Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

8 “skMíHap 19*0. FEBRUAR 28., SZOMBAT A mi nemzedékünk „...EZEK A TANYASIAK..." — Érezted, hogy lenéznek? — Kisebb koromban. A suli­ban. Nekem nem volt gyerek­szobám ... — Úgy érzed, hogy tanyán nehezebb tanulni ? — Sokkal. Nincs villany, semmi sincs ... Csak egy hok- kodili. Arra teheited az irkákat és körmölihatsz, míg be nem sötétedik. , Petróleumlámpa mellett nem lehet sokáig; meg­fájdul a szemed és büdös is. o A tanyavilágban 180 ezer 14 —26 éves fiatal él. Nagykőrös környékén 140 kisebb-nagyobb tanya van. Tóbi Dénes (24 éves) Kovács-tanyáról, Fekete Pál (17 éves) Kenyeres-tanyá­ról való. — Szeretitek a tanyát? ' — Megszoktuk. Jobb a vá­rosban, de egészségesebb itt. •Tiszta a levegő, csend van, az emberek megélik errefelé a nyolcvan évet... — Amikor csak tehetem, a városiba megyék. Biciklivel. Télen is. litt semmit nem lehet csinálni, csak kiabálni, de sen­ki nem hallja. Igyekszem mi­nél kevesebbet itthon lenni. Egyikük segédmunkás a konzervgyárban, a másik ve- [ zetni tanul és Kecskemétre szeretne menni dolgozni. He­gyes orrú cipőt viselnek és csípőmadrágot. — Elmaradottak az itteniek. Botrány van a hosszú haj miatt, a farmer miatt, minden miatt... Nem engednek az öre­gek öltözködni, merít nem értik meg, hogy az is érdekelhet va­lakit, hogy ruha, meg, hogy divat... A városban rossz cuccal kinevetik az embert. Én a barátomnál szoktam átöltöz­ni Kőrösön. — Hova szoktatok járni? — Mind a ketten a Kőris­fába. Jó hely, csak esténként sotkan vannak. — KISZ-tagak vagytok? — Nem. — Minek? Nincs arra időnk. Megvan a társaságunk, akikkel együtt vagyunk. Baráti kör vagy van, vagy nincs... 9 80 ezer tanuló egycsoportos oktatásban vesz részt, egy te­reimben tanulnak a 6—14 éve­sek. Pesti László né, a csíkvári bánom-diülöi tanya kisdiák­— 15 éve. Szeretem a tanyai embereket, de nagyon nehéz itt. Semmit nem ismerünk, semmiről nem tudunk, nagyon el vagyunk maradva, csak a mezőgazdasági gépeket isme­rik a gyerekek, gyárat egyszer sem láttak. összehasonlíthatatlanul ne­hezebb egy pedagógus számá­ra négy osztályt összevontan tanítani... — Sokszor félek. Megfordul a fejemben: „Te jó isten, ezek a gyerekek olvasni sem fog­nak megtanulni!” Azért min­dig megtanulnak. És ez jó ér­zés. A tanyán az olvasásit az emberekbe oltani — eredmény. — Nem sokan bírják ki az ilyen iskolákban ... — A fiatalok nemegyszer kérik az áthelyezésüket. Meg­értem őket. Világot megváltó tervekkel lépnek ki a pedagó­giai főiskolából és sárba lép­nek. Az is nagy dolog, ha évente egyszer elvihetem szín­házba az ittenieket Felrako­dunk a termelőszövetkezetek kocsijára és utazunk be Kecs­kemétre. A tanyákon csak „tranzisztorost” hallgathatnak a fiatalok. Az pedig már ré­gen nem elég. — Kollégiumok? — A tanyai kollégiumok so­kat segítenének. Az országban azonban még csak 84 ilyen intézmény műkö­dik 6138 hellyel. 9 A tanyavilágban 400 KISZ- alapszervezet működik, 8 ezer taggal. Németh Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára: — Megyénkben, főleg Jász- karajenő és Nagykőrös kör­nyékén húzódnak szétszórva a kisebb-nagyobb tanyák. A tá­volság viszont nem annyi a városoktól, mint más megyék­ben. így egyetlen tanyai alap­szervezetünk sincs. A fiatalok tagjai az iskolai, üzemi, ter­melőszövetkezeti KlSZ-szerve- zeteknek. Ezzel együtt sok a tennivalónk. Helyiségeket, fel­szerelést kell biztosítanunk, utat kell találnunk a legeldu­gottabb tanyák fiatalságához is. Életcélt kell adnunk, kap­csolatot kell teremteni az otta­niakkal, akik semmilyen kö­zösségbe nem tudnak beleil­leszkedni. Tóbi Dénes és Fekete Pál, a Nagykőrös melletti tanyákon él. — Nem érzitek, hogy néha lenéznek? Szerencsére egyre ritkábban, de azért elégszer mondják: „Hagyjad, ezek tanyasiak...” — tamás — jait tanítja. Múzeumi program Cegléden lenin-kiáHílás Bräun Soma-emlékiinnepség A ceglédi Kossuth Múzeum igazgatójának, Szilágyi Mik­lósnak ajtaján kopogtattunk. A megsárgult iratokat, doku­mentumokat rakta félre, hogy válaszolhasson: Mit tartalmaz az első fél­évi program? Március 1-től Kaszta Rozália festőművész kiállítását láthat­ják egy hónapig az érdeklő­dők. Róla csak annyit: Lenin- grádban végzett, s onnan tért vissza szülővárosába, Gyulára. Azután nagyon készülünk a március 19—21 között tartandó Braun Soma emlékünnepség- re. Braun Soma a szociálde­mokrata párt égjük jelentős egyénisége volt. 1919 január­jában — mint ceglédi gimná­ziumi tanár — az akkori diá­kokból vörös csapatot szerve­zett. A Tanácsköztársaság bu­kása után ötévi börtönbünte­tésre ítélték. Emellett még a marxista irodalom hazai nép­szerűsítésében is igen jelentős szerepet játszott. Marx „A filozófia nyomo­ra” című művét 5 fordí­totta magyarra. dulás 25. évfordulójának tisz­teletére hirdetett pályázat alapján kezdődik a Dél Pest megyei képzőművészeti kiál­lítás. A nyáron pedig a ceg- lédberceli svábok életét bemu­tató nemzetiségi kiállítás kerül a nyilvánosság elé. — tg — FELVITELI HIRDETMÉNY A Színház- és Filmművészeti Főiskola Igazgatósága felvételt hirdet színészszakra az 1970—71-es tanévre. Felvételre érettségizett vagy az 1969—70-es tanévben érett­ségiző 18—22 éves fiatalok jelent­kezhetnek, írásban. Mellékelni kell az érettségi bizonyítványt, a középiskolai tanulmányi értesítőt, az életrajzot, egy 30 napnál nem régebbi orvosi bizonyítványt, az iskolabizottság vagy munkahely ajánlását, a korábbi éveikben érettségizetteknek hatósági erköl­csi bizonyítványt. A művészeti főiskolákra jelentkezők egyidejű­leg egy másik egyetemre vagy főiskolára is jelentkezhetnek. A jelentkezés határideje 1970. már­cius 31. Cím: Színház- és Film- művészeti Főiskola tanulmányi osztálya, Budapest VIII., Vas ut­ca l/Cs BIZNISZ Ez év február 13-án lett volna nyolcvan esztendős. Az emlék- ünnepségre felkutattuk, s meg­hívtuk talán az egyetlen élő szemtanút, Mariska Zoltánt, az egykori ceglédi diákot, a Braun által szervezett vörös csapat tagját is. A megemlékezés, re­méljük, méltó lesz Braun So­ma személyéhez. — Lenin-kiáJlítás? — Április 12-én nyílik és 26-ig tart. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hiteles dokumentumait láthatják a nézők. — Egyéb programok? — Ezt követően a felszaba­PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspárt pest megyei Bizottsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUBA ANDOR Riadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, \ ni„ Somogyi Béla u. t. II. em Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaba Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343—100. 142—330 Gépíró szobák: 343—100,280, illetve 343—100/113. Titkárság: 131—348. Egyéb számok: 141—103. 141—358. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál a kézbesítőknél, a posta hírlap üzleteiben és a Posta Közponi Hírlap I» ódánál fRp., V., Idősei nádor tér 1. sz.). Előfizetési d) 1 hónapra 20 forint. Vásár van a faluban, ponto­sabban volt, hiszen a záróak­tusnak is végeszakadt. A ven­déglőből már az áldomásivás után jönnek az üzletfelek. Tatárbaj uszú fiatal férfiú éppen az ablakunk előtt sze- kerezett le, most gangosán lépkedve közeledik, mögötte sokszoknyás asszonya szapo­rán ügetve tartja a tisztes tá­vot. Rátarti parasztgazdák ta­lán a világ minden táján ilyen alakzatban vonulnak éltük párjával. — Jó vásár volt? — kérdem. — Lehetős — morogja az ember, s figyelmes méregetése azt mondja: mi köze hozzá? — Jöjjön be, szeretném, ha elmondaná... — Aztán miért akarja ...? — Újságíró vagyok — ma­gyarázom, ő meg csak áll, tű­nődve, gyanakodva. Végre se­besen hadrikál valamit az asz- szonynak, majd megindul ve­lem. Bort töltök, cigarettával kí­nálom. Fekete szemében ravaszság csillan: vár, az első lépést ne­kem engedi át. Nos, rendben. — Mi a foglalkozása? — Kupec vagyok — mondja és én csak azt sajnálom, hogy nem tudom lekottázni hangja diadalmas zenéjét, amellyel kimondja ezt a két szót. Mindig valami kicsinyítőt éreztem ebben: kupec. S most rá kellett jönnöm, hiszen ez rang ...! — Maga neveli a lovait? — Aztán miért érdekli az magát? — Mondtam már. Újságíró vagyok és... — Beleír valamit az újságba és azért fizetik? — Igen. Azért. — Mostan velem beszél, és amit én mondok... — Igen, igen, amit mond, beleírom és... Alig tudom a mosolygásom leplezni: istenkém, milyen naiv ember. Én meg ravasznak és okosnak hittem, közben ... — És mennyit kap érte? — Mikor mennyit — fele­lem, de már cseppet sem tet­szik, hogy a tárgytól így elté­rünk. — Mondja végre... — kez­deném faggatni, de közbevág. — Előbb egyezzünk meg. — Miben? — kérdem és ér­zem, elkerekedik a szemem. — Nem képzeli, hogy én itt beszélek magának, maga meg csak leírja és felveszi a sok pénzt, és nekem semmit se ad belőle...? — Osztozni akar? — Kössünk üzletet. Ha meg­egyeztünk mesélek a lovakról Elönti a vér az agjTam. Ilyent még nem is hallottam. — Nem lesz üzlet — mon­dom. — Már voltam börtönben — halkítja le a hangját. Csak nézek. Ml ez? Fenye­getés? De nem. El akar adni valamit, aminek egy kicsit Minivizor — teleppel A székesfehérvári Videotonban kifejlesztették a tel­jesen tranzisztorizált, 12 voltos teleppel és 220 voltos hálózati árammal egyaránt működő hordozható televíziót. A T.T. 695. típusú, mindössze 8 kilogramm súlyú készülék VHF és UHF sávon üzemeltethető, tehát a színes tv-adás is vehető — természetesen fekete-fehéren. Az új készülék sorozatgyártását még ebben a negyedévben megkezdik. Rodelinda és Laurencia A tavaszi kulturális prog­ram egyik érdekessége, hogy az Operaház áprilisban fel­újítja Händel: Rodelinda című operáját, amelynek érzelem- gazdag, kifejezésiteljes barokk zenéje utoljára 1943-ban csen­dült fel az Operaház falai kö­zött. Az áprilisban bemutatás­ra kerülő felújítást Békés András rendezi, a díszleteket és a jelmezeket Málcái Péter tervezi. A Rodelinda színpadi próbáit megkezdték, Az Erkel Színházban ugyan­csak a színházi próbák stádiu­mába érkezett Krejn: Lauren­cia című háromfelvonásos ba­lettje. A Lope de Vega: Hős falu című drámája nyomén készült táncköltömény buda­pesti premierjére Vahtang Csabukiani, az isimert szovjet koreográfus-balettmester ko­reográfiájával és betanításá­ban készül fel a kitűnő sze­replőgárda. (A 31 évvel ez­előtti első leningrádi előadá­son a férfi főszerepet Csabu­kiani táncolta.) A balettet ket­tős szereposztásban láthatják majd a budapestiek: a főszere­peket Orosz Adél és Róna Vik­tor, illetve Kékesi Mária és Havas Ferenc táncolja. A két szereplőgárda március 22-én, illetve 25-én mutatkozik be. Újabb ankét a gyermekjátékszerekről Milyen játékokat kapjanak kezükbe a 3—6 éves gyerme­kek — ez volt a témája annak az ankétnaK amelyet pénteken rendeztek a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának Székházé­ban. Bakonyi Pálné, az Orszá­gos Pedagógiai Intézet tudo­mányos főmunkaitársa előadá­sában kifejtette, hogy az a pe­dagógiailag is elfogadható já­sok véleményét, s hogy létesít­senek speciális óvodai játék­szer-boltot. — A Dunakanyarról tar­tott előadást Nagykanizsán Pászthory Loránd, a Váci Idegenforgalmi Hivatal veze­tője. — Megjelent a művelődés- ügyi miniszter utasítása a gyámhatósági ügyviteli sza­bályzatról. Furdalta a lelkiismeret - meglopta az anyját A házbitorlók zaciba jártak tékszer, amely elősegíti a gyermekek önálló tevékenysé­gét, fogalomalkotó készségé­nek fejlődését. Különösen fontos ez az óvodákban, ahol 30—33 gyermekkel foglalkozik egy-egy óvónő. Szükséges, hogy a játékszerek esztétiku­sak, könnyen tisztántarthatók és balesetmentesek legyenek, sok a kifogás a játékszerek minőségiére. A PVC anyaga túlságosan könnyű, nem alkal­mas építésre. Nem szolgáljál! a gyerekek zenei nevelését a gyenmekhangszerek, az úgyne­vezett metalofonok, amelyek­nek hangskálája hamis. Az ankéten javasolták, hogy a gyermek játékszerek proto­típusainak kialakításánál kér­jék ki a gyermekpszichológu­megcsdllogtatja értékeit, hogy kapósabb legyen. Megrázom a fejem: — Nem — most már makacs vagyok. Kihozott a sodromból. Azért még próbálkozik: — öt évet ültem, koholt vád alapján... — Hogy-hogy — kapom fel a fejem. Mohóságról árulkodik han­gom, azt hiszi nyert, hát nyom­ban lecsap rám: — Előbb egyezzünk meg. Gyötör a kíváncsiság, haboz­ni kezdek. Hátha mégis vala­mi egészen különleges sztorit szalasztók el... Nem, ezt azért mégsem tehetem, rajtam vi­gyorogna az egész brancs. — Nem osztozunk. Elgondolkodva figyel. Iszik egy pohár bort, rágyújt. Vár. Talán meggondolom magam, arra számít. Már szinte teljesen meggár- gyultam, de hát ilyent? — Magával nehéz üzletet kötni... De maga bánja, mennyi érdekeset mondhatnék a.., — Tudja mit? Nekem ennyi is elég. Van mit írni. Végre kizökkentettem a nyu­galmából, oda a magabiztossá­ga. — Elég? Feláll, s mint akit kijátszot­tak, becsaptak, kifosztottak, morc arccal indul kifelé. A kapuban kezet nyújt. — Váljunk békességgel — mondja. — Már nem haragszik? — Legközelebb óvatosabb leszek — feleli. (sz) A gyilkosság, gyilkossági kí­sérlet és. erőszakos cseleke­detről szóló bírósági jegyző­könyvek olvasása után szinte megkönnyebbülés'egy „egysze­rű” ügy megismerése. A tol­vajok, betörők a bűnözők ala­csonyabb osztályába tartoznak. Úgynevezett „piti” emberek. Természetesen ez nem azt je­lenti, hogy a törvény szigo­ra nem sújt le rájuk is. A „piti ügy” két főszereplő­je Pálinkás István és Szedrest Mihály István albertirsai lako­sak. Pálinkás 1969-ben özvegy anyjától lopott el egy sző­nyeget, majd 1200 forintért eladta. Furdalta a lelki ismeret, nem mert hazamenni. Lelkiismeret- furdalás közben találkozott Szedresivei, akinek más dolga nem lévén, éppen a község­ben csavargóit. A két férfi hova is mehetett volna, mint a kocsmába? Feledték a lelfci- ismeret-furdalást, s rózsás hangulatban vonultak a kocs­mából Szedres nagyanyja pin­céjéhez, hogy ott folytassák a kvaterkázást. Borhoz étel is jár, ezért betörtek a szomszé­dos házba, ahol némi „ital- ágyat” vettek magukhoz. Ha már itt járták, gondolták, az órát és a 31 forint készpénzt sem hagyják meg a házigazdá­nak . Két nap sem telt el, amikor Mikebudára látogattak. Itt éppen egy AFÉSZ-bolt volt kéznél, betértek. Persze, mon­danom sem kell, a nyitva tar­tási idő után. Két ajtót sike­resen felfeszítettek, végül a szézám, azaz a raktár ajtaja is feltárult. Hat doboz cigarettát és két doboz gyufát vettek magukhoz, majd élelem után néztek. Csodák csodája, a bolt­ban egyszer csak felberregcli a vészjelző csengő, így a kései vásárlók nyúl tal­pa kon indultak tovább. Mivel aludni is kellett vala­hol, Pálinkás Katalin lakásá­ra mentek, ahol szintén nem kulccsal, hanem pajszerral nyitották ki az ajtót Beköltöztek a kórházban levő nő házába, ne álljon lakatlanul. Itt éldegéltek közel egy hétig, de pénz nélkül mit tehettek volna? Ezért valamennyi moz­gatható berendezési tárgyat be- hordtak Pestre és zaciba csap­tak. 1900 forint értékű zálog­cédulát gyűjtöttek össze. Vé­gül a rendőrség vetett véget a két „piti” üzelmeinek, s az ön­kényesen igénybe vett lakásból biztonságosabb környezetbe telepítette őket. Most készült el az ügyészség vádirata. Ha­marosan bíróság elé kerülnek lopás és betöréses lopás Vád­jával az albertlrsai vagányok. ni. k. a. ítélet az Üllői úti tűzeset ügyében A Központi Kerületi Bíróság ítéletet hirdetett azzal a halá­los kimenetelű tűzesettel kap­csolatban, amely a IX. kerü­leti Üllői úti 89/a számú ház üzletihelyiségében történt. A két részre osztott üzlethelyisé­get Fülöp József, 55 éves ci­pész egy másik kisiparossal együtt használta. Amikor Fü­löp megrakta a kályhát egy égő papírszelet kiesett s meg­gyújtotta a körülötte levő hul­ladékanyagokat. A cipész nem tudta a tüzet eloltani, s az elharapódzott. A galérián dol­gozó két tanulólány nem tu­dott a gyorsan terjedő tűz elől elmenekülni s életét vesztette. A bíróság Fúlöp Józsefet egyévi szabadságvesztésre ítélte. A többi közölt figye­lembe vette, hogy Fülöp ko­rábban hasadásos elmezavar­ban szenvedett, s- ennek ma­radványai korlátozták cselek­ménye veszélyes következmé­nyeinek felismerésében, illetve abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Fi­gyelembe veitte azt is, hogy maga is súlyos sérülést szen­vedett az oltásnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom