Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

BESZÁMOLÓKON HALLOTTUK: A Vácért végzett munka 3 millió forintot ér Hétfőn este újabb tanácsta­gi beszámolókon vettek részt a választók. A tv szüneiinapján sok választó hallgatta végig a beszámolókat. A tanácstagok elmondták, hogy Vác tavaly 200 milliós fejlesztési alap­ból és 53 milliós költség­vetésből gazdálkodott. Az állami és magánerőből ösz- szesen 382 lakás épült. Még épül az új zeneiskola, vízve­zetéket kap a Pokol-sziget. Már átadták az MHSZ-székházat, s rövidesen átadják a 476 ágyas új kórházat. Harminchétmillió forintos költséggel rendezték a Duna-paiiitót, Deákvár piacot \ kapott, a külterületeken pe- j remboltokait avattak. Mindeh­hez a város lakossága közel hárommillió forint értékű társadalmi munkával já­rult hozzá. Ezekkel az eredményekkel ünnpelite a város felszabadulá­sának 25. évfordulóját. A ta­nács mindent elkövet azért, hogy 1975-ben, amikor Vác ! alapításának 900. évfordulóját ünnepeljük, felavathassuk vá­rosunk új művelődési központ­ját is. A beszámolókon a választók sok kérdést .vetettek fel. A közgazdasági technikum egyik tantermében Hajas József, a városi tanács osztályvezető fő­mérnöke válaszolt a kérdések­re. Mit kérdeztek az Ifjúság tér környékének lakói? Hol tehet megtekinteni a vá­ros távlati tervót? Miért épült ferdén a Géza téri gimnázium? Lesz-e parkolóhely a járásbí­róság mellett? Miért nem je­lölik számmal a helyi buszjá­ratokat? A főmérnök a városfejleszté­si terv ismeretében válaszolt minden kérdésre. (papp) Séta a Katona Lajos utcábán Álljunk meg egy percre! A névtábla még nem is olyan ré­gi, az emléktábla is híjával van az ódon kopottságnak: itt született Katona Lajos, a volt Zsidó utca, a volt Szerb utca, a ! volt Görög utca számunkra j végleges névadója, a magyar j néprajztudomány kiváló egyé­nisége. A kiváló jelző alig I mond valamit, pedig itt a he- I lyén van: ritka nagy egyéniség és tudós ember volt Katona Lajos, akiről tudjunk meg most egyet-mást, ha van ked­vünk átszaladni e sorokat. Itt laktak a sarkon, nem ép­pen ebben a házban, de annak a helyén álló alacsony épület­ben, ahol már három nemze­dék szolgálta a tisztes ipart: ács meg cserepező volt a déd­apa is; volt hát hagyománya a családnak itt Vácott Nos, hogyan jutott el ez az ember o. néprajz, a mítoszok, a legen­dák világának feltárásához; hogyan bukott le volt világok sejtelmesnek tűnő, de tolla biztonsága nyomán egyszerre felcsillanó mélyeibe, hogyan szedegette össze a Ludas Ma­tyi világának apró képeit a vi­lág mese- és mondavilágából, hogyan talált értelmet a nap­nak a tengerrel való szerelmé­ben, ahol a hőség nyomán el­párolgó víz gyermekeként fel­hő támad? Volt, volt az időben váci népi kultúra, amely egye­dülálló az országban: az alsó­város németbe oltott magyar­sága. meg a felsőváros nyakas rebellisei mellett, itt volt a közvetlen környezet, a Görög utca tipikusan különleges vi­lága, egy kis darab magyar Levante, ahol az átmenetileg itt letelepült kalmárréteg sajá­tos arculatával, beszédével, tá­voli földekről hozott szokásai­val bizonyára elgondolkoztatta a váci diáikgyerakeket. Benne aztán párosult a tudományos aprólékosság és a teremtő fan­tázia! Hatvan évvel halála után is milyen termő gondolat minden műve! Micsoda pontos és szigorú elemzés! A magyar népmese világában, a világ népmeséiben kutató kedve szétbogozta a szálakat, megta­lálta a kapcsolatokat, pontos eredettörténetet adott. Hogy minő ember lehetett, arra még példa legyen itt egy kis verse: Elég, ha én szántok-vetek, Oltogatok, nyesegetek; Másra bízom az aratást, Másnak hagyom a szüretet. R. T. Az aranykoszorúért Az „aranykoszprús Szocia­lista brigád” címért küzd a dunakeszi 2. számú Tlépbolt 12 tagú szocialista brigádja. Hét év óta nem volt leltárhiányuk, így nem csoda, hogy a brigád öt alapító tagja megkapta a kiváló dolgozó címet. Ingyenes jogi tanácsadás Holnap délután öt órakor lesz a következő ingyenes jogi ] tanácsadás a Lenin úti párt- és tömegszervezeti székházban. Ügyeletes: dr. Marltó Jenő, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tagja. VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1970. FEBRUÁR 25., SZERDA Ifalnap járási; holnapután városi vb Holnap délelőtt 9 órakor tartja ülését a járási tanács végrehajtó bizottsága. A ter­melőszövetkezetek balesetvé­delmi helyzetéről Török Antal mezőgazdasági osztályvezető, a TÖVÁLL elmúl.t évi munkájá­ról és idei feladatairól Saári Gábor igazgató számol be. A városi tanács végrehajtó bizottságának péntek délelőtti ülésén a következő tanácsülés anyagát tárgyalják meg. 7 millió 700 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a járásban A Hazafias Népfront járási elnöksége és a járási tanács fejlesztési állandó bizottsága múlt pénteki együttes ülésén az 1969. évi fejlesztési terv tel­jesítését és a felszabadulási verseny eredményeit érítékeüte. Széles Károly tervcsoport-fő- előadótól kértünk tájékoztatást az eredményekről. — Hogyan sikerült a terv végrehajtása ? — Jól. Bevételi tervünket 43 millió 197 ezer forintra telje­sítettük, ebből 7 millió 691 ezer forint ér­téket képvisel a társadal­mi munka és 106 ezer forint értékű a sa­ját anyag. A lakosság 400 ezer forint önkéntes hozzájárulása meghaladta az előbbi évekét. Ebből társadalmi munkával a villanyhálózatot fejlesztettük és gázcseretelepeket állítot­tunk fel. Ki kell emelnem az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és az ÁFÉSZ hozzájá­rulását: 1969-ben 1 millió 200 ezer forinttal segítették a la­kosság kommunális ellátását. A felsőgödi OVIT 40 ezer forinttal járult hozzá egy új üzletházhoz. Nem mondhatjuk el ezt még termelőszö vetk eze tei n kiró I — Fót kivételével —, csak fuva­rozással és társadalmi munká­val segítenek. Növelte bevéte­leinket a telekeladásból be- | folyt összeg, ami a tervezettnél jóval maga­sabb, 6 millió 866 ezer fo­rint volt. | Módosított kiadási tervünket 99 százalékra teljesítettük. Az egy százalékos lemaradás oka, hogy a regionális vízmű építé­séhez szükséges import csövek árát csak februárban tudtuk befizetni, mivel megrendelé- seimket a jugoszláv és olasz cégek az elmúlt napokban igazolták vissza. — A lakosság javaslataiból mi valósult meg 1969-ben? GÉZA-BAL — A többi között 9 kilomé­ter vízveveték, 10 kilométer járda, 3000 méfer csatorna, több gázcseretelep és autó­buszváró épült, hogy csak a nagyobbakat említsem. De so­kat fordítottunk a közutakra, a belvízveszély elhárítására és lakásépítésre is. — Milyen értékű társadalmi munkát végzett a lakosság? — Mint már említettem, a kommunális beruházásoknál járásunk lakossága sok társadalmi munkát- vég­zett. A 7 millió 691 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát alapul véve, az egy lakosra jutó járá­si átlag 111 forint. A jók közül is kiemelkedik Püspökhatvan 442 forint, Váchartyán 362 fo­rint, vagy Ácsa 326 ferint érté- I kű egy főre eső társadalmi j munkájával. A 3000 lakos I alatti községek közül Püspök- j hatvan, a 3000—8000 lakosú ' községek közül Alsógöd és Szód, a 8000 felettiek közül Dunakeszi és Fót lakóinak munkája kiemelkedő. A virá- gosításban Csornád, a „Tiszta udvat, rendes ház” mozgalom­ban Kisnémedi az első. ZEBEGÉNY Képzőművészeti szabadiskola Még benne vagyunk a tél­ben, de Zebegényben már megkezdték a Szőnyi István nevét viselő nyári képzőmű­vészeti szabadiskola szervezé­sét. Július 13-tól augusztus 9-ig tart, festő, szobrász, gra­fika és kerámia tagozattal. Igazgatója: dr. Végvári Lajos főiskolai tanár. A festő tago­zatot Hincz Gyula, a szobrász tagozatot Somogyi József, a grafika tagozatot Pecsenke József, a kerámia tagozatot Gorka Géza vezeti. Az előadók névsorában sze­repel Czifka Péter művészet- történész. László Gyula pro­fesszor és Miklós Pál kandi­dátus is. A FINISBEN Befejeződött a járási általá­nos iskolák szaktárgyi verse­nye. A Dunakeszi 2. számú álta­lános iskola versenyzői három, a Dunakeszi 3. számú általá­nos iskola és az alsógödi álta­lános iskola két—két első he­Díszpalotáss&l kezdődött szombaton este a Géza király téri gimnáziumban a hagyományos Géza-bál- A szülők kívánságára az aulában meg kellett ismételni a nyitótáncot. Nagyszrű volt a hangulat, az idősebbeknek zongora—dob duó, a fiataloknak az Apolló-cgyüttes zenélt. Fotó: Törnek. Mezőgazdasági társulás — Vácduka (újfalvi) lyet szereztek. Megfizethetetlen a fékolaj Életszínvonalunk emelkedé­sét, igényeink állandó növeke­dését, és még számtalan mást jelez az is, hogy a magán­kézben levő gépkocsik száma növekszik. Naponta olvashat­juk, hogy a külkereskedelem nem győzi kielégíteni az igényt — több ezer előjegyzés van az illetékesek fiókjában. És a szerencsések? Akik meg­kapták már kocsijukat? Úgy hittem eddig, hogy végre tel­jes az örömük. — Korántsem — mondja egyik ismerősöm, egy boldog Fiattulajdonos. — Addig jó a külföldi kocsi, amíg nem kell hozzányúlni. Hihetetlenül egy­szerű dolgokon múlik sokszor a „boldogságunk”. Fékolajat akartam vásárolni, és mivel tapasztaltam, hogy külföldi kocsiba magyar fékolajat nem szabad tölteni, külföldit sze rettem volna venni. Meg i' mutatták az olajat, gyönyörű műanyag flakonban van a raktárban, ám kiszolgálni mégsem tudtak. Hogy miért? Mert az ÁFOR- központ hetek óta nem álla­pította meg az új árát! Be­mentem a Rádi úti telepre. Csak a váltókat vonogatták, és azzal nyugtattak, hogy ?uást sem tudnak kiszolgálni, nem én vagyok az egyedüli. Kétszáz forintot ígértem egv adagért azzal, hogy az ármeg­állapításig a különbözeiét ná­luk hagyom letétben. Csak annyit mondtak erre dühösen, hogy írjam meg a központnak a bajomat... —esi— A járműjavítóból: Félmilliárdos rekonstrukció Sok volt az üzemi baleset Primőr - Hús - Pénz 1970-ben a Dunakeszi Jár­műjavítóban közel félmillárd forintos rekonstrukció lesz. A kivitelező építőipari vállalat felvonulása rövidesen megkez­dődik, s természetes velejáró­ja a bontás, zsúfoltság is. Az üzem vezetőségének fő gondja, hogy az átépítés alatt a terme­lés zavartalan legyen. Ezt vállalták a jubileumi fel­ajánlásukban. A felkészülés, a figyelemfelhívás érdekében tűzte napirendre az üzem szak- szervezeti bizottsága — és ezt követően tizenkilenc műhely- bizottság — a munkavédelmi helyzet értékelését. Tavaly 183-an — az előző évhez képest negyvennel töb­ben — szenvedtek balesetet, ennek oka — a figyelmet­lenségen kívül —, a nagy­mérvű létszámfluktuáció. A kiesett napok száma, 2837 munkanap. A balesetek több mint 80 százaléka kéz- és lábsérülés. Száztizenhat esetben harminc éven aluliaknál következett be a sérülés. A megelőzés a KISZ- és a szocialista brigádok fel­adata is. Jó kezdeményezés, hogy a szocialista brigádok se­gítik az új belépőket a betanulási időben. A járműjavító szakszerveze­ti bizottságának célja az, hogy az üzemben olyan légkör ala­kuljon ki, amelyben a munká­sok elítélik a munkavédelmi szabályokat semmibevevő tár­Vasárnap Abonyban rendez­ték Pest megye 1970. évi if­júsági szabadfogású birkózó­bajnokságát. Hat egyesület legjobb ifjúsági versenyzői küzdöttek a bajnoki címért és a helyezésekért. A tét nagy volt, hiszen súly­csoportonként az első három helyezett jutott be a területi bajnokságba. A Vácdukai Fiúnevelő Ott­honban a heti egy kötelező munkanap kivételével csak a nyáron kerültek közvetlen kapcsolatba a munkával a gondozott fiúk. A nyolc osztály elvégzése után az elkallódás, a szakmát- lanság veszélye fenyegetett minden távozót. Ezen próbált segíteni Czuczi István igazgató, Augusztin An­tal igazgatóhelyettes és Slezák István csoportvezető nevelő, amikor hatvan olyan 16—18 éves fiúval, akik egy-két éven belül elhagyják a nevelőott­Külön ki kell emelni a vá­ci Nagy Lajos akciódús bir­kózását, aki minden mérkőzé­sét tussal nyert még. A Váci Dózsa versenyzőinek eredménye: 60 kilogrammban: 2. Cserni László; 65 kilo­grammban: 2. Bakos Sándor; 70 kilogrammban: 1. Nagy Lajos. (farkas) hont, mezőgazdasági szövetke­zetei alapítottak. A Váci Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága soron kívül jóváhagyta az alapszabályt és „Előre Ifjúsági Mezőgazdasági Társulás’’ név alatt engedé­lyezte a hatvan fiú önálló gaz­dálkodását, a Váchartyán és Vidéke ÁFÉSZ keretein belül. Céljaikról kérdeztem Czuczi Isitván igazgatót és Slezák Ist­ván nevelőt, aki a társulás könyvelője és gazdasági veze­tője. — Öröm, hogy érdeklődnek irántunk, hogy elmondhatjuk terveinket, beszélhetünk gond­jainkról. Három gondolat ve­zetett bennünket, amikor a társulást létrehoztuk: fiaink­nak olyan elfoglaltságot te­remtsünk, ami lobogó energiá­jukat leköti és pénzt is hoz nekik; hogy kertészetünkből korán friss zöldséget és hizlal­dánkból friss húst tudjunk adni a konyhánknak — ol­csóbban a piaci árnál —, ami­ből feljavított étkeztetést kap­nak az otthon lakói. Végül meg akarjuk ismerni és sze­rettetni a mezőgazdasági mun­kát és az állattenyésztést. Ez­zel népgazdasági szempontból is jó célt szolgálunk. — Szívesen vesznek részt ebben a munkában a fiúk? — A társulás önkéntes ala­pokon áll — válaszolja Slezák István nevelő-gazdasági veze­tő. — Év végéig mindennap igazoljuk a tagok munkáját és télen számítjuk ki a munka­egység értékét. — Honnan vették az In­duló tőkét? — Földünk, gyümölcsösünk volt, van sertéshizlaldánk, és ha minden jól megy, jövőre megkétszerezzük a sertésállo­mányt. Az első malacok árá­val még tartozunk, de az új szaporulat már a miénk. Sa­láta, hagyma, retek bújik a hó alatt, s ha a melegházat is megkapjuk, amit beígértek, virágokat nevelünk. Földjeink egy része vizenyős, itt fűzfát szaporítunk, kosarat fonunk belőle. — Akármilyen kicsi ez a társulás — szakembert kí­ván. — Augusztin Antal igazgató- helyettes, mezőgazdász. Jobb kezekben aligha lehetne az irányítás. A sertésólak felől türelmet­lenül tör fel a visítás, közeleg a déli etetés ideje. A kétsoros „sertésgondozónak” a konyha melegíti már a vizet a moslé­koláshoz. H. .1. SCHIRILLA VÁCOTT JÁRT Kétszáz méter híján hatszáz - hatvan kilométeres utat tett meg Schirilla György, a Vasas SC atlétája, amikor vasárnap délelőtt befutott Vácra. A rö­vid pihenő alatt a Fehér Ga­lamb Étteremben dr. Krajvicix József edzőt kérdeztük a meg­tett útról. — Budapest—Cegléd, Ken­deres—Hajdúszoboszló, Debre­cen—Nyíregyháza, Szerencs— Miskolc, Diósgyőr—Lillafüred, Pénzpataki vadászház—Eger, Bükkszék—Kisterenye, Salgó­tarján—Szécsény, Balassagyar­mat—Rétság—Vác volt az út­vonal. Várható, hogy sikerül Gyurinak tartania a hetven ki­lométeres napi átlagot, jóllehet nem kedvez az időjárás, és rosszak az útviszonyok. Bu­dapestről Esztergom—Komá­rom, Győr—Mosonmagyaróvár, Csorna—Sopron, Kőszeg— Szombathely lesz az útvonal. Ha az idő engedi, a Magyar- országon megtett kétezer kilo­méter után Szovjetunió útjain futja a hátralevő háromezer kilométert — Moszkváig. — S ha sikerül Tóulloch re­kordját megdönteni Schirilla Györgynek, mi jön utána? — Harkányból Szófiába akar futni. I.. saik magatartasat. Szőnyi Lajos s II P ■!! o 11 R ■ T BIRKÓZÁS « i

Next

/
Oldalképek
Tartalom