Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

I Zárszámadáson a gombai Új Élet Tsz-ben A múlt hét végén tartotta zárszámadó közgyűlését a gombai Vj Élet Termelőszö­vetkezet. Zsúfolásig megtelt a községi tanács előadóterme a tsz tagságával. Nagy figye­lemmel hallgatták Poprádi Fe­renc elnök beszámolóját. A beszámolóból megtudtuk, hogy egy év alatt 5 százalékkal nőtt az egy tagra eső jöve­delem, amely így 16 ezer 790 forint lett. Az egy munkanapra eső kere­set 96 forint. A termelőszövet­kezet év közben 100 százalékos bért fizet a tagságnak. A kö­zös vagyon egy év alatt 6 mil­lió forinttal nőtt. A növényter­mesztés hozta a legtöbb nyere­séget. Az elnök ismertette a nö­vénytermesztés, állattenyésztés és a segédüzemágak önköltség- adatait. A számok alapján a legjövedelmezőbb ágaza­tok a termelőszövctkezet- , ben: .a búza, rozs, árpa, burgonya, a szőlő — az ál­lattenyésztésen belül a te- nyészjérce és a tojás előál­lítása. A tsz-elnök ismertette a tag- *ággal a vezetőség távlati fej­lesztési elképzeléseit. A nö­vénytermesztésben a fő fel­adat az agrotechnika javítása, a terméshozamok növelése. Sürgős feladat a talajvédelem, és az erdősítés. Az állatte­nyésztésen belül gazdaságossá kell tenni a szarvasmarha­tenyésztést. A tsz vezetősége célkitűzéseit korszerű vezetési módszerek segítségével kíván­ja megvalósítani. (t. j.) Nyáregyházán ma délután 2 órai kezdettel összeül a községi tanács vég­rehajtó bizottsága. MAI MŰSOR Gomba: Tavasz az Oderán. Ve- csés: Ha. . . (16 éven felülieknek). Űri: A 24—25-ös nem tér vissza. Nyáregyháza: Álmatlan évek (ju­bileumi film, ifjúsági hely árak­kal) . ­Biztos alapokon a pilisi Új Élet Tsz A pilis). Űj Élet Tsz a múlt héten tartotta zárszámadó közgyűlését. A zsúfolásig meg­telt teremben nagy figyelem­mel hallgatták a tsz tagjai Sedró János elnök vezetőségi jelentését. A jelentésből megtudtuk, hogy a termelőszövetkezet tagsága összehangolt, egész éven át végzett szorgalmas munkájának eredményeként jól zárta az esztendőt. Az alaptevékenységből származó árbevétel 1968- ban 12 millió 495 ezer forint volt, 1969-ben pe­dig 22 millió 930 ezer forintra emelkedett. 0 Az összes.árbevétel 1968-ban 18 millió 647 ezer forint volt, a múlt évben pedig 42 millió 5Í} ezer forint. Miközben e szép eredmé­nyeket eléfte a tsz, nem feled­kezett meg a tagok jövedel­mének emelése mellett a kü­lönböző alapok tartalékolásá­ról sem. Fejlesztési alapra 3 millió 200 ezer forintot, a szociá­lis alapot az előző évi . négyszeresére, 800 ezer forintra növelte a tsz. A biztonsági alapot több mint háromszorosára, vagyis 7 millióra növel­ték. A tsz jelenlegi tiszta vagyo­na 23 millió 900 ezer fo­rint. A beruházásra tavaly 5 millió 135 ezer forintot for­dítottak. A tagság egy munkanapra eső részesedése az 1968. évi 82,30 forinttal szemben ta­valy 93,50 forintra emelke­dett. A jubileumi évforduló alkalmával gondoskodott a tsz vezetősége a mun­kából kiöregedett, idős, öregségi és munkaképte­lenségi járadékban ré­szesülő tsz-tagokról is — szociális helyzetüktől füg­gően 500—1000 forint egy­szeri pénzsegélyezésben segítette őket. A pilisi Űj Élét Tsz tagsága örömmel hallgatta a szép eredményekről tanúskodó be­számolót, és azzal a jóleső érzéssel távozott a zárszám­adó közgyűlésről, hogy nem volt hiábavaló közös erőfe­szítésük. Dr. Varjú Oszkárné DŐLNEK A FÁK A Csévharaszti Erdőgazdaságban modern fűrészgépekkel dolgoznak a munkások. Péterffy felvétele HA A TÖBBSÉG AKARJA Vízvezeték épül Üllőn A víztorony karcsú teste a felépülő új iskola mögött kapaszkodik majd az ég fe­lé, onnan áramlik majd az egészséges, jó ivóvíz a köz­séget keresztül-kasul átsze­lő hálózatba. A részletes tanulmányi tervről már majdnem csak a ponit hiányzik, hogy azután má­jusban nagygyűlésre jöjjön össze Üllő lakossága. Ott már majd az is kiderül, mennyi költség terhel egy- egy telket, portát. Ez pedig nem lesz kis összeg. Igaz, az állam fedezi az összes költség 30 százalékát, a 70 százalékot pedig az OTP adja kölcsön, 10 éves tör­lesztésre. Mihelyt a részletes tanul­mányi tervet kézhez kapja a tanács, megkezdődik a közvéleménykutatás. Ah­hoz, hogy minden házhoz eljusson a régen várt jó víz, a község lakossága 51 százalékának hozzájárulása szükséges. A vizet adó kútcsoport helyének kijelölése nagy gondot okozott, mert ebben a' 8 ezer 955 főt számláló községben mindenütt na­gyon magas a fertőzött és igen agresszív talajvíz. Ez alól csupán a községnek a Faiskola utcától Öcsa felé esp része kivétel, a kútcso- port tehát itt lesz, a Vásár­tér környékén. A reális ter­vek szerint 1972-ben kóli- és káros ásványi anyagok­tól mentes vizet ad, a sűrűn elhelyezett kifolyócsapokon keresztül. De a lakásokba is beköthető lesz, s az el­használt vízmennyiség ugyanúgy mérhető, mint az elektromos áram. Mindez azonban csak ak­kor valósulhat meg, ha a község lakossága is úgy akarja. ' (kiss) PÁLYAVÁLASZTÁS ELŐTT Miként országszerte, a monori járásban is jelentős feladat előtt állnak az ál­talános iskolák nyolcadik osztályos tanulói: ezekben a napokban kell szakmát, pályát választaniuk. Az is­kola igyekszik segíteni eb­ben. Az osztályfőnöki órá­kon egyre több sző esik er­ről. A tanárok a rendelke­zésükre álló segédanyagok­ból, tájékoztatókból megis­mertetik a diákokat a kü­lönböző szakmákkal. Nem könnyű az ő dolguk sem, de a diákoké — s a szülőké — még nehezebb. Nagy fe­lelősséggel jár a döntés. Az előjelek azt mutatják, hogy kevesebb lesz a gim­náziumokban tovább tanu­lók száma az idén, mint ta­valy. Nagyon sokan érdek­lődnek a szakmák iránt, és sokan még töprengenek. Ilyenkor jó, ha összeül a családi tanács, és megpró­bál eredményre jutni. Az egyik legfontosabb tényező azonban a gyerek érdeklő­dése, képessége! Ugyanak­kor figyelembe kell venni a reális lehetőségeket is. Hasonló választás előtt állnak a gimnáziumok idén végző tanulói. Munkahely — szakmai továbbtanulás —, egyeltem? A manori Jó­zsef Attila Gimnáziumiban azok számára, akik eldön­tötték, vagy arra hajlanak, hogy nekivágnak az egyete­mi felvételinek, — külön felkészítő foglalkozásokat tartanak. Helyes kezdemé­nyezés ez, s szintén bizo­nyltja : nagyön fontos, élet­bevágó a pályaválasztás, segíteni kell a döntés előtt álló fiatalokat. (gér) MOHOMIDÍKE XII. ÉVFOLYAM, 42. SZÄM KÜLÖNKIADÁSA 1970. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Keleti helyett Józsefvárosi Május 31-től szerelvények a budapest—nagykátai vonalon A Keleti pályaudvar és a Baross tér környékének vi­lágvárosi szintű átrendezése április 4-én, felszabadulásunk negyedszázados ünnepén az új metró megindításával befe­jeződik. Ez a hatalmas munka nemcsak külső formájában változtatja meg a Baross tér eddigi közlekedési arculatát, de kialakit egy olyan új ren­det is, ami az ország főváro­sának ezen a nagyfontosságú gócpontján biztosítani lesz hi­vatott a közlekedés gyorsabb tempójú lebonyolítását. A pályaudvar forgalmi rendje is erősen érdekelt ennél az átalakulásnál és természetesen jelentős változásokkal kívánja szol­gálni a Baross tér forgal­mának átcsoportosítását. Olvasóinkat, a monori járás lakóit, a nagykátai—újszászi vonal utasait — elsősorban a Tápió-völgye dolgozóit — kö­zelebbről az érdekli, hogy a fővárosba való utazást meny­nyiben és milyen formában fogja az új helyzet érinteni? Felkerestük a MÁV Budapesti Igazgatósága forgalmi és ke­reskedelmi osztályának veze­tőjét, Bencze Lajos főtaná­csost és megkértük, vázolja a kialakuló új helyzetet.' — Az Államvasutakat, pon­tosabban a Keleti pályaudvart komoly és súlyos forgalmi át­csoportosítások foglalkoztatják a Baross tér nagyarányú át­építése, valamint a meginduló metró várható nagy forgalma miatt — kezdte válaszát Ben- cze főtanácsos. — Pest megyé­ből a fővárosba áramló dol­gozók szánig eléri naponta a 350 e2ret.'■ Az utasok jelentős része a Keleti pályaudvarra érkezik. A budapesti közlekedési hálózat korszerű fejlődése lehetővé teszi, hogy a munkásvonatok jelentős részét a Keleti pályaudvar helyett a Józsefvárosi ál- i lomásra irányítsuk. 1970. május 31-től ez a forgal- í mi rend nemcsak az eddigi, ) hanem több új szerelvény be- j állításával az utasáramlást a fővárosba, a Józsefvárosi ál- | lomásra tereli át. Innen a dol­gozók a beállított új közleke­dési eszközökkel, főleg autó­buszokkal a város különböző pontjait könnyen elérhetik, te­hát a kezdés időpontjára za­vartalanul eljutnak munkahe­lyükre. ' — Már most közölhetjük az •új vonatok indulási időpontját a Budapest—Nágykáta vona­lon. Nagykátáról Józsefvárosra indul 4 óra 51, 5 óra 31, 6 óra 03, 7 óra 02 és 21 óra 12 perc­kor. Józsefvárosból indul 6 óra 33, 7 óra 35. 13 óra 24 és 14 óra 56 perckor. — Ezekkel az új vonatok­kal a nagykátai—újszászi vonalat naponta Igénybe vevő 33 ezer dolgozó köz­lekedési lehetőségein kí­vánunk jól és hathatósan segíteni. A Budapesti Igazgatóság egyébként az esetleges forgal­mi akadályok leküzdésére pót- szerelvények indítására is fel­készült — fejezte be tájékoz­tatóját Bencze Lajos főtaná­csos. D. M. — Ma reggel nyílik meg a monori főtéren az átalakított önkiszolgáló bolt. — Palántanevelőt épített, két-két kombájnt, illetve mű­trágyaszórót és egy-egy talaj­marót, valamint öntöző­berendezést vásárolt tavaly a Péteri Rákóczi Tsz. SZÍNE - VISSZÁJA / Menetrendváltozás „csendben“ JÉGBARLANG A szigetvári Zrínyi-várban érdekes jégképződményt, való-* ságos „jégbarlangot” hozott létre a fagyos idő. A vár hatalmas kapujának boltozatos mennyezetén megszámlálhatatlan ki- sebb-nagyobb jégcsap keletkezett. Az ódon falak minden bi­zonnyal átáztak, s a lecsurgó csapadék, hóié a kapuzatnál talált utat magának és a hidegre fordult időben jéggé, dermedt. A le­csüngő jégcsapok különösen szép látványt nyújtanak este, a lámpák világánál, amikor az ősi vár kapualja cseppkőbarlang- hoz hasonlít. Am a megkapó jégképződmény egyben a termé­szet „szakvéleménye” is: az évszázados fal elhasználódott, renoválásra szorul. ROMANTIKA Gyermekek az úszó jég­táblákon! Kétségbeesetten ro­hanok oda. Beszakad a jég, mi történik velük ! ! ! Hango­san kiáltom: — Azonnal ki­jönni! Jönnek egymás után, lehaj­tott fejjel. Hallom, amikor az egyik csendben odaszól a társához: — Halált jó volt. Ügy mentünk, mint a nagy felfedezők! Romantika. —tai Beszédes számok Nemrég a tápiósülyi Virágzó Tsz könyvelői irodájában jár­tunk, s a számok rengetegében egy' igen érdekes és beszédes adatra bukkantunk. A kimuta­tás tanúsága szerint az egy munkanapra eső munkadij az elmúlt évben 92 forintról 103 forintra emelkedett. Az elnök kihangsúlyozta, hogy ezt a szép eredményt a jó szervezés és a bátor kezdeményezés mel­lett elsősorban a tagok jó munkájának lehet köszönni. Minden előzetes értesítés, beharangozás nélkül, a kö- t zelmúlt egyik napján dél­után fél 5-től kétpercenként megszólalt a monori MÁV- AUT-pályaudvar hangos­bemondója: a Gyömrö vas­útállomásra 16.40-kor indu­ló járat Monorról ezentúl 17 órakor indul. Az első na­pon húsz perc bosszanko- dóst okozati ez a bejelen­tés, másnap már nem vá­rakoztunk húsz percet, 17 órára mentünk ki a pálya­udvarra. De azóta is értet­lenül állunk a bevezetett változtatással szemben, s töprengünk, milyen elfo­gadható indokkal magya­rázható ez a kárunkra tör­tént módosítás. A busz- menetrenddel (ezen a vo­nalon) általában elégedet- tek voltak az utasok, jól ' jött az 5 óra előtti, korábbi járat, hiszen azzal úgyszól­ván félórával előbb haza le­hetett érni. Eddig úgy tudtuk,hogy ilyen változtatásoknál az utazóközönség véleményét is figyelembe veszik, ezúttal ez elmaradt. A volt, 16.40-es járat utasai nevében: (blaskó) Menetrendváltozás — és ami mögötte van A 16.40-es gyömrői járat utasainak panaszát kiegészíte­nénk : sokan közülük délután 4 órakor végeznek munkahe­lyükön, eddig is kellett vár­niuk 40 percét, az intézkedés most még ezt megtoldotta újabb 20 perccel. S nem két- háirom emberről van szó, har­minc-negyvenről! Munkában megfáradt embereknek újabb húsz percét vette el az intéz­kedés. Miért?! A kérdéssel fel­kerestük Cserháti Józsefet, a monori MÁVAUT-kirendelt- ség vezetőjét. — Ismerem a 16.40-es já­rat utasainak gondját, s meg­értem őket. Komoly mérlege­lés után kellett így dönteni. Gyömrőre délután 16.40-kor, majd 17 órakor indult autó­busz, azután a legközelebbi több minit két órával később. A 16.40-es nem ment üresen, de telve sem, a kihasználtsága FÉNYKÉPEK Körzeti orvosi rendelő, a né­ni panaszkodik, felhúzza kar­ján a ruhát, hogy megmérhes­sék a vérnyomását. — Hogy­hogy, ma ilyen későn tetszett jönni? — veti közbe a doktor­nő a panaszáradatot megsza­kítva. — Hát... előbb mindig bemegyek a templomba. ★ Lassan baktat az úton egy lány: piros csizma, piros haris­nya, piros sapka... A srác odalép hozzá: mi van, egy pi­ros lámpát már nem bírtál volna el? ★ A személykocsi belseje sá­ros. földdarabok tapadnak az ülésről a harisnyámra. A ha­mutartók, fogantyúk lftörve, viharvert a karosszéria is. Vendégutas vagyok, de meg­kérdezem a tsz gépkocsiveze­tőjét, lesz, ami lesz: miért van ilyen borzalmas állapotban a kocsi? — Mert ezzel járják a határt és hamar tönkremegy. — Nem lehetne másképp meg­oldani? Drága mulatság ez. — Majd vesznek másikat! — fe­leli. ★ Mesélik: az orvos tapintato­san közli a feleséggel, ‘ hogy férjének már csak órái van­nak hátra, legyen erős. Az asszony, ahogy a doktor eltá­vozott, előszedte a férje feke­te ruháját, felöltöztette, kézért rózsafüzért csavart. — Hát tényleg meghalok? — tört meg a beteg tekintete. — Tényleg — válaszolta az asszony és imádkozni kezdett. ★ A fiú olvas, Thomas Mann Dr. Faustusát. Csend van a vá­róteremben, aztán két férfi vicceket kezd mesélni. Egyre hangosabbak, egyre ízléstele­nebbek lesznek, mindenki fe­szeng, senki sem szól. A fiú — hátradobja arcába lógó haját — és megjegyzi: — Ha lehet­ne, halkabban! — Hülye huli­gán! — válaszolnak neki. ★ Az utcán mindenki megbá­mulja a tüneményt: tpkéleies alak, szép arc, hatalmas szőke konty. A nő magabiztosan lép- I ked, a hódoló pillantásoktól I kísérve. Sikoly, a szembejövő í barátnő összecsapja kezeit: — Isteni ez a póthaj! Mennyi volt? , . (k. zs.) mintegy 80 százalékos volt. Ugyanakkor a 17 órás jiáratról már Monoron lemaradtak rendszeresen utasok, Péteriről nem is beszélve. Újabb kocsit 17 órakor nem tudunk beállí­tani mentesitőkémt, kevés a kocsi. De ha lenne, akkor sem lenne gazdaságos. Most mind­két járat 17 órakor indul, s nem marad le egy utas sem, sehol. — Mivel magyarázható, hogy a 17 órás mindig tömött volt, mint említette. olyannyira, hogy lemaradtak utasok, a húsz perccel előbb induló pe­dig nem? — Az utas azzal az autó­busszal utazik, amelyikkel akar. Az üzemek hivatalok többségében fél 5-kor fejező­dik be a munka. Nem szíve­sen rohan senki sem azért, hogy elérje a korábbi járatot Sokan, ha rohannának sem ér­nék el. Aztán voltak, akiknek — úgy tűnik —, szimpátiku- sabb volt a 17 órai járat. Gon­dolok itt a gimnazistákra. Itt rendetlenkedtek a pályaudva­ron, lökdösték egymást, elmen­tek megnézni egy kicsit a mo­nori mozi plakátjait, erre, ar­ra, hagyták kigördülni a 16.40- esit, s aztán jött a hajrá a 17 óráson. Persze, nemcsak miat­tuk volt ez utóbbi tömött, egy- egy értekezlet, bírósági tárgya­lás teljes csődöt okozott. Len­ne egy áthidaló megoldás: is­kolai szünet! napokon indul­hat régi idejében, 16,40-kor a szóbanforgó járat... Véleményünk és néhány utas véleménye szerint ez a megoldás csak zavart kelthet­ne az utasok körében. Marad­jon hót a két 17 órakor induló járat. A csuklós és a naey be­fogadóképességű „szóló” min­den utazni vágyót elvisz Gyömrőre. Ez tény. <a. g.) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom