Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

Február közepén, minden évben, délelőtt is, gyakran telt ház van a művelődési otthon) színháztermében. Ilyenkor tartják egymás után a terme­lőszövetkezetek a zárszámadó közgyűlésüket. Minden év a közös munka eredményét tük­rözi, a mostani számadást egy jubileum teszi ünnepélyessé — ez a Dózsa Termelőszövetkezet életében a huszadik zárszám­adás. — Soha el nem ért átlagok­kal dicsekedhet a termelőszö­vetkezet — mondotta beszámo­lójában Petőfi Sándor elnök. 200 holdas táblán búzából el­érték a 20 mázsás átlagot, ez különösen azért figyelemre méltó eredmény, mert a ter­melőszövetkezetek földjei kö­zött a Dózsáé a legsilányabb. Húsz esztendő alatt megtanul­tak gazdálkodni hétezer hol­don. Sokan a bajok bekövetke­zése után már könnyen tudják, mi a helytelen út, a tanuló­pénzt azonban a közös gazda­ságokban is meg kell fizetni. A 816 tagból 300 a nyugdí­jas. Az elkövetkező években ismét 200 nyugdíjkérelemre számítanák. A tagság életkorának át­laga 59 év. Hogyan lehetne kívánni még többet a kö­zösben dolgozgató 70—71 éves bácsikáktól, nénikék­től? A fiatalok dolgoznak becsület­tel, csak kevesen vannak. Áld jól bírja magát, nem pa­naszkodhat a keresetre. Az el­múlt évben tizenheten vettek fel előlegként 40 ezer forintot, tíznél többen 35 ezer forintot. Nehézségek a kevés munkabí­rású öregekkel vannak legin­kább, azoknak 6—8 ezer forint előleget tudtak csak fizetni. A munkaszeretetből azonban pél­dát tudnak adni, a 75 éves Kö­rösi Sándor bácsi ezer 500 hold vetésnél ült a vetőgép mellett, s igazgdtta a búza-, árpa-, rozsvetőmag adagolását. A Dózsa Termelőszövetkezet a múlt évet minimális haszon­nal: 320 ezer forint nyereség­gel zárta. A vezetőség úgy ha­tározott, hogy a jövő évi juta­lom terhére, a tagok munkadí­ját, amelynek 80 százalékát előlegben kifizették, 90—95 szá­zalékra kiegészítik. Az új gazdásági évben azon­ban jobb munkával növelni A film adva van — hetek óta folyik az országos vita, sorban állnak a jegyekért — másutt. Nálunk Nagykőrösön is játsszák két napig, de a nagy nyilvánosság kizárásával. Il­letve, a közönség megnézheti — ha az üzeme, hivatala stb. közönségszervezőjénél meg­veszi a jegyet. A filmszínház pénztáránál ez alkalommal nem lehet jegyet venni. Történik mindez azért, mert egy ismeretterjesztő filmet ve­títenek — amely, hogy úgy mondjam, az élet keletkezésé­ről ad számot — és a Pest me­gyei Tanács művelődését szol­gáló szervek úgy látják jónak, hogy ebben a megyében csak zártkörű előadások keretében lehet ezt a filmet megnézni, mert csak így lehet garantál­ni, hogy azok nézik meg, akik nem renitenskednekü (Iste- \ nem, akkor valamennyi filmet csak zártkörűnek kellene mi­nősíteni, mert hiszen a közön­ség egy része éppen akkor ne­vetgél — mondhatnám fino­man — „vidáman” —, amikor nekem sírni volna kedvem és fordítva.) Az más! Nevessen csak a polgár és tegye a megjegyzést, ha éppen Hubay: Egy szere­lem három éjszakáját vetítik, de ne tegyen megjegyzést, ha a Helgát látja. Furcsa érvelés. Lehet, hogy én gyenge felfogású ember kell a növénytermesztésben és az állattenyésztésiben is a mun­ka termelékenységét, mert a hozam hasonló az előző évihez, azonban a termelési költségek emelkedtek. A zárszámadásból kiderült: az állattenyésztés bevétele 10 és fél millió forint. A Dózsa Pest megye egyik eredményes „doUártermelőj e", az itt hízott bikát és barom­fit nyugaton értékesítik. Az egész évi árbevétel 24 és fél millió forint, az összterme­lés értéire 31 millió forintot tett ki. Érvényben levő rendelkezés szerint a fiatalkorúakat nem lehet hat óránál hosszabb mű­szakra beosztani, s munkaide­jüket, is csak délelőtti mű- sízakban tölthetik eL A konzervgyárban, bár dol­goznak fiatalkorúak, mégsin- csenek hatórások. — Nem ütközik ez a ren­delkezésekbe? — kérdeztem Friss Antalnétól, a konzerv­gyár szakszervezeti bizottságá­nak titkárától. — Nem. 1969. január elsejé­től csak nyolcórás munkaidő­ben foglalkoztatjuk dolgozóin­kat. A fiatalkorúakat könnyű munkán, külön csoportban, délelőtti műszakban — esetleg délután osztjuk be. — Miért volt a változtatás­ra szükség? — Hat óra alatt szinte bele se jöhettek még a munkába, s itt a gyárban teljesítmény után fizetnek. Ha a fizetési bo­v a gyök — de ezt nehezen ér­tem. Talán valaki majd megma­gyarázza nekem az igazi okot. (t. p.) Mindig azt hittem, hogy a gyerekeknek játék kell. Aztán megtanultam, hogy sokkal többet ér az, ami nem játék, de a kisgyerek fantáziája já­tékot csinál belőle. ★ M ár vagy két órája zö- lyögött velünk a vonat. Nagymama látogatásából jöt­tünk hazafelé, és kifogytunk minden olyan játékból, amely- lyel le lehetett kötni a két ap­róság figyelmét. Volt már „Ez elment vadászni..", „Csip- csip csóka ... ”, voltak kitalált időtöltések, de elfogyott a tü­relem. Tibivel nem volt baj, ő már a maga négy esztende­jével kinézett az ablakon, s lekötötte, amit látóit, de Pe­ti... Kifáradt az anyja, kifárad- tam én is, és —■ úgy vettük A számvizsgáló bizottság je­lentése után a hozzászólások következtéik: a tagok arról be­széltek, hogy még fegyelme­zettebb munkával segíthetnek a bajokon. A zárszámadás vé­gén húsz termelőszövetkezeti tagot a kiváló dolgozó jelvény- nyel tüntettek ki. A közgyűlés néhány fontos határozatot ho­zott, többek között elfogadták a güm őkórmen t esség elérésé­hez azt a javaslatot, hogy a termelőszövetkezet területén a háztájiban se legyen fertőzött szarvasmarha. (szabó) tógát, nem nagy kedvvel jön­nek dolgozni a fiatalok. Pedig az új munkásokra mindig szükségünk van. — Hogyan alakul most a fiatalkorúak keresete? — Átlagosan megkeresik az 1100—1300 forintot, de többen elérik a.z 1500—1600 forintos keresetet is. így már érdemes nekik dolgozni, és szívesen vállalják a nyolcórás munka­időt is. Nyugdíjas pedagógusok klubja Péntek délután 5 órakor a művelődési otthon emeleti klubtermében ismét összegyűl­nek a nyugdíjas pedagógusok, hogy a nyugdíjasok minden­napjainak szürkeségét vidám eszmecserével színesítsék. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Fehér apácák titka. Óvakodj a háromszögtől! Színes angol bűnügyi film. 16 éven felüliek­nek. Kísérőműsor: öregek. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 óra. észre —, lassan kezdett kifá­radni a kocsi utazóközönsége is. Kétségbe esve törtük a fe­jünket, de nem tudtunk sem­mit sem kitalálni. Ekkor vette észre Peti a ké­zelőgombomat. Fényes volt, csillogott, s eszembe jutott, hogy már más­kor is nézegette sóvárogva. Kis kezét követelőn kinyúj­totta, és azt mondta: — Tetn! T udtuk, hogy ez megfel­lebbezhetetlen kérés. Egy kicsit nem is bántuk. Hátha egy kis időre nyuga­lom lesz, hátha az egyik kéze­lőgomb megoldja tíz percre a problémát. Odaadtam neki. Forgatta, nézegette, aztán A PESTME&YEI HÍRLAP IC Ül. ÓN KIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1970. FEBRUÁR 18., SZERa., Holnap A MOSZKVAI TANÁCSKOZÁSRÓL Holnap — csütörtökön —, nácskozás eredményeiről tart délelőtt 10 órakor az Arany j elöadást Hegedűs László, a vá- János Termelőszövetkezetben, I délután 5 órakor a Hunyadi j ros* pártbizottság osziályveze- Tsz klubjában a moszkvai ta- j tője. Nem ütköznek a rendaletekbe Hogyan lesz hat órából nyolc, kis fizetésből nagyobb? ríték csak 7—800 forintot tar­Helga — zárt ajtók mögött Tóth Tibor: A kézelőgomb I MEGRÁZÓAN SZÉP ÉLMÉNY Amatőr filmek, m A minap a díjnyertes ma­gyar amatőrfilmekből tartot­tak bemutatót. Először a kon­zervgyár házi mozijában, a gyári filmklub tagjainak, majd este a művelődési ott­honban szakmabelieknek és „csak” nézőknek. A bemutató­ra eljött Buglya Sándor, a Ma­gyar Amatőrfilm Szövetség főtitkára, aki értékes tájékoz­tatót fűzött a bemutatásra ke­rülő filmekhez. Szomorúan mondotta, hogy az amatőr­film terén sem lehet próféta senki hazájában. Míg például az NDK televíziója rendszere­sen sugározza a magyar ama­tőr filmeket is, addig a ma­gyar televízióban csak elvétve nyílik alkalom a legjobban sikerült amatőrfilmek bemuta­tására. Tizenegy hosszabb, rövidebb film, különböző témákkal. Az ÉVIG gyermek filmklubja tíz­éves korú gyerekekből áll, s ezek a gyerekek a vezető ta­nárok irányításával kedves humorral játsszák és filmezik a kolozsvári bíró történetét Mátyás királlyal, hogy a fel­nőttek is megirigyelhetnék ügvbuzgóságukat. A felejthetetlen élményt adó kirándulásokról készített úti­filmek (Herc.zenik Péter: Ad­riai-tenger, Káldy László: Gö­Határozci született: Bővítik a Kalocsa óvodát, de készül a tormási óvoda terve is A város óvodái jelenleg az óvod,ás korú gyermekek 38—40 százalékát tudják csak fogad­ni, bár az igény ennél sokkal magasabb. A városi tanács művelődési osztálya előzetes felmérést készített 2—3 éves távlatban arról, hogyan fog alakulni a közeljövőben az igény, s ebből következtesse­nek az óvodai férőhelyhiány felszámolásának legésszerűbb megoldásáról. A város összes óvodájában 300 férőhely van. Az óvodá­sok száma 339. ebből 54 a tor­mási. Az óvodai felvételi ké­relmét 78 kisgyermeknek uta­sították el, akik közül 18 a tormási. Ez a jelenlegi hely­zet. Két év múlva még több igény jelentkezik a tormási városrészben. Indokolt tehát a Kalocsa óvoda 50 férőhellyel való bővítése, s a távlati igé­nyek kielégítésére egy 75 férő­helyes modern óvoda építési munkálatainak megkezdése 1971-ben. (Az óvodák napközi­seinek étkeztetését is a Kalo­csa óvodában a közeljövőben megépítendő központi konyhá­ról biztosítanák, mert a bokro- si óvoda konyhája csak meg­tűrt állapot a KÖJÁL részé­ről.) A távlati felmérés szerint, ha a két óvoda elkészül {-f- 125 férőhely), a Kalocsa óvodában 150 férőhelyre 172 igény, a fel­szegi óvodában 75 férőhelyre 77 igény, a központi óvoda 125 férőhelyére 143 igény, a tor­mási óvoda 75 férőhelyére 91 igény jelentkezik. A Kecskeméti úton épülő lakótelepre, ha a lakók beköl­töznek a Lakásokba, a Kalocsa óvoda létszáma tovább bővül, mivel a központi óvoda több gyermeket már nem tud fel- j venni és nem is bővíthető. A felmérés igen nagy pon­tosságú, az adatokat a kerületi védőnők névszerinti nyilván­tartásából vették a jelentés el­készítésénél. A városi tanács vb a felmé­rés ismeretében úgy határo- j zott, hogy a Kalocsa óvoda 50 férőhelyes bővítését és a kony­ha építését megkezdik, s azt november 30-ig befejezik. Ez­zel egy időben folytatódik a tormási óvoda terveztetése, amelyhez szolgálati lakás is tartozik majd. A határozat megszületésével hosszas vitára tett pontot a vb, s a megoldás megnyugta­tó távlatot jelent a kisgyerme­keknek és szüleiknek egyaránt. MA a Rákóczi és Petőfi Tsz-ben előadás Ma este — mindkét helyen este 6 órai kezdettel — előadás hangzik el. A Petőfi Termelő- szövetkezet bokrosi klubjában Tanai István a mezőgazdaság 25 évének eredményeiről, a Rákóczi Termelőszövetkezet központjában pedig György Endre az állattenyésztés jövő­jéről beszél. ■ rög-szigetek) a nézők nosztal­giáját keltették a gyönyörű tájak iránt. Nekem, s ahogy az arcok tanúskodtak a nézők többségé­nek is dr. Gulyás László alko­tása, a „Hol volt, hol nem volt?” című film tetszett, A film szereplője néhány tucat doboz gyufa, műfaja animációs film. Dr. Gulyás László más­fél éves munkával gyurma alapba szurkálva a gyufaszá­lakat, s a rajzfilmkészítési technikával megegyezően, minden mozgáselemet külön fotózva, valóban lelket adott a kis gyufaszálaknak. A tech­nikai bravúr mellett, a mon­danivaló még megrázóbb volt. Hogyan építik fel verejtékei munkával városiútat a gyufák, hogy később egy szivar politi­kai demagógiával háborúba sodorja őket. Ember ember ellen küzd. s holttestek borít­ják a csatateret. A néhány életben maradott mindent új­ra kezd és akkor újból meg­jelenik a szivar (alakját nem lehet, nem azonosítani Hitler­rel) és erőszakkal háborúba viszi a gyufákat. Az első há­ború óta (értsd első világhá­borút) fejlődött a haditechni­ka. Szinte emberi módon szenvednek a gyufák, égnek hamuvá, pillanatok alatt tör­nek össze, szilánkok, roncsok, égő gyufaházak borítják a gyurma Európát. És akkor felkel a meggyötört Gyufa, nekikezd a romtakarításnak, az építésnek. A film befejezé­se nyitott kérdés, folytatódik-t tovább a „mese”. A most tartott amatőrfilm bemutató egyben előkészület a nyáron városunkban meg­tartandó Amatőrfilm Szem­lére. Reméljük, hogy azon a versenyen is hasonló megrá- zóan szép élményekben lesz részünk, mint a mostani be­mutatón. Szabó Mária f&Öit i €>S a torvról A városi tanács végrehajtó bizottsága a város kommunális fejlesztésének IV. ötéves ter­veit — amelyet a városi tanács építési osztályán készítettek, nem vitatta meg, mert az nem tartalmazott konkrét terveket, csupán körvonalazta a fejlődés útját. Egyben utasította a vb az építési osztályt, hogy a ter­veket újra készítse el, s ab­ban vegye figyelembe a város egyéni adottságait is. Nagykőrös sportfejlesztése IV. A sportágak fejlesztésének megvalósításához komoly er­kölcsi és anyagi összefogásra van szükség. Ezért a JTS java­solja, hogy a város üzemei, különböző szervei hozzanak létre egy városi sportalapot, amely biztosítéka lehet a ter­vezet megvalósításának. A tár­sadalmi összefogás útján biz­tosítható összegeket a városi tanácson keresztül kell íel­elkezdte a lapos részével si­mogatni az arcát. Egymásra néztünk a felesé­gemmel és bólintottunk. Peti rendületlenül dörzsölte az arcát. Tibor, aki eddig a rohanó vidéket nézte, most egyszerre nagy érdeklődést tanúsított a művelet iránt. Peti egy gyors mozdulattal hirtelen a szájába dugta a ké­zelőgombot. — Lenyeli! — szólalt meg a feleségem ijedten. Nekem is összeszorult egy pillanatra a torkom, de vár­tam. P eti szakszerűen rágni kezdte a gombot. — Nem nyeled le? — kér­deztem. — Nem! — mondta. Azért résen voltunk. Peti meg sem mozdult: be­húzódott a sarokba, és tőle meg nem szokott nyugalom­mal ült. Szinte hihetetlen volt. De most Tibi kezdett el fészkelődni. Addig mozgott, míg odabújt hozzám. (Folytatjuk.) használni a fejlesztésre. Ennek részletes elosztását az MTS Cegléd Járási Tanácsa elnök­sége, a megalakuló városi sportbizottság és a két egyesü­let elnöke határozza meg. Javasolja a járási szerv, hogy az újabb edzők beállítá­sához. a s.porllétesítméinyek fejlesztéséhez, a sportszerek és eszközök beszerzéséhez és a versenyeken való részvételihez szükséges anyagi fedezet meg­teremtésében a városi pártbi­zottság és a városi tanács vb vállalja a vezető szerepet. A különböző üzemek, intézmé­nyek. termelőszövetkezetek vezetőit kérjék fel erkölcsi és anyagi támogatásra. Ä sportágak fejlesztésének — a ceglédi JTS által javasolt főbb mutatóit és az ehhez szükséges ^.nyagi támogatás, il­letve fejlesztés mértékét a kö­vetkezőkben sorolja fel. A gondolatjelek sorrendjében az 1969-, 1970-, 1971-, 1972-es ja- | vasiatokat választják el. Asztalitenisz, sportolók szá­ma: 35—35—40—45. Mellék­foglalkozású edzők száma: 1— 1—2—2. Társadalmi edzők száma: 0—1—1—1. Heti edzé­sek száma: 2—3—3—4. Költ­ségvetés: 18 ezer — 25 ezer — 40 ezer — 45 ezer forint. Atlétika, sportolók száma: 55—55—55—60. Mellékfoglal­kozású edzők: 1—1—2—2. Tár­sadalmi edzők: 0—1—2—2. Ed­zésszám: 3—3—4—4. Költség- vetés: 35 ezer — 45 ezer — 60 ezer — 60 ezer forint. Modellezés, sportolók száma: 15—20—25—30. Mellékfoglal­kozású edzők: 0—0—0—1. Tár­sadalmi edzők: 1—1—2—2. Ed­zésszám: 2—3—3—4. Költség­vetés: 10 ezer — 15 ezer — 20 ezer — 30 ezer forint. Torna, sportolók száma: 60 —60—70—70. Mellékfoglalko­zású edzők: 1—2—2—3. Társa­dalmi edzők: 0—1—2—2. Ed­zésszám: 5—5—5—5. Költség- vetés: 35 ezer — 52 ezer — 55 ezer — 70 ezer forint. Birkózás, sportolók száma: 70—70—80—80. Mellékfoglal­kozású edzők: 1—1—2—2. Tár­sadalmi edzők: 0—1—1—2. Ed­zésszám: 3—3—3. vagy 4—3— 4. Költségvetés: 44 ezer — 50 ezer — 65 ezer — 70 ezer fo­rint. Kézilabda, sportolók száma: 40—40—50—55. Mellékfoglal­kozású edzők: 0—0—1—2. Tár­sadalmi edzők: 1—2—2—2. Ed­zésszám: 2—3—3—3, vagy 4. Költségvetés: 28 ezer — 35 ezer — 50 ezer — 65 ezer fo­rint. Labdarúgás, sportolók szá­ma: 70—70—80—80. Mellékfog­lalkozású edzők: 1—2—2—3. Társadalmi edzők: 2—2—2—2. Edzésszám: 3—3—4—4. Költ­ségvetés: 112 ezer — 112 ezer — 120 ezer — 120 ezer forint. Kosárlabda, sportolók szá­ma: 40—50—65—80. Mellékfog­lalkozású edzők: 1—1—1—2. Társadalmi edzők: 1 — 1—2—2. Edzésszám: 2—3—4—4. Költ­ségvetés: 35 ezer —' 40 ezer — 50 ezer — 60 ezer forint. Hangsú’vozzuk. hogy e szá­mok mind javaslatok! S—Z (Vége.) KözlVíné tesszük, hogy a DÉMASZ Nagykörösi Üzletigazgatósága Nagykőrösön, az újonnan épülő szervizállomás részére új 20 kV- os vezetéket, valamint vasoszlo­pos tiianszformá tor-állomást épí­tett. Ezen nagyfeszültségű léte­sítményt, mely a motorpályán keresztül épült, az Áramszolgálta­tó Vállalat 1970. február 20-án feszültség alá helyez). Ez időpont­tól a vezeteti megközelítése ha­lálos. I Jubileumi év a Dózsa Tsz-ben Megtanultak gazdálkodni - Öregszik a tagság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom