Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
P E S T M E G YET H Í R L KUIONKIAD ASA , XII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM író—olvasó találkozók, gazdag könyvválaszték 19'fl. FEBRUÁR 8.. VASÁRNAP VASÁRNAPI MOZAIK Űri hírek. Holnap délután 3 órai kezdettel tartja az úttörőcsapat hagyományos farsangi jelmezes bálját. A Béke Tsz holnapután, kedden délelőtt 9 órai kezdettel tartja zárszámadó közgyűlését. A mezőgazdasági könyvhónap járási eseményei A mezőgazdasági könyvhónap évek óta a mezőgazdasági szakirodalom, a szakkönyvek és szaklapok ünnepi hónapja. Az idén február 1-től 28-ig tart. — A monori járásban is változatos a könyvhónap programja -- mondja Pásztor Antal, a járási könyvtár vezetője. — A járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vállalta, hogy felnivizsgálja a termelőszövetkezetek szakkönyvállományát és tanácsokat, javaslatokat ad a további vásárlásokra. Az üllői ÁFÉSZ monori könyvesboltja felfrissítette mező- gazdasági vonatkozású könyvállományát. Néhány könyvre ezúton is hadd hívjuk fel a figyelmet: A vegyszeres gyomirtás gyakorlata, Gombatermesztési útmutató, Nagy öröm a kiskert. — A községi könyvtárakban kiállításokat rendeznek a mezőgazdasági szakkönyvekből. Bővült belőlük a választék a járási könyvtárban is. A pilisi ÁFÉSZ Nyáregyházán, az üllői Vecsésen, a kisállattenyésztők szakkörében tart a tervek szerint író—olvasó találkozót. Pilisen, a községi könyvtárban Házikertek gyümölcsösei címmel filmvetítéssel egybekötött előadás lesz. — A postahivatalok hírlap- terjesztői vállalták, hogy a könyvhónap során fokozott gonddal terjesztik a mezőgazdasági szaklapokat. És még egy érdekességre szeretném felhívni az érdeklődők figyelmét: a Szabad Föld február elsejei számában közzétette a lap és a SZÖVKÖNYV rejtvénypályázatát. Érdemes részt venni rajta. G. J. Ügyeletes orvos Gyömrőn: dr. Balogh Sándor, Monoron: dr. Kövesi László, Monorl-erdőn, Csév- haraszton, Nyáregyházán és Vasadon: dr. Kerekes Miklós, Pilisen: dr. Czinder Bálint, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen, vasárnap reggel 7 óráig: dr. Simon Sándor, vasárnap reggel 7-től, hétfőn reggel 7-ig: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássi-te- lepi. MŰSOR MOZIK Ecser: Egy férfi kétszobás lakással. Gomba: A beszélő köntös. Gyömrő: Az ujjlenyomat. H: Autósok, reszkessetek. Maglód: A 24—25-ös nem tér vissza. H: Bel- fagor a pokolból. Mende: Belfa- gor a pokolból. H: A 24—25-ös nem tér vissza. Monor: Diliinger halott. H: Huszárkisasszony. Nyáregyháza: Flórián kapitány I—II. Péteri: Egy férfi kétszobás lakással. Pilis: Falak. H: Ha mondom, hogy szeretlek. Tápió- sáp: Berlinből jelentkezem I—II. Tápiósüly: Galileo Galilei. Űri: Virágvasárnap. Üllő: Dorellik jön. H: Ha hallod a harangokat. Vasad: Furcsa társaság. Ve-csés: Szeressétek Odor Emíliát. Matiné: A kis potyautas. H: A titokzatos szerzetes. Jegyzet ízetlen tréfák a telefonnal Ha bezár a posta, ha bezárnak a hivatalok, jó néhány községben már nem lehet telefonálni, s a legnagyobb akkor a baj, ha szükség esetén a mentőkei sem tudják értesíteni. Ez volt a helyzet Maglódon, Mendén, Bé- nyén és Csévharaszton is. Nos, a közelmúltban e négy községben megoldódott ez a probléma. A posta a községi tanácsok segítségével felszerelte a segélykérő utcai telefonokat. A posta adta a műszaki felszerelést, a tanács a ládálcat. A ládák az állomáson nyitva vannak. Ha valaki súlyos beteg, azonnal intézkedhet saját maga. Felemelve a nyilvános telefon kagylóját, közvetlenül a budapesti központ jelentkezik, ahornan másodperceken belül értesítik a legközelebbi mmtőáliomást. Ésszerű, okos dolog ez a nyilvános telefon. Ám egyesek nem a célnak megfelelően használják. Mendén hallottuk legutóbb, hogy néhányan csak úgy szórakozásból akkor is használják, ha semmi problémájuk sincs. Kedélyesen elcsevegnek a „központkával”, és továbbállnak. Eddig még nem romlott el a telefon, de vajon mit szólnak a község lakói, ha egy ilyen éretler. és többnyire illuminált állapotban levő telefonáló elrontja?! A községi tanácsok a telefonok illetéktelen használóit, rongálóit szigorúan megbírságolják. Ha elkapják az illetőt! Elkopásukhoz azonban a lakosság segítsége kell. Saját érdekében — de közérdekből is. (gér) önkéntes váradónap lesz 10-én, kedden Gombán, Bé- nyén és Káván. A Vöröskereszt kéri a kávai véradókat, hogy déli egy órakor a községi tanács előtt gyülekezzenek. Ha sikerül helyiséget szerezni, akkor helyben lesz a véradás, ha nem, autóval szállítják őket Bé- nyére. FOGADÓÓRÁK Sima István, a járási tanács vb-elnökhelyettese hétfőn, február 9-én délelőtt 8- tól 12-ig tartja fogadóóráit a járási tanács épületében levő helyiségében. A lakosság felkeresheti a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben. Holnap Monoron és Péteriben lesz vb-ülés Vb-ülést tartanak holnap, február 9-ón délután 2 órakor Monoron. Napirendjén jelentés szerepel a körzeti orvosok gyógyító tevékenységéről, a lakosság ellátottságáról, valamint az 1970. évi fejlesztési terv feladatainak meghatározása. Péteriben délelőtt 9 órakor kezdődik a vb-ülés. Beszámolnak a községrendezéssel kapcsolatos feladatokról, magánlakás-építkezéshez szükséges telekbiztosításról, az 1969. évi költségvetési és fejlesztési tervek végrehajtásáról és a községi klubkömyvtár fejlesztésével kapcsolatban hozott határozat végrehajtásáról. ŐSZINTÉN A BIZALOMRÓL Háromszáz történet A monori járásban 300 állami gondozott gyermek van. Sok ez? Nagyon sok. Ha arra gondolunk, hogy ez a szám 300 kettétört, hányódó kis életet jelent, hiába elcsépelt jelző a meleg családi otthon —, erősebb lesz a jelenléte azok számláira, akiknek megadatott. Az állam mindennel ellátja gondozottait, de az emlékeket, a gyermekotthonba vezető ultait, aligha tudja eltörölni. ★ Négy gyerek — három fiú és egy kislány, a legidősebb is csupán 13 éves. Lakásuk: egyetlen szoba. Az idős apa mindig otthon van, az anya hajnaltól késő estig dolgozik. Szalmazsákok — egy ágyon többen is alszanak —, kormos tűzhely, ahol senki sem főz, csak nagyritkán. — Amikor nem mentem apámmal trágyát hordani, lánccal vert össze... — Anya nem ér rá főzni soha, ezért járunk a vendéglőbe ... — Iskolába nem szoktunk járni, utáljuk az iskolát. „Két tanítványomat küldtem el a fiúhoz, mert hetek óta nem jött be a tanításra, egész nap az utcán csavargott. A gyerek késsel támadt az osztálytársaira __” A 13 éves lányt gyakran látták a vendéglőben, férfiak társaságában. És végül az anya beleegyezett, hogy gyermekeit állami gondozásba vegyék: „Nem bírok velük, nem tudom ellenőrizni őket, a férjem beteges__” Ez is egy út, így is indulhatnak életek. ★ — Egy kiló negyven deka, kisfiú! Ez még az első sírás, az első ösztön. Megszületett egy gyerek, a neve... A rubrikában karcos bejegyzés: „A természetes apa nevét az anya nem mondja meg. Gyermekéhez ragaszkodik.” Múlnak a hetek, az anya kórházban van, sokáig, súlyos idegbeteg. bennünket...” István visszament az intézetbe, aztán újra hazajött, s mert közben betöltötte 18. életévét, végleg otthon maradt De rengeteg kiesése volt a tanulásban. S az „áldozatkész” szülők kérelmet fogalmaztak, hogy az elmaradt díjat engedjék el nekik, ment „a gyerek olyan sokba került, amíg otthon tartózkodott ...” Hogy a gyereknek mennyibe ke'ült a szökés, a kiesés — azt mérni sem lehet. ★ Háromszáz állami gondozott — háromszáz történet lenne, tanulságos, elgondolkoztató ... Életekről van szó. És ez a szomorú. (koblencz) Egy munkavezető naplójából Magas, szemüveges, megnyerő külsejű férfi a pilisi G. István. Azt hihetné az ember, hogy jó megjelenése és modora korrekt jellemet takar. Budapesten dolgozott, munkakönyvét számos bejegyzés díszíti. G. István azzal kezdte, hogy három éhező gyerek apja, dolgozni akar — becsületesen. Kellett a munkáskéz, a munkaügyi osztályra küldtem. Az első napokban nem volt vele baj. Dolgozott, igyekezett: szemüvege alól rámvillantotta kisfiús mosolyát amint megállt, hogy homlokáról letörölje az izzadtságcsöp- peket. Harmadnap azonban nem jött dolgozni. A gyerekekre hivatkozott: a legkisebb belázasodott — sajnálkozott, és én jó szívvel kisegítettem, amikor száz forintot kért, hogy citromot vigyen haza. Pór nappal később újból elmaradt. Kocsiba ültem, hogy meggyőződjem, indokolt-e távolmaradása. Nem találtam otthon. A falu szélén egy magányos, omladozó viskó előtt álltam, s az ablakon benéztem az egyetlen lakóhelyiségbe, amely sivár képet mutatott. Nem írom le, annyira natúr, hogy üvölt! Két szomszédjával beszélgettem. Az összkép, amit festettek G. Istvánról — elszomorító. Durva, kíméletlen, iszik, későn jár haza, kölcsön- kéreget. Felháborított mindez, de legfőképpen az, amikor azt hallottam, hogy. késő estig túlórázik!? Most bizonyára mindenki azt várja, hogy büntetőszankciókról fogok beszámolni. Hát nem! Kibeszélte magát, hogy a gyerekeket vitte orvoshoz, a szomszédok hazudnak, neki mindenki ellensége, még a felesége sein érti meg áldozat- készségét, nagylelkűségét. Hittem neki, de higgyék el, ebben volt már egy kis megalkuvás is, hiszen ha az utcán fogdos- ni lehetne a megbízható munkaerőket, kimentem volna az utcára. Ekkor már átvette az új munkaruháját: a védőöltözetet, a vattaruhát és bakancsot! Sajnos, későn kaptam észbe! Eladta egy szálig — a 985 forintot érő munkaruhát egy százasért és pár tízesért Élettársa sírva jött panaszkodni, hogy a kapott pénzt mind egy fillérig elitta! Kiadtuk a munkakönyvét, egyhónapi igazolatlan mulasztás után — betelt a pohár. Azóta sem dolgozik, otthon henyél, meg van sértve. Hogy miért mondtam el mindezt? Tanukágul. A tanulság: a tények számítanak, s nem a szimpátia. Az élet és a fejlődés szakmáját kitűnően Ismerő, felelősségteljes, kötelességtudó embert kíván minden munkaterületre. Lejegyezte: Hj. VASÁRNAPI TÁRLATUNK Szobrász és grafikus Bemutatjuk B. Szabó Editet BILINCS Az ember a múltjával együtt éli a jelent, várja a holnapot. A múlt mindenhová elkísér, mindig emlékeztet. Büntetett előéletűek. Vannak, akik szívesen felejtenének, de vannak olyanok is, akik nem ... Ezek mögött ma is gyakran becsukódik a büntetőépületek kapuja. ★ A főváros szívja magába a kalandorokat. A Pest melletti falvak, községek is gyakran kétes elemeknek adnak otthont. hiszen Budapest közel van és Pest a „zsebesek Eldo- rádója”. J. György nem nagymenő a szakmában. Még csak azt sem lehet mondani, hogy túlságosan ügyes. Gyakran lebukik. Bár szerinte ez nem az ügyességén, hanem figyelmetlenségén múlik. — Miért kerültem be újból? Csak úgy jött magától. Július 17-én szabadultam. Élnem kellett valamiből. Dolgozni? Nem. Az nem az én szakmám. Valahogy nem a munkára születtem. Mit tehettem mást? Leutaztam a Balatonra. A Balaton nyáron nekünk Kánaán. Nagypénzű küföldiek, figyelmetlen magyarok — nem kell nagymenőnek lenni a szakmában, hogy megszedhesse magát az ember. A könnyű nők és az Ügyes férfiak paradicsomában rendbeszedtem magam egy kicsit anyagilag. Visszajöttem szeptemberben. Valami állás után kellett néznem, mert a rendőrség már figyelt. Elmentem egy építőipari vállalathoz. Dolgoztam. Na, nem sokat. Talán egy hetet. Rájöttem, hogy munkával még nem gazdagodott meg senki. Nekem dohány kellett. Szeretem a pénzt. Ha pénz van, akkor oké, akkor van kaja, pia, csajok. Elkezdtem kirámolni az autókat. A negyediknél majdnem lebuktam. Észrevett a tulaj, elkezdett rikácsolni, nem is tudom, hogy sikerült meglógnom. Hol kaptak el? El sem hiszi. Fizetés nélkül akartam meglépni az egyik étteremből. A pincér kiszúrt és elkaptak. Éppen ott volt egy rendőr... Nem volt szerencsém ... ★ J. György vallomásához csak annyit: 27 éves fejjel elmondhatja, hogy hat évet töltött már börtönben, két évet büntető-nevelő intézetben. A műit mindenhová elkíséri az embert. J. György szereti a múltját. Csak a hibák miatt bánkódik — a „munkában” elkövetett hibák miatt. Ezért kattant kezén a bilincs. Szalontai Attila Jelentkezik egy férfi. „Kijelentem, hogy a most született gyermeket utólagos házasság- kötéssel kívánom törvényesíteni”. Aztán visszavonja. Mert nem ő az apa, s a kisfiú egy képzelt apa nevét kapja. Aztán még egy férfi jelentkezik. „K. István teljes jogú apai nyilatkozatot kíván tenni." De az ő nevére sincs szükség. „Kérem, hogy kisfiámat vegyék állami gondozásba. Munkásszálláson lakom, nagyon sokat vagyok betegállományban, fizetni érte nem tudok.. — így az anya. A kisfiú erről még nem őrizhet emlékeket. Aztán új nevet kap megint, az anya közben férjhez megy. Jó, hogy soha nem láthatja azt az aktacsomót, amelyben megszületése óta vitatkoznak a nevén, az életén ... ★ De vannak „áldozatkész” szülők is, akik semmit sem „sajnálnak” a gyerektől... F. István 17 éves múlt, s állami gondozásban töltötte eddigi életét. Vigyáztak rá, tanult — és gyakran hazaszö- köfct. — Maradj csak itt, kisfiam, majd visszamész, megadunk mi neked mindent. És az intézetben nem tudták, hol lehet, országos körözés indult, megmozdultak a szervek, s jött » levél a szülőkhöz: „Ha István jelentkezik otthon, sürgősen értesítsenek B. Szabó Edit: Illusztráció Dante Komédiáiéhoz. Gyömrőn a Pál család valóságos kis művészkolóniát alkot. Az idős és ifjabb Pál Mihály mellett a művészgárda legfiatalabb tagja ifjú Pál Mihályné B. Szabó Edit szobrász- és grafikusművész. Sátoraljaújhely egyik rajzszakkörében kezdte pályafutását, képzőművészeti gimnáziumot és főiskolát végzett. Bár szobrászművész, de grafikai munkássága külön fejezetet jelent művészetében. Az ótestamentumi évezredekhez, Dante művéhez kötődő illusztrációi egyúttal igényes pihenést jelentenek számára szobrászkodás közben. Sok-sok rajz készül, mielőtt hozzákezd egy szobor megalkotásához. Sokat tanul férjétől és apósától. Mint mondja, nélkülük talán nem is tudna ilyen intenzíven dolgozni. S ők valóban mindenben segítik az ifjú művésznőt. Egyébként B. Szabó Editet meghívták a szentendrei jubileumi kiállításra. Már több szobrát megvásárolták. Jedlik Ányost ábrázoló szobra Budapesten a Közlekedési Múzeum parkját díszíti, Szarvas című munkája Kisvárdán egy óvoda előtt áll. Most készíti a veresegyházi művelődési ház előcsarnokában felállítandó fa domborművét. Fiatalon ért el jelentős művészi sikereket. Mi ezúttal egyik grafikai munkáját mutatjuk be. Gér József 4 *