Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

P£SI UEGYEi i£/Círlap 1970. FEBRUÄR 3., KEDD Essen! szerződés Vasárnap Essenben, Patoli- csev szovjet külkereskedelmi miniszter és Schiller bonni gazdaságügyi miniszter je­lenlétében aláírták azokat a szerződéseket, amelyek értel­mében a Szovjetunió 20 éven át nagy mennyiségű földgázt szállít az NSZK-nak és a Mannesmann nyugatnémet részvénytársaság mintegy 2 ezer kilométer hosszúságú nagy átmérőjű acél csővezeté­keket a Szovjetuniónak. Egy harmadik szerződés értelmé­ben egy nyugatnémet bank- konzorcium 1,2 milliárd már­ka hitelt nyújt az ügylet le­bonyolításához. Ezt a hitiéit 1,5 milliárdra lehet felemelni. Az esseni Kaisershof-szállo- dában történt ünnepélyes aláírás után Patolicsev és Schiller megbeszélést tartott a szovjet—nyugatnémet gaz- | dasági kapcsolatok kibővíté­séről. Utána a két miniszter .kijelentette: nagy tehetőséget I Zárszámadás Nagykátán (Folytatás az 1. oldalról.) molva, 82 forintot keresett. Amíg a fejlesztési alapra 1968- bam másfél millió forintot tet­tek félre, tavaly már egymil­lió 725 ezer forint jutott. Nem­csak a kedvező időjárásnak köszönhető, hogy a növényter­mesztésben valamennyi ter­melési előirányzatot túlteljesí­tettek, hanem a brigádok, il­letve a tagok j ó munká j árnak is köszönhető a sikeres ered­Jubileumi versenytürmix (Folytatás az 1. oldalról.) értékelése is. Valamennyien szurkolunk saját gyárunknak, sikerült-e a feltételeket telje­síteni — mondta végezetül Friss Antalné szb-titkár. 2 milliót szereztek Alagon Ne gondoljon senki krimire, kőt, még a népszerű Roger Moore-t sem kell az Alagi Ál­lami Gazdaságba meginvitálni, a 2 millió 126 ezer forintot nem bankból emelték ki az alagiak, hanem egyszerű mó­don, bár izgalmakban bővelke­dő versenyben jutottak hozzá. Ennyi temérdek plusz pénzt hoztak ugyanis a szocialista brigádok 1969-ben. De hallgas­suk meg erről Rózsás Sándor szb-titkáirt! — Nagy várakozással néz­tünk a szocialista címért har­coló brigádok éves munkájá­nak értékelése elé. A jó ered­ményeket sejtettük, de a több mint 2 millió várakozásunkon felüli volt. A gazdaságban (most már a szobiakkal együtt), 13 brigád rajtolt a versenyben a startpisztoly el­sütésekor. Hogyan értek egye­sek a célba ? . <?. Kecskés Sán­dor „Petőfi” brigádja a rugó­üzemben 160 százalékot ért el és 500 ezer forinttal többet tel­jesített, mint amit terve előírt. Rerecki Mátéék a növényter­mesztésben hasonlóan jól ad­ták át egymásnak a stafétabo­tot: 146 százalékuk 931 ezer forintos túlteljesítést mutatott. A Kovács Károly által veze­tett „Béke” borjúnevelő brigád 111 százalékot ért el és 83 ezer forinttal „lépte túl” a célszala­got. A „Búzavirág” nevű bri­gád a bairomfigondoeiásiban 113 százalékával 283 ezer forint többletteljesítést hozott. 1970-ben 2,5 milliós túltelje­sítést vállaltaik a brigádok. A gazdaságban dolgozó 5 munka­brigád munkájának értékelé­sére március végén kerül sor. Szeretnénk ott is meglepődni — mondta Rózsás Sándor. Észak-Pest megyei Tsz-ek Területi Szövetsége — ötvenkét tsz-ből 25 máris jelentkezett, hogy benevez az 1970. április 4-ével induló ju­bileumi versenybe — állította Gál Géza, a Gödöllőn működő szövetség versenyfelelőse. — Míg 1968-ban a tsz-ek fele vett részt a versenyben (eddig már ezt elértük), most csak­nem az összes mezőgazdasági üzem benevez. Nagyszerű do­lognak tartom, hogy egyre- másra jelentkeznek a tsz-ek a termelési felajánlásaik mellett társadalmi vállalásokkal is. Például a csomód! tsz április­ra rendbe teszi á " tanyáját, meleg fürdőt hoz létre, igyek­szik dolgozóinak szociális ellá­tását még jobban biztosítani. A váci „Kossuth” az üzemi konyháját alakítja át Ezekből a szándékokból arra következ­tetek, a 25. évfordulóra indí­tott versenyt szép keretek kö. zé akarják helyezni, és a ter­melésen kívül is jobbá, rende­zettebbé kívánják tenni mun­kahelyüket. A tsz-ek vállalá­saiból majd legközelebb idé­zek. Kedves olvasóink! A követ­kező héten, kedden, ismét je­lentkezem. sz—d— meny. Plusz jövedelmet értek el a segédüzemágak, amelyek 230 ezer forinttal teljesítették túl bevételi előirányzatukat. Végtére is a terven felüli több­letjövedelemnek köszönhető, hogy a nagykátai termelőszö­vetkezet a már múlt évben ki­fizetett teljes járandóságon fe­lül, most terven felül 5 száza­lék nyereségrészesedést is 'ki­oszthat tagjainak. Tavaly a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet több mint 5 millió forintot fordított építkezésre és gép-be­szerzésire. Idén az építkezése­ket mérséklik, nagyobb erő' összpontosítanak a gépesítésire, és a kertészet fejlesztésére. Vita után a közgyűlés módo­sította a termelőszövetkezet alapszabályát, majd a vezető­ség fogadást adott a Park Ét­teremben. Pohárköszömtőt mondott Li Dong Szón koreai nagykövet és Rátkai Sámuel, a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet elnöke. Megérkezett Párizsba az MSZMP küldöttsége Hétfőn délelőtt megérkezett Párizsba az MSZMP küldöttsé­ge, amely részt vesz a Francia Kommunista Párt szerdán megnyíló XIX. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Nyers Re­zső, a Politikai Bizottság tag- jia, a KB titkára és Sándor Jó­zsef, a KB tagja, a Központi Bizottság irodájának vezetője. MOSZKVA az Mekszej Mszíoj utcában Andrej Gromiko külügymi­niszter hétfőn a szovjet kül­ügyminisztérium Alekszej Tolsztoj uitcai villájában ebé­det adott Szipka József tiszte­letére, abból az alkalomból, hogy a moszkvai magyar nagy­követ végleg távozik állomás­helyéről. A szívélyes és baráti hangulatú búcsúebéden Andrej Gromiko és Szipka József po­hárköszöntőt mondott. Negyven éve a népért A vietnami nép évszázados harcot folytatott a szabadsá­gáért, függetlenségéért, amely azonban mindig elbukott a gyarmatosítók kegyetlen ter­rorja miatt. A változás remé­nye negyven éve, 1930. február 3-án csillant meg a vietnami nép előtt forradalmi pártja, az Indokínai Kommunista Párt, mai nevén: .a Vietnami Dolgo­zók Pártja megalakulásával. A párt programjában harcot hir­detett a gyarmatosítás, a feu­dalizmus ellen, harcra szer­vezte a parasztok felkelését Közép-Vietnam két tartomá­nyában. A felkelő parasztok kezükbe vették a hatalmat, ta­nácsokat alakítottak és hozzá­láttak a demokratikus agrár- reform megvalósításához. A gyarmatos-ítás elleni első szervezett rohamot a franciák kegyetlenül vérbefojtották. De a paraszti tömegek forradalmi szellemét, amelyet a párt plán­tált beléjük, többé már nem lehetett megtörni. A párt állt a francia gyarmatosít ók kiűzé­séért folytatott harc élére a Vietnami Demokratikus Köz­társaság 1045. évi megalakulá­sát eredményező nemzeti de­mokratikus mozgalomban. Az 1945-ös augusztusi forra­dalom és a VDK megalakulása azonban nem jelentette a har­cok végét. A gyarmatosítók is­mét támadásba lendültek. A vietnami nép kilenc évig tartó küzdelemben 1954-ben Dien Biem Phu-nál döntő vereséget mért a francia gyarmatosítók­ra. Észak-Vietnam felszaba­dult. Az 1951-ben alakult Vietnami Dolgozók Pártja, az Indokínai Kommunista Párt ügyének folytatója, megkezdte a töme­gek szervezését a békés épí­tés programjának végrehajtá­A nagy lendülettel megindult munkát az amerikai agresszo- rok támadása zavarta meg. A vietnami nép ismét fegyverhez kénytelen nyúlni szabadsága, függetlensége és a békés építő munkában kivívott eredmé­nyeinek védelmezésére. S a hős vietnami nép el van szánva, hogy forradalmi harcokban ed­zett pártjának vezetésével küzd az amerikai agresszorok kiűzé­séig, a béke és Vietnam egysé­gének megteremtéséig. ELŐRE akar lépni a londoni Sohó egyetlen férfi sztriptíz táncosa. Újságíróknak kijelen­tette, hogy tehetségét a jövő­ben szörnyfilmekben kívánja gyümölcsöztetnii. VI. PÁL pápa a cölibátusról kijelentette, hogy az a római katolikus egyház „olyan alap­törvénye, amelyet nem lehet feladni, vagy kérdésessé ten­ni”. CSAK RÖVIDEN AZ INDONÉZ kormány ki­tiltotta az országból a külföl­di sztriptíz-táncosnőket és be­tiltott egy sor sex-filmet. A RENDŐRSÉG betiltotta az álarc viselését az idei riói karneválon. Az ok: a hatósá­gok attól tartanak, hogy az álarcviselést egyesek „felfor­gató tevékenységre” használ­nák fel a mozgalmas karne­váli időszakban. Csak olyan jelmezt lehet viselni — jelen­tették be —, amely nem hagy kétséget a személyazonosság iránt. A 60 ESZTENDŐS Galina Ulanovát, a szovjet koreográ­fia fejlesztésében szerzett ér­demeiért a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége Lenin-renddel tüntette ki. ÚJABB feketehimlő-megbe- tegedést jelentettek a nyugat­németországi Észak-Rajna- Vestfáliából. A ragályt Ázsiá­ból hurcolták be. KÉTSZÁZ HALOTT kirándulóvonatba rohant a Buenos Aires-i expressz. Borzalmas vasúti szerencsét­lenség történt Argentínában. A fővárostól 40 kilométernyire Kétszáz halott, sok sebesült. KILENCVEN EVE Dr. Csillag Zsigmond (! 844—1910) A tüzeiőeüátás helyzete még nem egészen áttekinthető (Folytatás az 1. oldalról.) A segélyt igénybe vevőket általában az iskolákból kilépő fiatalokkal és azokkal a nők­kel pótolták, akik eddig csu­pán saját háztartásukban dol­goztak. A segélyrendszer lé­nyegesen enyhítette a bölcső­dék hiányát. Az óvodák vi­szont továbbra is rendkívül zsúfoltak, s az elnökség szük­ségesnek tartja, hogy azok be­fogadóképességét fokozott ütemben növeljék. A további napirend a SZOT tüzelőakcióival foglalkozott. Erre a célra tavaly 850 millió forintos hitelkeret állt rendel­kezésre. Ebből 653,8 millió fo­rintot vett igénybe a lakosság, valamivel kevesebbet, mint 1968-ban, mert fennakadások voltak a tüzelőellátásban és szállításban. Az elnökség elemezte a za­varok okait, s megállapította, hogy a háztartási célokat szol­gáló szénhidrogének felhasz­nálása elmarad a tervezettől, így nem lehet a számított mértékben csökkenteni a szén­fogyasztást, a SZOT elnöksége indokoltnak tartja a népgaz­daság energiamérlegének fe­lülvizsgálatát. Indokoltnak tartja azt is, hogy a szénter­melés és a szállítások üteme­zésekor az illetékesek biztosít­sák a lakosság folyamatos tü- zelőellátását. Éhhez az elnök­ség véleménye szerint növelni kell a szénbányászat és a ke­reskedelem érdekeltségét, fe­lül kell vizsgálni például a tüzelőkereskedelmi vállalatok készletezésére ható közgazda- sági szabályozókat. 1970-re a tavalyihoz hasonló hitelkeretet tart fenn a SZOT, s ezúttal is 600 és 900 forint névértékű tüzelőutalványokat bocsát ki, a 900 forintos utal­ványok arányát azonban va­lószínűleg növeli a múlt évi­hez képest. Az 1970. évi tüzelőellátás helyzete még nem egészen áttekinthető, a belkereske­delem rendeléseinek egy részét a szállítók még nem igazolták vissza. Az idei SZOT tüzelőakció egyébként április 1-én kezdő­dik és szeptember 30-án feje­ződik be. Indokolt esetben azonban lehetővé teszik, hogy a szeptemberre érvényes utal­ványokat a legkésőbb október 15-ig be lehessen váltani. Megvizsgálta az elnökség a táppénzköltségek elmúlt tíz évi alakulását és megtárgyalta az 1970. évi bérpolitikai intéz­kedésekről előterjesztett jelen­tést, majd a szakszervezeteket érintő több más kérdéssel fog­lalkozott. A MUNKÁSOSZTÁLY ki­alakulásának és osztály- tudatra ébredésének idején majdnem minden ország fej­lett polgári rétegei megpróbál­ták ezt az új erőt a maguk sze­kere elé fogni, és a maguk pártjára állítani a hatalom egyedüli birtoklásáért folyta­tott harcukban. így volt ez Magyarországon is abban a küzdelemben, amely a kor­mány és az ellenzéki pártok között a munkások és kézmű- vesok „kézbentartásáért” folyt. Értelmiségiek, írók, ügyvédek, papok, emberbarátok és jóté­kony hölgyek igyekeztek a polgárság érdekeinek meg­nyerni a proletár tömegeket. Hazánkban a munkásosztály e „támogatód” közül igen ha­mar kivált egy fiatal orvos, dr. Csillag Zsigmond. Az ak­kori polgári értemiségiek kö­zött szinte egyedülállóan el­jutott a szocializmus teljes igenléséig, annak aktív harco­sává vált. A SZABADSÁGÉRT LEL­KESEDŐ alig húszéves fia­talember 1863-ban a lengyel felkelők soraiban küzdött A felkelés leverése után hazatért, folytatta tanulmányait, és a Budapesti Orvostudományi Egyetemen diplomát szerzett. Hamarosan tapasztalnia kel­lett, hogy a gyakorlatban az orvosi kezelésből a nincstelen tömegek ki vannak zárva. Ezért sodródott a kialakuló munkásmozgalom felé, amely épp azokban az években, 1869- től kezdődően szívós harcot folytatott olyan betegsegélyző egylet megteremtéséért, amely valóban a munkásság érdekeit szolgálja, és a munkásság el­lenőrzése alatt áll. A betegség és az üzemi baleset ugyanis sokáig a dolgozó „magánügye” volt. Táppénz, ingyenes orvosi kezelés nem létezett, az özve­gyeket és árvákat sem támo­gatta semmiféle hivatalos szerv. Ennek az állapotnak el­lensúlyozására hozták létre 1870-ben a munkások az Álta­lános Munkás és Betegsegély­ző és Rokkantpénztáirt. A be­tegpénztár tevékenysége, mű­ködése szorosan összefonódott dr. Csillag Zs-igmond aktivitá­sával. DR. CSILLAG ZSIGMOND nevével a munkásmozgalom­ban először 1874-ben találko­zunk. Valószínűleg ebben az időben, de lehet, hogy már előbb választották meg a be­tegpénztár segédorvosának. Betegpénztári orvosi tapaszta­latai valószínűleg két irány­ban hatottak rá. Egyrészt lel­kes híve lett a betegpénztár­nak, mint egyetlen olyan ma­gyarországi intézménynek, amely valóban segítséget nyújt a beteg és rokkant dolgozók­nak, másrészt meggyőződve ar­ról, hogy a politika olyasmibe is beleszól, mint a munkásság önvédelme — ezért politizálás nélkül nem működhet megfe­lelően — politizálni kezdett. A pénztár népszerűsége az egész országban rohamosan nőtt. Egyre több szakma szer­vezett önálló pénztárakat, amelyek aztán csatlakoztak az országos pénztárhoz. A kisebb- nagyobb vidéki városokban és községekben befizetőhelyek lé­tesültek mint a pénztár fiók­jai. A munkáltatók hamarosan felneszeitek erre az egész or­szágot beszövő hálózatra. Meg­értették, hogy egy ilyen köz­pontilag irányított munkás­szervezet nem kívánatos az ő országukban, amely mindad­dig ellent tudott állni a mun­kásság pártalapító próbálkozá­sainak. Hatósági intézkedések­kel, kormányrendeletekkel próbálták meggátolni a pénz­tár terjeszkedését. Ugyanak­kor a munkásmozgalomból jö­vő, olykor jogos támadások és intrikák is zavarták a beteg­pénztár működését. Mindmeg- anmyi harc, amelyek a mun­kásmozgalom politikusává ne­velték Csillag Zsigmondot. 1876. február 7-én mint szó­nokkal találkozunk vele azon a gyűlésen, amelyet a buda­pesti munkások hívtak egybe a hatóságok által szétvert Bu­dapesti Munkásképző Egylet újjáalakításának céljából. Csil­lag Zsigmond ekkor már a betegpénztár rendes orvosa, a IV., V., VI. és VII. kerület or­vosa volt. 1876 őszén, amikor Frankel kiszabadult pesti bör­tönéből, és a magyar politikai élet porondjára lépett, Csillag Zsigmondban találta meg egyik leghívebb és legmegér - tőbb munkatársát. Sokat dol­goztak együtt, és bizonyos munkamegosztás is létrejött köztük. Frankel vörös posztó volt Tisza Kálmán miniszterel­nök, de még sok ellenzéki po­litikus szemében is. Holott az ellenzéki politikusokat sokszor fel kellett használni a cél ér­dekében: a munkáspárt meg­alakításáért folytatott harcban vagy a sajtó- és a szólássza­badság védelmében, vagy a tízórás munkanap törvénybe iktatásáért. Ilyenkor a jónevű orvos, az értelmiségi lépett elő­térbe. ő vezetett munkáskül­döttséget egy-egy baloldali po­litikushoz vagy hatósági kö­zeghez, akik mindjárt más hangon tárgyaltak a „valódi úriemberrel”. Dr. Csillag Zsigmond vezető szerepet játszott az első ma­gyar szocialista munkáspárt: a Választásra Jogosulatlanok Pártja, majd a Magyarországi Általános Munkáspártnak megalakításában. 1877-től kezdve ott találjuk a pártala- pítás és a párt működtetésé­nek minden nagy és kis mun­kájában, a bosznia—hercego­vinál háborúnak. Ausztria- Magyarország e hódító hábo­rúja ellen vezetett minden ak­ciójában. A haladó ételmiség- gel közösen rendezett nagy­gyűléseken ő volt a munkásság egyik szószólója. A munkásság szocialista pártja ellen az uralkodó osz­tályok hajszát indítottak, és ebből a hajszából bőven kiju­tott Csillag Zsigmondnak is. Szaporodtak az idézések, a rendőrség egyre több gyűlést tiltott be, és rágalmak alapján mind több hatósági eljárás in­dult, amelyek még akkor is zavarólag hatottak, ha a bíró­ságok visszatáncoltak. Az uralkodó osztály intrikái nem bénították meg Csillag Zsigmond aktivitását. Dolgo­zott a munkásság német nyel­vű lapjában, az Arbeiter-Wo- chen-Kronikban. Egy-egy ak­tuális esetből adódóan a polgá­látnak a gazdasági kapcsola­tok kibővítésére, mert mind­két ország gazdasága nagy tartalékokkal rendelkezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom