töltik fel. A munka után a soroksári Duna-ág teljes hosszában köz­lekedhetnek a hajók. laszbáisofkra aktív, pezsgő poli­tikai légkörben kerül sor. Az egész megye ünnepli felszaba­dulásunk 25 éves évfordulóját, előkészületek történnek a Le- nin-centenáriumi ünnepségek­re is. Ünnepekre készülünk, és emlékszünk mindarra, ami le­hetővé tette, hogy hazánkban a szocializmus építésének ered­ményeiről számot adhassunk és további építő munkára ser­kentsük megyénk dolgozóit. A választási elnökség fel­kérte a Hazafias Népfront me­gyei bizottságát, hogy a lakos­ság véleményét meghallgatva, azt figyelembe véve, vegye számba mindazokat, akik ed­digi munkájukkal bebizonyí­tották, hogy tudnak és akarnak a lakosság szolgálatába állni. Ne feledkezzenek meg a nők és a fiatalok minél magasabb számban történő bevonásán ról sem. Továbbá felhívta a fi­gyelmet a választókerületek bizottságainak rendezésére is, mert az ő aktív közreműködé­sük is szükséges az április 5 és 10 között lezajló sikeres je­lölőgyűlések szervezéséhez. Kérte annak biztosítását, hogy a jelölőgyűléseken a lakosság minél nagyobb számban ve­gyen részt. Arra kérjük a vá­lasztókerületek dolgozóit, hogy a jelölőgyűléseken ne csak a tanácstag-jelölt személyének alkalmasságáról mondjanak véleményt, hanem a tanács munkájáról is. A tanácsi szer­vek kísérjék figyelemmel mindazokat a közérdekű ja­vaslatokat, melyek majd ott, a lakosság részéről elhangzanak, hogy a választások utón az újonnan megválasztott tanács­tagok a lehetőségekhez mérten minél eredményesebben szor­galmazhassák azok megvalósí­tását. A választási elnökség ezzel bezárta ülését. Legközelebbi ülésének idejéről a későbbiek során ad tudósítást. % r

Next

/
Oldalképek
Tartalom