Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

► JST HEG kXírlap 1910. FEBRUÁR 15., VASÁRNAP ÉRTÜNK HARCOLT Nyikoláj Fjodorovics Fili­monov harmadszor van Ma­gyarországon. Először 1944. végén érkezett, mint a 3. ukrán front felsza­badító katonája. Másodszor 1956. október 23-án sietett se­gítségünkre alakulatával, megvédeni a magyar proletár- diktatúrát. Harmadszor 1966. tavaszán érkezett Budapest­re, mint az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet alakulatok propagandistája. Negyedik esztendeje neveli a testvéri magvar nép megbe­csülésére a hazájuktól messze került szovjet katonákat. A Barátság Házában — Jónápot kívánók — mondja szabatos orosz hang- súlyozással, mosolyogva saját akcentusán. Egy pillanatra elnézést kér, amíg köpenyét a folyosón levő fogasra akasztja. Szemmel láthatóan jól ismeri a járást a Barátság Házában. Táskájából iratcsomót vesz elő, s átnyújtja: — Néhány epizód 44-ből. Beszélgetés közben néha fon­tos dolgok kimaradnak, ezért inkább leírtam egyet-mást a felszabadító harcok esemé­nyeiből. Megismerkedésünk és mos­tani találkozásunk között egy hónap telt el. Ennyit kellett vámom, hogy sok elfoglaltsá­ga közepette, egy délelőttöt nekem szentelhesen. De arra szakított időt, hogy a beszél­getésre felkészüljön, össze­írta háborús emlékeit. Lapozgatom a jegyzeteket. Katonásan rövid vallomások a székesfehérvári csatáról, a csepeli harcokról, bajtársai helytállásáról, fogságba esett, megkínzott szovjet katonák hősiességéről. És sehol egy szó, egy utalás önmagára... A felvételi vizsga elmarad Egyetlen frontkatona kora­beli fényképe otthonmaradt, Ívovi lakásán, főiskolás fia Őrzi. így csak szavai nyomán próbálom magam elé képzel­ni Kolja Filimonovot, a nyur­ga, vékony Moszkva környéki diákot. Kolja sikerrel végzi el a pe­dagógiai gimnáziumot. Nyári tervei sokat ígérőek: két hét munka, pihenés a Komszo- mol-táborban, utána felké­szülés a főiskola felvételi vizsgáira. Vasárnap nagy ki­rándulások, úszóversenyek bátyjával és a barátokkal. Azon a napon is fürödni készült, amikor a moszkvai rádió félbeszakította adását és Levitán jól ismert hangja re­kedtre torzulva bejelentette, hogy a hitleri hadsereg haj­nalban megtámadta a Szov­jetuniót. Kolja Filimonov komszomolista az elsők kö­zött jelentkezett a frontra. Először híradóiskolára ke­rült, onnan egy légi deszant- alakulathoz. — 1944. novemberének vé­gén egységünket Belorussziá­ból Magyarországra vezé­nyelték — emlékezik. — Ak­kor már rádiós felderítő vol­tam. Ezt a kifejezést magyarul mondja — oroszul nem is ér­teném meg —, így: „rágyios félj derítő”. — Abonynál estem át a tűzkeresztségen. Hogy mi a rádiós felderítő dolga? Mélyen benyomulni az ellenség vonalai mögé, és órákig — vagy napokig — tartó megfigyeléssel adatokat gyűjteni a csapatok létszámá­ról, mozgásáról, tüzéreiéről, harckészültségéről, ezeket rá­dión továbbítani a saját pa­rancsnokságnak és esetenként „nyelvet” szerezni. Mindezt idegen országban, ismeretlen terepen!... — Hányszor járt a német vonalak mögött? — Vagy húsz alkalommal, úgy emlékszem. Hét „nyelvet” szereztem. — Hányszor sebesült? — Szerencsém volt: egyszer kaptam légnyomást. A bá­tyám hatszor sebesült meg: ma is annak a betege. Ha egyszer, ráérő idejében megrajzolná Magyarország térképén azt az utat, amelyet hason kúszva, zsombékokba süppedve, árkokban szökell- ve tett meg, jókora kör kere­kedne belőle: Abony—Törtei— Cegléd—Aszód—Is aszeg— Üjpest—Érd—Bia—Ercsi— Pentele—Csákvár—Bicske—, Mór—Pápa—Szombathely —Kőszeg. Aztán tovább, túl a magyar határon: Wiener­Neustadt—Neulenbach— Wien— St. Pölten és végül Znaima—Tabor—Praga. Hol az az utca és hol az a ház... — Melyik községre emlék­szik leginkább Pest megyé­ből? — Törteij — feleli azonnal, jól megnyomva a szóvégi lágy orosz 1-et. — Törteién egy hé­tig laktam, égy szegényparaszt családnál. Beteg volt a házi­gazda, nem vitték a frontra. A feleségét Máriának hívták, egy kislányuk is volt. Azóta már jártam egyszer Törteién. Keresltem az utcát, azt a há­zat, de nem találtam meg. Bántott is, meg örültem is. Jó lett volna viszontlátni a régi ismerősöket, de örült a szívem, amikor láttam, mennyire meg­változott a falu. Eltűntek a roskatag, nádtetős viskók, he­lyükbe nagyáblakos, szép csa­ládi házak épültek. A házak előtt betonjárda, a szobákban villany világít. — Törtei kedves emlék. Azért nem felejtem el. De ilyen ritkán akad a háború­ban. Annál több fájdalom, vér, szörnyűség. Találkozás a Moldván Nyikoláj Filimonov az 1945- ös május elsejét Bécsben ün­nepelte, aztán áthelyezték a 2. ukrán front kötelékébe. Elin­dultak Prága felszabadítására. Május 9-én Prága alatt, a tábori rádión hallgatták a hírt a hitleri Németország feltétel nélküli kapitulációjáról. — Az a német egység, ame­lyet Prága alá kergettünk, nem vette tudomásul a vere­séget. Folytonosan harcolva hátrált előlünk a Moldva felé, hogy az amerikaiaknak tehes­se le a fegyvert. így aztán ne­künk tovább tartott a háború. Európában már béke volt, és mi még napokon át öltünk és temettünk. Május 13-lán a Moldvánál találkoztunk az amerikaiakkal. Mi az innenső, ők a túlsó parton... „Petyöfit szeretek..." Filimonov törzsőrmester a háború után. két évvel had­nagy lett és akkor úgy döntött, hogy gyermekek helyett — harcosokat nevel. Azóta sokfe­lé szolgált: Németországban, otthon, Magyarországon, újra cítthan és ismét Magyarorszá­gon. Amikor a háború után elő­ször hazakerült, tiszti iskolát végzett; a második alkalom­mal megnősült; harmadszori otthoni tartózkodását a tanu­lásnak szentelte: elvégezte a Ívovi Ivan Franko Egyetem jogi fakultását. — Szabad idejében mivel foglalkozik? — Szabód idő kicsi. — mond­ja sajnálkozva, majd oroszul folytaltja: Amikor csak teheti, olvas; szovjet-orosz írókat, Pe- tőfi-verseket — „Petyöfit sze­retek” — és történeim i forrás­munkákat a magyar állam ki­alakulásáról, munkásmozgal­munk, foradakni harcaink tör­ténetéről, épülő szocialista ha­zánk gazdasági-kulturális éle­téről, mert ilyen kérdésekről gyakran kell előadást tartania a szovjet, katonáknak. ★ Filimonov őrnagy most útra készül. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Pest megyei el­nökségének meghivására, új­ból felkeres néhány községet azok ' közül, amelyekben 21 évesen harcolt. Cegléd, Törtei, Érd lakosai; fogadják szeretettel a felsza­badító szovjet nép fiát! Nyíri Éva KEK-TURA Dél-dunántúli kék túraút­vonalat jelölnek ki az idén. a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából, a Baranya és Tolna megyei természetbará­tok. A mintegy 150 kilomé­ter hosszú kék túraösvény Szekszárdon kezdődik, s a Tolna megyei „Kis-Svájcon”, Szálkán, Möcsényen, Báta- apátin át vezet, és a Somogy megyei Böszénfinál ér.véget. fSlTORTöKOX 393 autó talál gazdára Az Országos Takarékpénztár csütörtökön tartja a gépkocsi- nyeremény-betétkönyvek 35. sorsolását Budapesten, a XVII. kerületi Dózsa György Műve­lődési Házban. A húzáson ezúttal 393 gép­kocsi talál gazdára. Kisorsol­nak 70 Wartburg Limousine, A Csepel Autógyár példát mutat A Termelőszövetkezelek Áruértékesítését Szervező Iro­da munkatársainak felmérése szerint az ipari vállalatok és a tsz-ek kooperációja legalább 150 000 mezőgazdasági dolgozó — főleg asszony és leány —, számára biztosít munkaalkal­mat. De még legalább 200 000- en szeretnének bizonyos idő­szakokra munkát találni. Szá­mú nkra új lehetőséget jelen­tenek az elmúlt hónapok meg­élénkülő szerződéskötései. 1969-ben hozzávetőleg 100 kooperációs megállapodást ír­tak alá az érdekelt felek. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek az ipari üzemekkel együttműködve külön kis üze­meket, feldolgozó műhelyeket létesítettek, s ezzel 200 millió forintos árbevételt értek el. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a kooperáció leggyümöl­csözőbb formája a bedolgozó- rendszer, amely biztonságos és a szabad munkaidő-kapacitás lekötése szempontjából kocká­zatmentes kiegyensúlyozott vállalkozást jelent. Az ilyen partneri kapcsolatok kiépíté­sénél a TÁSZI komoly szerve­zőtevékenységet fejt ki; idén is legalább 200 iparvállalat és ugyanennyi mezőgazdasági üzem között egyengetik az utat, a legtöbb esetben siker­rel. Már nagyvállalatok is, mint például a Csepel Vas- és Fém­művek, a Csepel Autógyár és az Országos Gumiipari Válla­lat — adtak bérmunkát a kö­zös gazdaságok számára, leg­több esetben úgy, hogy gépe­ket is küldtek vidékre. A tör- teli Aranykalász Tsz a Pamut­textil Művekkel áll szerződés­ben; a kölcsönkapott gépekkel fonalat orsóznak. A Fortuna Cipész Ktsz szintén gépeket bocsátott a Ludányhalászi Ter­melőszövetkezet tagjai rendel­kezésére. Itt papucsokat gyár­tanak. A rédei Új Élet Tsz a Fémlemezipari Művekkel ala­kított ki lakatosipari kooperá­ciós kapcsolatot. 63 Trabant Limousine. 64 Fiat 500, 50 Fiat 850, 44 Polski Fiat 1300-as. 20 Polski Fiat 1500-as. 37 Moszkvics 412-es, 29 Zasfa- va 750-es, hét Renault R—4- es, két Renault R—10-es, egy Volkswagen 1300-as és egy Honda N 360-as személygépko­csiit. A húzáson az 1969. oikltóber 31-ig váltott és a január 31-én még érvényben volt gépkocsi - nyereménybetétkönyvek vesz­nek részt. — Áprilistel új autóbusz» járatokat indítanak Buda­pesten a XVII. kerület kü­lönböző részeitől a földalat­ti Eörs vezér téri állomásá­hoz. A SZÍNES TV-HEZ A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet izotóplabora­tóriumának kutatói Bálintné dr. Ámbró Irén kandidátus ve­zetésével új eljárást dolgoztak ki a ritka- és szórványfémek előállítására. Újfajta ioncserélő műgyanta segítségével, izotóp- technikával a Magyarországon található mangánérc meddőjé­ből, valamint apatitokból a kémiailag szinte azonos tulajdon­ságú ritka földfémeket kinyerik, szétválasztják és koncentrált állapotban állítják elő. A nagy jelentőségű felfedezésnek töb­bek között a színes televíziózásban is szerepe lesz, ugyanis a képernyők bevonatához Europiumot és Ittryumot is használ­nak. Magyarországon ilyen nagy tisztaságban és mennyiségben előállítani eddig nem tudták. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ULESE UTÁN 1969 jó gazdasági eredményeivel 1970 céljaiért Interjú dr. Pénzes Jánossal, a Pest megyei Tanács VB elnökhelyettesével A Pest megyei Pártbizottság január 27-én tartott ülésén, ahol megvitatták többek között az 1969. év gazdasági eredmé­nyeit és 1970 feladatait, felszólalt dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese is. Munkatársunk felkereste dr. Pénzes Jánost, és arra kérte, fejtse ki a megye nyilvánossága előtt is felszólalásának, témáját, és annak az embereket érdeklő leg­fontosabb pontjait. KÉRDÉS: Milyen gazdasági eredményeket ért el megyénk dolgozótársadalma az 1969-es évben? VÁLASZ: A megyei pártbi­zottság ülésének részvevőit a mezőgazdasági termelésről, az élelmiszeriparról és a kereske­delem munkájáról tájékoztat­tam, majd felvázoltam az 1970. évi gazdasági feladatokat. Ami az '1969. évi eredményeket il­leti, a mezőgazdaság sokat fej­lődött, rekorderedmények szü­lettek. A gabonatermelés hely­zete tovább javult. Kukoricá­ból a tsz-ek először haladták meg a 21 mázsás átlagot. Az előző évhez, tehát ebben az esetben 1968-hoz viszonyítva nőtt a cukorrépa, naprafor­gó, lucerna, silókukorica és a burgonya holdankénti ho­zama is. 1969-ben 16 szá­zalékkal több kenyérgabo­nát vásároltak fel megyénk­ben, mint egy évvel korábban. A biztonságos takarmánybázis megteremtésének útján nagy lépést tettünk. 1969-ben már nem voltak, 1970-ben különö­sen nem lesznek abraktakar­mány gondjaink. Az előzetes sczámítások alapján megálla-- pítható, hogy megyénk szövet­kezetei a gazdasági mechaniz­mus lehetőségeit megfelelően, hasznosították. A korábbi években célul tűztük ki, hogy a megye tsz-ei 1970 végére ér­jék el, illetve haladják meg a 4 milliárd forintnyi termelési értéket. Kedvező, hogy a har­madik ötéves terv befejezése előtt egy évvel a megye tsz-ei ezt a célkitűzést elérték. 1969- ben mintegy 24 százalékkal nö­vekedett a szövetkezetek hal- mozatlan termelési értéke, a szövetkezetek jövedelme 17 százalékos növekedést mutat, és az előző év növekedési üte­mének megfelelően alakult a szövetkezeti parasztság szemé­lyes jövedelme is. Kedvező do­log, hogy a felhalmozás és a személyes jövedelem aránya a felhalmozás javára változott meg. Itt mintegy 2 százalékos arányeltolódás történt a bőví­tett újratermelést szolgáló fel­halmozás javára. Több mint 700 millió forint értékű beru­házást valósítottak meg a me­gye termelőszövetkezetei. Ez­zel a nagy értékű beruházás­sal tovább sikerült korszerűsí­teni a mezőgazdasági terme­lést, bár ennek a munkának még csak a kezdetén vagyunk. KÉRDÉS: Voltak-e kedve­zőtlen tapasztalatok az 1969. évi gazdasági munkában? VÁLASZ: Igen, voltak. A megyében ugyanúgy, mint az országban, tovább csökkent az állatállomány. Az általános csökkenést a szövetkezeti kö­zös gazdaságok állatlétszámá­nak növekedése mellett a ház­táji gazdaságok és az állami gazdaságok állatlétszámának mérséklődése idézte elő. Külö­nösen nehéz probléma, hogy a háztáji gazdaságok állatállo­mányának csökkenését a köz­ponti intézkedésekkel sem tud­tuk még megállítani. A zöld­ségtermesztés területe is ki­sebbedéit, különösen a friss zöldség termőterülete. A Mss zöldség termelésének vissza­esése hozzájárult 1969-ben a zöldségárak bizonyos emelke­déséhez, de éreztette hatását a lakosság áruellátásában is. KÉRDÉS: Melyek a mező- gazdaságban a megoldásra vá­ró feladatok? VÁLASZ: Az 1970. évi fel­adatok az elmondottakból kő­vetkeznek. A legfőbb tennivaló a szarvasmarha- és sertésállo­mány számszerű növelése, a háztáji gazdaságok állatállo­mánya csökkenésének megaka­dályozása, különböző közsé­gekben és járásokban pedig a háztáji állatállomány növelé­se. Mindezek érdekében meg­felelő központi intézkedések is történtek. A kormány határo- zatilag intézkedett az állatte­nyésztés közgazdasági ösztön­zésének javítására, az állatte­nyésztés jövedelmezőségének fokozására, az érdekeltség megvalósítására. A háztáji gazdaságokban csak akkor tu­dunk megfelelő eredményeket és haladást elérni, ha a köz­ponti intézkedéseken kívül he­lyi intézkedésekkel is segí­tünk. A háztáji gazdaságok hosszú időn át még nélkülöz­hetetlenek. Nagy a szerepük nemcsak a saját célra történő fogyasztásban, hanem a lakos­ság részére történő értékesí­tésben is. Nem halaszthatjui? a háztáji és egyéb gazdaságok termelőberendezéseinek ki­használását és korszerűsítését. Csak akkor várhatunk megfe­lelő eredményeket, ha a ház­táji gazdaságokat a közös gaz­daságok szerves részének tart­juk mind a termelés, mind a terményfeldolgozás és az áru- értékesítés vonatkozásában. A megyében most folynak azok a vizsgálatok és közgazdasági elemzések, amelyeknek célja a háztáji és egyéb gazdaságok árutermelését akadályozó té­nyezője feltárása. Ezt köve­tően megyei tanácskozáson na­pirendre tűzzük és megvitat­juk a háztáji gazdálkodás fej­lesztésének sokrétű feladatát. Külön megemlíteném, hogy a háztáji és egyéb gazdaságok termelésére kedvezőtlen ha­tással volt az ÁFÉSZ-ek tevé­kenysége, mert a korábbi gya­korlattól eltérően mintegy másfél, két év óta nem fordí­tottak figyelmet a háztáji gaz­daságok vetőmaggal, műtrá­gyával, növényvédő szerekkel és az ezekhez használatos mun­kaeszközökkel való ellátására. Az ilyen jellegű áruk alig ta­lálhatók meg a megye szövet­kezeti kereskedelmében, nem beszélve a házi kertek és gyü­mölcsösök növényvédelméről. A házi kertek elhanyagoltak, különböző kártevőktől fertő­zöttek. A Mészövnek és az ÁFÉSZ-eknek a jövőben na­gyobb figyelmet kell fordíta­nia a megfelelő ellátásra. KÉRDÉS: Beszélgetésünk elején szó volt a zöldségter­mesztés problémáiról is. Mi ezzel kapcsolatban a teendő? VÁLASZ: Nagyon is indo­kolt a zöldségtermelésre fi­gyelmet fordítani, különösen a frisszöldség-termő terület csökkenésének megakadályo­zására. Sürgős feladat a nagy­üzemi zöldségtermelés nö­vényvédelmének továbbfej­lesztése, a fólia alatti terme­lés bővítése. Az 1969. évi ked­vezőtlen tapasztalatokat fel­használva, időben fel kell ké­szülni a termőre fordult gyü­mölcsösök termésének betaka­rítására, feldolgozására és ér­tékesítésére. A burgonya ter­mésátlagai kedvezően, és a ho­zamok is nőttek, de a vetéste­rület csökkent. Indokolatlanul és aránytalanul magasak s fogyasztói árak. Feladataink közé tartozik még a burgonya- termesztés helyzetének vizsgá­lata és megfelelő intézkedések hozása. Fokozódó mértékben szükséges tovább folytatni a mezőgazdasági termelés kor­szerűsítését. A nagyobb kapa­citású, korszerű technológiával A I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom