Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám

1970. MÁRCIUS 11., S71RDA “‘kMvHop 3 Huszonöt éve szobád A váci járás A Budapest—Vác között kanyargó Duna- saakaszhoz simul az a változatos, hegyes-völ­gy es, rónákkal, erdőkkel hintett vidék, ame­lyen húsz, szétszórtan fekvő községet fog ösz- sze 336,4 négyzetkilométeres közigazgatási egységként a váci járás. Ezt a területet száz évvel ezelőtt 27 ezren lakták — ma 72 ezer lakosa van. Az utóbbi Válogatják a tojást a kősói X aszály - heg y ai ja Tsz tízezres tojóházában húsz évben annyit gyarapodott a lakosság, mint előzőleg közel száz év alatt. A legutóbbi tervidőszakban újabb hatezerötszázzal nőtt, a lakosok száma; ez a csak részben természetes szaporulat a járás mindenértelmű fejlődésé­nek egyik meghatározója, hiszen a növekvő lakosságlétszám növekvő igényeket és új ak­tivitásforrást is jelent. Különös számvetés ez. 1943-ben adva volt 62 ezer kataszfcrális boMnyi föld, 50 ezer lakos, de a gazdálkodók tizenhatod része osztozott a föld nagyobbik felén, a kisebbik része volt a fennmaradó 94 százaléké. Csoda, hogy fenn­maradtak ; de fennmaradtak. És ez a tény a kiinduló számadata e furcsa számtannak, amely nem egynemű számok összevetéséből próbálja felderíteni, mit eredményezett ez a 23 év 50 ezer ember számára. Azzal kezdődött, hogy a váci püspökség, a báró Prónayak, a lovag Reysbergerek, Zichy grófok — a döntő kisebbséget jelentő nagybir­tokosok földjeit a többség kapta meg, azok, akik addig is megművelték. A földosztás itt 2296 szegényparasztot juttatott földhöz. 1962-ben a lakosság fele már az iparban dolgozik, ebből 15 ezer a volt mezőgazdasági munkás. A váci járás üzemeiben azonban csupán 10 ezer járási lakos helyezkedik el; a lakosságnak több mint egyharmada ingázó, Pesten, Vácott a munkahelye. Ma négy minisztériumi vállalat, tizenkilenc kisebb üzem, három ktsz, négy helyiipari vál­lalat működik a községekben. A járás ipari termelési értéke a hét év előttihez mérten 17 százaléknyit emelkedett: évi 920 millió. Ma nemcsak a főváros közelsége és a dunakanyari fekvés kötelez fejlesztésre; az új üzemek is, amelyek az anyagi hasznot hozó gyári termé­keken kívül újfajta igényeket is termelnek. Ez a sorétű dialektika Dunakeszin, a járás ipari bázisközségben jut kifejezésre a legszemléle­tesebben. A Pest közepétől alig húsz kilométernyire eső község az eltelt huszonöt év alatt konglo­merátummá alakult. Ez a közkedvelt latin kifejezés össze nem illő elemek halmazát je­leníti; Dunakeszin a pozitívumok teszik kiálló­vá a hiányosságokat, és éppen e sajátossága érzékelteti a rohamossága miatt egyenetlen fejlődést. A járás 20 községe közül még négy tartozik (Dunakeszi mellett) a főváros agglomerációs övezetéhez: Fót, Alsógöd, Felsőgöd, és némi­képp Szödliget. Ügy is mondhatnánk, hogy ezek a járás legnépszerűbb községei, de a jel­ző kétarcú. Hiszen a Duna-menti községek kedveltséginek fő oka csak az idénylátogatók szemében a festői fekvés. Dunakeszi ez év ja­nuár 1-től vált nagyközséggé. Ennek is egyik előfeltétele a lakosság száma, A folyamat megindult — a község korszerűsödő nagyüze­meinek jelenléte úgy alakítja a településnek és lakóinak arculatát, mint gigantikus szob­rászvéső, amely a kőből kibontakoztatta a lé­nyeget, bár a részletek még hátra vannak. A járműjavító, a konzervgyár, a Mechani­kai Labor — és a legexponáltabb: a 3. sz. Házgyár a nagyközség további fejlődésének meghatározó tényezői: Mint Józsa Kálmán járási vb-elnökhélyettes is mondja: — Biztosítanunk kell mindazt, amit a fő­város közelségének hatására méltán igényel a lakosság. Annál is inkább, mert az önállóság­nak egyre több, és többféle megnyilvánulása tapasztalható. Dunakeszi—Alsógöd között, a 2- es főútvonal villanyvilágításának korszerűsí­tését például egymillió 800 ezer forintos, saját fejlesztési alap segíti. Vagy: nagy problémája a járásnak a jó ivóvíz, mert sokhelyütt kóii- fertőzöttek az ásott ivóvízkutak, de a mélyfú­rás a domborzati viszonyok miatt eredmény­telen. Megoldás: erőteljes községi alap-tarta­lékok segítségével, idén megkezdik Kösd, Penc, Rád vízellátását, az alsógödi községi víz­mű építését, a negyedik ötéves terv elején kerül sor a Szödliget, Szód, Őrszentmiklós, Vácbotrtyán 9 ezer lakóját ellátó vízmű meg­építésére. A lakosság eddig öt ivóvíztársulatot alakított, ezt újabb hat követi. A Vácduka— Vácrátót, Váchartyán—Kisnémedi—Püspök­szilágy régióit magában foglaló, 6700 lakos ivóvízellátását biztosító regionális vízmű is előreláthatóan másfél év múlva kész. A járási vb-eknökhelyettes végigkalauzol a tanács folyosóin; szemléletes tablók, fotó, rajz, statisztika montázsóiból bontakozik ki a járás fejlődése. Géb óra László sződligeti tanár tár­sadalmi munkában, készítette a tablókat, — „hobbyja, hogy lokálpatrióta —, akárcsak magam”. A társadalmi munka is óriási eredményeket hozott a járásban, elsorolni is sok: az ez irá­nyú aktivizálódás érzékeltetésére csak néhány adait: 55-től 65-ig 7 millió 419 ezer, 65—69-ig 21 millió 318 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a járás lakossága lakó­helye fejlesztéséhez. A 25 éves évfordulóra ké­szülve, 1969-ben. 7 millió 612 ezer forintnyi társadalmi munkát végeztek, ebből csak a fel- szabadulás évfordulójának évében egymillió 800 ezer forintnyi munkát produkáltak — azaz az aktivizálódás az igények arányában nőtt. A megyei fejlesztési versenyben elért eredmé­nyéért három község külön megyei fejlesztési támogatásit is kapott. Néhány konkrét példa: Püspökhatvan fél­Vác. Képcsőgyár óta 108 km irilUmyhálózat épült, ezt 69—70- ben újabb 18 km-rel bővítették és 22 km-nyit rekonstruáltak, összevetésül: 1945-ben a já­rásiban 905 közvilágítási lámpahely volt — ma 3760. Járda a községeikben egyáltalán nem volt 1958-bam 5,2 Ion —\ ma 76,4 km járda van. Lényegében eltűnt a falvak főbb útjainak sár- tengere. A járás községei közül 9-ben semmiféle köz­lekedési eszköz nem volt, ma 162 MÁVAUT- járat és 44 MÁV-járat bonyolítja le a forgal­mat 1 i Varrni tanulnak a lányok a szadi általános iskolában milliós társadalmi/ munkával orvosi rendelőt, szolgálati lakással, járdát, parkot gázcserete­lepet — Váchartyán 365 ezernyivel parkot, járdát — Szód ifjúsági parkot, útfelújítást a buszváró felújítását végezte el, 351 ezer fo­rintnyi társadalmi munkával. Alsógöd 300 ezer, Dunakeszi 883 ezer forint értékű társa­dalmi munkával vette ki részét a felsza­badulási versenyből. A száz-kétszázezer fo­rintnyi értéket minden egyes község társadal­mi munkája meghaladta. A járás villamosítása 1961-ben fejeződött be, Csővár községgel. Eredetileg a 20 község­ből hétben nem volt villany. A felszabadulás Súlyos kérdés volt a járás egészségügyi el­látottsága. Egy-egy orvosi körzet 3—4—5 köz­ségre terjedt ki. 45 előtt 9, ma 34 orvos látja el az egészségügyi feladatokat, összesen 248 dolgozóval. Ez év január 1-én nyílt meg Du­nakeszin a járási rendelőintézet, a járás egészségügyi központjaként. Tavaly, a Tanács- köztársaság kikiáltásának félévszázados jubi­leumának alkalmából adták át a közel 2,5 milliós költséggel készült járási-városi tüdő­beteggondozót; felszereltségi foka országosan is az elsők között van. A megyei és országos helyzethez hasonlóan a váci járásiban is a lakáskérdés a legégetőbb. Az egymástól alapvetően éLtóró területek igé­nyei különbözőek, ez is problémát jelent a fej­lesztés speciális tendenciáinak megállapításé­ban. Mindenekfelett megoldandó kérdés: is­mét az agglomerációs övezet, amelynek- sűrű­ségét illusztrálja, hogy a járás 72 ezer főnyi lakosságából 28 ezer fő 15 községben oszlik el. a fennmaradó 44 ezer pedig az öt Pest közeli községbe zsúfolódik: például Dunakeszin, ahol 1967-től kezdődően felépült a 3. sz. Házgyár is. A házgyár mindenképpen reflektorfényben öli — nemcsak szó szerint, bár ebben az érte­lemben is a járás legragyogóbb üzeme. Nem­csak ment munkalehetőségeit ígér (múlt évi 500 főnyi munkaerőlétszámát ez évben 1000 főre növeli), hanem mert közvetlenül és köz­vetetten is hozzájárul a helyi lakáskérdés megoldásához. Ügy is, hogy ilyen vállalat miatt már halaszthatatlan, a csatornázás — árrá nélkül viszont már a tavaly megépült -KISZ-lakósok fcontfartjiMS alig volt megold­ható. Alig engedélyezték— azaz, pontosan an­nak a csatornahálózatnak jövőbeni megvaló­sulására számítva, amit idén már építeni kez­denek. Most tehát megoldódik az egyik per­manens (és sokoldalú) probléma: a szenny­víz és iparvíz elvezetése. A területen működő iparvállalatok 20 milliós érdekeltségi hozzá­járulásával, összesen 54 milliós költséggel va­lósul meg Dunakeszi csatornahálózata. így kapcsolódik a sokrétű fejlődés az ipari góc- jelleghez: Dunakeszin a múlt évben kezdték az állami lakóházak építését, 1980-ig három­ezer OTP-lakás építését tervezik. Csatornázás nélkül ez megoldhatatlan lenne. A házgyár idén 2700 lakás komplett elemeit gyártja, 71-ben viszont már teljes kapacitással dolgozik, azaz annyit produkál, mint az 1. éj a 2. házgyár együttvéve: 15 lakást naponta: 10 nap alatt 150, 100 nap alatt 1500, egy év alalbt közel 5000 lakást Számok: egy szokatlan számtanpélda külön­nemű elemei. Ha a csak vázlatosan és vélet­lenszerűen felsorolt számokat összevetjük, e számtani feladat kiindulásaként áttett 62 ezer katasztrélis holddal, az azóta 72 ezerre nőtt 50 ezer lakossal, a járás 16 tsz-ónek egy év alatt 100 millióval megnövekedett halmozott termelési értékével —, akkor hozzávetőleges képet kapunk arról, mit hozott a 25 év e 366,4 négyzetkilométernyi közigazgatási terület, életében. Pereli Gabriella Foto: Gábor—Urban A dunakeszi 3. számú házgyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom