Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

í’y.\i MtCí >.t 8 19*0. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Csökken a továbbtanulók száma Növekszik a szakmai utánpótlás problémája TÖBB LETT A HELY, KEVESE3B A JELENTKEZŐ BUDAPEST SOROMPÓT NYIT Ami niég két esztendeje is szülőnek, gyermeknek nagy gond volt, a továbbtanulás problémája megszűnt Pest megyében, sőt úgy látszik, az egész országban. Habár még idén — és bizonyára a jövő­ben is előforduU.at, hogy né­melyek nem a választott pá­lyán indulhatnak el, vagy nem az általuk kívánt tanin­tézetbe jutnak —, aki azonban tovább akar tanulni és a meg­kívánt követelményeknek megfelel, azt már semmikép­pen. sem utasíthatják el hely­hiány miatt. Gyarapodott a középiskolai tantermek szá­ma, ipari és mezőgazdasági szakmunkás tanulók iránt pe­dig növekvő a kereslet, ugyanakkor az általános isko­lák nyolcadik osztályából ke­vesebben kerülnek ki, mint tavaly. Az ötvenes évek ele­jének demográfiai csúcspontja idején születettek már a múlt, és az előző iskolaévben befe­jezték a nyolc osztályt. Csak­nem másfél ezerrel kevesebb fiatal kerül ki idén az általá­nos iskolákból mint tavaly. Kihasználatlan lehetőségek Múlt évben Pest megyében 14 670 gyerek fejezte be a nyolcadik osztályban tanul­mányait és közülük 11 628 ta­nult tovább, míg 2241 munka- viszonyba lépett, 801 pedig otthonában talált foglalatossá­got Mindenesetre a két utób­bi kategória legnagyobb része is folytathatta volna tanul­mányait, a kínálkozó lehetősé­gek csaknem valamennyi kö­zép- és szakmunkás-iskolában Kihasználatlanok maradtak. Tavaly a megyebeli gim­náziumok első osztályába 1639 növendék iratkozott be. Még több számára is lett volna hely. A fővárosi gimnáziu­mokiban. Pest megyeiek részé­re biztosított 500 helyből pe­dig csak 415-öt töltöttek be. Megyei szakközépiskolákban 850, fővárosiakban 1303, más megyebeliekbe 193 Pest me­gyei fiatal ment, de a felvéte­li feltételeknek megfelelő több diák juthatott volna. Ebben az évben, ha lesz új jelentkező, akár kétezer is beiratkozhat csupán a megye gimnáziumai­ba. A megyében működő ipari szakmunkásképző intézetekbe és iskolákba múlt évben 4800 fiatal kerülhetett volna, de csali 4073 iratkozott be. Ezek között is vannak érettségizet­tek vagy az általános iskolát előző években végzett ifjak. Természetesen Budapestre is sokan, háromezernél többen indultak a megyéből szakmát tanulni. Több tanulót igényel az ipar A mostani tanévben 13 233 fiatal mond búcsút az általá­nos iskola legmagasabb osztá­lyának. Iskoláikban masít kell jelentkezniük a továbbtanulni óhajtó nyolcadikosoknak. Rö­videsen kiderül, hányán, mi­lyen pályára törekszenek. A továbbtanulási lehetőség szám szerint körülbelül megegyezik a tavalyival, az arányokat te­kintve viszont több. A foglalkoztató szervek a megyében 5367 ipari és keres­kedelmi tanulót igényelnek. Ennyi beiskolázására azonban a megyében levő, 73 szakmára oktató hat szakmunkásképző intézet és 9 szakmunkástanuló iskola aligha vállalkozhat. Szá­mításiba véve, hogy nagyon so­kan, ahogy eddig is a főváros­ban, lényegesen kevesebben más megyékben törekszenek valamely szakma elsajátításá­ra, megtörténhet, hogy a me­gyei intézetekbe még a tavalyi létszámnál is kevesebben je­lentkeznek. Kuktának nincs korlát Ugyanakkor Budapesten az eddiginél több Pest megyei fia­tal szakmai továbbképzésére nyílik alkalom. Eddig számos, úgynevezett zárolt szakma volt a fővárosban, amelyre legfel­jebb bejáró dolgozók gyerme­keit vették fel. A főváros ta­nácsa a legutóbbi napokban több szakma zárolását meg­szüntette, vagyis megnyitotta Pest megyei fiatalok előtt is. Felvesznek ez évben 1500 fé­nyező- és mázoló tanulót, s ezen a számon belül akár­mennyi jelentkezőt megyénk­ből. Ugyancsak megnyílt a Pest megyei fiatalok előtt a fő­városban a fűszer és csemege, valamint a hús- és hentesáru eladói szaikma, mind a kettő ez idáig csupán fővárosiak ré­szére fenntartott volt. Ezenkívül a Duna-kanyar és a budai járás területéről a fő­városi kereskedelmi és ven­déglátóipari tanintézetek 50— 50 fiatal szakmai képzésére adnak alkalmat ebben az év­ben, hogy az érdekelt megyei vállalatok növelhessék jó szak-^ mai képzettségű alkalmazot­taik számát. Talán a legfigyelemre mél­tóbb azonban, hogy a főváros tanácsa ebben az évben vidéki szakácstanulók felvételét bu­dapesti szakiskolába számbeli korlátozás nélkül lehetővé te­szi. Nyilvánvaló, hogy földraj­zi adottságát tekintve elsősor­ban Pest megyéből kerülnek ki a jelentkezők. Új probléma Fiataljaink továbbtanulása és élhelyezkedése szempontjá­ból kétségkívül örvendetes je­lenség a fővárosi tanulási le­hetőségek növekedése, amely egyáltalán nem korlátozódik csak a következő tanévre. Sőt esztendőről esztendőre na­gyobb lesz, vagyis ebben a vo­natkozásban szintén egyre job­ban fokozódik Budapest szívó hatása. 1968-ban még 33 000 buda­pesti fejezte be általános isko­lai tanulmányait. Azóta évről évre fogy, 1975-ben már 18 000 fővel kevesebb, mindössze 15 000 lesz a végzős. Ugyanak­kor Pest megyében a csökke­nés jelentősen kisebb, még öt esztendő múlva sem esik 12 000 alá a nyolcadik általánost be­fejezők száma. Ha tehát, a megye fiataljai körében a fővárosi munka­helyre törekvés változatlan arányú marad, a továbbtanu­lás, immár elmúlt nehézségei­nél nagyobb probléma fenye­get. Mi lesz akkor a megyei ipar és kereskedelem szak­munkás utánpótlásával? Szokoly Endre Tovaris P. A felszabadulás után elő­ször bemutatott játékfilm — a „Tovaris P.” című alkotás — díszelőadásával emlékezik meg hétfőn este az Urániá­ban az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács, a FÖMO. a Hazafias Nép­front és a Szakszervezetek Budapesti Bizottsága az 1945 utáni első filmbemutatóról. Az Uránia volt az első bu­dapesti filmszínház, amely az ostrom után megnyílt. A szov­jet katonák 1945. január 18-án tisztították meg a filmszínhá­zat a németektől. Az első bemutató nagy ese­mény volt; a följ egy zések sze­rint a közönség először az „Oreli csata” című kétezermé­teres híradót nézte végig, majd február 16-án az első játék­filmet, a „Tovaris P”-t. Önkéntes múzeumfestők Mestervizsga előtt Sok érdekességet hall az ember, ha Szász Györggyel, a KIOSZ Pest megyei elnökével beszélget A legújabb kezdeményezés: a közismert kontárokat össze­hívják értekezni a községi ta­nácsokra. Megbeszélik, hogyan lehet iparengedélyt váltani. A monori és dabasi járásban si­kerrel járt a kísérlet, sokan váltottak azóta engedélyt. Azok ellen, akik továbbra is kontár módra dolgoz­A PORTREZO PORTRÉJA: „Ez a pillanat művészete...“ Szentlőrinci üzenet... A Baranya me­gyei Szentlőrinc község lakói megkapó módon tették különösen emlékezetessé fel- szabadulásunk ju­bileumi esztende­jét: „üzenete: küldtek” az utó­doknak. a 2000- ben élő szentlő­rinci embereknek. A honismereti kör. Illés Antal tanár vezetésével, összegyűjtötte és megörökítette a falu huszonöt sza­bad esztendejének történetét, jelenle­gi helyzetét és terveit. A fény­képekkel illuszt­rált krónikát vas­ládába zárták és bef alazták a Sza­badság téren álló szovjet hősi em­lékmű talapzatá­ba, s márvány­talppal fedtek le. Az eseményről okirat készült, amelyben a szent- lőrinci polgárok meghagyták az utókornak, hogy a 2000. évben nyis­sák fel a vasládát és hozzák nyilvá­nosságra a benne levő dokumentu­mokat. Szentlőrinc falu üzent ily módon Szentlőrinc város­nak. Jelenleg ugyanis Baranya egyik leggyorsab­ban fejlődő hely­sége Szentlőrinc — Siklós után a megye második legnagyobb közsé­ge — s lakóinak száma meghalad­ja a négyezret. A fejlődés üteméből arra lehet követ­keztetni, hogy 2000-ben Szenitlő- rinc már város — kisváros — lesz, s az akikor élő em­berek bizonyára érdeklődéssel ol­vassák majd, ho­gyan élt a har­minc év előtti falu népe.-— Beléptem a műterembe. Magam sem tudom miért, de egyáltalán nem izgultam. Női portrét kellett elkészítenem. Azonnal észrevettem, hogy rosszul állnak a lámpák. Be­állítottam valamennyit a ma­gam elképzelése szerint. Utá­na tudtam meg, hogy egyedül én alkalmaztam a versenyzők közül helyes megvilágítást. A fénykép* is jól sikerült... Györgyfalvai Edit nemcsak gyakorlatból szerepelt kitű­nően, hanem az elméleti kér­désekből is jól vizsgázott Ceg­léden, a „szakma kiváló tanu­lója” fényképészversenyének megyei döntőjén. Az érdi kis­lány első helyezést ért el — tanárai és diáktársai nagy örömére. Edit harmadéves fényképésztanuló, az idén vé­gez. — Honnan ered a fotózás iránti szeretet? — A nagyapám is fotós volt. Ez a foglalkozás nálunk csa­ládi hagyomány. Egy kis túl­zással azt is mondhatnám, hogy fotólámpák fényénél nőttem fel. — Az első felvétel? — Hatéves lehettem. Vélet­lenül lekattintottám a beál­lított gépet. Az előhívásnál egyedül ültem a hívótál mel­lett. Óriásit sikoltottam, ami­kor megjelent a kép. Anyám berohant a szobába, nem tud­ta elképzelni, mi történhetett. Amikor meglátta a képet, na­gyot nézett... — Mi a titka egy jó felvé­telnek? — Meg kell fogni a pilla­natot, a szó szoros értelmé­ben. Ez gyors cselekvést és gondolkodást követel, különö­sen az életképeknél, de még egy látszólagos könnyű iga­zolványkép elkészítésénél is hasonló a helyzet. A fotózás Foto: Urbán a pillanat művészete. És ne­kem még nagyon sokat kell tanulnom... Az asztalon gimnáziumi tankönyvek. — Levelező tagozaton vég­zem a gimnáziumot is. Sza­bad időmben mindig tanulok. Nyílik a műterem ajtaja, középkorú férfi lép be. —Iga­zolványképet szeretnék — mondja. S Györgyfalvai Edit máris beállítja. Kicsit barátságo­sabb arcot kér, azután kattan a gép, villan a vaku ... — te — Mézeskalács­műhely Érdekes ipartörténeti, nép­rajzi gyűjteménnyel gazdago­dott az esztergomi Balassa Bálint Múzeum. Megvásá­rolták Bemwaller-családnák, az utolsó esztergomi mézes­kalács- és gyertyaöntő di­nasztiának a műhelyét. Az 50-es években még működő műhely legrégibb darabjai a múlt század elejéről származ­nak. A mintegy 500 darabos gyűjtemény külön értéke, hogy az a teljes műhelyt, még a vásárokon használt lá­dákat és sátrakat is magába foglalja. Nem hiányzik a fel­szerelésből a nagy gyertyaol­vasztó üst, és a hozzátartozó forgó kerék sem. Erre akasz­tották fel az üstbe lógó kanó­cokat, amelyekre egy 2 lite­res merőkanállal addig csur­gatták a viaszt, amíg szálegye­nes nem lett. A szerszámok­kal együtt a múzeumba ke­rült a műhely alapító okle­vele, és sok, egykor családi titokként őrzött recept. nak, eljárást indítanak, s megbüntetik őket. Hatásos módszer ez a helyi kisiparos-utánpótlás biztosítá­sára. A legálisan dolgozó ipa­rosok ugyanis jóval több munkát tudnak vállalni, s az iparitanuló-képaésben is részt vállalhatnak. Egyre nagyobb méreteket ölt a „Kisiparosok a lakosság szolgálatában” elnevezésű ver­seny, melyet a felszabadulási jubileum tiszteletére indítot­tak. Ma már több mint ezer mester vállal éjjel-nappaii szolgáltatást. Sokan társadalmi munká­val is segítik községüket. Budaörsön például több ezer forintos munkát vállalták az óvoda építésénél. Nagykőrö­sön kifestették az Arany János Múzeumot Budakeszin felsza­badulási parkot építettek. Január végéig közel száz helységben tartottak gyűlést a kisiparosak helyi szervezetei. Megismerkedtek az új rende- letekkel s az új iparitanuló­törvénnyel. Április végén — az országos értekezlet után —sor kerül a megyei választmányi gyűlésre. Ezek a tanácskozások mind azt a célt szolgálják, hogy a lakossági szolgáltatás fejlesztését meggyorsítsák. A szakmai továbbképzés érdekében 25 tanfolyamot indítanak a megyében, melyek a mestervizsgára való felkészülést könnyítik meg. A tanfolyamokon 450-en vesznek részt. Különösen a tapétázó és a szabó szakmában nagy az érdeklődés. A Népfront és a KIOSZ me­gyei elnökségének közös szer­vezésében a kisiparosok egy csoportja Moszkvában járt tavaly november 7-én. Az út­nak nagy visszhangja lett, s most olyan nagy az érdeklő­dés, hogy az idén, március-áp- rilis-májusban négy repülőgé­pet indítanak Moszkvába, Le­ningrad ba és Kijevbe. Az uta­zásra február 22-ig még je­lentkezni leihet a KIOSZ járá­sa csoportjainál. (paládi) Gáspár Sándor és liku Pál találkozása a színházi élet vezetőivel Pénteken délután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára és llku Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, művelődés- ügyi miniszter, a Fé­szek-klubban találkozott a színházi élet vezetőivel, alko­tóival. A művészeti szakszer­vezetek szövetsége által ösz- szehívott megbeszélésen a fő­városi színházak és több vi­déki színház művészeti és mozgalmi vezetői, valamint élenjáró művészek vettek részt. A találkozón a szín­házi dolgozók élet- és mun­kakörülményeiről, időszerű színházpolitikai kérdésekről folytattak eszmecserét. OZTROFEÁK Hat Szolnok megyei vadász- társaság 1969-ben lőtt őzei­nek díszes trófeáit minősítet­te két napig Szolnokon a bí­ráló bizottság, nemzetközileg elfogadott normák alapján. Ellenőrizték az agancsszár hosszát, súlyát és köbtartal­mát. Tanulmányozták az agancsok színét, gyöngyözött- ségét, a rózsakoszorú fejlett­ségét stb. A legkiemelkedőbb­nek a Kisújszálláson lőtt őz­bak trófeája bizonyult: a nemzetközi mérce szerint 189,55 pontos, ami világvi­szonylatban is az egyik leg­jobb eredménynek számít. Szerepcsere — Friss, kásás az aJma d fo­rintért adom kilóját — kiabál­ja az érdi piacon egy testes asszonyság. Többen megállnak előtte, be­lebámulnak kosarába, s akik úgy érzik, máshol jobbat kap­nak, továbbsietnek. — Adjon nekem két kilót —- stoppol a stand előtt egy fe- ketebundás, középkorú nő. A piaci árus elég lassan mé­ri az almát a házi készítésű mérlegen. Miközben a szatyor­ba tölti az árut, egyre inkább a bundára pislog ... — Hol vette lelkem, ezt a szép darabot? — A sógorom hozta Romá­niából — hangzik a válasz. — Nagyon szép darab, ilyet nálunk nemigen lehet kapni. — mondja, s most már csak a bundával van elfoglalva. — Megvenné? — szegezi ne­ki a kérdést a tulajdonos. Az eladó még egyszer végié­in éri a bundát, s a lényegre tér: — Mennyiért adná? — Takásra gyűjtünk, na­gyon kell a pénz. 1400 forintért a magáé ... Az eladó kiszámolja a pénzt, s a bunda gazdát cserél. A volt tulajdonos összébb­húzza pulóverét, s szapora lép­tekkel elindul az almával. Javul a pécsi ételmérgezettek állapota összesen 112 ember szen­vedett ételmérgezést csütörtö­kön Pécsett, a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vál­lalat Kazinczy Éttermében fogyasztott tarhonyás hústól. Kilencvennégy személy — 59 nő és 35 férfi — szorult gyógy­intézeti ellátásra, akiknek a megyei kórház, a Honvéd­kórház, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem új 400 ágyas klinikája és a bőrklinika biz­tosított helyet és gondos or­vosi ellátást. A többieket a mentőállomás ambulanciáján részesítették kezelésben. A kórházak és klinikák pén­teki tájékoztatása szerint az ételmérgezést szenvedtek ál­lapota kielégítő. A megyei kórház fertőző betegosztályán fekvő négy legsúlyosabb be­teg is jobban van. A délutáni órákban már megkezdték a könnyebben megbetegedettek hazabocsátását, s előrelátha­tóan két-három napon belül valamennyien visszatérhetnek otthonukba. A KÖJÁL laboratóriumá­ban vizsgálatokat végeznek i a tömeges ételmérgezés oká­nak megállapítására. A KÖJÁL a szokásos fertőtle­nítés elvégzése után enge­délyt adott a Kazinczy Ét­terem üzemeltetésére, még­pedig korlátozott mennyi­ségben frissen sült ételek ki­adására. A Mecsekvidéki Üze­mi Vendéglátó Vállalat ve­zetője azonban úgy döntött, hogy az ételmérgezés okét megállapító vizsgálatok befe­jezéséig az éttermet bezár­ják. PEST MEGYEI HÍRLAP » Magyar Szocialista Műnk Ispán Pest inegyel Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SLHA ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelő« kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest. VIII., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blana Lujza tér 1. Egész uap hívható központi telefon: 341—100, 143—tie. Gépíró szobák: 343—100/280, Illetve Í43—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—463, 141—338. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 f erjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahívaialna. a kézbesítőknél, a posta hírlaj üzleteiben és a Posta Közpo. Hírlap Irodánál (Bp., V., Jó/ nádor tér 1. sz.). Előfizetési 1 hónapra 30 forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom