Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

rt*i HEGYEI 's^iírlap 1970. FEBRUÁR 24., KEDD A Szovjetunió honvédelmi miniszterének napiparancsa (Folytatás az 1. oldalról.) a Varsói Szerződéshez tartozó államok egyesített fegyveres erői szilárdan állnak a béke és szocializmus vívmányainak őrhelyén. Az együttműködés jobb ki­dolgozása céljából a nem­zeti hadseregek állomá­nyából magasabb egysége­ket jelöltek ki. Létrehozták az egyesített fegyveres erők katonai taná­csát és jóváhagyták a tagálla­mok honvédelmi miniszteri bi­zottságával kapcsolatos ren­delkezést. A Krasznaja Zvezdában Alekszej Jepisev hadseregtá­bornok cikkében hangsúlyoz­za: „Lenin pártját jogosan ne­vezzük a szovjet hadsereg és a flotta megteremtőjének, ve­zetőjének és nevelőjének.” A Krasznaja Zvezda — amely egész számát a hadsereg napjának szenteli — közli azo­kat az üdvözleteket, amelyek külföldről érkeztek a hadse­reghez. CSAK RÖVIDEN ILLETÉKES japán szakkö­rök 6 050 000 darabra becsü­lik az országban 1970-ben a színes televízió-készülékek iránt megnyilvánuló keresle­tet. MIKISZ THEODORAKISZ neves görög zeneszerzőt, volt parlamenti képviselőt, akit egy hete az athéni kórházba szállítottak, ötnapos kezelés után visszavitték az oropo- szi fogolytáborba. EGY FIATAL ausztráliai fiú a sydneyi repülőtéren bebújt egy várakozó japán dakota­gép futóművébe. Amikor a gép felemelkedett és a kere­keket behúzták, a gyerek kö­rülbelül 50 méter magasság­ból lezuhant és halálra zúzta magát. A HAVANNAI kikötőbe 492 amerikai fiú és lány érkezett. Ez már az amerikai fiatalok második csoportja, amely részt vesz a Kubában jelenleg fo­lyó cukomádaratásban. A naxosi amfora Lucio Caselli, 35 éves olasz férfi, aki jelenleg rablásért börtönbüntetését tölti, meg­nyert egy országos verspályá­zatot. A fegyencnek a messi- nai börtönben adták át a „a Naxosi Amfora” elnevezésű pályázat első díját, az oLasz igazságügy-minisztérium ugyanis nem járult hozzá, hogy Casellinek Taorminában nyilvános ünnepségen nyújt­sák át a kitüntetést. LIECHTENSTEIN herceg­ségben 42 év után először „rendszerváltozás” lesz, mint­hogy a választásokon az ellen­zéki hazafias unió szerezte meg a parlamenti többséget, 15 mandátumból nyolcat. Malik Moszkvában A szovjet fővárosban tartóz­kodó Adam Malik indonéz külügyminiszter vasárnap lá­togatást tett az új televíziós adótoronyban. Malik indonéz és Gromiko szovjet külügymi­niszter hétfőn megbeszélést folytatott a feleket kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről. Utá­na Gromiko ebédet adott az in­donéz vendég tiszteletére. Hét­főn délután Vlagyimir Novi­kov szovjet miniszterelnök- helyettes a Kremlben fogadta Adam Malikot. Este az indo­néz külügyminiszter vacsorát iadott, amelyen Ignyatij Novi­kov miniszterelnök-helyettes és más szovjet hivatalos sze­mélyiségek vettek részt. A KGST végrehajtó bizott­ságának moszkvai ülésére hétfőn megérkeztek a szerve­zet állandó képviselői. > Megállapodás Ammanban (Folytatás az 1. oldalról.) cián megjelent újságíró való­színűleg nem fogadta kitörő örömmel dr. Lier tárgyilagos­ságra törekvő nyilatkozatát. A nyugati sajtó egyértelműen kész ténynek veszi a szabo­tázst — nyilvánvaló politikai okokból. A felszított arabelle­nes tömeghangulatra jellemző, hogy Párizsban az egyiptomi, Bécsben a libanoni légitársa­ság irodájának ablakait kővel betörték. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség kommentárban foglal­kozik a svájci gép tragédiájá­val és az azzal kapcsolatos nyugati politikával. A TASZSZ kommentátora rámutat, hogy a nyugati fővárosokban min­dent elkövetnek, az arabelle­nes hisztéria szítására, pedig a palesztinéi felszabadítási front elhatárolta magát a Swissair- •ügytől. A szovjet hírügynök­ség hamisítványnak nevezi azt az állítólagos közleményt, amelyre — ammani keltezés­sel —, egyes nyugati lapok hivatkoznak. Természetesen Izrael is igyekszik valamiféle tőkét ko­vácsolni a svájci gép tragédiá­jából. Golda Meir miniszter­elnök-asszony hivatalában konferenciát rendezett az Iz­raellel légikapcsolatot tartó országok nagyköveteinek és ezen „közös intézkedéseket” követelt „o polgári légi közle­kedés elleni arab terrorista támadások” miatt. Kő kövön... Fokozódik az amerikaiak kato­nai beavatkozása a laoszi har­cokba. A hazafias erők táma­dását azonban ez sem tudja feltartóztatni, és a Kőedény-síksá­gon elfoglalták Xieng Khouangot, melyet az amerikai csa­patok előbb földig leromboltak. Képünkön: a lerombolt Xieng Khouang egy része. Joszip. Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és Dzsafar Numeiri, a szudáni forradal­mi tanács elnöke vasárnap nílusi hajózás közben több. mint kétórás megbeszélést folytatott a Nil El Azraq(Kék- Nilus) nevű hajó fedélzetén. Ez folytatása volt a két ál­lamfő szombaton Khartoum- ban megkezdett tárgyalásai­nak és a két országot érdeklő kérdésekre vonatkozott. Tito jugoszláv elnök hétfőn befejezte háromnapos szu­dáni látogatását és az egyip­tomi Asszuánba utazott. A szudáni külügyminiszter szerint a jugoszláv—szudáni tárgyalásokon megegyezés született a két ország között kereskedelmi szerződés meg­hosszabbításáról. Tito jugoszláv elnök és fe­lesége hétfőn délelőtt Khar- toumból Asszuánba érkezett. Titót, aki két napot tölt Egyiptomban, a repülőtéren Nasszer elnök és kísérete fo­gadta. A hivatalos tárgyalások délután kezdődtek, napiren­den a közel-keleti válság és más nemzetközi problémák szerepeltek. Mint a kairói lapok közük, Tito elnök tájékoztatni fogja Nasszer elnököt az afrikai or­szágok politikai vezetőivel folytatott tárgyalásairól. MÁSODFOKÚ KÉSZÜLTSÉGBEN (Folytatás az 1. oldalról.) térségben rendkívül rossz a helyzet, ezért a megyében a többletet kerülő úton kell a Dunába juttatni, ez bizony meglassítja a folyamatot. Jó lenne, ha nemcsak a víz­ügyiek, hanem a különböző települések lakói és a gazdasá­gok is szemmel tartanák, sza­bad útja van-e az esetleg gyorsan olvadni kezdő hótaka­rónak. Vasárnap a zuhogó hóban jártuk a megye több útvona­lát. Örömmel jelezhetjük, hogy például a Miskolc felé vezető vonal a megyehatárig egy nyomsávon fekete volt a reggeli órákban, s meg­felelő közlekedést biztosí­tott. Ez volt a helyzet a települé­seken átvezető útszakaszoknál is. Ezt azért jegyezzük meg, mert a szomszédos, Közúti Igazgatóság útvonalán Eger felé a településeken átvezető részek rendkívül síkosak vol­tak, csak a külső, a községe­ken, városokon kívül eső or­szágúton dolgoztak a szóró­kotró gépek. A hétfői jelzés szerint va­lamennyi út járható a me­gyében, a síkosság, a locspocs kísérő­je a járműveknek, azzal a ve­széllyel, hogy ez szakaszosan változó is lehet, így hát külö­nösen a reggeli órákban foko­zott óvatosságra van szükség. T. Gy. HNF-MÉRLEG (Folytatás az 1. oldalról.) részvevővel három barátságvo­nat indult a Szovjetunióba. A különféle találkozókon, nagy- és kisgyűléseken három­százezer ember vett részt. S. Hegedűs László beszámo­lója után dr. Kéri Miklós, a Hazafias Népfront megyei el­nökségének tagja ismertette az idei munkatér v javaslatot. Dy sori-szféra ÁTALAKÍTJUK AZ EGÉSZ NAPRENDSZERT? Időnként milyen is mindenki elgondolkodik azon, lesz a világ tíz vagy tizenöt év múlva. A tudósok sem mentesek az effajta kí­váncsiságtól, sőt képzeletük évtizedekkel előre kalandozik a jövőbe. Sajnos jóslataik csak ritkán válnak be, hiszen nem lehet előre megjósolni, milyen új jelenségeket fe­deznek fel a jövő évtizedekben. Egy kiváló angol fizikus, például közvetlenül halála előtt, 1938-ban kijelentette, hogy sohasem fog sikerülni felhasználni az atomenergiát. Alig egy évvel később, 1939-ben felfedezték az uránha­sadás jelenségét és a tudósok előtt nyilvánvaló lett, hogy fel lehet használni az atommagban rejlő energiát. Ezek után azt gondolhatnánk, hogy a tu­dományos jóslásoknak nem sok esélyük van. Mégis, bizonyos mértéktartással és tudomá­nyos körültekintéssel élve le lehet vonni né­hány általános következtetést. Tekintsünk hát a jövőbe, de ne csak néhány évtizedre, hanem évszázadokkal, sőt évezredekkel előre! Ha meggondoljuk, mennyi fontos felfede­zést tettek az elmúlt évtizedben, úgy látjuk, lehetetlen előre megjósolni, milyen színvona­lat ér el a tudomány és a technika a távoli jövőben. E távoli jövő képét csak szuperla- tivuszokkal ecsetelhetjük: hatalmas, mérhe­tetlen, elképzelhetetlenül nagy. Próbáljuk meg mégis a kérdést egy más oldalról megközelíteni. A Duna menti Víz- és Csatornamű Vállalat AZONNAL FELVESZ lakatosokat, vizvezeték- szerelöket, segéd­munkásokat, kubikosokat, vizóra- javító munkásokat, mélyépítési technikusokat, gyors- és gépiránőt, adminisztrátort, építőipari normást és földmunkagép­kezelőt. jelentkezni lehet a VALLALAT MUNKAÜGYI ELŐADÓJÁNÁL VÁC, HÍRADÓ ÜT 3. Mint Ismeretes, földiünk egy­re jobban benépesül. A XX. század kezdetén például még csak másfélmilliárd ember élt a földön, ma három és fél milliárd, a század végére pedig hatmilliárd lesz a föld lakói­nak száma, azaz négyszer any- nyi, mint ugyanennek az év­századnak a kezdetén! Ésszerű gazdálkodás és megfelelő tár­sadalmi viszonyok mellett, bolygónk természetesen képes lesz nemcsak ennyi embert, de ennek többszörösét Is eltarta­ni. De vajon képes lesz-e száz, vagy kétszáz milliárd embert élelemmel ellátni ? Meglehet... És ötszáz milliór- dot?... Ma még, természetesen, vi­gasztalhat bennünket az a tu­dat, hogy egy ilyen túlnépese­désre bizonyára nem egyha­mar kerül sor Sajnos azonban, ez egyáltalán nem olyan bizo­nyos. Tegyük fel például, hogy az évi népszaporulat csak 3 ezrelék (bár ez a mutató igen alacsony, hiszen Lengyelor­szágban jelenleg az évi nép- szaporulat 8 ezrelék, és van­nak olyan országok, ahol eléri a 30—40 ezreléket). Még egy ilyen, viszonylag alacsony népszaporulattal szá­molva is, a lakosság száma százévenként megkétszerező­dik. Eszerint száz év múlva földünkön 7 milliard ember fog élni, 200 év múlva 14 mil­liárd, 300 év múlva 28 mil­liárd. Ez, persze, igen sok (nyolcszor annyi, mint ma), de földünk még bizonyára képes lesz eltartásukra. Ezer év múl­va } azonban a földön már 70 000 milliárd ember fog élni, 2500 év múlva pedig 35 000 000 000 milliárd ember. Ekkora népszaporulatra va­lószínűleg sohasem kerül sor, hiszen hamarosan már ponto­san szabályozni fogják a ter­mészetes szaporodást (ennek első jelei Indiában már látha­tók), de érdemes elgondolkod­ni azon, milyen veszély fenye­getné az emberiségiet viszony­lag rövid időn belül (hiszen ezer vagy kétezer év egyálta­lán nem olyan sok. ha törté­nelmi távlatból nézzük a kér­dést —, a piramisok mér négy és fél ezer éve állnak, az em­ber pedig több mint egymillió évvel ezelőtt jelent meg a föl­dön!) Elrettentő számadatokkal ta­lálkozunk egy másik kérdéssel kapcsolatban is. Civilizációnk­ra az jellemző, hogy egyre több energiát használ fel. Ha feltételezzük, hogy az energia- fogyasztás évente csak 3 ezre­lékkel emelkedik (akárcsak a népszaporulat), akkor az ener­giafogyasztás is száz évenként kétszeresére emelkedik. Ez a feltételezés azonban még csak nem is helytálló, hiszen a szo­cialista országokban az ener­giafogyasztás évi növekedése körülbelül 100 ezrelék és az energiafogyasztás már hét év alatt megkettőződik. Marad­junk azonban „szuperóvato­sak” és tartsunk ki a 3 ezrelék mellett. Végezzünk egy kis számí­tást: Ha az emberiség jelenleg évente 2 milliárd tonna szén elégetésének megfelelő ener­giát fogyaszt, akkor száz év múlva 4 milliárd tonna szénre lesz szüksége évente, 200 év múlva 8 milliárdra, 300 év múlva 16 milliárdra. Ezer év múlva azonban az energiafo­gyasztás már évi 40 000 mil­liárd tonna szénnel lesz egyen­lő (!), 3300 év múlva pedig 5120 000 000 000 milliárd tonna szénre lesz szüksége évente, azaz, körülbelül a Föld teljes tömegével egyenlő mennyiségű szénre! Nem kétséges, hogy néhány évszázad múlva 'kimerül a föld teljes tüzelőanyag-készlete még akkor is, ha számításainkban figyelembe vesszük a tengerfe­nékről felhozott kőolajat és a csillámok, valamint más szén- hidrogének felhasználását. Nagy szerencse, hogy ren­delkezünk egy olyan hatalmas energiaforrással, mint az atomenergia! Jelenleg azon­ban, sajnos, csak az atommag­hasadáskor felszabaduló atom­energia felhasználására va­gyunk képesek, és ez az ener­giakészlet földünkön nem nagy. Valószínű azonban, hogy hamarosan az atommagok szintézise folyamatának segít­ségével is hozzájutunk ener­giához, például a héliumgáz magjainak szintézise, a hidro­géngáz magjainak reakciói se­gítségével. Ez utóbbi bőségesen akad földünkön, hiszen a föld tömegének 7 százaléka víz. Azt gondolhatnánk, hogy nyugod­tak lehetünk az emberiség jö­vője felől. De a számítások azt mutatják, hogy 3500 év múlva földiünkön, valamennyi óceán­ban (!) és ásványban található hidrogénkészlet az emberiség energiaszükségletét mindössze egy évig tudná biztosítani. Akkor talán azt az energiát kellene „elfogni” és felhasznál­ni, amelyet a föld a napsuga­rak formájában kap? Ismét csak az derül ki, hogy 1500 év múlva ez is az emberiség ener­giaszükségletének mindössze 20 százalékát tudná kielégíte­ni. Elképzelhető, persze, a hely­zet egy másfajta alakulása. Ha Ugyanis a föld lakosságának száma valamikor stabilizáló­dik, akkor az energiafogyasz­tás növekedése is jóval ala­csonyabb lesz. De növekedésre akkor is számíthatunk, hiszen a technika színvonala állan­dóan fejlődik. Az eddigiekből levonhatjuk az alábbi általános következte­tést: az emberiség már a kö­zeljövőben arra fog kénysze­rülni, hogy a föld népességét az energialehetőségekkel han­golja össze. Ez annyit jelent, hogy limitálni kell földünk la­kosságának számát annak ará­nyában, ahogyan az energia- források kimerülnek, és nö­vekedik az egy emberre jutó energiafogyasztás. Nem vitás azonban, hogy ké­sei utódainak is lesznek ter­veik a természet meghódításá­val kapcsolatban. Nem fognak beletörődni a természet által rájuk kényszerített korlátozá­sokba, hanem minden lehető­séget megragadnak majd, hogy ezeket a korlátozásokat fel­oldják. Ilyen lehetőséget jelent majd az, hogy nemcsak a föld, de az egész naprendszer készle­teinek komplex felhasználásá­ra kerülhet sor. Az egyik ilyen lehetőséget a naprendszer át­alakítása jelenti. Elképzelhető például, hogy a jövő emberei az energia- szükségletek kielégítésének legmegfelelőbb módját abban látják, hogy „elfogják” és fel­használják a nap által az űr­be kisugárzott teljes energia- mennyiséget. Ebben az eset­ben több milliárd éven ke­resztül számíthatunk állandó ..ingyen” energiára. Lehet, hogy az emberek úgy dönte­nek, hogy a nap köré óriási, 150 millió kilométer hosz- szú sugarú (azaz a föld pá- lvája sugarával azonos nagy­ságú) gömböt építenek és e gömb belső felületére telep­szenek le, minthogy ekkor valójában „elfoghatják” és felhasználhatják a nap által kibocsátott energiát. Építőanyagot ebben az eset­ben bizonyára naprendsze­rünk legnagyobb bolygójáról, a Jupiterről szereznek, amely 318-szorta nehezebb földünk­nél. Ennek a „Dyson-szférá- nak” nevezett (Dysonnak hív­ják azt a fizikust, aki nem­rég ezzel a javaslattal elő­állt), azaz gömbfelületnek a vastagsága körülbelül félmé­teres lehetne. Minthogy e gömbfelület mintegy egymilliárdszorosa lenne földünk felületének, la­kói pedig kétmilliárdszor annyi napenergiával rendel­keznének, mint amennyit a földünk kap, azaz mintegy százezermilliárddal több ener­giával, mint amennyit az emberiség jelenleg felhasznál, okos gazdálkodás és a nép- szaporulat ésszerű szabályo­zása mellett sok ezer évre meg lenne a lehetősége az emberiségnek a gondtalan fej­lődésre. Ma még persze korai lenne azon tűnődni, hogyan épül­jön ez a Dyson-szféra, ho­gyan forogjon, milyen legyen belsejében az atmoszféra és hogyan vezessék le róla a fe­lesleges hőt stb. Ez a terv egyébként is egy kissé „já­tékos” fantázia túltengésére vall. Ezért nem is kívá­nunk senkit meggyőzni arról, hogy a Dyson-szféra valóban felépül majd. Az azonban tény, hogy az emberiség — koráb­ban, mint gondolná — szűk­nek találja majd a földet és kevésnek az energiát. És eb­ben az esetben csak két meg­oldás kínálkozik: vagy kor­látozza fejlődését, vagy meg­felelő módon alkalmazkodik és igényeivel összhangban át­alakítja az egész naprend­szert, komplex módon hasz­nálja fel a naprendszer kész­leteit. Talán nem puszta fan­tázia terméke az a megálla­pítás, hogy valószínűleg e második megoldást fogja az emberiség választani. Ez an­nál is valószínűbb, mivel a tudomány és technika feilő- dése akkorra már teljes mértékben lehetővé teszi ezt a megoldást. Andrzej Marks Tito Asszuánban

Next

/
Oldalképek
Tartalom