Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

wEcrEt iPialtmn 1970. FEBRUAR 6., PÉNTEK i/fil lUfJ ____3 Gyű rt lakk Oj termékkel, divatos gyűrt lakkal bővítette választékát a pécsi bőrgyár. Ilyen anya­got eddig csak külföldről sze­rezhetett be a feldolgozó ipar. A múlt évi sikeres kísérletek után most megkezdték a soro­zatgyártást. A sima lakkból készült cipő, táska és egyéb ruházati cikk hordás közben elég hamar megtörik, csúnya lesz. A gyűrt, lakknál ez nem következik be. A pécsi . bőr­gyár üzemi kiállításon mu­tatja be a húsz féle színár­nyalatban, igen jó minőség­ben előállított új termékét. Jánossy Árpád technológus Soós Ferenc technológus Kocsis István műszerész Katj ina Mária vágó Molnár Ilona Kékesi István selejtanalitikus KISZ-titkár NYITNIKÉK Szerdán megérkezett a ta­vasz a Duna—Tisza közére. A kellemes, napsütéses időben kirepültek a méhek. A ta­vaszt jelzi az is, hogy meg­érkeztek a homoki erdők ván­dormadarainak első hírhozói az örvös és a kék galambok. Érkezésüket és a meleg nap­sütést köszöntötték az itthon telelő „nyitnikék”-ek. ÉLENJÁRÓK ÁPRILIS TOL—ÁPRILISIG A VÁCI EGYESÜLT IZZÖ NEMCSAK A VÁROSBAN, A MEGYÉBEN IS HIRES FIATALJAIRÓL. A HÉT KISZ- ALAP.SZERVEZET TAGJAI KIEMELKEDÖEK A MUNKÁ­BAN, DE A SZABAD IDŐ NAGY RÉSZ&T IS EGYÜTT TÖL­TIK. NEM KIS ÖRÖMÜK TEHÁT, HOGY MÁRCIUSBAN MEGINDULHAT AZ ÉLET AZ ÖNÁLLÓ PINCEKLUBJUK­BAN IS, MELYET A GY'ÁR VEZETŐSÉGE RENDEZETT BE A KISZ-FIATALOK SZÁMÁRA. „Gépskanzen“ a Benta-völgyében Zárszámadás előtti kérdés: Kiosztani vagy beruházni? A megye termelőszövetkeze­teiben zárszámadásra készül- . nek. Többele között a bruttó jövedelem felosztásáról is dön­tenie kell a tsz-ek tagságának. Mint ismeretes, ilyenkor szab­ják meg, mennyi pénz kerül­jön a fejlesztési, a biztonsági, a muníkadíj és a szociális-kul- fturálás alapba, egyszerűb­ben szólva: mennyit osztanak ki és mennyit fordítanak beru­házásra. Nagy gondot látszólag nem jelent a pénzeik elosztása, hi­szen nálunk az élethez a tár­sadalmilag kialakult szabályok igazítják a munkabért. A ki­osztható mumkadíjnak elfoga­dott normái vannak, tehát sem túlságosan sokat, sem túlságo­san keveset nem lehet adni. Keveset azért nem szabad ad­ni, mert akkor az emberek kedvét sízegik, sokat a regula­tiv adó miatt, és főleg az „aranyesőt” aligha lehet két­szer megismételni. Mindezek ellenére nem árt felhívni a tsz-tagság figyelmét: a zár­számadásikor is gondoljanak a holnapra. Egy jó példa Aki moist a kelleténél töb­bet oszt, a későbbi nagyobbat kockáztatja. Akik — mint a vácszentlászlói „Aranykalász” — sokat fordítanak a fejlesz­tésre, később jól járnak: meg tudják valósítani a nagyon fon­tos bővített újratermelést. Lás­suk csak módiszerüket! A vácszentlászlói „Aranyka­lász” 3019 k. holdon gazdálko­dik. Növénytermesztésük fő profilja a szokásos gabonater­mesztés, de jó hozamot ad a burgonya és a kukorica is. Szá- lastakarmány-termesztésük a kitűnően fejlődő állattenyész­tést szolgálja. 1970-től már ön­tözik 250 holdas kertészetüket. Évek munkája és főleg beru­házása hozza meg most a jól megérdemelt hasznát: 3 millió 200 ezer forintos költséggel víztározót és öntözőművet lé­tesítettek. (A beruházás többi költségét, a 35 százalékot a valkói tsz viselte.) A tsz-ben egy 300-as tehené­szet kialakítását fejezték be 1969-ben. 1970-ben és 1971-ben pedig betelepítik az istállókat. Jelenleg 188 tehenük és 270 növendék- és hízómarhájuk vain. Az itatásos borjúnevelő­bén 113 állat számára biztosí­tottak helyet. 1969-ben kor­szerűsítették a 600 férőhelyes sertéshizlaldájukat. Kialakítás alatt van, egyelőre a valkóiak- kal, majd több tsz-szel, a tej­üzemük, ahonnan Gödöllő vá­rosát és környékét látják el tejjel. Későbbiekben különféle tejtermékek előállításával is akarnak foglalkozni. Persze, a nagy beruházások miatt kicsit szerényebb az évi egy tagra jutó átlagjövedelem: 13 500 forint. Ennek ellenére a standardtagok nem keresnek rosszul. A jövedelmeket meg­néztem: 45-en keresnek évi 30 —40 ezer forintot. Az alkalma­zottak közül pedig II ember­nek van hasonló jövedelme. A tsz 1969-ben nem keve­sebb mint 450 ezer forintot fi­zetett ki táppénzre és tagjai­nak segélyezésére. A tsz tag­jainak fejlődő életkörülmé­nyeit, kielégítő életszínvonalát igazolja az a tény is, hogy az 1900 lakosú faluban 90 magán­autó van. Minden hatodik csa­ládnak van már kocsija! A holnapról nem szabad lemondani! A vácszentlászlói tsz-ben az elmúlt években sokat fordítot­tak fejlesztésre, sok pénzt köl­töttek beruházásokra, és így megteremtették a későbbi na­gyobb jövedelem elérésének lehetőségét. Ugyanakkor reális jövedelmet biztosítottak már most tagjaiknak, akik elége­dettek keresetükkel. Az 1969. évi jó termés, a gazdálkodás hatékonyságának növekedése számos helyen kel­lő összegeket hozott létre, ame­lyek újabb forintokat „terem­hetnek”. Most kell jól meggon­dolni, mire és hogyan költik pénzüket. Termelőszövetkeze­teink többségében eléggé el­használt a géppark, felújítása fontos érdiek. Űjabb és újabb munkafolyamatok gépesítése Egy csók, és — Uram, lenne egy kérésem önhöz, remélem, teljesíti? — Parancsoljon, állok ren­delkezésére — válaszoltam kellő udvariassággal annak a férfinak, aki megállított egy csendes mellékutcában, miköz­ben kézen fogva tartott egy hölgyet, ki nyilvánvalóan hoz­zá tartozott. A férfi arcán ma­kacsság és egyben bizakodó remény is, egy kis könyörgés a tekintetében és elszántság a hangjában... — Legyen olyan kedves és csókolja meg a feleségemet... — Hogy mit csináljak? — Mondtam. Legyen szíves, csókolja meg a feleségemet... Azt ígérte, hogy a rendelkezé­semre áll... — De már megbocsásson — nyeltem nagyot és gyorsan kö­rülnéztem, van-e segítség va­lahol, hiszen nyilvánvaló, hogy őrülttel állok szemben e csendes mellékutcában ... Már megbocsásson, de nem értem... Ilyen furcsa kéréssel férj, fé­nyes nappal, utcán még elém nem állt.. Sőt, ha jól emlék­szem, még éjszaka szobában sem... — Ez most lényegtelen, uram — makaoskodott a fér­fi — csókolja meg a felesége­met. Itt és most... Ráriadtam az asszonyra, akit nagy merészség lett volna szépségnek nevezni, de lég­ii grásszerűen növelheti a ter­melékenységet, vele együtt a hasznot. Az állattenyésztés be­ruházásai ugyancsak gyorsan visszaadják a beléjük fektetett milliókat, az öntözés hasznát talán említenünk sem kell. Kitűnő befektetés a mind jobban tért hódító társulás esz­méje és gyakorlata, amely élel­miszer-feldolgozásra, félkész­termékek előállítására törté­nik. Palásti Albert, az Élielme- zésipari Tervező Vállalat kon- zervosztályának vezetője pél­dául elmondta, Győr megyében 10 tsz rendelte meg náluk egy 300 vagonos kapacitású kisebb konzervgyár programterveze­tét A szigetközi zöldségter­mesztést kívánják fellendíteni, a tsz-ek áruit feldolgozni, és a környéken eladni. A kon­zervgyár beruházási költsége 30 millió, amit egy tsz nem tudna elvállalni, de tíz tsz már fantáziát lát benne. Készül az ÉLTERV-nél egy „mini” vágó­híd és húsüzem, valamint ki­sebb tejgyár programterve is. Jó példákért, persze, nem kell a megyén túl menni, mert — mint a vácszentlászlói tsz és a valkói tsz tejüzeme mu­tatja — itt is van kezdemé­nyezés és jó ötlet bőven. Nem árt azonban zárszámadás előtt éppen ezekre felhívni a figyel­met Szűts Dénes más semmi alább fiatal sem volt. Hiába, jó dolog az, ha egy asszony már nem fiatal és ezzel együtt csúnya is. Az asszony szendén lesütötte szemét, majd rám vetette pillantását, amely egy korán öregedő varjú életunt- ságáról és egy szemérmes le­veli béka epekedóséről árul­kodott — Utcán nem szoktam csó- kolozni, legalábbis nem nap­pal — védekeztem elszántan. — Ez csak üres kifogás, uram. Mondja azt, hogy nem tetszik a feleségem. Nincs gusztusa rá. Mondja csak bát­ran. Az asszony arca elfelhősö- dött. — Szó sincs róla — véde­keztem. — Hogyan is mond­hatnék én ilyet a kedves fe­leségéről, amikor biztosítha­tom, hogy igazán kellemes je­lenség, hogy igazán... de hát ugyebár ... megértheti! — he­begtem egyre nagyobb zavar­ban. — Nem értek meg semmit... Mondja ki kereken, hogy csú­nya, hogy nem kívánatos, én azt is megköszönöm és távo­zom. Vagy pedig itt és azon­nal csókolja meg, hiszen azt ígérte, hogy a rendelkezésemre áll — nézett rám olyan el­szántan a férfi, hogy már attól féltem, a következő pillanat­— Igaz, én csak tizenöt éve vagyok itt, de jól tudom, hogy indult az élet — meséli a ha­vas pusztaság szélén topogva Dékány István, a Benta-völgye Tsz elnöke. — A felszabadu­láskor összefogtak az érdi sze­gények, hogy közösen majd csak többre mennek. Alig volt egy-két rissz-rossz szerszámuk. Szekér, járom meg ilyesmi. A gépi erőt egy Hofherr-traktor képviselte, amit még a földes­úr, a Halápi használt. A na­pokban egyszer csak kopogott az ajtómon a KISZ-küldöttség. Van egy jó ötletük, amivel áp­rilis 4-ét, felszabadulásunk 25. évfordulóját szeretnék megün­nepelni. Létesítsünk tsz-skan- zent! — Micsodát? — csodálkoz­tam. Amikor aztán elmondták, mire gondolnak, velük együtt lelkesedtem én is és mások is. Szóval, amint megépül a vég­leges irodaházunk, rendezzük a környékét. Rendelkezésünk­re áll ez a szép tágas terület. Ide összegyűjtjük mindazokat a mezőgazdasági szerszámokat, kisgépeket és a későbbi, forga­lomból már kivont erő- és munkagépeinket, amelyekből kiállítást nyithatunk. Szépen lefújjuk őket korrózióvédővel, rendbe hozzuk a hibáikat. Amint az idő engedi, hozzákez­dünk a tereprendezéshez. Eset­leg nem készülünk el pont az ünnepnapra, de a kezdeménye­zést mégis ez a dátum adja. — A fiatalok óriási lelkese­déssel fogadták az ötletet. Min­dig újabb és újabb tervekkel jönnek. Erden van legalább négyezer iskolás gyerek. Gyak­ran elhozzák őket a termelő­szövetkezetbe. ök már csak a kerámiaműhelyünket, a bá­bon a férjéül vesz saját fele­ségének ... — Könyörgöm, miért kell nekem megcsókolni a maga feleségét? Honnan ez a hülye és ízléstelen ötlet? — Megmondom, uram ... Tíz éve a feleségem ez az asz- szony. És tíz éve azt hajtogat­ja, hogy nekem áldozta a fia­talságát, a szépségét, és hogy minden ujjára tíz férfi is akadna. Mert ő olyan. Meg azt is lefetyeli, hogy őt fényes nappal a nyílt utcán megkör­nyékezik a férfiak... És én ezt már nem bírom idegekkel, uram. Vagy csókolja meg itt és azonnal, s akkor elhiszem, amit ez a nőszemély mond, vagy jelentse ki, hogy rosszul lenne még a gondolattól is, s ez nekem tökéletesen elegen­dő. Mert akkor nyugodtan szá­jon törülhetem, ha még egy­szer elkezd hencegni azzal, amije nincs. Nos, mit tesz? Mit tegyek? Uramisten, mit tegyek? — Hová rohansz, te őrült? — kérdezte Pemétei, amikor a kanyarban egyenesen a karjai közé ziháltam. Elmeséltem neki fuldokló lélegzetek közepette a történe­temet. Rám nézett, aztán le­gyintett: — Hülye történeteid van­nak ... Na, szaladj tovább, ne­hogy lekésd a vonatot — és nagyot lökött rajtam. Egy sza­vamat se hitte. Vajon miért? Gyurkó Géza nyárikat, a rendezett kertésze­tet, a legmodernebb üveghá­zainkat, szóval a nagyüzemi gazdálkodás kellékeit látják. Legfeljebb otthon hallanak né­ha arról, milyen volt, amikor még a kapát is egymás ltezéből kellett kivárni. — Milyen gépeket állítanak ki? — A magyar mezőgazdaság megmentőjét, a kormos trak­tort, azt a „bizonyos” Hof- herrt, NTZ-t, UTOS-t, Zetort és így tovább, időrendi sor­rendben. A gépekre a gyere­kek magyarázó táblát is kés-zí- tenek, az összes műszaki ada­tokkal. Azt is feltüntetik rajta, hogy abban az időben a gépek által művelt földeken mennyi volt a termésátlag és mennyi jelenleg. Például búzából a negyvenötös időkben hét-nyolc, ma legalább tizenhét mázsa egy hold termése. Okos, ügyes és példamutató a Benta-völgye Tsz KISZ-fia- taljainak ötlete, a mezőgazda­sági „gépskanzen”. Valóban bemutatja, mi történt nálunk áprilistól áprilisig. h. m. Februári beszélgetés Mit hoz a tavasz és a nyár? Mozgalmas heteket, hónapo­kat ígér a 14—18 évesek népes táboránaík, a középiskolások és szakmunkástanulók százezrei - nék a tavasz és a nyár. A szá­mukra készített programtól az ifjú nemzedéknek ezt a rétegét érdeklő eseményekről nyilat­kozott dr. Vajó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra. — Újra szót kapnak a kö­zépiskolások és a szakmunkás- tanulók: a KISZ KB titkársá­gának határozata alapján az idei tanévben is összehívjuk az országos diákparlamentet; Az iskolákban februárban ülnek tárgyalóasztalhoz a fiatalok képviselői, majd ezt követően tartják a me­gyei diákparlamentek so­rozatát. Az összejövetelek első szaka­szában a helyi pedagógusok­hoz és vezetőkhöz interpellál­nak a gimnazisták, technikumi hallgatók, majd a továbbiak­ban — március 1 és 15 között — országrészenként vitatják meg helyzetüket, tennivalóikat a fiatalok. Ugyanitt választják meg és látják el útravalóval az országos diákparlament 300 küldöttjét, akik április 6-án, 7-én és 8-án ülnek ösz- sze. — Országszerte megkezdőd­tek a jelentkezések a KISZ nyári ifjúsági építőtáboraiba, s február 28-ig mindenütt meg­kapják megbízatásukat a leen­dő táborparancsnokok is. Az idén 37 központi és 5 egyetemi építőtábor nyílik az ország kü­lönböző vidékein, s több mint harmincezer egyetemista, fő­iskolás és középiskolás vállal­hat részt a nyári feladatok megoldásából. Az. idén a lányok is „ka- pósabbak”: Bács, Baranya, Pest, Somogy, Szolnok és Veszprém megyében ösz- szesen 27 tábort népesíte­nek be, segédkeznek a növényápolás­ban, illetve a gyümölcsszedés­ben. A fiúk út- és csatorna­építkezéseken, vasúti rekonst­rukción, valamint Csillebércen és Zánkán az Űttörőváros épít­kezésein dolgozhatnak. A szo­cialista országokkal sorra ke­rülő ifjúsági cseretáborozások keretében hét-nyolcszáz fiatal utazhat külföldre. Az elmúlt évekhez hasonlóan 1970-ben is megnyílik a KISZ nemzetközi építőtábora, ide hetven-nyolc- van egyetemistát várunk a vi­lág minden tájáról. — Hozzávetőleges számítá­saink szerint negyvenezer-öt- venezer fiatal vesz majd részt az országos középiskolai tanul­mányi versenyen, amelyet — közösen a Művelődésügyi Mi­nisztériummal — tíz tantárgy­ból hirdettünk meg. Az MSZBT és a KISZ KB együt­tes vállalkozása a szakközépis­kolák és technikumok diákjai­nak orosz nyelvi szóbeli verse­nye, ezt a vetélkedőt április­ban követi a szép magyar be­széd Kazinczy-versenyének döntője. — Hagyományainkhoz hí­ven — együtt a Munkaügyi Minisztériummal — az idén is versenyre szólítottuk az ország szakmunkástanulóit. A tét: a szakma kiváló tanulója cím elnyerése, Felhívásunk ezúttal is nagy visszhangot keltett: több mint 100 ezer fiatal áll majd sorompóba, hogy bizo­nyítsa felkészültségét, vizsgáz­zon 35 szakma ismeretéből. Korábban mostohagyerekként bántunk az egészségügyi szak­iskolák növendékeivel, az idén már versenyezhetnek a meg­tisztelő címért. — Csak címszavakban né­hány érdekesnek ígérkező további eseményről: április 11-én és 12-én Kecske­méten rendezik meg a közép­fokú tanintézetek vers- és pró­zamondóinak országos verse­nyét, április 17 és 19 között Sárvárott tartják a diákköltők és diákírók első országos ta­lálkozóját, s május 21-én Csur­gó ad otthont a II. Csokonai diákszínjátszó napok rendez­vényeinek. — Egyhetes megfeszített munkával elhárították azt a veszélyt, amely a Zala folyó nagyarányú olajszennyező­dése miatt fenyegette a Ba­latont. Nem fenyegeti ve­szély a keszthelyi öböl élő- iláigát s a védekezésben részt vevők tapasztalatai szerint nem érte károsodás a Zala folyó élővilágát sem. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom