Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
8 PISI HEGYEI xJürlap 1970. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Elnőiesedett a pedagóguspálya Nagyobb megbecsülés, több kedvezmény A pedagógusok élet- és munkakörülményeit tűzték napirendre tegnap a Fővárosi Tanácsnál. A kérdés előadója Mezei Gyula, az oktatási főosztály vezetője a tanácsnak mint munkaadónak a kötelességeiről beszélt, a pedagógusokkal, mint munkavállalókkal szemben. Pest megyéből sok ezer diák jár fővárosi oktatási intézményekbe, nem érdektelen tehát, hogy milyenek a velük foglalkozó pedagógusok körülményei. Buda,pesten 16 300 pedagógus dolgozik. Egyre inkább tapasztalható a pálya elnőiesedése, amely gyakran nehézségeket okoz a pubertás korú fiúk nevelésében. A társadalom egyre nagyobb követelményeket támaszt a pedagógusokkal szemben, ezzel azonban nem áll arányban anyagi, erkölcsi megbecsülésük. Évek óta téma a pedagógusok fizetése, amely más értelmiségiekhez képest igen alacsony. Nagyfokú a pedagógusok túlterhelése, hiszen a kötelezően magas óraszám mellett a nevelési feladatok tovább növelik munkaidejüket. Ez is egyik oka annak, hogy gyakran mennek más pályára. Jfdenleg Pest megyéből sokkal kevesebben tanítanak a fővárosban, mint ahányan Budapestről járnak ki. Természetes folyamat, hogy a naponta utazók igyekeznek lakóhelyükhöz közelebb levő Iskolában elhelyezkedni. Az oktatási főosztály megvizsgálta a pedagógusok lakás- és munkakörülményeit is. Hangsúlyt kapott a tanárok szakmai betegsége is. Mezei Gyula ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket k'tanács saját hatáskörén belül tehet. Mindenekelőtt nagyobb figyelmet kell fordítani a pedagógusok munkájának differenciált elismerésére, anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Az eddiginél több peDeheroizálás (Kertész rajza) PEST MEGYEI HÍRLAP s Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága la > Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUBA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Till., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VBI., Blaba Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 142—220. Gépíró szobák: M3—100/280, Illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., Jőzsei nádor tér l. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. dagógust kell felterjeszteni kormánykitüntetésre. A pedagógusok lakásgondjának enyhítésére szintén több javaslat hangzott eL Szóba kerültek a tanács hatáskörén túlmenő gondok is, mint például a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentése. A Fővárosi Tanács első ízben foglalkozott ilyen átfogóan a pedagógusok helyzetével, a tanács feladatainak oldaláról. A példa kitűnő, és követendő. Mi a helyzet Pest megyében ? Erre rövidesen visszatérünk. Emlékművünk az ország Etser jó ivóvizet kap Ha valaki a fővárosban, vagy bármelyik vidéki városban elfordítja a vízcsapot, s onnan bő sugárban ömlik az egészséges, jó ivóvíz — az természetes. Természetes, mert az emberi lét egyik elemi, s éppen ezért nélkülözhetetlen kelléke az ivóvíz. Csakhogy szerte az országban, s ezt a kört leszűkítve a megyére, sok helyen még mindig rossz ízű kútvizet kénytelenek inni az emberek. A rossz víztől nem volt mentes Ecser község sem. Éppen ezért, a falu vezető- valamint a Hazafias VASPÁLYÁN A szakaszpályamester H Népfront helyi szervezete elhatározta, hogy ezen a bajon sürgősen segít. A község fekvése — majdnem határos a főváros XVII. kerületével —, önként kínálta a legjobb, s egyben a legkedvezőbb megoldást: a fővárosból kellene gerincvezetéken a budapesti vizet a faluba elvezetni. Az ötlet kitűnőnek bizonyult, amit a Pest megyei Tanács egymillió, a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság 1,2 millió forinttal honorált. Ecser község fővárosi vízzel való ellátása 6,5 millió forintba kerül, és szükség van a lakosság támogatására is. A Hazafias Népfront helybeli aktivistái nyakukba vették a falut, jártak házról házra, agitáltak, megmagyarázták a lakosoknak, hogy mit jelentene az, ha ők is némi anyagi hozzájárulást, nevezetesen lakóházanként háromezerötszáz forintot vállalnának. Meg kell említeni, hogy ezt az összeget tíz év alatt fizethetik majd vissza. A Hazafias Népfront aktivistái jól dolgoztak: rövidesen a község lakóinak 80 százaléka vállalta, és ezután megalakult a víztársulat is, amely megrendelte a terveket. Ennek a hónapnak a végére várják a tervbírálatot, kedvező esetben azonnal megkötik majd a szerződést a kivitelező vállalatokkal. Az ecseriek biztosak a dolgukban, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már megkezdődött a 15 kilométer hosszúságú csőhálózat egyes elemeinek a helyszínre szállítása. A falubeliek jelentős társadalmi munkát is vállaltak — valóság lesz, hogy ez év végére a fővárosi víz, a XVII. kerületi víztározóból, elérkezik Ecserre, és a jövő évben kezdődik majd meg a lakóházak rákapcsolása a vízhálózatra. Az ecseri példa ékesen bizonyítja, hogy ott, ahol a községi vezetőség, a Hazafias Népfront helyi szervezete, valamint a lakosság között jó és tartalmas a kapcsolat, ott a műszakilag bonyolultabb, anyagilag pedig áldozatot követelő beruházásokat, községfejlesztést is rövidebb idő alatt meg lehet oldani — a lakosság hasznára, örömére. k. i. Erdőtelepítés Nagyszabású tájszépítő erdőtelepítés kezdődik az idei tavaszon Borsod megye idegen- forgalmi vidékein. Az Aggtelek környéki karsztos, kopáros fennsíkokat vörös- és fekete- fenyővel ültetik be. A fiizéri várrom környékén elszaporítják a táj őshonos fenyőféléit, s olyan különleges sziklagyepeket, zsurlókat telepítenek, amelyek ritkaságnak számítanak. Űj ligeterdőket alakítanak ki, a boldogkőd vár környékén is, ahol az utóbbi években szinte teljesen elpusztult a növényzet. Felvétel a Képzőművészeti Az 1970—71-es tanévre a Magvas Képzőművészeti Főiskolán június 29-től július 11-ig tartják a felvételi vizsgákat. Festők, szobrászok, grafikusok és restaurátorok kapnak képzést a főiskolán, s — a restaurátorok kivételével — valamennyi hallgatójának kötelező a rajztanári szak felvétele is. A két évnél régebben érettségizettek május 1-ig munkahelyük útján a főiskolán jelenthetik be felvételid vizsga-szándékukat, azok pedig, akik tavaly tettek érettségi vizsgát, vagy idén fejezik be középiskolai tanulmányaikat, március 1 —11 között jelentkezhetnek középiskolájuknál. A felvétellel kapcsolatos részletes felvilágosítást a főiskola (Budapest, VI., Népköz- társaság útja 69—71.) igazgatói hivatala ad. ijb, V >¥>:•%. .va.v.A. .>. — Mi a feladata a szakasz- pályamesternek? — Sok. Az én területem Üllőtől a Monori-erdőig terjed, ezt a szakaszt kell másodma- gammial ezzel a járgánnyal végigjárni. Megfigyelni a pályát, niincs-e valahol hiba, — Például? — Például itt a fekszint hiba. — Mi ez magyarul? — Hát a vágány alatt megsüpped a talaj, esetleg a sok esőzés vagy a belvíz miatt, ezért a vágány is elmozdul függőleges irányba, vagy gyakaran előfordulhat az irányhiba is... tudom, hogy hangzik ez magyarul: elmozdul a sín jobbra vagy balra. Hiba a vágányszakadás is. — Hiba esetén mi a feladata? — A kisebb hibákat a helyszínen megjavítjuk, mert szerszámot mindig viszünk magunkkal, a nagyobbat pedig jelentjük a szakaszt őnökség- nek. Sok-sok ember biztonságos utazása függ Békés Mihály éles szemétől, két kesének szakavatott ügyességétől. — Idén télen történt a hófúvás idején —, mert akkor is járni kell a pájyán — elakadtunk. Miiközben kiástuk magunkat, vettem észre, hogy két sínrögzítő csavar meglazult. Nosza nekiálltunk és meghúztuk. Azután meg gyorsan le kellett vennünk a járgányt a pályáról, mert az égre tekergőző füst jelezte a bdharke- resztesi személy érkezését. Az volt a nagyobb kutya ... Tisztelegtünk az elrobogó vonatnak, az meg csak visszasípolt... —karácsonyi— Téli álom a Dunakanyarban Nyaralás-e a telelés? Nehéz télen nyaralni. Határozottan. Telelni könnyebb, télen. Mégsem nevezzük így a téli nyaralást — vagyis, hogy: telelés — ámbár a nyári pihenésit és szórakozást eszünkbe sem jut nyaralás helyett telelésnek nevezni. Nem érdekes? Hált nem. Tudniillik, a nyaralás: napfényes, derűs, és meleg felszabadul tság a szabadban. A telelés: mord, komor és hideg töprengés a meleg szobában. Az előbbi változatos, az utóbbi unalmas. Mindez persze, csak akkor, ha végletekben gondolkozunk. S hazánk, nyaralni vágyó dolgozó népe végletekben gondolkodik — tisztelet a kivételnek. Hazánk nyaralni vágyó dolgozó népe nem óhajt telelni, hanem megsértődik, és duzzog, másodrendű állampolgárnak érzi magát, ha neki télen kell nyaralnia — isméit tisztelet a kivételnek. Az okok egyszerűek: mi nem tudunk télen nyaralni, nem szoktuk meg, idegenkedünk tőle, no és feltételek sincsenek hozzá. A már kétszer emlegeJEGYZET Okoskodó okosok Megkereste szerkesztőségünket a jónevű megyei gépipari üzem igazgatója, s azt kérte, legyünk segítségükre egy másik — nem megyei — üzemmel folytatott vitájukban, mert ők nem jutnak dűlőre- A másik üzemtől alkatrészeket vásárolnak rendszeresen, hosszú évek óta, de sok a selejt, sűrűn megtörténik, hogy késedelmes a szállítás, a partner nem tartja be a technológiai kívánalmakat, s így tovább- Az igazgató pontos tanácsokkal szolgált arra, mit kellene tenni a m á - s i k üzemben ahhoz, hogy a panaszok megszűnjenek, az alkatrészek időben és megfelelő minőségben jussanak el hozzájuk. Az újságíró elment a gyárba, fölszerelkezve a tanácsokkal, ott azonban az derült ki, hogy mit kellene a másik üzemben tenni ahhoz, hogy kapcsolatuk zavartalan legyen. Ne küldjenek rossz rajzokat, pontatlan technológiai utasításokat — hangzott az egyik érv. Szállítsák le időben a gyártáshoz szükséges szerszámokat, s akkor ők is időben szállítanak majd — érveltek tovább. A jegyzetfüzetben gyorsan tettek a lapok, az újságíró már szakértőként nyilatkozhatott volna arról, mit kellene tenni egyik és másik üzemben, ám az érintettek soha nem a saját portájukról beszéltek, hanem mindig a másikéról. Okosan, meggyőzően. Jóindulatúan. A segíteni akarástól eltelve. S éppen ez a lehangoló mindebben. A szándékok tisztessége s az eredmény hamissága. Ha csak egyetlen esetben találkoznék az ember az okoskodó okosokkal, akik mindig pontosan tudják, mit kellene tenni másoknak, másutt, valahogy még megbékélhetne a dologgal. Sajnos azonban, nem egy, hanem rengeteg esetben akadhatunk össze velük. Azokkal, akik mindenre és mindenkinek tudnak tanácsot adni. Mit kellene a kormánynak tennie, hogy több lakás épüljön, hogyan lehetne több gépkocsit vásárolni, s napok alatt kielégíteni a keresletet, miként szilárdíthatnák meg a gyárakban a munkafegyelmet, a tanácsok hogyan használják fel fejlesztési alapjukat, s így tovább. Mindenre van tanácsuk, csak éppen az egészből kiszakítva szemlélik a részletet. Nem folyamatokat látnak, hanem egyes eseteket. Nem azt keresik, ami valójában előre vinne, hanem a kibicnek semmi nem drága alapon osztogatják tipp- jeiket s tanácsaikat. Az iparnál maradva: ritka az olyan üzem, mint például a Csepel Autógyár, ahol a tagadhatatlan nehézségeket, termelési gondokat, fennakadásokat nem mások hibáival, mulasztásaival magyarázzák, s nem osztogatnak tanácsokat, másutt mit tegyenek, hanem a maguk portáján néztek és néznek körül, mi a munka javításának lehetősége. A műszaki fejlesztés eredményeinél: gyorsabb kamatoztatása, normaóra-megtakarítások, ésszerűbb bérpolitika: a többi között ezeket a teendőket jelölték meg. Hasonlóan a ritka példák közé tartozik a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kis- tarcsai gyáregysége, ahol minden esetben a belső erőkre támaszkodva oldották meg a fejlesztés, a termékszerkezet-változás szülte bajokat, s nem mások nehézkességével, rossz munkájával vélték igazolni gondjaikatAz élet minden területén találni a fontiekhez hasonló kivételeket, sajnos, tipikusnak mégis az tekinthető, amit bevezetőben írtunk- Tanácsadók tehát már vannak, nem is kevesen. Vajon miért nem lehet a tanácsadást kiterjeszteni — önmagunkra, saját munkánkra, teendőinkre is? Azért, mert nehezebb cselekedni, mint tanácsokat osztogatni? M. O. tett kivételeik: a minél kevesebb mozgásra vágyó idősebbek és a teljes testi és szellemi kimerültségben szenvedők. ök valóban telelnek, vagyis nyaralásuk téli álom. De miit is csinálhatnának mást, hiszen például a Dunakanyar is féli álmot alszik. HQLTIDÉNY Visegrád. Fehér hegyek és zajló Duna. A Várhegyen vakítóan süt a nap. A hó szűznek láitszik még az ösvényeken is. Láttam filmeken és tapasztaltam Zakopáméban, hogy télen is toronzbamává válhat az ember. Mindehhez a következő szükségeltetik: hegy, hó, nyugágy, meleg pokróc, és ember, aki mindezt igénybe veszi. Hegy és hó talóltaitott, nyugágy és meleg pokróc nem — Zakopanéban ezt kölcsönözni lehet a csúcson — és napozó sem. Hol vannak az emberek? A Vár étteremben? — Most holtidény van — mondja szolgálatkészen a pin- cémő. — Az elmúlt vasárnap egész nap háromezer forintot forgalmaztunk. Az idegenforgalmi hivatal vezetője, Cselce László a következő idényre készül. — A teli beruházás nem kifizetődő, mert a havas napok száma nem több, mint 30—40. — A napozás nem igényelne nagy beruházást. — A teli erdő és a hegyék szépségét csak kevesen ismerik nálunk. A téli túrázók száma sem több az egész országban, mint néhány száz. A téli napozásnak sem lenne nagy tábora. — Mit csinálnak az üdülők egész nap? — A múltkor a Belső-Pilisben tettünk 40 km-es túrát, kocsival. El voltak ragadtatva. Nem is ismerték a téli erdő szépségét. Néhányan feljárnak a Mátyás-forráshoz síelni, minden turnusban szánkózik is vagy 50—60 ember. — Valamilyen téli beruházást mégis terveznek? — Sípályát Nagyvillámon. Különben olyan kihalt minden, mintha kimaradt volna a honfoglalásból ez a rész. Pedig már Mátyás is ismerte. ULTI Dunabogdány. A szép fehér földekre műtrágyát szór a gép. Tahi. Érdekes: néhol nyaralót építenek, úgy látszik ez már téli foglalatosság is lehet. Lányfalu. SZOT, Építőmun- kás Üdülő. Társalgó. Kényelmes fotelok, kellemes meleg, hangulatos drink bár. Néhány pénzdarab gazdát cserél és egy őszülő, szemüveges, érdes hangú, tréningruhás férfi korholó hangja uralkodik: — Ha két zöldet leteszel az asztalra, ott kettő van, értem? Na! Akkor tudod, hogy ott mennyi van. akkor már tudod, hogy nálad mennyi zöld van. Értem? Na! Zöld ftíkól S akkor nem vesztünk. A nyaralók mezőnye élesen kettéválik: fotelokban kényelmesen elterpeszkedő öregek és a meghittebb sarkakba húzódó fiatalok. — Húsz százalék nászutas — mondja a kulitúros, Magyar Györgyné. — A többi idősebb. Ez a téli mezőny. — Mikor könnyebb a dolga, télen vagy nyáron? — Télen. Kevesebben vagyunk és nem jönnek gyerekeit. — Ilyenkor mi a legnehezebb? — Kivinni az embereket a szobából. 60—70 vendégre jut 8—10 szánkó és négy pár sí. De bőven elég. Kirándulni szoktunk Visegrádra, Szentendrére, Esztergomra. Vetélkedőket, játékokat rendezünk. — Na, mit mondtam Zöld filkó!? — hallom az érdes hangot. — Zsebeld be amit nyertél. Mire hazaérsz, felmondhatod az állásodat. Megélhetsz az ultiból. ZÁRVA Szentendre. Danubius touring hotel. Javítják a harmadik emeletet. A vezetőnő elégedett. Azt mondja, hogy szeretik a vendégek a hotelt, sokan visszatérnek, mert olyan hangulatos-családias minden. A fizetővendégszolgálatnak télen csak három szobája van. Csökkent a látnivalók száma: bezárt a Szerb Múzeum. A magánvillák zárva. Néhányban megpróbálkozom. Sikertelenül. De egy dunaparti fehér nyaralóban öreg hölgy kinyitja az ajtót. — A gyerekek otthon vannak. Néhány napra kijöttem, szétnézni, nem törték-e fel a házat. Meg is fáztam. Tudja, hiába a fűtés, a huzat kiviszi a meleget, nem való ez télre. De valamit kitaláltam: ha süt a nap, kifekszem a verandára, jól bebugyolálom magam, egy negyedóra múlva olyan melegem lesz, hogy már takaró sem kell — meséli, aztán gyanakodni kezd —, de csak nem szétnézni jött. hogy éjjel hogy törhessen be? Berkovits György 1 i