Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

m3?' a pestmeg-ye-i hírlap különkiadása' XIV. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM lí/iO. FEBRUAR 3«, Fennállása legjobb évét zárta a Petőfi Tsz Négymillió forinttal nőtt az árbevétel \ Iliménv Imre üdvözlete a liözgyűlésnek Számadásra gyűltek össze a Petőfi Termelőszövetkezet gazdái és vezetői. A közgyű­lésre érkezett dr. Csukás And­rás, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium osz­tályvezetője, aki Dimény Imre miniszter személyes üdvözletét tolmácsolta a közös gazdaság minden dolgozójának. bárány Lajos, a szövetkezel elnöke, így adott számot az elmúlt esztendőről: — Termelőszövetkezetünk még 1970-ben is állami támo­gatásra szorul, mert enélkül a gazdálkodás folyamatosságát nem tudnánk biztosítani. A szőlő- és gyümölcstelepítések teljes termőre fordulásától várjuk, hogy a következő években megteremtődnek a stabil gazdálkodás feltételei. Most sincs szégyelinivalója a termelőszövetkezetnek, amelynek tagsága 5 ezer 732 hold földön gazdálkodik. 638 termelőszövetkezeti tagból 222 a nyugdíjas. Az átlagéletkor 51 esztendő. A tagok és csa­ládtagjaik a múlt esztendőben 94 ezer 82 munkanapot dolgoz­tak le, az alkalmazottak (197 alkalmazottja van a tsz-nek) 16 ezer 898 napot A jól végzett munka ered­ménye meglátszik a tagok ré­szesedésének számaiból. Az el­múlt esztendőben 5 millió 915 ezer forint, 1969-ben 6 millió 598 ezer forint részesedést osz­tottak szét. Az egy tagra jutó részese­A DALOK SZÁRNYÁN KOVÁCS ISTVÁN SIKEREI Kőrösön végezte a gimnáziu- | mot és a tanítóképzőt, s képzős , korában szerelmese lett a ze­nének és a harmóniának. Az - iskolában szomjasan leste, hogy mikor jut zongorához, s játszott, játszott és szívét, lel­két beleolvasztotta a muzsi­kába. Főleg a népdalok, Kodály és Bartók művei ragadták meg. Zenei nevelője lett az akkori ifjúságnak. Szívesen szerepelt estélyein, műsoros előadásain. A legbüszkébb volt a körösi parasztkórusra, melyet ő veze­tett és tanított be. Később, mint tanítóképzős, majd mint zeneiskolai ének­és zenetanár szolgálta a körösi zenekultúrát, és sok fiatalt megtanított zenét játszani, él­vezni és szeretni. A 60-as években Pestre hív­ták, de már akkor kezdte meg­szólaltatni saját művészi én­jét: nép- és tánczene darabo­kat komponált. Az első nagyobb sikert a rádióban aratta, amely zeneda­rabjait egymásután kezdte műsorra tűzni, s azótá is elég gyakran önálló műsorszámként szerepelnek a rádióban Ko­vács István táncdalad. Közben több dalpályázaton, köztük a Néphadsereg pályá­zatán díjakat nyert, s ma is több laktanyában az ő pattogó muzsikájára és dalaira mene­telnek a honvédek. Sokáig beteg volt, de alkotó­erejét a betegség nem tudta megtörni. A muzsika, az al­koss — gyógyította. A könnyűzene, a tánc, dzsessz és a szimfonikus zene összeolvasztásából egy új zene­műfajt teremtett, amely a kritikusok elismerése mellett, nagy közönségsikert aratott. Műveiből egyre több kotta je­lent meg, és egyre több lemezt készítettek és készítenek a hanglemezgyárak.- Legutóbb a rádióban az Esti Sál és £ Flört című dalai szereztek országos elismerést. Kovács István nem szakadt el Nagykőrösről. Sűrűn haza­jár, s gyakran hoszabb ideig Kőrösön dolgozik, s itteni fia­talokat is tanít a szép muzsi­kára. Városunkban a korábbi években több emlékezetes, kedves dalestet tartott, s amint halljuk, rövidesen ismét alkalmunk lesz műveiben gyö­nyörködni. Az Arany János Társaság felkéri, hogy legköze­lebbi gyűlésén szerepeljen. kopa MIT LATUNK MA A MOZIBAN? f Helga. Az emberi élet kelet­kezéséről. Színes nyugatnémet film. Mindkét- előadásra a pénz­tárnál jegyet nem árulnak, mi­vel mind a két előadás zártkö­rű. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 órakor. dés 768 forinttal növeke­dett, míg az alkalmazottak bére az 1968-as szinten mozgott. A növénytermelés összesített bevétele 9 millió 299 ezer fo­rint (1968-ban 6 millió 558 ezer forint), az állattenyésztésből 3 millió 529 ezer (1968-ban 2 j millió 233 ezer) s a mellékte­vékenységből 416 ezer forint bevétele volt a termelőszövet­kezetnek. Az 1969-es esztendő 4 millió forinttal többet ho­zott az előbbi évnél. Uj gépeket, több mint 1 millió forint értékben vásárolt a gazdaság. Néhány területen azonban még most is komoly akadályok merülnek fel: pél­dául vetőgépet, silóbetakarító gépeket még pénzért sem lehet kapni. Tovább tart a siló évek óta tartó rossz szériája, a be­takarítást gépek hiányában az idén sem tudták idejében el­végezni. A meglevő gépeket nem használják ki, különösen a kertészetben tapasztalható ez, ahol a technológiai fegye­lem lazasága gyakorta veszé­lyezteti a jó eredményeket. A termelőszövetkezet ered­ményeit nagyban segiti majd a hűtőház üzembe helyezése. Ez a termelőszövetkezet leg­nagyobb beruházása, amely mára nyáron megkezdi a fel­építési költség visszatérítését. ...—. £ ó „köstje.n^i,.termelöszö- vetkez/et tagjainak ~5 milUó 131 ezer forint előleget fizettünk ki, a zárszámadás alapján a tagok összes részesedése* 6 mil­lió 598 ezer forint, a különbö­zet 1 millió 467 ezer forint, s ezt — a visszatartott 20 száza­lék teljes összegéi, kifizetjük a tagságnak — mondotta az elnök. A termelőszövetkezet idős tagjainak, akik még a „kis Pe­tőfiben” kezdték a munkát, törzsgárda emléklapot és 500— 500 forint jutalmat szavazott meg a közgyűlés. Az év köz­ben kiemelkedő munkát vég­zőknek pénzjutalmat adtiak. A szövetkezet elnöke beszá­molója végén elbúcsúztatta a nyugdíjba menő idős tagokat, akik jóban-rosszban, tíz évnél hosszabb ideig dolgoztak a szövetkezetben. — Szerdai számunkban a pedagógusok klubnapjáról szóló híradás tévesen jelent meg. A klubnapot nem ma tartják. Az orvos egyben népművelő? NÉPMŰVELŐ ORVOSOK, EGY HI/ATÁSOS Több mint egy hét — nem kevés idő. Ha azonban eny- nyi idő alatt egy 25 ezres lé­lekszámú várossal kell megis­merkedni, mindjárt pillanatok­nak tűnik ez az idő. Négy egyetemista fiatalem­bernek, akik Nagykőrösön vé­geztek a népművelési gyakor­latukat, .„majdnem” élég volt az idő, ha nem is arra, hogy átfogó képet alkossanak a vá­rosról, de bepillantást nyertek a mindennapok életébe. Bohár László, Brasch András ötödéves egyetemista. Orvosok lesznek. Véssey Antal az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem IKLSZAZ HÍZOTT DISZNÓ Kevés pénzből hogyan lehet jóllakni? Aki otthon főz, vagy vezet háztartást, az tudja, hogy mi­lyen gond egy négy-öt tagú család számára hétről hétre összeállítani a menüt. Nem hi­szem, hogy könnyű dolga lehelt a szociális otthon élelmezés- vezetőjéraek, hogy az idős em­berek ízlésének megfelelő éte­leket főzessen. * Az általános otthonban 12 forintból háromszori, az el­més otthonban napi 13 forint­ból négyszer étkeztetnek. Az öregek napközi otthonaiban kiosztott ebédet 5 forint 70 fil­lérből kell, hogy kihozzák. A norma alacsony, s hogy mégis megfelelő szinten tudják tartani az étkeztetést, ahhoz hozzájárul a saját sertéshizlal­da. Az elmúlt évben 52 darab disznót vágtak. Több. mint 6 ezer kiló „disznóságót” jelent ez. A húskészítmények 80 szá­zalékát saját vágásból fedez­ték. Így 129 ezer 592 forinttal kevesebbe kerültek, mint ha a kereskedelemitől szerezték vol- j na be, hiszen a hús kilójának ] önköltsége mindössze 10 forint j 50 fillér. Ez a nagy megtakarítás tette j lehetővé, hogy több gyümöl- I csőt, tejet és tejterméket ad- i hattalk az idős embereknek, i Ennek nagy a jelentősége; hd- | szén tudvalevő, hogy a magyar konyha igen gazdag a zsírban, de annál szegényebb a vitami­nokban és a tejtermékekben. Gyümölcsből több mint 10 ezer kilót fogyasztottak, 3 ezer ki­lóval többet, mint tavaly. Egy gondozottra 59 (!) kiló gyü­mölcs jutott. Tejtermékből 2 ezer 298 kiló volt a fogyasztás, tejből közel 14 ezer liter. Az idős emberek megnövekedett fehérje- és vitaminszükségle­tét ez a mennyiség mindenkor fedezi. Az öregek napközi otthonai­ba nagy gond a központi^cony- háról kiszállítani a meleg ételt, mert a jelenlegi kiszu­perálit gépkocsi már az utolsó­kat rúgja. A szállítási gondo­kon úgy próbálnak segíteni, hogy a konyha modernizálásra kapott pénzkeretéből „kigaz­dálkodnak” egy autót. Ebben segítségükre van a Pesit me­gyei Tanács is, hiszen a szük­séges gáztűzhelyeket könyvjó­váírással — ingyen és bér- memtve — juttatták az otthon­nak. ELŐADÁS A GYÜMÖLCSTERMESZTÉSRŐL Ma délelőtt 10 órakor a mű­velődési otthon földszinti klubtermében dr. Claus József mezőgazdasági kutatómérnök tart előadást a gyümölcster­mesztésről. Elmaradt az előadás A Mezőgazdasági Könyvhó­nap keretében kedden este TIT előadásra került volna sor, a Petőfi Termelőszövet­kezet bokrosi klubjában.. A közbejött akadályok miatt az előadást — amit Tanai István a mezőgazdaságunk 25 éves fejlődéséről tartott volna — elhalasztották, megtartásának időpontjáról értesítést adunk. Csúszós utak Néhány napos reménykedés után ‘— talán csak itt a ta­vasz — visszavette birodalmát a tél. A vékony hóréteg, ami egy-kettőre lefagyott, s kor­csolyapályává változtatta a város utait és járdáit. A balesetek elkerülésére ajánlatos a csúszós utak szórá­sáról gondoskodni a lakóknak, s az üzletek előtt a boltok dol­gozóinak is. népművelési szakára jár. ő az egyetlen hivatásos, a többiek hobbyjuknak tartják a népmű­velésit. — Orvosi hivatás és népmű­velés ?,— fordulok a kérdéssel a leendő doktor bácsikhoz. — Nagyszerűen illeszkedik egymáshoz a két hivatás, hi­szen kis vidéki falvakban a tanítón, s az orvoson kívül gyakran alig van más, o,ki a népműveléssel.» foglalkozna. Miért ne foglalkozzunk hát „hivatásosan” a szakmai tudás ismeretében az emberekkel? — kérdez vissza a kérdésre Brasch Antal. — Nagykőrös igen érdekes város, egyénisége van. Ezért is volt számunkra igen. é'dekfe- szí-tő az itt töltött idő. Bepil­lantottunk a város életébe, s elegendő anyagot gyűjtöttünk össze a szakdolgozat megírá­sához — egészíti ki az előb­bieket Véssey Antal. — Mit tapasztaltak? — Mi az egyetemi KISZ- szervezet vezetői is vagyunk. Ezért is fordítottuk talán a legnagyobb figyelmet a fiata­lok életére. Az országos prob­lémákat itt is megtaláltuk, s néhány egyéni érdekességet is. Például az egészségügyi szakiskola 100 százalékos tisz­tasága igen meglepő volt szá­munkra. — Szeretnénk, ha sikerülne tervünk, ugyanis elhatóroztuk, ha ebbe az igazgatóság is be­leegyezik, hogy a gimnázium KISZ-szervezetét patronáljuk. Ennek valószínűleg egyikünk sem kárát, inkább hasznát lát­hatja — ismerteti az ifjú nép­művelők közös tervét Bohár László. — Láttak mindent? — Nagyjából. Konzervgyár, papírgyár, az iskolák, KISZ- alapszervezetak, könyvtár, művelődési otthon. Nem unat­koztunk. — Tapasztalatok? — Csak a legjobbat mond­hatjuk. Ráadásul itt tartózko­dásunk alatt a szállodában kellemes otthont kaptunk, ez meglepetés volt, de jólesett — nevetnek szinte egyszerre. — Megszerették a várost? — Igen. Ügyannyira, hogy az egyetem elvégzése után ide szeretnénk kerülni — mutat maga elé Véssey Antal. Azért ezt nem kell szó sze­rint venni, mert éppen az ér­telmiségi klub kártyaasztalára mutat, s ha Kőrösre jön egy hivatásos népművelő, annak a legkisebb dolga is nagyobb lesz annál, hogy ultipartikat vív­jon. (sz) Taroltak a fiatal körösi birkózók A megyei verseny után, szombaton és vasárnap Buda­pesten, a Ganz-MÁVAG Gol­gota utcai kultúr házában ke­rült sor a 14—15—16 éves birkózók területi kiválasztó Versenyéig. Kísérletképpen új csoportosításban, Pest megye, Nógrád megye és Budapest legjobbjaival — közöttük az összes fővárosi nagy egyesület képviselői is — került sor a küzdelmekre. Sirató őrzője A z első világháború előtti eh időszakban a konzerv­gyár ■ göngyölegtelepének, mai területének közepe táján, még megvoltak á régi siratói teme­tő nyomai. A fás, cserjés kis temetőrészt dróttal körülkerí­tették, a szélén vadpisike- és jázminbokrok sarjadtak. A Siratót körüllengte az ősi körösi szájhagyomány, mely szerint a város felé özönlő ta­tárhordák elől Kőrös népe az éj leple alatt az ingoványos, nádassal körülvett Földvári erdőbe menekült. A menekü­lők között volt egy özvegyasz- szony, három legény fiával és azok jegyeseivel. Mikor beér­tek az erdőbe, akkor vették észre, hogy a legfiatalabb fiú jegyese, a menekülő tömegben valahol elmaradt, erre mind a három fiú visszament, hogy a leányt megkeresse. A mai Si- ratónál a tatárok elfogták őket, s miután nem árulták el a többiek rejtekhelyét, a tatá­rok mind a hármat megölték. Ezért lett Sirató a Sirató. I Az első világháború előtti esztendőkben egy alkalommal Régi tükörcserepek egy pesti tanárféle ember lá­togatott ki a Siratóba. Oda­ment a drótkerítéshez és zseb­késével egy kis darabon le akarta vágni az öreg temető szélén levő bozótot, hogy a be­horpadt sírokról fényképfelvé­telt készíthessen. Ezt látva, odaballagott And­rás bácsi, dki a környékben a tehéncsordát legeltette és szi­gorúan ,rászólt a jövevényre: — Mit akar az úr? Tuggya mög, hogy a’ történelmi em­lék ... Ide még a barmokat se’ engedem legelni... Pestiek Pótharaszton Nagykőrös városnak, Buda­pesttől légvonalban 27 kilomé­terre, volt egy pusztája, a 10 ezer holdas pótharaszt. A pusztát a körösi városházáról kormányozták. Monorig vona­ton, s onnan kocsin, többször kiment ellenőrzésre Dobos Gyula föszámvevö, akinek kedvenc csemegéje volt az ür­gepaprikás, és ha kiment, Sántha Lajos, az öreg puszta­bíró, mindig azt főzetett neki. Egy alkalommal a pesti me­gyeházáról jöttek tisztviselők a pótharaszti gazdálkodás felül­vizsgálására, akik elgyönyör­ködtek a nagyerdő, s a madár­dalos. árvalányhajas puszta szépségében, de már reggel megkérdezték, hogy lesz-e jó ebéd? — Lesz bizony — felelt az öreg. — A cigánygyereket már elküldtem ürgét önteni... A pestiek először nem értet­ték a dolgot, de aztán az öreg megmagyarázta nekik, hogy az ürge egy féreg, amely a föld­ben bujkál. Fúrásába vizet ön­tenek, mire kijön s feltisztít­ják és pörköltet főznek belő­le ... Olyan, mint a csibehús... A főszámvevő úr nagyon sze­reti ... A megyeházbeliék elfintorí­tották az orrukat és összesúg­tak az öreg pusztabíróval. Délben azután nagyon cso­dálkozott a főszámvevő, hogy a pestiek a finom pörkölthús helyett tojásrántottát ebédel­tek. Mit tud Arany Jánosról? Az 1930-as években Móricz Zsigmond, a kiváló író, sok­szor járt Nagykőrösön. Egy al­kalommal az akkori Pesti Naplónak riportot csinált a piacon. Kíváncsi lévén, hogy a körösi magyarok mennyire is­merik Arany Jánost, a nagy költőt, aki majd egy évtizedig tanárkodon az öreg körösi gimnáziumban, azt is megkér­dezte egy idős parasztember­től, hogy mit tud Arany Já­nosról? Az öreg elgondolkozva vá­laszolt: Azt az urat nem ismerem. Es az író ezt a választ is megírta a pesti újságban... Vagy tíz évvel ezután Nyársapátion, egy beszélgetés során hallottam, hogy Móricz Zsigmond akkor az egyik nyársapáti gazdálkodót: Bar- kóczy Józsi bácsit kérdezte meg Arany Jánosról, aki földi­epret árulni járt bent a körösi piacon... Kopa László A fiatal körösi sportolók en­nek ellenére minden várako­zást felülmúlva, kiválóan sze­repeltek, s annyi győzelmet arattak, mint Pest megye lob­bi csapata együttvéve, pedig azoknál is van sok jó birkózó. A Nagykőrösi Kinizsi verseny­zőinek kiváló szereplése után a fővárosi vezetők, edzők sor­ra gratüláitak Tóth-Szalkay Istvánná.te, a körösiek edzőjé­nek. A 156 induló 3 korosztály­ban,' két fogásnemben mérte össze erejét. A körösi fiúk több első helyezést értek el, mint a megyei vetélkedőn, és hét arany- s két bronzéremmel tér­tek haza. 14 évesek (1956-os Születé­sűek): 45 kilogrammos súlycsoport­ban, kötöttfogásban Kovács György 3. lett. 49 kilogrammban, kötöttfo­gásban Dér Dezső az első he­lyen végzett. 49 kilogrammban, szabadfo­gásban Szécsény Imre minden ellenfelét legyőzve szerezte meg az első helyet. 15 évesek (1955-ös születé­sűek): 42 kilogrammban, kötöttfo­gásiban az ellenfeleinél 5 kilo­grammal könnyebb Túri Jó­zsef végigvette társait, és első helyen végzett. 53 kilogrammban, kötöttfo­gásban Medgyesi László bizo­nyult a legjobbnak, aranyér­met nyert. 57 kilogrammban, kötöttfo­gásban Nagy Ferenc a har­madik helyen végzett. 16 évesek (1954-es születé­sűek): 42 kilogrammban, kötöttfo­| gásiban Szécsény Dénes min- i den ellenfelét legyőzve lett ei­1 ső. 62 kilogrammban a kötöttfo­gásban először induló lstráb László minden ellenfelét két- vállra fektetve végzett az élen, 67 kilogrammban, szabad­fogásban Fehér István volt a legjobb, miután minden ellen­fele ellen tussal győzött. Az országos döntőt április 11-én és 12-én Budapesten ren­dezik. A tömegsport jegyében A Szakszervezetek Pest,me­gyei Tanácsa a felszabadulás j 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából aszta­litenisz- és sakkesapatbajnok- ságot írt lei, amit városunkban a szakmaközi bizottság bonyo­lít le. A tavaszi forduló mér­kőzéseire 4—4 fős csapatokkal február 16 és április 20 között kerül sor úgy, hogy hetenként 1—1 forduló mérkőzéseit kell lebonyolítani. Az e heti párosítás. Asztali- tenisz: Ládagyár—Irodagép­technikai Vállalat, ÁFÉSZ— Pedagógusok, 21. számú AKÖV —Konzervgyári KISZ, Épület- karbantartó Ktsz—Konzerv­gyár. Sakk: DÉMASZ—Posta, Konzervgyár Épületkarbantar­tó Ktsz, Tanács—ÁFÉSZ. A 21. számú AKÖV erönyerö. Sulyok Zoltán Ezúton mondunk hálás köszöne­tét azoknak a rokonoknak, jó szomszédoknak, jó ismerősöknek, akik szeretett jö édesanyánk, il­letve nagyanyánk özv. Daru An- fcalné, Irhává Erzsébet temetésén megjelentek, sírjára koszorút, vi­rágot heyleztek, fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Szabó Dé­nes felesége és családja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom