Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-13 / 37. szám
* MA Maglódon és beesésen tanácsülés Tanácsülést tartanaik ma délelőtt 9 órakor Maglódon. Napirendjén jelentés hangzik el az 1969. évi költségvetési és fejlesztési feladatok végrehajtásáról, a Micsurin Tsz elmúlt évi zárszámadásáról, az ez évi főbb termelési mutatókról és jóváhagyják az 1970. évi költségvetési és fejlesztési terveket. Vecsésen délután 4 érakor kezdődik a tanácsülés. It-t az 1969. évi községi költségvetési és fejlesztési terv pénzügyi és műszaki teljesítéséről, a járás- bírósági népi ülnökök tevékenységéről és a községi költségvetési üzem működéséről tárgyalnak. Tápiósápon vb-ülést tartanait ma délután 3 órakor, ahol a február 21-i tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Február 27-én nyílik a tárlat A P ES J , M E G y E t .H i l' KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1970. FEBRUÁR 13., PÉNTEK Zárszámadás Ilyen év még nem volt Ecseren Az idén ismételni szeretnének Nem nagy ügy(?) Csepp a tengerben as ilyen eset. Kollégámmal éppen betérni készültünk egy coca-co. Iára a vecsési Halásztanya vendéglőbe, amikor hirtelen csikorgással befordult a parkírozó helyre egy kissé összetört orrú sárga Wartburg. A r.ö és a férfi, a kocsi két utasa (feltehetően házaspár), megelőzve bennünket, beviharzott az ajtón. — Két málnát! — rendeli a nő, de a férfi (feltehetően a férj) közbevág. — Ugyan! Egy málnát és egy fröccsöt! Furdalt a kíváncsiság, vajon ki fogja meginni a málnát? A riö itta meg, a fröccsöt pedig a férfi kapta kézbe, s az ital cl200-ból 105 mű kiállításra alkalmas Évek óta tudtuk, járásunkban több képzőművész él, és alkot. Évek óta hiányoltuk a tárlatot, ahol bemutatkoznának, ahol megismerhetnénk műveiket. A felszabadulási évforduló tiszteletére a járási művelődésügyi osztály vállalta a szervezést — s a legfontosabbat : ktállítóhelyiségeit biztosított. Három járás képzőművészei 1— a dabasi, a ráckevei és a monori rajztanár- festők és hivatásos szobrászok, grafikusok részvételével, a múlt évben megalakult a Dél-Pest megyei Nagy István képzőművész csoport. Első közös kiállításukra Monoron, február 27-én kerül sor, a Vigadó feletti helyiségben. A képzőművészek elküldték a kiállításra eddigi alkotásaik álitaluk legjobbnak talált darabjait. Természetesen, szükség volt a tárlat megnyitása előtt arra, hogy szakértőkből álló zsűri tekintse meg az anyagot, ezért a művelődésügyi osztály felkérte a képzőművészeti lektorátust, mondjon szakvéleményt a tárlatra kerülő művek színvonaláról, milyen és hány alkotást javasol a tárlatra. A napokban lezajlott a zsűrizés. A járási művelődési házban előzetesen felsorakoztatott képeket, szobrokat és kerámiákat megvitatták a lektorátus kiküldött munkatársai: Béres Jenő festő, Bessenyei Márta szobrászművész, Konstantin László grafikus és Jancsó Ildikó. Részt vett a zsűri munkájában Egey Tibor, a megyei tanács művelődési osztályának munkatársa, a járási művelődésügyi osztály dolgozói, Platthy Iván, a dabasi jánás és Huba György, a ráckevei járás népművelési felügyelője. A mintegy 200 alkotás közül nem volt nehéz válogatni, hiszen minden képzőművészünk legalább három művével képviselte magát. Közöttük többen már országos nevet szereztek — s képeik, szobraik itt is kiemelkedtek. Az eredmény: 105 képet talált a zsűri a kiállításra alkalmasnak. A mérce, igaz, magas volt, de a járási művelődésügyi osztály is arra törekedett: legyen színvonalas a tárlat, egy-egy alkotónak csak a legjobb képei, esetleg csak az egyetlen legjobb kerüljön kiállításra. Megkérdeztük Egey Tibort, a látottakról mi a véleménye? — A zsűri egyöntetű véleményét tolmácsolhatom, amikor a kezdeményezést dicsérem. A monori járásban ez nagy előrelépés a művelődésügy, a népművelés terén. Béres Jenő, a zsűri elnöke a következőkben summázva véleményét: — Az itt összegyűlt anyag új, jó hangú képzőművészet — országos szinten. Ezt is vártuk, s ezt találtuk. Az iskolázottságon érződik Pest közelsége. Örömmel üdvözöltük a bárom járás közös kezdeményezését, s az itteni művelődésügyi osztály minden elismerést megérdemel. Ezt a kezdeményezésit szeretnénk országosan is elterjeszteni. A rövidesen megnyíló tárlatról csali még annyit: a képeket, szobrokat meg lehet majd vásárolni, s úgy hírlik, az érMAI MŰSOR MOZIK Manor: Egy őrült éjszaka. Pilis: Maga tetszik nekem. Vec-sés: Fehér farkasokdeklődés az intézmények részéről máris nagy. <f. o.) MADARAK Mindig tele van a házunk eresze különféle madarakkal. Legnépesebb természetesen a verébcsalád. Csiripelnek állandóan, megállás nélkül, de én örülök nekik. Szívesen megtűröm őket, nem tudom miért. Talán mert a mozgalmasságot, az életet jelentik. Amikor a galarabokat etetem, a szemtelen kis verebek is odamerészkednek és jó ízűén fogyasztják a búzaszemeket. Hadd egyék... ŐZEK Nini, látod amott az őzeket! Nap, mint nap hallani ezt a Gyomráról Monorra futó autóbuszon. Igen, a monori Üj Elet Tsz sárgarépa táblája a reggeA tagságnak több mint 80 százaléka megjelent az ecse- ri Törekvő Tsz zárszámadó közgyűlésén. Ennyi ember rnég soha nem vett részt Ecseren közgyűlésein. Tabányi János elnök ismertette a vezetőség beszámolóját. Mint elmondotta, a növénytermesztésből 2 ben még komolyabb eredményeket fogunk elérni.” Felzúgott a taps a hatalmas teremben. Az elnök kedves, új hangja kellemes meglepetést keltett. A gyűlés után sokáig téma volt ez a beszéd a jelenlevők körében. Hamarosan az a vélemény alakult ki, hogy milyen jó is lenne, ha az elnök nemcsak zárszámadáskor, hanem év közben Is többször gyakorolná ezt a kedves, tapintatos hangot a tsz-tagoikkal, a dolgozókkal vkló érintkezés közben. (krátky) Rexbajnokságot rendeznek február utolsó napján a gombai művelődési házban. — Bemutató tanítást tartottak kedden a monori Ko&suth- iskolában, a napközi otthonok vezetői részére. Farsangi süteménybemutató Monoron Ma nyílik, s három napon keresztül tart a Róna Vendéglátó Vállalat farsangi süíe- ménybemutatója Monoron, a Hangulat cukrászdában. li órákban őzekkel van tele. Jó ízűén lakmározik a csorda. Először azt hittem, hogy a hó alól kikandikáló, ottmaradt sárgarépát keresgélik. Később megtudtam, hogy a termelőszövetkezet majorjában dolgozók mindennap száraz lucernát és különböző takarmány- félét szórnak le több helyen az őzeknek. A Schmitterer tanyán már az őzek mellé a fácánok is bemerészkednek. Nem veszekszenek, békésen megvannak egymással. Amikor az emberek az élelmet viszik az özeknek, nem szaladnak el. Türelmesen várnak, s aztán evés közben néha-néha rábámulnak az emberekre. Egyik pap különös dolog történt. Egy őzgida erősen sántít\ millió 314 ezer forint bruttó- | ; bevételt értek el. A paradi- ' csőm nem hozta meg a várt eredményt, a zöldrothadás miatt tönkrement, s ez jelentő- j sen csökkentette a hasznot. j A tsz-nek 56 darab tehene van, a borjúszaporulat 45 volt. ' Egy tehén évi tej hozama át- i lagban 2 ezer 920 liter volt, ; egy liter tej önköltsége 3,42 1 forint. A szövetkezet az állattenyésztését az idén tovább akarja fejleszteni, ezt bizonyítja többek között az, hogy az idén a tervek szerint felépítenek egy-egy 109 férőhelyes tehénistállót és borjúnevelőt. Ezenkívül teljesen tbc-mentes- j sé kívánják alakítani a | szarvasmarha-állományt Az1 ország húsellátásához a tervezett 50 darab hízó marha helyett 95 darabbal járultak hozzá. Komoly formában foglalkoznak Ecseren a lótenyésztéssel. Tavaly új lóistállót építettek, az idén újabb kanca lovakat vásárolnak, s nagyobb gondot fordítanak a csikónevelésre. Igen eredményesen dolgoztak tavaly a tsz melléküzemei. Bruttó termelési értekük meghaladta a 40 millió forintot, tiszta nyereségük pedig a 8 millió forintot. A melléküzemek összességük- , ben tervüket 146 százalékra teljesítették. A tsz tavaly saját erejéből több minit 4 millió forintot ruházott be, 59 százalékát a növénytermesztésre és az állattenyésztésre. Igen érdekesen alakult a tsz tiszta vagyona. 1967-ben alig haladta meg a 4 milliót, 1968-ban 5 és fél millió forint fölé ment, tavaly pedig 13 millió 166 ezer forint volt. Az egy tagra eső átlag- jövedelem 16 ezer 210 forint, 2 ezer forinttal több, mint az előző évi. 1969-ben az ecseri Törekvő Tsz-ben törvénysértő határozatot nem hoztak. A szövetkezet összes bevételéből, illetve nyereségéből a jelentősebb részt a segédüzemek hozták. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mire fordítják a jövedelmet? Csupán jellemzőül két számadat : több mint 5 és fél millió forintot fordítanak fejlesztési alapra és egymillió 375 ezer forintot a biztonsági alapra. va jött el az „ebédre”. A többiek — nyilván szolidaritásból — megvárták, amíg ő is odaér, s csak akkor kezdték el a lakomát. Visszafelé valóságos kis díszmenet kísérte a sánta gidát, egészen az erdő széléig. 50—60 őz talál i'y módon „meleg otthont” naponta a monori határban. jÉGVÁGÓK Bár a horgászszezon még messze van, a gyömrői horgászok a téli hónapokban sem tétlenkednek. A közelmúltban felfrissítették a halállományt. Több helyen meglékelik a jégpáncélt, hogy a jég alatt levő halak megfelelő mennyiségű oxigénhez jussanak. A jég lékelése nem könnyű dolog, de a horgászok nem sajnálják a fáradságot. Aztán nap mint nap oda állnak a lék mellé, s nézik a jókedvűen bugyborékoló halakat. A halakat, amelyek ma még biztonságban vannak ... Gér József Új hang A tápiósülyi Virágzó Tsz elnöke február 5-én zárszámadási beszámolóját a következő szavakkal fejezte be: „Elnézést kérünk mindazoktól, akiket az 1969-es gazdasági év-, ben, vagy talán előbb is megsértettünk, vagy akikkel szemben a munka hevében indulatosak voltunk. Bocsássanak meg azok is, akik ellen fegyelmi eljárást indítottunk. Ha megszűnnek a fegyelmi okok, ha nem kell ezt a jogkörünket gyakorolnunk, közös összefogással, közös akarattal minden bizonnyal az 1970-es esztendőMOZAIK Megtartotta első ülését a járási labdarúgó-szövetség elnöksége. Értékelték az elmúlt évi járási labdarúgóbajnokságot és körvonalazták az idei feladatait. ★ Kilenc szabálysértési és 15 birtokháborítási bejelentés érkezett tavaly a Péteri Községi Tanácshoz. ★ A fogszuvasodásról tart előadást Gáspár doktor Tápiósápon holnap este 6 órai kezdettel. Kedden délután 3 órakor a monori járási művelődési házban Szalai Katalin gimnáziumi tanár beszél a színpadi műfajokról. SÁRVÁR Készül Sárvár monográfiája. A 2 ezer éves történelme során 1963- ban másodszor várossá nyilvánított 13 ezer lakosú településről eddig két helytörténeti dokumentum készült. Az egyikeit 1864-ben Ernetz Ignác helyi plébános írta, a másik 1926-ban látott napvilágot, szerzője Szeibert János. A most készülő településtörténet az 1920-as évektől dolgozza fel Sárvár történelmét. Külön fejezetben foglalkozik majd a tömeges belgiumi és franciaországi kivándorlásokkal. a fel- szabadulással, az újjáépítéssel. Kirajzolódik a gyorsan fejlődő Sárvár jövője is. A határában talált 90 fokos sós termálvíz hasznosítására fürdőtelep épül. Restaurálják a Nádasdy- várat, s átépítik az egész város- központot. Téli életképek A szövetkezet tavaly hitelt nem vett fel. A tsz közgyűlése fő feladatként jelölte meg 19"0-re a mezőgazdasági termelés jelentős fejlesztését. A közgyűlés megállapítása az volt, hogy ilyen eredményes évet még soha nem zárt az ecseri Törekió Tsz. Az idén szeretnék ezt megismételni. MJ tűnt a szomjas toro-kban. Az egész jelenet néhány percig tartott. Na jó, nyilván a nő vezet, s okkor már mért me igyon fröccsöt atyánkfia! A férfi ült a kormányhoz! A szegény, agyongyötört kocsi sírt, zörgött, majd hatalmas lendülettel megugrott. Elment. Vajon szerencsésen elérték-e úticéljukat? —pesti— MÍG EGYSZER A ZENEKAROKRÓL Kiknek jár vacsora ? A január 16-án megjelent cikk nyomán a monori járás többi művelődésdház-igazgató- jával együtt, én is megdöbbentem a riport megjelenésekor: milyen rendelet írja elő a zenekarok bérezéséről szóló bekezdésben foglaltakat? Miből lehet mindezt fizetni? Rendezzünk-e még egyáltalán bálokat? Hiszen a zenedíjak pillanatnyilag is olyan magasak, hogy táncos rendezvényein esetenként így is ráfizetésesek. Az első megdöbbenés után megkérdeztem Pásztor Antalt, milyen rendelet írja elő, hogy a zenészek részére 25 forint órabéren kívül, vacsorát is kell adni? — Félireértésiről van szó — mondja az OSZK járási vezetője. — 1 Vacsorát csak abban az cselben kaphatnak a zenészek, ha annak árát bérükből levonják. Egyébként a bérezést a munkaügyi miniszter é3 a belkereskedelmi miniszter 6 1968. (XII. 4.) MŰM—BKM számú együttes rendelete szabályozza, mely kimondja: „4. § (1.) Ugyanazon vállalatnál (önálló egységnél) legfeljebb heti két szerepelés esetén (alkalmi foglalkoztatás), a zenészek napi munlcabére — beosztásra és minősítésre tekintet nélkül — 6 órás foglalkoztatottság esetén legalább 60 forint, legfeljebb „A” kategóriánál 200 forint, „B” kategóriánál 150 és „C” kategóriánál 130 forint” — Járásunkban időszakosan működő „A” kategóriás zenész nincs, náhányan rendelkeznek „B”, Illetve „C” kategóriával, a többség azonban csak regiszteres. — Ennek ellenére — mint a fentiekből is kitűnik —, legtöbb esetben a regiszteres zenészek is kategóriás, sőt, ,.B” kategóriás bért kapnak. — Egyébként — mondta be- j fejezésül Pásztor Antal —, I ezek a félreértések elkerülhetők lettek volna, ha zenészeink előfizetnék és olvasnák az Országos Szórakoztatózenei Központ „Szórakoztató zenészek” című lapját Sipos Károlyné I művelődési ház-igazgató SPORT Látogatás a monori o Labdák pattogásától hangos a monori József Attila Gimnázium tornaterme. A Monoii SE női kosárlabdacsapatának edzésén vagyunk. — Az erőnlétet fejlesztő futás már megvolt — mondja Veress László tanár, a csapat edzője. — Hetente kétszer kétórás edzést tartunk, és minden alkalommal, az első felvonás két-három kilométer futás. Közben elül a zaj, a labdák a sarokba kerülnek, általános izomfej lesztő gyakorlatok következnek. Bokros Éva, Tóth Mária, Punyi Joli, Tóth Ilona, Veress Ida, Szabó Anna, Kovács Mária, Koncsik. Júlia, Kovács Kati, Tamási Erzsi, Kozák Mária és Horváth Ilona mind, mind szorgalmasan végzik a gyakorlatokat. Kis szünet következik, az edző folytatja: — Elkészült az NB III-as csoport beosztása. Hatvan, Jászberény, Törökszentmiklós, Nagykörös, Csepel, Gyöngyös, a Közgazdasági Egyetem és még néhány fővárosi csapat alkotja a csoportot. Célunk a bentmaradás, mi más is lehetne egy újonc, fiatalokból álló csapat célja? A rajt egyébként március 28-án lesz. Mi január 9-e óta készülődünk. Részt veszünk az MNK küzdelmeiben. — Az országos középiskolai bajnokságban a legjobb 24 közé jutottunk. Február 22-én a pécsi Nagy Lajos Gimnázium csapatát fogadjuk. És még valamit: mivel a bajnokság csak szabadtéren folyhat, társadalmi munkában bitumenes kosárlabdapálya épül a felszabakosarasok edzésén d'ulás 25. évfordulója tiszteletére. Az állami gazdaság is ságit majd a pályaépítésben, a tervezést pedig Boriul Sándor, a gépjavító vállalat dolgozója vállalta. Befejeződik az edzés, a lányok csuromvizesen vonulnak az öltözőbe. 9 A fiúk. Ők öt kilométert futottak a mai napon is. Szorgalmasak mindnyájan. Pozsonyi, Güányi, Antal B., Antal Seprős, Vrabecz, Veress I,., Erős, Ambrúzi és Gutay alkotja a keretet. — Az idén mi is az NB Ill- ban játszunk — mondja Záí- rok Károly testnevelő tanár, edző. — Még nem Ismeretes a csoportbeosztás, die erős. mezőny várható, s reméljük, helyt tudunk majd állni. Mi is január eleje óta készülődünk. — Kik a legszorgalmasab- bak? — Nehéz lenne bárkit is kiemelni. Pozsonyi, Antal B. már néhány éve neun gimnazisták, mégis szívesen járnak ide. Kársán a füttyszó, a fiúk fél- ködben leülnek a mágneses tábla elé. Az edző egy taktikai elemet magyaráz, aztán amikor mindenki megértette, felállnak, és begyakorolják. Megtudom még, hogy megoldódott a szakosztályvezetés gondja, Vitéz Imre lett a szakosztályvezető. A monori üzemek pedig ígéretet tettek arra, hogy gépjárműveket bocsátanak a csapat rendelkezésére. így készülnek hát a monori kosira tok a bajnoki szezonra. {gér) t « I 1
