Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

Athéni foci A görög kormány szóvi­vője szerint Mikisz Theo- dorakisz zeneszerző azért került kórházba, mert lab­darúgó-mérkőzésen vett részt a börtönben, és já­ték közben a bokáján meg­sérült. A „Zorba” kompo­nistája jelenleg egy athéni kórházban nyomja az ágyat — mondotta a szóvivő. A nyilatkozat a nemzet­közi nyugtalanság lecsilla­pítására szolgált, miután kiderült, hogy Theodora- kisz beteg, és hogy emiatt elkerült az Athéntől 50 kilométernyire fekvő oro- po&zi katonai büntetőtá­borból. Az ismert baloldali érzelmű embert — minit emlékezetes — tavaly ok­tóberben hurcolták láger­be, még mindig nem közölt okokbóL Az állítólagos sportsérü- lés miatt megröntgenezik és néhány napig kórházi megfigyelés alatt tartják Athéniben — hangzik a kormány nyilatkozata. A börtönbeli sportélet az athéni vezetők kedvelt fo­gása a fogvatartás „eszmé­nyi körülményeinek” il­lusztrálására. Legutóbb a Papadopulosz miniszter­elnök elleni merényletkí­sérlettel vádoitr" Panagu- liszt — miután híre kelt, hogy megrendezett szök- betés ürügyén el akarják tenni láb alól — az új­ságírók fuitballozás közben szemlélhették meg. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É$A MEGYEI TANÁCS. LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 40. SZÄM AHA 80 FILLER 197Í). FEBRUAR 17., KEDD Ma folytatódik a genfi leszerelési értekezlet A genfi leszerelési értekez­let ma megnyíló új ülésszaka moszkvai politikai körök véle­ménye szerint kedvező elője­lek között kezdi meg munká­ját. Ennek kapcsán emlékez­tetnek rá: nincs már messze a pillanat, amikor az atomso- rompó-szerzödés hatályba lép. A 41 ratifikáló állam közül 29 már letétbe helyezte a becik- kelyezési okmányokat. Ami­kor ez 43 ország részéről meg­történik, akkora szerződés ér­vénybe lép. A stratégiai fegyverkorláto­zásról folytatott helsinki és a jövőben sorra kerülő bécsi szovjet—amerikai tárgyalások ugyancsak kedvezően hathat­nak a genfi leszerelési bizott­ság tevékenységére. A leszerelési teendők sor­rendjének összeállításakor Moszkvában nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocialista országok javaslatának, amely Nem a bóvli! Az úgynevezett standard árucikkek — tehát a legjob­ban keresett, árban minden fogyasztónak megfelelő termé­kek — nélkül nem létezik, nem létezhet kereskedelem. A fogalmakkal azonban sűrűn ibaj van, legalábbis ez derült ■ki a Szentendrei Papírgyár né­hány munkásnőjével folyta­tott beszélgetésből, akik arra panaszkodtak, hogy olcsó áru­ként bóvlit, silány minőséget, ódivatút is föltüntet a keres­kedelem, holott szerintük — és szerintünk is — a kettő nem azonos. Példákat soroltak. Bumfordi cipőket, melyek sze­rényebb áruk ellenére sem kellenek, hiszen egyetlen nő sem vesz fel ilyet. Az első mosáskor kifakuló karton­anyagokat, berepedő, formá­jukat vesztő női táskákat, pat- togzó festékű konyhabútoro­kat, napok alatt kinyúló gyer­mekholmikat; eseteket, me­lyek szenvedő alanyai maguk voltak. Sajátos, csak Szentendrén megtalálható panaszról lenne szó? Nem. Általános tapasz­talat, hogy — mint föntebb írtuk — keveredik a fogal­mak értelme a kereskedelem­ben éppúgy, mint a kiinduló­pontnál, a termelőüzemekben. Mert a bóvlit nem a kereske­delem termeli — csak átveszi, ami nagy hiba —, hanem ál­lami, szövetkezeti üzemek, s persze, magániparosok is. Am ki hallott már olyat, hogy bár­ból, bárki elismerte volna: bóvlit gyártanak? Sőt! Olcsó termékekkel szolgálják a fo­gyasztót, mondják. Az, hogy valamilyen áru­cikk olcsó, nem a silányság védjegye! Mégis, sok helyen így értelmezik, alkalmazzák, nem is titkolva, hogy aki mi­nőséget akar, az nyúljon mé­lyebben a zsebébe. Mintha a minőségnek csupán egyetlen fokozata létezne! A standard áru: közepes minőségű ter­mék, átlagos megmunkálási előírások betartásával készült valami; bútor, cipő, kelme s így tovább. Haszon is van raj­ta, szerény haszon, de mivel az áru nagy tömegben kerül piacra, a nyereség sem meg­vetendő. Napjainkban — igaz, orszá­gos fórumokon elhangzott éles bírálatok nyomán — egyre több szó esik arról, hogy ele­gendő olcsó árunak kell len­nie mindenkor a kereskede­lemben. Egyetért ezzel min­denki, csak éppen a legfonto­sabb helyen mozdul nehezen egyről kettőre az ügy: az üzemekben. Indok, kifogás, magyarázat szép számmal akad, olcsó, megfelelő minő­ségű árucikk már sokkal ke­vesebb. Különösen feltűnő, hogy a szövetkezeti iparban ragaszkodnak sok helyen tíz— tizenkét esztendős termékek­hez, mert az átállás pénzbe kerülne, s akkor kevesebb lenne az osztalék. Kérdés azonban, hogy így, a régit, az egyre jobban bóvlivá válót ké­szítve, lesz-e egyáltalán osz­talék két vagy bárom esz­tendő múlva? Mert erről van szó. Arról, hogy ahol ma még sikerül túladni a bóvlin, ott holnap bajba kerülhetnek. 1970-ben nagymértékben emel­kedik a közszükségleti cikkek importja — a baráti orszá­gokból éppúgy, mint a tőkés­államokból —, főként úgyne­vezett középáras, tehát a fo­gyasztók túlnyomó többsége számára megfelelő árukból. Ez pedig: verseny, konkurrencia! A megoldás, a kényszerítő erő csakis a verseny föltá­masztása, s erősítése lehet. Nemrég hozott intézkedések állami eszközökkel szorgal­mazzák ezt, de nagyon ideje lenne, hogy az állami és a szövetkezeti ipar üzemeinek , párt- és szakszervezetei is kö­rülnézzenek ilyen értelemben saját portájukon. Mert elítél­ni, hogy olcsó áru helyett bóvlit próbálnak meg elsózni az üzletekben, népszerű fel­adat. Megakadályozni, mégpe­dig helyben, hogy termeljék ezt a bóvlit, népszerűtlennek tűnhet. Az olcsó népszerűség­nek azonban semmi köze a sokat hangoztatott érdekvé­delemhez. Az érdekeket első­sorban nem másutt és máso­kat elmarasztalva kell vé­deni,' hanem — helyben! indítványozza a vegyi- és bak­tériumfegyverek gyártásának és készletei felhalmozásának haladéktalan betiltását, vala­mint megsemmisítését. A „hangtalan” tömegpusztító fegyverek törvényen kívül he­lyezését a N ovo je Vremja a leszerelés egyik legfontosabb feladatának nevezi. Moszkvában nyomatékosan hangsúlyozzák az atomleszere­lés időszerűségét is. Mint rá­mutatnak, soha senki nem vette le a genfi tárgyalások napirendjéről a leszerelésnek ezt a kulcskérdését. Rendkí­vül fontosnak tartják a ten­gerfenék demilitarizálása kér­désének megoldását is. A genfi leszerelési bizottság munkájával kapcsolatos szov­jet „alapállást” az Izvesztyija hétfő esti kommentárja fogal­mazza meg: — Bizottság mun­kája nem korlátozódhat csu­pán a részleges leszerelési in­tézkedésekre. A fő feladat to­vábbra is az, ami végett a bi­zottság létrejött: az általános és teljes leszerelésről szóló szerződéstervezet kidolgozása. TOVÁBB TART AZ ERŐS INFLUENZAJÁRVÁNY A fővárosi KÖJÁL tájékoz­tatása szerint a múlt hét utol­só napjaiban némileg csökkent a fővárosban az influenzás megbetegedések száma. A csökkenés azonban még nem jelenti azt, hogy túljutottunk a járvány tetőpontján. A kórhá­zakba változatlanul napi 200 Írörül szállítanak influenzás betegeket. Az iskolai hiányzás ará­nya szombaton 21,9 szá­zalék volt. A szövődmé­nyes esetek száma 400 kö­rül van naponta. A komplikációk változatlanul főleg az idősebb korosztályo­kat érintik. Pénteken és szömbaiton egyébként öszesen három influenzás halálozás történt. így a, bejelentési köte­lezettség elrendelése óta 3G-an vesztették a járványban életü­ket, főleg olyanok, akiknél a betegség valamilyen szervi megbetegedéshez társult. Az orvosok egyöntetű meg­állapítása, hogy a betegséget ágynyugalomban kell átvészel­ni. A szervezet ellenállóké­pességét nemcsak a vitamin­tabletták növelik, hanem az orvosi utasítás alapján szedett láz- és köhögés-csillapítók, va­lamint a szövődmények elleni harcban alkalmazott antibioti­kumok és más gyógyszerek is. Mindezek nem hatnak ugyan (Folytatás a 2. oldalon.) Péter Janes Bulgáriába utazott Péter János, a Magyar Nép­köztársaság külügyminisztere Ivan Basevnek, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszteré­nek meghívására — a Külügy­minisztérium több vezető munkatársának kíséretében — hétfőn este hivatalos látoga­tásra Bulgáriába utazott. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese, Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettes és a Külügyminiszté­rium vezető munkatársai bú­csúztatták. Jelen volt a bú­csúztatáson Ászén Evlogiev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig-* lenes ügyvivője. Mitja Ribicsics a Szovjetunióba látogat Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet kormány ne­vében hivatalos látogatásra meghívta a Szovjetunióiba Mitja Ribicsicset, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökét. Mitja Ribicsics köszö­nettel elfogadta a meghívást.1 A látogatás időpontját később tisztázzák. ERŐSÖDŐ SZEL Száraz utak, síkos mellékvonalak Tegnap reggel az ország több részéből, főleg a Dunán­túlról érkeztek jelentések ar­ról, hogy a havazás, hófúvás sok úton megbénította a köz­lekedést. Tegnap délutáni ér­tesüléseink szerint Pest megyében nem kel­lett nagy téli csatákat vívni. Reggelre megtisztították a du- naújváros—százhalombattai vonalat a kisebb-nagyobb be- fúvásoktól. A fővonalak álta­lában szárazak, feketék, s csak helyenként nedvesek a só­szórás nyomán olvadó hótól. A mellékvonalakon több he­lyütt tapasztalható síkosság. A Meteorológiai Intézet erő­södő, sőt viharos szelet jelezi a mi vidékünkre is, így hát' számol azzal a Közúti Igazga­tóság, hogy több helyütt ke-i letkeznek kisebb akadályok, Elsősorban a pátyi térség­ben és a Tatabánya felé vezető főúton. Tegnap délután egyébként 3i különböző jármű teljesített szolgálatot hóekétől a só- és homokszóróig. Ha szükséges, éjszaka erősítenek, bár a vé­konyka hóréteg nem fenyeget nagyobb torlaszokkal. Jubileumi versenyturmix Országos elismerésért honolnak a Pest megyei tsz-ek ígéretet tettem olvasóink­nak,- hogy a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére rende­zett versenyről szóló beszá­molóinkban sok érdekességgel fogok szolgálni. Nos, mai szá­munkban valóban a verseny­zés új vonásairól írhatok. Ú] ARCÚ TÁJ Méghozzá egy olyan területről, amelyet eddig „hó fedett”, a tsz-ekről. Az időnkint morcosán visz- szatekingető tél megnehezíti a mezőgazdasági munkát, vi­szont legalább időt ad a tava­szi felkészülésre. A termelő- szövetkezetekben a zárszám­adásokkal egyidőben az el­múlt évi verseny értékelései is folynak és néhol meglepően jó eredményekről kapok hírt. + Több kilométerről látni — a Duna jobb és bal partjáról- Az egyik valóságos diadalív: több évvel ezelőtt született, amikor a mögötte látható épület még csak a kezdeti stádiumnál tar­tott. Az ív fotópapírok, filmek útját jelöli, fémfalai között te­szik meg a fényérzékeny anya­gok a gyártáshoz szükséges mé­tereket. Az ügyes megoldással feleslegessé tettek egy épüle­tet. Annál fontosabb volt az a „boszorkánykonyha”, amely ha boszorkány jelzőt nem is ka­pott, de konyhának hívják, itt készítve a fényképezéshez, na­gyításhoz szükséges anyagok emulzióit. A váci Forte új ar­culatot adott a tájnak, de gyártmányainak is a nagyobb pontossággal és sok új termé­kével. Foto: Gábor Nem kevés helyen a ver-, seny tapasztalatait felhasznál- j va a jubileumi, az 1970. évi' verseny szélesítésére, gazdagí­tására törekednek. Két tsz-ben pedig nagy a drukk (!) Az izgalom hőfokát' egy labdarúgó-mérkőzés kö­zönsége is megirigyelhetné. Erről nyilatkozik most Bogács Dezső, a Pest környéki tsz-ek területi szövetségének munka­társa: Döntőben a dabasi Fehér Akác Március 5-ig kell a területi szövetségeknek a TOT-hoz fel­terjeszteni azokat a tsz-eket, amelyek az elért pontszám alapján az országos verseny döntőjébe kerültek. A dabasi Fehér Akác az A-kategóriá­ban — elért eredményei alap­ján — már a döntőben érez­heti magát. De hogy ezt mi­lyen nehéz volt elérni, arra álljon itt példának a követel­mény: az egy szántóegységre jutó termelési érték, a bruttó jövedelem. Előbbi a dabasi tsz-ben 7554 forintra, a máso­dik 1429 forintra alakult. Meg­nézik a tsz 3 éves fejlődését, azt, hogy a 10 aranykorona érték alatti földjein milyen termelési eredményeket ért el. Számba veszik, hogy a tsz-en belüli versenyben a dolgozó tagok legalább 38 százaléka részt vesz-e, történt-e baleset és mennyi, gondoskodtak-e megfelelően az öregekről, az idősekről. A dabasi Fehér Akác tagjait dicséri, hogy mindezeknek a feltételeknek megfeleltek és összesen 13 654 pontot értek el. (A felterjesztéshez, vagyis a döntőbe kerüléshez 13 Ó00 pont kell.) Persze a TOT az országos versenyben 30 tsz eredményeit teszi majd vizs­(Folytatás a 2. oldalon.) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom